Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-17 / 41. szám

SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 17. STEFÁNIA III. A néprajznak küldetése van Magyarság az eurápai palettán Las Vegas-i vendég a Novotelben Lasse Sagen az újságíróbálon Bellon Tibor: Visszaállítani a gazdaságot, a családot, a hitet. (Fotó: Karnok Csaba) Nyíradonyban született 1941-ben, a debreceni egyetemen 1964-ben szerzett magyar-néprajz szakos diplomát, s a karcagi múzeumban kezdett dolgozni. 1969ben doktorált, 1989-től félálláson oktatni kezdett a szegedi egyetemen, 1990-92 között megbízott tanszékvezető volt, 1991-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1994-től docens, 1998-tól kinevezett vezetője a néprajzi tanszéknek. A Magyar Névjegy Néprajzi Társaságnak 1980tól választmányi tagja, az 1994-97 közötti ciklusban főtitkára. Számos tudományos közleménye, önálló és társszerzésű könyve jelent meg a magyar paraszti gazdálkodásról, a termelés és az életmód összefüggéseiről, a népi hagyományok és újítások témaköréből. Alapművet alkotott 1996-ban megjelent történeti-néprajzi kötetével a BEKLEN-nel, ami a nagykunsági mezővárosok XVIII-X1X. századi állattartó gazdálkodását elemzi. Az egyetlen néprajzos, aki a Tisza mentét kutatva a folyó forrásától a torkolatig mindenhol megfordult, míg hét évig forgatták a televízióban nagy sikert aratott Tisza-filmet. A szeretett folyóját tavaly ért ciánszennyezés után felkérték a Tisza-rekonstrukció szakértői körébe. A véletlen hozta, hogy a február 24-i budapesti Operabál könnyűzenei sztárvendége, Lasse Sagen egy órányi műsor erejéig vendége lesz az egy nappal korábban Szegeden megrendezendő megyei újságíróbálnak. A norvég sztár, aki 15 évig önálló műsort adott Las Vegasban, a jövő pénteken délben érkezik Budapestre, és a délutáni sajtótájékoztató után szabad az estéje. Miután az Operabálba is magyarországi menedzsere, Rózsa B. György révén kérték fel, és a szegedi újságíróbál producere is R. B. Gy., a szervező úgy gondolta, ne unatkozzon egyedül Budapesten a sztár, inkább énekeljen a szegedi közönségnek. Lasse Sagenről egyébként mint a skandináv Tom Jonesről írt az amerikai sajtó, megjelenése és hangja tökéletes mása az igazinak. Nem véletlen, hogy többször szerepeltek már együtt különböző tévéshow-kban. A norvég énekes otthon van a dzsessz, a pop és a rock világában. Ötoktávos hangterjedelmét a Novotelben is megcsodálhatja a közönség. A bál védnöke dr. Frank Budapest (MTI) Még két hétig gondolkodhatnak a továbbtanulni vágyók, hogy mely egyetemeket, illetve főiskolákat jelölik meg a jelentkezési lapokon; a kérelmeket március 1-jéig kell eljuttatni a felsőoktatási intézményekbe. - Az ezt követően postára adott jelentkezéseket nem fogadják el - hívta fel a figyelmet az Oktatási Minisztérium illetékese. Az idén 55 ezer hallgatót várnak az egyetemek, főiskolák államilag finanszírozott képzésre, míg 48 ezren nappali, kétezren esti, ötezren pedig levelező tagozaton kezdhetik meg tanulmányaikat. Az idén felvételizőket már egy új felsőoktatási rend várja. Eszerint minden felsőoktatási intézmény kötelező módon 120 pontos rendszert alkalmaz a felvéJózsef, a megyei közgyűlés elnöke és Wisinger István, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. Az újságíró-szövetség 1997-ben négy megyeszékhelyen szervezett első ízben megyei újságíróbált, az idei télen pedig már 11 megyében farsangolnak együtt a tollforgatók. A szervezők természetesen mindenkit szeretettel várnak, akár újságíró a vendég, akár nem. A MUOSZ nevében szervező ügynökség képviselőjének tájékoztatása szerint idén sem kell fizetni a sörért, a Stella Artois-ból mindenki annyit kérhet, amennyit csak meg tud inni. Ugyanúgy, mint a fehér és a vörösborból, amelyet egész éjjel szintén díjmentesen fogyaszthatnak a vendégek. Ezek ugyanis benne vannak a hatezer forintos belépőjegy árában, az áfával és a műsorral, valamint a három + egyfogásos vacsorával együtt... Gondot egyedül az jelent, hogy mindössze 160 jegyet árulnak erre az exkluzív estre, és az első 100 jegy már elővételben elkelt. Szegeden, a jövő pénteki újságíróbálra a jegyeket a Quaestor Travel Kölcsey u. 11. szám alatti irodájában lehet megvásárolni. teli eredmény meghatározásakor. A felvételi eljárás során a megszerezhető pontok 50 százaléka a felvételi jogszabályi minimum, az intézmény által adható pluszpontok nélkül számítva, s ez egységesen vonatkozik az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzésekre is. Többletpontot csak egy nyelv ismeretéért, felsőfokú szakmai képzettségért és sportteljesítményért adhatnak. Ezek száma legfeljebb 6 lehet, így a maximális pontszámhatár egységesen 126 pont lesz. Újdonság a felvételi eljárásban az is, hogy az érettségizett olimpiai bajnokok felvételi mentességet élveznek a címük megszerzését követő öt évig bármely általuk választott felsőoktatási intézményben és szakon. A napokban köszöntötték Bellon Tibort a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének vezetőjét hatvanadik születésnapja alkalmából. Természet - kultúra - társadalom címmel kötettel is tisztelegtek sokoldalú munkásságának, tanári egyéniségének. Négy évtizedes etnográfusi pályafutásának fontosabb állomásairól, máig ható üzeneteiről lapunk is megkérdezte. - Családi szálakon kötődik Szegedhez. Milyen volt a kapcsolata Bálint Sándorral? - A feleségem szegedi, itt születtek a gyermekeink, a család révén sok helyre, sokakhoz eljutottam a városban, eléggé benne éltem akkortájt Szeged társadalmában. Feljártunk a professzor úrékhoz is. Ismertem Sándor bácsi munkáit, nagy tisztelője voltam, kerestük a találkozási lehetőségeket, akár családi körben, akár az Égő aranyban sörözve, konferenciákon, kiállításokon a Tiszazugban, az Alföldön sokfelé. A nagyszerű példa volt számomra szakmaszeretetben, tudásban, emberségben. Enciklopédikus tudása példaadó: ismerte a szögedi nemzetet, mindenre kiterjedő, alapos, biztos ismeretei voltak róla. Karizmája abban is tettenérhető, hogy ő nem külső kutatóként közeledett, hanem benne élt a közegben, a közösség dolgait belülről élte meg, és művei ma is hihetetlenül nagy belső sugárzással közvetítik ezt a szegediséget. Tettenérhető Ábel-attitűdje is, az, hogy avvégre vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. Ez máig egyedülálló a magyar néprajztudományban. - Bármihez nyúl az ember a néprajzban, megkerülhetetlen Bálint Sándor. Különösen itt, az ő egykori tanszékén. Örökét hogyan viszik tovább? - Bálint Sándor arra tanít, és az a néprajz feladata, különösen most, ebben az erősen és aggályosan változó világban, hogy segítsen: az emberek ismerjék fel az otthonteremtés szükségességét. Ismerjék meg saját kultúrájukat. A néprajz közvetíti ezt a legteljesebben, hiszen az emberi élet teljességét hivatott megtanítani, fölragyogtatni. A magunk eszközeivel mi, ezen a tanszéken ezt az örökséget és feladatot vállaljuk fel. Elhitetjük hallgatóinkkal, s majd ők a tanítványaikkal és környezetükkel, hogy a magyarság érték az európai palettán. Európa közösségében akkor leszünk hasznosak és megbecsültek, ha a magunk dolgait tudjuk, s azzal gyarapítjuk az európai művelődést. Ahogyan Györffy István mondta: „Európa nem a tanulékonyságot, hanem az eredetiséget kéri rajtunk számorf'. Ebben a néprajznak küldetésszerepe van! Szerencsére megérzik ezt a mai hallgatóink is. Többet vállalnak, mint más egyetemisták. Terepre járnak, gyűjtenek, bekapcsolódnak például a Dél-Alföld migrációs kutatásaiba, vizsgálják a szegedi alsóvárosi búcsúk hagyománykörét, szülőhelyüket, a Tisza-vidék gazdasági-néprajzi értékeit. - Az agrárnéprajzi és Tisza-menti kutatások gerincét képezik az ön munkásságának. Miért? - Félig paraszt, félig iparos családomból adott volt az indíttatás: hoztam a hétköznapi gazdálkodási ismereteimet. S az alapvetően önellátó magyar paraszti társadalom, még a két világháború között is népünk nyolcvan százaléka élt őstermelésből. Kikristályosodott bennem a kutatások során, hogy a magyar gazdaságnak a középkorban három kiviteli ágazata volt: a nemesfémbányászat, a borkultúrák és az állattartás. Az egyik legnagyobb eredménye a szürke magyar marhaállomány kitenyésztése, amely piacképes volt már a középkorban egy fejlődő nyugat-európai piaci rendszerben, és az lehetne ma is. A nagynyájas tartás a pusztásodott Alföldön árutermelő megélhetést jelentett, a szürkemarha mellett a rackajuhokkal, a tizennyolcadik századtól megjelenő mangalica disznókkal. És ezek az ősi tájfajták ma, a biogazdasági igényben is a középpontba kerülnek, fejlődést hozhatnak. Hiszen a magyar mezővárosi fejlődést az Alföldön egyszer már felvirágoztatta az árutermelő állattartás. Ez teremtette meg a parasztpolgárságot, és ez számbaveendő vonulat, érték ma is. A másik nagy érték a Tisza, ami a szabályozás előtt völgyében kétmillió katasztrális holdat öntözött, iszapjával gazdagította, trágyázta a réteket, legelőket, vizében óriási halbőség volt. A holtágakat valóságos halastavakként működtető régi fokgazdálkodásnak - ami remélem, most újraéled - haszna sokrétű: hihetetlen tömegű és jóízű halat adott a táplálkozáshoz, a szétvezetett víz csökkentette az árveszélyt, a száraz klimát csapadékosabbá tette. S azzal, hogy réteket, kaszálókat öntözött, összekapcsolta a halászatot és a legeltető állattartást. Példaértékű és újraszervezendő. Miként a Felső-Tisza vidékén példás gyümölcseink génállománya is, a százötven ősi fajta. Az ártereken őshonos szilva, dió, alma és más gyümölcsök termesztése ismét kincs lehet, akárcsak a kemény- és puhafás ártéri ligeterdők állománya. Csakúgy, mint a régi gabonafajták, például a köles, a tönköly, a hajdina visszahozása, termesztése. A róluk szóló, a néprajzosok és más szakemberek által a régmúltból összegyűjtött ismeretekkel a modem mezőgazdaságot is lehetne segíteni. - A hagyomány és újítás összekapcsolódása ugyancsak kedves témája... - Mert az élni akarás, a leleményesség a régi tapasztalatokkal, a hagyományokkal ötvöződve nagy szellemi erőforrást jelent mindenkor. A múlt században például a Tisza szabályozása utáni új helyzetre a paraszti „innovációs készség" úgy válaszolt, hogy megnövelte a gabonatermelő területet. A filoxérára a Duna-Tisza-közén úgy reagáltak, hogy zöldség-gyümölcs- és szőlőkultúrával „Kertmagyarországot" teremtettek. A még újabb kori kihívásra a felelet a fóliázás sajáterős kikísérletezése, meghonosítása volt. Legújabban pedig talán meríteni fogunk az ősi tájfajták, a legeltető állatartás, a régi vízgazdálkodás és halászat, az ártéri őshonos gyümölcsösök hagyományaiból. Megteremtve hozzá a piaci hátteret is. - Vagyis vissza a magyar értékekhez. Hogyan? - Hagyni kellene a természetes emberi dolgokat. A közösségre bízni, mert az tudja, hogy mi jó neki. Nem felülről kell szervezni az „áldást", mert az nem jó. És nem jó idegen dolgokat erőltetni. Hagyományt teremteni nem lehet. Inkább csak ajánlani valamit a közösség számára, s hogyha az elfogadja, hosszan gyakorolja, akkor az majd nevezhető később hagyománynak. Sokféle örökségünk van, amit hagyni kellene, hogy visszaálljon. Például az európai keresztény örökséget. Vagy az ünnepek méltóságát. Az ifjabb generáció kötődését ősei értékeihez. Alapvetően három dolgot szükséges visszaállítanunk: a gazdaságot, a családot, a hitet. Szabó Magdolna HA ERRE AZ AKCIÓRA VART ÖN IS, IGAZA VOLT! * HÉTVÉGÉN IS NYITVA! szombaton és vasárnap 8.00-13.00 MOST AKAR 285.000 FT-ERT IS ELVIHET EGY ÚJ SUZUKI SWIFTET!* 125.000 Ft megtakarítással! Februári akciós hitelkonstrukcióink egyszerűen ellenállhatatlanok! Suzuki Swift, Swift Sedan és l/Vagon R+ akciós hitelre! * Akciós minimális indulóösszeg Swift 1.0 GL vásárlása esetén. Suzuki Swift már 1.676.000 Ft-tól! Egyetemek, főiskolák Még két hétig lehet jelentkezni SUZUKI-SZENTGYÖRGYI, SZEGED, DOROZSMAI UT 17-19. TELEFON: (62) 554-300