Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

KEDD, 2001. FEBRUÁR 20. MOZAIK 17 Egy gép van előttem, melyiket válasszam?! Milyen géptípust rendszeresít a Magyar Honvédség hazánk légterének védelmére? A döntés nagy körültekintést igényel, s nemcsak katonapolitikai, hanem műszaki, infrastrukturális és pénzügyi feltételek mérlegelését is megköveteli. Mit tud, mit ér a meglévő MiG, S a felváltásukra leginkább esélyes amerikai F-16-os, vagy a svéd Gripen? Öt típus A szovjet jóvátétel keretében kapott MiG-29-es vadászgépek, - bár aránylag fiatalok és - sajnos - keveset repülnek, időszaki felújításra, javításra és a NATO-kompatibilitás érdekében átalakításra szorulnak, hogy várható élettartamuk végéig (4-10 év) teljes értékűek legyenek. Az eredeti 29-ből 26-nak jó állapota, közülük tucatnyit felszereltek a nagyon fontos FF (friend or fou - barát vagy ellenség) NATO azonosító rendszerrel. Felújításuk helyett felmerült, hogy a MiG-eket NATO tagállamokból származó új gépekkel, illetve használtakkal cseréljék fel. Öt típus jött számításba. Az amerikai, két hajtóműves F-18-as kiesett, mert súlyos és kifejezetten anyahajón használatra tervezték, a német-angol Eurofighter gyártása igazából csak most indul, a francia Mirage sem jutott át a rostán. Maradt az amerikai F16A, s a svéd JAS-39 Gripen. Ezek - a MiG-29esekkel együtt - igen jó teljesítményűek, a velük végezhető légi műveletek közel azonos értékűek. Műszaki-légharcászati jellemzőiket a legfiatalabbnál kezdve ismertetjük. A Griff, a MiG és a Sólyom A Gripen (Griffmadár) a saját SAAB gyártmányú vadászgépeivel repülő svéd légierő vadászgépe. Aerodinamikailag a legfejlettebb, deltaszárnyú és a vízszintes kormányfelületei nem hátul, hanem a szárny előtt vannak. Gyorsan átalakítható elfogó, alacsonyan támadó, vadászbombázó, felderítő feladatokra. Magas fokon elektronizált az irányítása, a tűzvezető és fegyverrendszere. Egyetlen sugárhajtóműve van. Korszerű szerkezete révén a gép aránylag kicsi, 14 méter hosszú, a felszálló tömege (súlya) csak 12,8 tonna. Újonnan kialakított kétüléses oktató változatát csak a svéd légierő használja. A gép NATO-kompatibilitása érdekében gyártásában érdekelt a British Aerospace vállalat is. A hangsebesség 1,8-szorosával repülhet és hatósugara 1300 km. E gép választásának előnye lenne, hogy a gyártásába bevonnák a Dunai Repülőgépgyárat is és az árát, vagy a használati díját részben magyar termékekkel lehetne kiegyenlíteni. Hátránya, hogy mögüle - a konkurens polgári repülőgépgyártókkal nem bírván - kihalt a SAAB polgári ágazata. A Gripen szinte egyetlen produktuma a gyárnak, az is akadozó szériában. A MiG-29-es a maga nemében kiváló, két hajtóműve miatt különösen biztonságos. Vele magyar pilóták is világsikereket értek el a bemutatókon. Kétüléses oktatóváltozata is sokoldalúan fegyverezhető. Repülőtulajdonságai a NATO-értékelések szerint is kiválóak. Ha a feljavításuk mellett döntenek, hosszú időre kényszerű kapcsolat marad még az orosz szállítókkal. Technikailag egy generációval elmaradt a kormányzásuk és az elektronikájuk, és a fegyverzetük is. A 17,3 m hosszú gép felszálló tömege 18 tonna és maximálisan a hangsebesség 2,3-szorosával repülhet. Hatósugara 1200 km. Az F 16A Fighting Falcon-t (vadászsólyom) 1975-ben sorolták az USA légierejébe. Azóta sok ezer példányban épült és tucatnál is több országban is hadrendbe állította. Megjelenésekor valóban a legkorszerűbb volt és - főleg elektronikáit, fegyverzetét azóta is állandóan korszerűsítik. Az első "fly-by-wire" kormányzással vadászgép volt (kábelek, rudazatok, hidraulikák helyett elektromos vezetéken át vezérelt kis elektromotorok mozgatják, a kormányfelületeket ezért könnyű a gép). Felszállás után függőlegesen is képes volt emelkedni. Sokoldalúan használható, aerodinamikai kialakítása iskolát teremtett. Az F16-os kifejezetten könnyű, sokfeladatos, mozgékony kis vadászgép, amelyet éppen olyan országok számárra is továbbfejlesztettek (Dánia, Belgium), amelyek védelmi körülményei hasonlatosak Magyarországéhoz. 15,3 méter hosszú, a felszálló-tömege 16 tonna, a hangsebesség 2,1 szeresével képes száguldani. Különféle variációkban összesen 97-féle fegyver, vagy tartozék szerelhető rá. (Egyszerre persze csak 414 féle). A hatósugara 1200 km. Előnye a beváltság s a negyedszázados konstrukció ellenére is korszerűség. Hátránya, hogy a konkrétan lízingre ajánlott F-16A-k 1980-85 között repültek s részben gyakorló- és kiképzési alakulatoknál. Azóta raktárban - (ez szabadtéri, s műanyaggal bontott tárolást is jelenthet) álltak, s ezért felújításra és korszerűsítő átalakításra szorulnak. Az sem előny, hogy széleskörű használatuk miatt (Pakisztán) az azonosításuk is nehézkes lehet. Drága lesz az alkalmazkodás A legnagyobb baj azonban, hogy hozzájuk a teljes infrastruktúrát (reptér, irányítóberendezés, kiszolgáló-eszközök, fegyverzet, műszerek hozzájuk kell igazítani, vagy ki kell cserélni, s természetesen a földi-légi személyzetet ki kell képezni. Emiatt a köztes időre mégis csak fel kell újítani a MiG-eket, s mire jöhetnek a 16-osok, azok is avulnak. A vázlatos ismertetéshez azonban hozzá kell tennünk egy megjegyzést: ezek az adatok csak általános és tájékoztató jellegűek, egy-egy alváltozat minden téren jelentősen eltérhet, például a fegyverzet nélküli fotófelderítő póttartályokkal kétszeresre növelt hatósugarú lehet! Szűcs József Sítalpas nők Átkeltek az Antarktiszon A 47 éves norvég Liv Arnesen (balról) és a 45 éves amerikai Ann Bancroft sarkkutatók a McMurdo kutatóállomás egyik munkatársával álltak fényképezőgép elé az emiitett állomáson. Liv és Ann az első nők, akik külső segitség nélkül, sítalpon átkeltek az Antarktiszon. A kedvezőtlen időjárás kényszeritette őket arra, hogy a Ross-jégről repülőgéppel szálljanak fel a McMurdo állomásra. (MTI Telefotó/AP/David Barry) Hűtve gyógyíthatóbb az agyi katasztrófa Az agyvérzés legtöbbször azért jár visszafordíthatatlan következményekkel, mert a beteg rész pusztulásának sebessége gyorsabb, mint amennyi idő alatt megfelelő kezelést kaphat a beteg. Hogyan lehetne a bomlást előidéző fizikai és kémiai reakciókat lelassítani ahhoz, hogy időt nyerjenek az orvosok? Egy amerikai beszámoló szerint kutatóknak most első ízben sikerült kísérleti módon bizonyítani, hogy az agyvérzésen átesett betegek testhőmérsékletének csökkentésével korlátozni lehet azokat a károkat, amelyeket egy agyvérzés, vagy más hasonló agyi katasztrófa okoz. A hőmérséklet csökkentésének fontosságát már számos állatkísérlet igazolta, de nagyon nehéz volt ugyanezt emberekkel is bizonyítani. Az agyi katasztrófákkal foglalkozó amerikai szövetség (ASA) februári, floridai tanácskozásán azonban ez is sikerült: a clevelandi klinika orvos-csoportjának tagjai saját kísérletük alapján arról számoltak be, hogy azok a betegek, akiknek testhőmérsékletét a súlyos agyvérzés után gyorsan sikerült néhány fokkal lehűteniük, az átlagosnál sokkal kisebb mértékű tartós károsodást szenvedtek. A betegek felénél egyáltalán nem tapasztaltak maradandó utóhatást, vagy ez olyan csekélynek bizonyult, hogy az illetők visszatérhettek munkájukhoz! A hagyományos módszerekkel kezelt betegeknél ez az arány csak 10 százalékos. Az agyat egyébként külön nem lehet hűteni, ehhez az egész test hőmérsékletét kell csökkenteni. A módszer hatásosságát a kutatók azzal magyarázzák, hogy miközben az agysejtek általában a vérzés után még órákon át pusztulnak (egy vegyi reakció, a szomszédos, megkárosodott sejtek által kibocsátott vegyületek miatt), a hűtés lelassítja a testen belüli metabolikus folyamatokat, azaz megakadályozza e káros vegyületek terjedését. Ami biztos: a tomográfiái vizsgálatok azt mutatják, hogy a lehűtött betegek agyában a károsult rész nagysága átlagosan 30 köbcentiméterrel volt kisebb, mint társaiknál. Egyelőre azonban még számos megoldandó probléma van. Ezt a beavatkozást ugyanis az agyvérzés után minél gyorsabban kell megkezdeni, s ráadásul az eddig alkalmazott hűtési módszer nagyon bonyolult: ha kívülről, azaz a bőr felől próbálják csökkenteni a beteg hőmérsékletét, az egyelőre nagyon hosszadalmas (akár négy órát is igénybe vesz) és ehhez egy öt fős orvosi-ápolói csoport folyamatos munkájára van szükség. Kifejlesztettek viszont olyan katétereket, amelyeket a vénába helyezve a testet állítólag belülről, a véráramlás felől lehet hűteni - méghozzá alig fél óra alatt elérve a néhány fokos hőmérsékletcsökkenést. A kutatócsoport beszámolója szerint a clevelandi klinikán hamarosan megkezdik az egyik ilyen katéter kipróbálását. S. T. L. Veszélyben az ifjúság Stockholm (MTI) Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tapasztalatai szerint az alkoholgyártó cégek, amelyek színes reklámjaikkal ivásra buzdítják a fiatalokat, veszélybe sodorják ezt a korosztályt, tovább súlyosbítva az amúgy is tragikus állapotban lévő közegészségügy helyzetét. A WHO jelentése szerint számos európai országban vannak ugyan olyan törvények, amelyek megnehezítik a fiatalkorúak alkoholvásárlását, de még mindig vannak olyan országok - így például Magyarország, Görögország és Románia -, „ahol a hatóságok semmit sem tesznek az alkoholreklámok szigorításért". Az alkoholgyártó cégek markentingstratégiájának elsődleges célpontjai a fiatalok - hangsúlyozta hétfőn Stockholmban Gro Harlem Brundtland, a WHO főigazgatója a „Fiatalok és az alkohol" címet viselő háromnapos miniszteri konferencia nyitóülésén. A főigazgató a tanácskozáson részt vevő 51 ország képviselői előtt kijelentette: az alkoholgyártók a legfiatalabb korosztályokat szeretnék rászoktatni a rendszerei ivásra. A legfrissebb statisztikai felmérések szerint Európában a 15 és 29 év közötti férfiak körében bekövetkezett halálesetek egynegyede az alkoholra vezethető vissza. Szembetűnő, hogy az alkoholfogyasztók társadalmának radikális fiatalodása következtében egyre több a halálos kimenetelű közlekedési baleset, az öngyilkosság, valamint megnőtt a fiatalkorú bűnözők és kábítószer-élvezők száma is. Lena Hjelm-Wallén svéd miniszterelnök-helyettes szerint elérkezett az idő, hogy az európai országok gátat vessenek a mértéktelen alkoholfogyasztás társadalmi és emberi kártételeinek, elsősorban a fiatalok körében. Fernand Sauer, az Európai Unió egészségügyi biztosa felszólította a tanácskozás résztvevőit: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a fiatalkorúak ne juthassanak könnyen alkoholhoz. Véleménye szerint egyértelmű az összefüggés a halálos kimenetelű balesetek számának növekedése és az alkoholfüggőség között, különösen a fiatal felnőtt férfiak esetében. San Francisco (MTI Panoráma) 1900 óta három évtizeddel nőtt a várható legmagasabb átlagéletkor, és a XXI. században születő gyermekek 85 évig is elélhetnek. Ez azonban az emberi életkor felső határa lehet, hacsak a tudomány rá nem jön valamire, ami hatásosan képes lassítani az öregedés, folyamatát - vélekedtek, a résztvevők a világ tudósainak legnagyobb interdiszciplináris konferenciáján San Franciscóban. Egyes tudósok véleménye, amely szerint a XXI. században 100-120 is lehet az életkor felső határa, nem reális és nem támasztja alá a halálozások trendje - jelentette ki Jay Olsanszki, Illinois állam egyetemének professzora. „Feltételezéseink szerint a ma élő emberek közül sokan tanúi lesznek annak, hogy az emberi életkor felső határa Nyolcvanöt év lehet a várhaté legmagasabb átlagéletkor 85 év lesz, de a ma élő emberek mindegyike már régen meghal addigra, mire a várható legmagasabb életkor eléri a száz évet, ha ugyan eléri" - hangoztatta Olsanszki, aki kutatóként egyike volt a Tudományok Előmozdítására Alakult Amerikai Társaság (American Association for the Advancement of Science) részére készített trend elkészítőinek. Szerinte napjainkban nem léteznek varázsitalok, hormonok, és nem ismerünk olyan genetikai eljárásokat vagy biomedikális technológiát, amelyek lehetővé tennék az emberi életkor 120150 éves felső határát, amint ezt egyesek állítják. Leonard Hayflick, a Kalifornia-egyetem professzora élesen kikelt egyes tudósok olyan „alaptalan állításaival" szemben, amelyek szerint az ember képes száz évnél jóval tovább is élni. „A szuperhosszú élet egyszerűen nem lehetséges, mert még ha kiküszöbölnék is a leggyakoribb halálokokat, mint amilyen a rák, a szívbetegségek és az agyvérzés, az emberi életkor akkor is legfeljebb 15 évvel lenne hosszabb" mutatott rá. Ha az említett halálokok megszűnnének - tette hozzá -, akkor megtudnánk, hogy a halál igazi oka az öregedési folyamat. Hayflick szerint az öregedés a molekuláris szintű elhalás folyamata, amely az embereket különösen fogékonnyá teszi betegségekkel szemben, és erre a folyamatra a tudomány nem sok figyelmet fordít. Ehelyett olyan, az öregséggel összefüggő, könnyen diagnosztizálható betegségekre összpontosít, mint amilyen a szívroham, az agyvérzés, a rák és az Alzheimer-kór. A természet úgy alkotta meg az embert, hogy fizikailag húszéves kora körül érjen a csúcsra az utódlás biztosítása és a faj fennmaradása érdekében. Ezt követően az emberek további négy-öt évtizeden át „lebegnek" és ennek a „lebegésnek" a hossza határozza meg az élet hosszúságát. Kaare Christensen dán egyetemi tanár ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a jövőkép nem olyan sötét, mint amilyennek Olsanszki és Hayflick festette. Svédországban - mutatott rá - ahol minden ember egészségének alakulását mintegy kétszáz éve nyomon követik, tanulmányok azt mutatják, hogy az emberi életkor folyamatosan növekszik. 1999-ben például az abban az évben elhalálozott legidősebb svéd ember 108 éves volt. Franciaországban pedig egy Jeanne Calment nevű hölgy 122 évesnél idősebb korban hunytéi 1997-ben. Olsanszki rámutatott arra, hogy a világ fejlett országaiban az emberiség történelmének már eddig is legnagyszerűbb eredményét érték el a várható életkor meghosszabbodása terén. Amerikában egy 1900-ban született leány arra számíthatott, hogy 48,9 évig él. 1995-re ez elérte a 79 évet. Kis lépesekkel ugyan, de folyamatosan tovább nő a várható legmagasabb életkor. Franciaországban 1985 és 1995 között 1,5, Japánban 1,2, az Egyesült Államokban pedig 0,4 százalékkal csökkent a halálozási arány mutatott rá Olsanszki. Hozzátette: ezeket a trendeket előre kivetítve elmondható, hogy a nőkkel és férfiakkal együtt számított emeberi életkor várható 85 éves átlagos felső határát Franciaországban 2033-ra, Japánban 2035-re, Amerikában pedig 2182-re érhetik el - olvasható az AP jelentésében.