Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-15 / 39. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 15. HANGSÚLY 7 Bebetonozva... wwazánk uniós csatlakozásának lehetősége miatt ii előtérbe került regionális politika anomáliái egyre élesebb ellentéleket szülnek. A hírek szerint Mádl Ferenc köztársasági elnök is hatpárti egyeztető tárgyalást kíván összehívni amely a regionalitás vitatott kérdéseivel foglalkozna. Térségünkben pedig a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsnál bekövetkezett működési, személyi változások kapcsán szintén felmerültek feloldhatatlannak látszó problémák. Az uniós elvárásként megfogalmazott regionális politikának ugyanis még a valódi csírái is alig-alig lelhetők fel. Nem csoda, hiszen egy túlcentralizált térszerkezetű, illetve társadalmi berendezkedésű ország „gondolkodásmódjába" nehezen illik bele a valódi regionalizmus, a térségi szemlélet érvényesítését garantáló feltételek biztosítása. De ugyanez mondható el a decentralizáció elvének érvényesítéséről is, hiszen a térségi, megyei jelentőségű ügyek tekintélyes részét a központi hatalom irányítása alá tartozó intézmények, szervezetek intézik, miután a helyi hatóságoktól megvonták ezeket a jogköröket. De akkor ki és hogyan képviselje egy-egy tájegység, régió érdekeit, határainkon belül, illetve Európában? Erre próbált lehetőséget teremteni a DARFT szűk szakmai csapata is. A Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyét magában foglaló régió ügyeit olyannyira eredményesen képviselték, hogy a Dél-Alföld nagy összegű uniós támogatásokat nyert, amelyek felhasználása a közeljövőben várható. A helyzet mégsem közelíthető meg ilyen egyszerűen, hiszen a DARFT legfőbb vezető testülete, az elnökök tanácsa jobb megoldásnak tartotta, ha az országos gyakorlathoz hasonlóan itt is - évenkénti váltással - a megyei közgyűlési elnökök látják el a DARFT elnöki teendőit. A valódi regionalizmusért aggódok jogosan hangsúlyozzák: a mindenkori kormányzat torz intézményi struktúrát szorgalmaz, amellyel fenntartható a központi elosztás rendszere. A regionális területfejlesztési tanácsok döntéseibe ugyanis többnyire csak formálisan szólhatnak bele a helyi szereplők, a minisztériumi képviselők túlsúlya miatt. Miután a regionális tanácsoknak nincs igazi, választott döntéshozó testülete, az unió pedig nem köti ki mekkora legyen egy régió, így - tekintettel a vármegyerendszer hagyományaira - felvetődik az a lehetőség is, hogy a megyék lássák el a regionális célokat szolgáló feladatokat. A

gond „csupán" az, hogy az utóbbi években erőteljesen megcsorbították a megyék döntéshozó funkcióit. így jelenlegi formájukban alkalmatlanok lennének az európai mércével mért regionalizmus képviseletére. Az ellentmondásokat csak a nagypolitika lenne képes feloldani. A döntéshozásban viszont sokkal inkább a középszint megosztására irányuló törekvések érvényesülnek, amelyek az egypólusú, Budapest-centrikus Magyarország és ezzel a mindenkori politikai elit hatalmi pozíciójának, pénzosztó funkciójának „bebetonozását" szolgálják, útban Európa felé... Kistérségi aggodalmak a Dél-Alföldön Veszélyben a regionalizmus? A makói ipari park is megérezheti, ha a döntések „elmennek" a kistérségből. (Fotó: Schmidt Andrea) A kormány előretolt bástyájává változtatta a régiókat az a törvénymódosítás, amely megnövelte a minisztériumok képviseletét a regionális tanácsokban, s lehetővé tette Nógrádi Zoltán ügyvezető elnök eltávolítását - véli a DATTE elnöke. A Dél-alföldi Területfejlesztési Társulások Egyesületét (DATTE) a makói kistérség kezdeményezésére Bács-Kiskun, Csongrád és Békés önkormányzati társulásai hozták létre. A DATTE így a régiót alkotó önkormányzatokat tömöríti, az ó érdekeiket védi. Ez utóbbi szerep azonban igazán akkor került előtérbe, amikor a jelenlegi kormány a területfejlesztésről szóló törvény módosításával megnövelte a kormányképviselők számát a regionális tanácsban, s felére csökkentette a kistérségek képviseletét. Búzás Péter, a DATTE elnöke, Makó polgármestere elmondta, hogy a szervezet, mivel önkormányzatok alkotják, szükségszerűen lojális; nem helyezkedhet szembe a mindenkori kormánnyal. És nehéz helyzetben van, amikor olyan kabinettel dolgozik együtt, amely egyszerűen nem figyel erre az oldalra. - Tény, hogy a szocialista kormányzati ciklusban elfogadott területfejlesztési törvénynek szinte csak egyetlen erénye volt: az, hogy megszületett, és arra késztette a magyar önkormányzatokat, hogy egyre többet pályázzanak; hogy elkezdjék tanulni az eurobürokrácia működését. Az uniós példa alapján nyilvánvaló, hogy a régiók kialakulása akkor eredményes, ha az egy alulról, vagy legalább alulról is építkező folyamat. Mi ezért alakítottuk meg a DATTE-t és vállaltunk jelentős szerepet abban, hogy megalakuljon a regionális fejlesztési tanács. Akkoriban a kamarák és a megyénként bekerült két-két kistérség kiegyenlítette a minisztériumok képviseletét. A mostani ciklusban elfogadott módosítás nyomán a minisztériumok felé billent a mérleg. Én sem cáfolom azt a véleményt, miszerint így a regionális tanács a felülről érkező akarat végrehajtó szervévé, a kormány előretolt bástyájává vált. Nógrádi Zoltán posztjának megszüntetése, az ő eltávolítása pedig azért döbbentett meg, mert az az ember ért ahhoz, amit csinált. Amikor megválasztották, én is rá szavaztam, s eszembe sem jutott, hogy ő fideszes, s nekem, MSZP-s létemre, talán nemmel kellene voksolnom - mondja a polgármester. A kistérségek már a törvénymódosítás óta érzik a változást. Korábban a DARFT minden ülés előtt elküldte a tárgyalandó anyagot a DATTÉ-nak, véleményezésre. A Nógrádi leváltásáról szóló előterjesztést már el sem küldték; csak az ülés előtt osztották ki. A DATTE elnöke úgy látja, mindez azt jelzi, hogy a kistérségek egyre kevésbé lehetnek részesei azoknak a döntéseknek, melyeket a régió hoz. Az, hogy a megyék megerősödnek, azt eredményezheti, hogy mindig a régió soros elnöki tisztét betöltő megyei elnöknek lesz a legnagyobb ráhatása a fejlesztésre szánt pénzek elosztásakor. Ez pedig túlmegy a lobbi határán; hosszá távon a megyék harcához vezet, és a regionalizmus legfontosabb értékét kérdőjelezi meg. - Olyar\,volt ez, mint amikor lelkes emberek másznak fölfelé a, létrán. Akik odafönn vannak, megvárják, hogy majdnem fölérjenek a mászok, aztán ellökik a létrát. Ehhez a művelethez csak erős emberek kellenek. Bakos András Csorbát szenvedett az érdekképviselet Rámozdulnának a vállalkozók „A Dél-Alföld mintarégiós szerepköre olyan pénzügyi, illetve adminisztratív lehetőségeket teremtett, amelynek előnyeit jó lenne a jövőben is érzékelni, annak ellenére, hogy tudjuk: a DARFT - bizonyos értelemben - válsághelyzetet él át." Szeri Istvánnak, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökének véleménye a szakemberek szerint aligha vitatható. Szeri István, aki „történelmileg" is végigkísérte a megye, illetve a régió fejlődését szolgáló eddigi erőfeszítéseket, mi több: abban folyamatosan jelentős szerepet vállalt, kérésünkre nemcsak a jelenlegi gondokat értékelte, de egy várható jövőkép feltételeire is rámutatott. -Ön is egyetért azzal a véleménnyel, mely szerint a regionális érdekek képviselete komoly csorbát szenvedett azzal, hogy a területfejlesztési törvény módosításával kizárták a kamarákat a regionális fejlesztési tanácsokból? - Igen. Sajnálatos, hogy nem vehetünk részt a tanács döntéseiben, de a DARFT az operatív fejlesztési programok elkészítésébe igyekezett bevonni a helyi kamarákat is. Tudni kell: lényegében a DélAlföldön, a szűkös lehetőséSzeri István: - Jó marketingmunka is kell a régióban termelt, illetve előállított hungarikumok világpiacra juttatásához. (Fotó: Miskolczi Róbert) gek ellenére, jó működési struktúrában folyt a munka. Ezért remélem, hogy a regionális fejlesztési tanács titkársága, valamint a feladat-végrehajtásra szakosodott kht. is Szegeden marad, hiszen itt már rendelkezésre áll egy kiváló szakmai team. Az ő munkájuknak is köszönhető, hogy térségünk több uniós pályázaton sikeresen szerepelt. - Akadnak azonban akik a Phare-támogatások elnyerését inkább hátrányként, mintsem előnyként értékelik, hiszen azokra hosszú ideig kell várakozni. Ugyanakkor a kormányzat által az ezen körből kimaradt négy régiónak juttatandó pénz hamarabb „lehívható". - Valóban csúszik a brüsszeli pályázatok kiírása, amelynek okát nem ismerjük. Pedig az operatív programokban megfogalmazott célokra biztosan sok vállalkozó „rámozdulna". Ennek érdekében, kihasználva a Duna-Körös-Maros-Tisza eurorégiós együttműködés keretében igénybe vehető Phare-CBC, határon átnyúló célokra igényelhető uniós támogatást is, a temesvári kamarával közösen pályázatunk és el is nyertünk 25 millió forintot egy üzleti információs központ, illetve rendszer létrehozására. A gazdasági kapcsolatok felgyorsítása ugyanis nem várathat magára, hiszen például Jugoszlávia is új lehetőségeket kínálhat a dél-alföldi vállalkozóknak. Ugyanakkor hangsúlyoznom kell: komolyan lobbizunk az M5-ös, az M43-as útért, s a Temesvár—Kikinda—Szeged vasútvonal kiépítéséért is. - A régió fejlődését elősegítő „kitörési pontok" közül melyeket tartja a legfontosabbnak? - Véleményem szerint a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar, az idegenforgalom és a hungarikumok világpiaci „bevezetése" elsődleges feladat. Ezek pedig regionális szinten kezelendő, főként gazdasági, illetve marketingkérdések. Ezért is tartanám veszélyesnek, ha a valódi célok kezelése, a DARFT válsága miatt, a megyék és városok párharcára szűkülne. A döntéshozó grémiumnak nem szabad engednie, hogy bárki ebbe az irányba terelje a régiós ügyeket. Azzal ugyanis tisztában kell lenni, hogy az Európai Unió a régiók Európája. Ezért nálunk is előbb-utóbb létre kell hozni egy, a megyéknél nagyobb közigazgatási egységet, amelyhez hozzá kell igazítani az intézményrendszereket is. Ebben persze minden megyeszékhely megkapja majd a feladatát. A munkamegosztást azonban mindig reális, szakmai szempontok, a felkészültség alapján kell meghatározni, semmiképpen sem politikai vagy szűk, helyi érdekek, esetleg egyéni szimpátia mentén. Hiábavaló a civil szféra összefogása? „Történelmi felelőtlenség MM A elmúlt években a Dél-Alföld társadalmi, gazdasági, szakmai szereplőinek közös gondolkodási folyamatában a regionális szemlélet, tervezés és cselekvés - a regionális kohézió - olyan összetett és alkotó együttese bontakozott ki, amely a térségi reformfolyamatok mozgósító erejévé tudott válni. A civil szervezetek véleménye szerint nem szabad megengedni, hogy ez a tendencia bármilyen ok miatt is megtörjön. A Dél-Alföldön az utóbbi évek alatt a szellemi műhelyek, társadalmi-gazdasági szereplők, kistérségek, civil szervezetek olyan meghatározó együttműködése jött létre, amely biztosította a regionális építkezés érdemi bázisát, szervezeti kibontakozását. Ez a partneregyüttes eddig át fölibe tudott kerekedni a szűk körű, helyi önzéseken, elzárkózási görcsökön abroncsait, megteremtve az együttműködés régióhatárokon is túlmutató példáját, emelte ki Besenyi Sándor, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, aki a régió Phareprogram koordinátoraként már a kezdetektől figyelemmel kísérhette a DARFT „történetét". - Kár, hogy mai döntnökeinknek sajnálatosan kevés része volt ebben a folyamatban. Talán ezért is kezelik szinte már elutasítóan az eddigi eredményeket - no meg most jött el az eddigi munkát visszaigazoló támogatási alapok felosztásának az ideje hangsúlyozta. Véleménye szerint aggodalomra adhat okot az, hogy a regionalitás koordinációja leszűkül a közvetlen forrásgazdálkodásra, pedig a további stratégiai tervezés és szervezés, a nemzetközi és szakági támogatások igénylése, a pályázati gyakorlat nem törhet meg. Sőt! Ki kell munkálni az európai normáknak megfelelő (a források jelentősebb része tudniillik uniós támogatás) szakmaipénzügyi kontroll rendszerét is. Az pedig eleve hibás gondolat - mutatott rá a civil szervezetek álláspontját is képviseló Besenyi Sándor -, hogy a régiót érintő összetett feladatokat a másra hivatott és rendszeresített megyei területfejlesztési munkaszervezetek vagy önkormányzati apparátusok szakmailag és méreteiben képesek lesznek kezelni, bármennyire is hívei a regionalizmusnak. - A DARFT-nál bekövetkezett változások, a megyei erődítmények mögé visszafaroló döntnökök olyan lépése, amely egy jó ideje meghaladott állapot visszarendezésére irányuló kísérlet. Ez ellen szakmai megfontolásból és elkötelezettségből is szót kell emelnünk. Az európai integráció egyik legfontosabb térségi területének tekintettük a regionális építkezést. Ezért döbbenten fogadtuk a történteket, miközben az Európai Bizottság éves, Magyarországról szóló jelentése is hangsúlyozza: „A regionális döntéshozatali keretek komoly aggodalomra adnak okot a hatékony döntéshozatali képesség és a programozási alapelvek vonatkozásában". Olyan helyzetben, amikor a legidőszerűbb tennivalónk a fejlesztési folyamat erősítése lenne, a visszalépést választani és erőszakolni,, történelmi felelősség, pontosabban felelótlenség - tette hozzá a civil szervezetek elnöke. Az oldalt írta és szerkesztette: N. Rácz Judit