Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-21 / 44. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 21. AKTUÁLIS 3 Nincs köze a kegyes halálhoz Sorozatgyilkos ápolónő Az eutanázia nem jöhet szóba a budapesti Fekete Angyalként elhíresült ápolónő esetében. Magyarországon ma, aki a halálba segít másokat csak emberöléssel vádolható. A nővér, amikor halálba küldött embereket, gyilkolt. Megtehette. Hogy miért válhatott belőle sorozatgyilkos, fényt derít a vizsgálat, mint ahogyan arra is, elmebeteg vagy sem? Mi ezúttal csak annyira vállalkozhattunk, hogy válaszokat kértünk a szörnyű eset kapcsán mindenkiben felmerülő kérdésekre. A magyar kriminalisztika történetében egyedül álló amit elkövetett az a 24 éves ápolónő, akit Fekete Angyalnak kereszteltek el munkahelyén a budapesti Nyírő Gyula kórház 1. számú belgyógyászatán, s akit azért tartóztattak le, mert 30-40 beteg embert küldött a halálba. Szó sincs eutanáziáról A média az eset kirobbanása óta, az ügy kapcsán az eutanázia - a kegyes halál - kérdését boncolgatja. Nem lehetne megszólaltatni erről autentikusabb szakértőt, mint Dávid Ibolya igazságügy-minisztert, aki úgy nyilatkozott: „szabályozatlanság hiányában Magyarországon nincs eutanázia, ezért a 24 éves nővér esetében egyértelműen emberölésről van szó." A miniszter asszony rövid jogi meghatározását az eutanázia egyik hazai szakértője, dr. Temesváry Beáta szegedi pszichiáter-főorvos azzal egészíti: aktív eutanáziáról csak ott lehet szó, ahol ez jogilag lehetséges, mint például Hollandiában. Nálunk tilos mind a passzív, mind az aktív eutanázia ezért, ami történt, gyilkosság. Nővérek esetében eleve kizárt halálba segítésről beszélni, hiszen erre, ott, ahol ez lehetséges, csak orvosnak van jogosítványa. Őrültek a rendszerben? A halálosztó nővér ügye tehát nem hozható összefüggésbe a kegyes halállal, ezért a magyar kriminalisztikában eddig páratlan esettel kapcsolatban az a kérdés: hogyan lehetséges - ha minden szabályt betartanak, s működik a kontroll -, ma Magyarországon, egészségügyi intézményben sorozatgyilkolni? Klinikákért. (Gyenes Kálmán fotója illusztráció) Az orvosi eskü köt Dr. Bartha László szegedi országgyűlési képviselő az 1998-as választások előtt sebészorvosként praktizált. Arra kértük, orvosként, s egyben törvényalkotóként kommentálja a történteket. „Az orvosi eskü köti a gyógyító kezét: sem a beteg, sem a család kérésére nem rövidítheti meg egy beteg életét. Innentől kezdve ez a történet számomra le van zárva, hiszen semmilyen más megoldást nem tudok elfogadni. Borzasztó ez a történet, főleg azért, mert a bűncselekmények sorát egy 24 éves nő követte el. Számomra az is elképzelhetetlen, hogyan ölhetnek meg 30 beteget egy kórházi osztályon. Az eutanázia rendkívül vitatott dolog, legalább annyira, mint az abortusz. En orvosként és képviselőként is az eutanázia ellen lennék, ha esetleg a kérdés az országgyűlés elé kerülne. Megfelelő jogi érvelés esetén azonban lehetne vitát folytatni a kérdésről." K. B. A Nyírő Gyula kórház főigazgatója tegnapi, keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: „a legjobb működési szabályok sem menthetik meg az intézményeket az őrültektől." A 24 éves ápolónőről még senki nem bizonyította be, hogy elmebeteg. A legalább 1 -2 hónapig tartó elmeszakértői vizsgálat eredményének ismerete és az ügy konkrétumainak ismerete nélkül dr. Szilárd János professzor, elmeszakértő nem szívesen mond véleményt, csak annyival kommentálja a történteket: nem tartja valószínűleg, hogy a nővér elmebeteg, inkább személyiségzavarban szenvedhet. Az eddig megismert vallomása alapján az ápolónőt vélhetően feladatfélreértés jellemzi, nem az ő hatáskörébe tartozó ügyben mérlegelt és döntött. A Btk. 24 paragrafusa a következőképpen fogalmaz: „Nem büntethető, aki a cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában - így különösen elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, tudatzavarban, vagy személyiségzavarban - követi el, amely képtelenné teszi a cselekmény következményeinek felismerésére, avagy arra, hogy e felismerésének megfelelően cselekedjen." Ennek a definíciónak ismeretében kétséges, hogy a halálosztó elmebeteg, mert eddigi vallomásai alapján úgy tűnik, tisztában volt cselekedete következményeivel, azzal, hogy halált okoz, méghozzá azért, mert. mint vallotta: segíteni akart az idős, szenvedő embereken. Pszichés szűrés nélkül A nővérek elmeállapotát, személyiségét normális körülmények között nem vizsgálják. A Szegeden is működő egészségügyi szakközépiskola igazgatónőjétől, Tripolszky Imrénétől megtudtuk, a leendő ápolónőknél csak a fizikai állóképességet nézik, a pszichés alkalmasságot nem. - Erre a későbbiekben sem kerül sor - válaszolta kérdésünkre a szegedi kórház és rendelőintézet foglalkozásegészségügyi orvosa, Bánki Horváth Ildikó -, mert a vonatkozó jogszabály szerint a munkaalkalmassági vizsgálatnak nem része a pszichés állapot felmérése - ez ugyanis sérti a személyiségi jogot -, csak a fizikai állapot felmérése. A foglalkozás-egészségügyi orvos az alkalmassági vizsgálat után a nővér kartonján azt tünteti fel, hogy az ápolónő munkája elvégzésére fizikailag alkalmas, vagy korlátozottan az. A munkába lépő nővér további megfigyelése az adott intézmény dolga. - Az újonnan alkalmazott ápolónő egy hónapig délelőtti műszakban dolgozik, amikor több nővér teljesít szolgálatot - számol be a szegedi kórház gyakorlatáról az ápolási igazgatónő, Tóth Csilla. - Az osztály főnővére bevezeti az ápolási teendőkbe, figyeli munkáját, majd egy hónap után állítja be délutáni, vagy éjszakai műszakba. A szegedi kórház belgyógyászatán, ahol sok a beteg, két-három szakképzett ápolónő is szolgálatban van éjszaka. A krónikus nővérhiány, amire a Nyírő Gyula kórház főigazgatója az eset kapcsán hivatkozik, valóban jellemző Magyarországon. A nagyszámú ápolónői pályaelhagyás nem mindenütt engedi meg azt a „luxust", hogy legalább két nővér legyen éjszaka egy osztályon, ám a segédápolók ott vannak a nővér(ek) mellett. Kábítószerszekrény Az eddigi ismeretek szerint a gyilkos ápolónő morfiumot is fecskendezett a halálba küldött betegek infúziójába. A kábítószerek alkalmazását a kórházak gyógyszerkezelési szabályai írják elő. Ennek megfelelően a nővérek maguktól nem férhetnek hozzá a kábítószerekhez, ezeket általában az orvosi szobákban, úgynevezett kábítószerszekrényben őrzik. Az orvosnak pontosan dokumentálnia kell, mikor, mennyit és melyik beteg számára adott a nővérnek. A kábítószer-gyógyszerelést szigorúan ellenőrizni kell, s havonta leltárt kell csinálni a kábító-szerkészletről-, fogyásról. Ugyanakkor a kálium például, amiből egy ampulla is elég, kivált egy beteg, legyengült ember halálba küldéséhez, s amit alkalmazott a Fekete Angyal is, hozzáférhető az ápolónők számára. Kalocsai Katalin MTI Panoráma A hazai eset: több mint 30 gyógyithatatlannak vélt beteg halálba juttatásával gyanúsítanak egy 24 éves ápolónőt. A budapesti Nyírő Gyula Kórház belgyógyászatán dolgozó nővér áldozatai között 19 volt betegét nevezte meg, miután a rendőrség február 15-én őrizetbe vette. A világszerte vitatott eutanázia önkényes gyakorlásával kapcsolatban nyilvánosságra került hasonló esetek Magyarországon és külföldön az utóbbi bő évtizedben: 1989. április - Bécsben őrizetbe vettek négy ápolónőt azzal a gyanúval, hogy az 1980-as évek eleje óta - „a halál angyalaiként" 42 idős. Esetek a nagyvilágban súlyos beteg pácienst öltek meg, főként gyógyszerek túladagolása révén. Két ápolónőt életfogytiglani szabadságvesztéssel sújtott a bíróság 1991-ben, a másik két vádlottat pedig 15, illetve 20 évi börtönre ítélte. 1994. július - Emberölés bűntettével vádoltak egy budapesti anyát, aki 11 éves gyógyíthatatlan beteg kislányának segített meghalni. A kislányt foglalkoztatta az öngyilkosság gondolata és ezt édesanyjával is megosztotta. Az asszony gyermekét annak kérésére víz alá nyomta, a kislány megfulladt. Az anya ezután feljelentette magát. Az elsőfokú bíróság szerint az anya aktív eutanáziát gyakorolt, „szeretetből ölt". A Fővárosi Bíróság határozata szerint az asszony cselekedete emberileg méltányolható, de nem jelenthet büntetlenséget. A Legfelsőbb Bíróság az anyát két évi börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte emberölés büntette miatt. Göncz Árpád köztársasági elnök 1996 májusában kegyelemből négy évi próbaidőre felfüggesztette a börtönbüntetés végrehajtását. 1997. augusztus - Harminc beteget ölt meg egy év alatt altatószer túladagolással egy 32 éves egyiptomi ápolónő Alexandriában. Az ügyészség elrendelte vizsgálati fogságba helyezését. 1998. július - Mintegy harminc beteget gyilkolt meg egy ápolónő a Párizs mellett fekvő Mantes-La-Jolie-ban, és öngyilkosságot kísérelt meg, miután fény derült tetteire. 1998. december - Egy Michigan állambeli bíró elrendelte, hogy büntető tárgyalást kell tartani Jack Kevorkiannak, az eutanáziával kapcsolatban ismertté vált orvosnak az ügyében. Kevorkian 1990 óta 130 gyógyíthatatlan beteget „segített át" passzívan - lehetővé téve nekik, hogy maguk adják be maguknak a halálos szert. Egyik betegén azonban saját kezűleg „segített", amiről videofelvételt is készített, és ezt a CBS is bemutatta. Kevorkiant emberölés miatt 10 és 25 év közötti börtönbüntetésre ítélték, amiből a büntetési tétel alsó határának kétharmadát (6 év és 8 hónapot) mindenképpen le kell töltenie. 1999. november - NagyBritanniában egy háziorvos beismerte, hogy 1995 és 1998 között morfiumalapú készítmények túladagolásával megölte 15 idős nőbetegét, és egyikük végrendeletét meghamisította, hogy vagyonát örökölhesse. A bíróság tizenötszörös életfogytiglani és négy évi börtönbüntetésre ítélte, de ezzel nem zárult le az ügy. További 120 rejtélyes halálesetet vizsgálnak, 23 másik esetben vádat emelnek ellene. 2000. január - Két belga orvos ellen szándékos emberölés címén vádat emeltek, és egyiküket őrizetbe is vették. jegyzet Makkegészségesen az eutanáziárél A

kit éppen makkegészségesen kérdeznek az eutanáziáról, hogy akkor lenne-e a kegyes halál híve vagy sem, válaszában leginkább magát képzeli egy menthetetlen szituációba. Am itt válaszadáskor közel sem azok a lelki körülmények játszanak, mint a halál és szenvedés torkában, ezért megkerülhetetlen az a viszonyítás, hogy ott, a halál és szenvedés torkában esetleg másként válaszolna. A makkegészségeseken végzett statisztikai kimutatás azt bizonyítja, hogy a magyar emberek jóval több mint fele az eutanázia híve, a maradék értelemszerűen ellenzéke - egy pici százalék a „nem tudom" révületé. Az eutanázia ellenzéke azt állítja, hogy e földi tartózkodásunk idó'tartamába nincs jogunk beleszólni, vagyis ha már a születésünkről se mi döntünk, akkor a halálunkról se mi döntsünk. Ennek az érvelésnek a logikája nyilván sántít, mint a kutya, mert míg születésünknél nem bábáskodhatunk, addig halálunknál gyakorlatilag igen. Az eutanáziára adott fejbólintást vagy -rázogatást tehát a szélrózsa minden irányából megközelíthetjük, akár vallási, akár beleélési, tapasztalati, vagy akár ,Jej vagy írás" alapon. A kérdés számomra inkább az, hogy egyáltalán feltehetó'-e ma Magyarországon ez a kérdés? Megvan-e a magyar „emberviszonyoknak" az a fokú kulturáltsága, amelyben ez a kérdés kizárólag humánus alapokon megválaszolható? A

z az elgondolásom, hogy nincs. Ugyanis a szegénység mai magyar foka mellett még csak félig sem lehetünk biztosak abban, hogy a kegyes halál valóban a kegyességet szolgálja, nem pedig mást. Azt viszont nagyon valószínűnek tartom, hogy előbb kellene itt a kegyes élet alapjait lepakolni, mintsem a kegyetlen életet egy kegyes halálba torkoltatni. látszólag bakugrásszerű összevetni a kegyes életet és a kegyes halált, ám afelől nem lehetnek kétségeink, hogy a morális építkezést nem a kegyes halálnál kell elkezdenünk. Még akkor sem, ha már láttunk olyan szempárt, ami arra kért, hogy dobjuk el helyette az életét, valahová, de innen jó messzire. 1cuU Mikola ajánlata Budapest (MTI) Mikola István egészségügyi miniszter felajánlotta, hogy a tárca átveszi a Nyírő Gyula Kórházat, ha a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat nem tudja az intézményben megszervezni az egészségügyi ellátást. A szaktárca vezetője azt is jelezte: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot utasítani kívánja arra, hogy minden magyarországi kórházban vizsgálja meg a gyógyszerezési, valamint az éjszakai ügyeletesi gyakorlatot. Mikola István elképesztőnek minősítette a fővárosi Nyírő Gyula Kórházban történteket, amelyek kapcsán több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítja a rendőrség a Fekete Angyal néven emlegetett ápolónőt. A tér és a forma új fogalma SkodaFabia Combi Fantasztikus tér csodálatos formában, amely azért született, hogy legmerészebb igényeinek is megfeleljen. A technika és az esztétika tökéletes összhangban elégíti ki valamennyi elvárását Nagyvonalúan gazdálkodhat a térrel, és megnyugtató biztonsággal győzheti le a legnagyobb távolságokat is. IKESZ Autócentrum Vass Autó 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 112. Tel.: (62) 471-242 Tel./Fax: (62) 489-490 www.skoda-auto.hu 6600 Szentes, Csongrádi út 36. Tel.: (63) 400-193 Tel./Fax: (63) 314-222