Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-02 / 28. szám

4 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 2001. FEBRUÁR 2. Városházi hírmondó Munkatársunktól Ma este 8 órakor ismét jelentkezik a Szegedi Városi Televízió szokásos péntek esti magazinja, a Városházi hírmondó. Az adásban mindenek előtt a városi közgyűlés mai napjáról lesz szó, de hasznos információkat tudhatnak meg a nézők arról is, hogy miként juthatnak a mozgáskorlátozottak Szegeden közlekedési kedvezményekhez, mi lesz a szegedi fürdők sorsa, továbbá hogyan telnek a 15-ös választókörzet (Kecskéstelep, Hattyas és Gyálarét) mindennapjai. Stúdióvendég lesz dr. Mezey Róbert jegyző és Papp Zoltán önkormányzati képviselő. Riporter: Nyemcsok Éva és Veress Kriszta. Szerkesztő-műsorvezető: Kisimre Ferenc. A városatyák mai tanácskozását egyébként a vtv élő adásiban közvetíti. Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett szívesen fogadja a 06-30/218-1 l-l l-es számra az sms-üzeneteket is. Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! A minimálbér és a pedagógusok bérének visszatartása kapcsán jut eszembe, hogy ez az önkormányzat a 2002. évi választást valószínűleg most veszítette el - írja olvasónk a 20-352-8984-es telefonszámról. Trolipárti vagyok! Szeri úr a Tisza Volán hirdetésében elfelejti megírni, hogy a gázbuszok közül 2-3 mindig rossz, külföldről jönnek őket javítani. Ráadásul ezeket naponta kétszer kell tankolni. (20-414-7861) Az egyik hidunkat a Legyen ön is milliomos népszerű műsorvezetőjéről nevezném el, így nálunk is lenne Vágóhíd. (30-257-5555) Nem szabadna a Tisza Volánnak nagyobb teret adni a helyi tömegközlekedésben, így is a legtöbb buszjárat 3040 percenként jár. Nem akarhatja senki, hogy a sűrűn közlekedő trolikat ritka buszokra cseréljék. (30-306-6420) A polgármester szégyene lesz, ha a repülőteret nem a városunk szerzi meg. Most kell Szegedért tenni, nem mindig csak a kifogásokat keresni! Ez az utolsó alkalom! (30-943-4515) Jól látható, hogy a háttérben azok az erők mozdultak meg, akik a város pénzére utaznak, és az elektromos járművek előnyére hivatkozva tönkreteszik Szeged közlekedését. (20-310-6127) A V-fon szakemberei nem tudnak számolni? Miért mondják, hogy kevesebbe kerül a telefonálás, amikor az egyperces beszélgetés a duplájába kerül. Miért kell ködösíteni? (30-315-8811) A Szeged-Üllés közötti út tükörsima felülete és rossz állapota miatt életveszélyes. Egyharmadát másfél éve újraaszfaltozták. A többit miért nem? (30-903-0719) Félmilliárd forint a község csatornájára Zákányszék nagy tervei Az idén alakítják át a Dózsa György úti szociális otthont gondozási központtá. (Fotó: Karnok Csaba) Tavaly több mint 30 millió forintot költöttek Zákányszéken különféle beruházásokra. Legnagyobb volumenű a csapadékvíz-elvezető csatornarendszer építése volt. A hónapokig tartó munka 1 1 millió forintba került. Emellett új tetőt kapott az óvoda és az iskola, a teleházat modern berendezésekkel szerelték fel. Az idén a szennyvízcsatorna tanulmánytervét készítik el, illetve szolgáltató házat, gondozási központot építenek. A zákányszéki önkormányzat idei költségvetéstervezetében 245 milliós bevétel áll szemben a 269 millió forintos kiadással. A hiány 45 millió, amit állami támogatásból kell majd pótolni. A település tavaly is önhibáján kívül - veszteséges volt, de az elképzeléseket, álmokat valóra tudták váltani. A csapadék elvezetésére megépült a 11 milliós új csatornarendszer. Az óvoda és az iskola tetőszerkezetét is sikerült felújítani, megszépült a templom, bővítették a játszóteret. Modern eszközökkel szerelték fel a teleházat. Kétmillió forint összértékű számítógépeken, nyomtatókon és másolókon dolgozhat most már a falu apraja-nagyja. Zákányszék 2800 lakosának közel a fele külterületen él. Érdekesség, hogy a mintegy négy négyzetkilométernyi faluban 1400-az laknak, de ugyanennyien élnek a 66 négyzetkilométernyi tanyavilágban is. Az idősek többsége pedig itt lakik, ezért fontos, hogy bármikor hívhassanak orvost, rendőrt. A község víztornyán elkezdték a bázisállomás megépítését, így nemsokára Zákányszék legtávolabbi tanyáján is megcsörrenhet majd a telefon. - A következő évek legnagyobb beruházásának a szennyvíz-elvezető csatorna megépítése számít - tudtuk meg Kovács József polgármestertől. Az idén készül el a mintegy 1,25 millió forintba kerülő tanulmányterv. A teljes belterületet behálózza majd a csatorna, s a falu szélén létesül egy tisztítótelep. Innen pedig közel 10 kilométer hosszú gerincvezeték megy Mórahalomig. Ezt a beruházást félmilliárd forintból lehet megvalósítani. A település főutcáján, a Dózsa György úton lévő idősek nappal szociális otthonát szeretnék kibővíteni. Lebontanák a melléképületet, s a helyére 16-20 személyes gondozási központot „húznának fel". Az udvar pedig árnyas parkká alakulna át. A SAPARD-támogatásból rendbe tennék a piacot, s szépítenék, csinosítanák az egész falut. Fákat, bokrokat ültetnének az utak mellé, illetve tájékoztató, eligazító táblákat raknának ki. Egy szolgáltató házat is terveznek a zákányszékiek. Itt a vendéglőn, panzión át egészen a fodrászatig szinte minden megtalálható lenne. Kormos Tamás Önmaga ácsolta bárkán, önszántából kelt át a múltat és a jelent, a van és a voltat összekötő szivárvány alatti álomtengeren. Odaát már várták, a másvilági major melletti út mentén, mely odaát sehova sem vezet, ott állt Pamuk bácsi és ott álltak a pitricsomiak, a kutyabontiak, a nagyszörvárosiak árnyai, a mindig zöld árokpart füvén. A közel fél évszázadot betöltő - istenem- ez csaknem két emberöltő volt régen életpálya Mindszentről indult, ahol szüleinek egy szem gyermeke, a törékeny madárcsontú kisfiú, a helyi gimnáziumban érettségizett, s kitűnő képességeivel került a szegedi Tanárképző Főiskolára, magyar-történelem szakra. A Tudományos Diákkörben végzett kiváló munkája segítette Őt egykoron a postabontás In memóriám Dénes József sövényházi Árpád-szobor tövében folyó ásatásokra, több mint 25 esztendeje, több mint negyedszázada. Mindannyian megszerettük, s friss diplomával a zsebében, 1975-ben lett az akkor kialakuló Nemzeti Történeti Emlékpart népművelője, majd gondnoka. Barna bársonyos pillantása kísérte naponta figyelemmel az egykori szántóföldek helyén növekvő erdőt, a szabadtéri múzeum házainak építését, vagy a körkép rotundájának emejkedését. Szinte minden egyes fűszál minden bokor személyéhez kötődik, itt születtek gyermekei, itt nőttek felnőtté, s váltak igazán felnőtté, 2000 tragikus nyarán. Dénes Józsefnek nem e sorok állítanak emléket. Nem is az a kis tábla, mely a kiállításon őrzi nevét, s nem is az a megemlékezés, melyet majd megszerveznek. Az emlékpark, a történeti emlékhely, annak minden röge, személyéhez kötődik, ez az az emlék, mely mindaddig él, amíg mi emlékezünk rá. Csak az hal meg, akit elfelejtenek. Akire emlékeznek, annak mosolya, szárnyas bajusza, filigrán alkata, gondossága, kedvessége, nem kihűlt szoborként, hanem hús-vér barátként él tovább lelkünkben. Beteg volt, s bár a test sebeire van gyógyír, a belső fájdalmakra van gyógyszer, a sérült lelket sem barátai bíztatása, sem az élet apró örömei nem tudták meggyógyítani. Élete legyen példa, s legyen tanulság. E szavakkal búcsúznak Tőle barátai, munkatársai, az Ópusztaszerré változott Sövényháza, a tanyák, a madarak, a körkép, és az a sok ezer ember, akik kedves szavát hallva - hiszen az örök pedagógus szellem nyomta rá bélyegét - Tőle is tanulták mindazt, amit az emlékpark tanítani akart. Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht. MA A MARS TÉRI VÁSÁRKÖZPONTBAN 13 órától IV. kelengye- és esküvői kiállítás nyílik. A kiállítás február 4-éig, pénteken 13 órától, szombaton és vasárnap 10 órától tekinthető meg. AZ IFJÚSÁGI HAZBAN 14 órától szerepjáték klub. A SZITI EGYESÜLET MANDALA-KLUBJÁBAN (Berzsenyi u. 3.) 15 órától tűzzománcklub; az ifjúsági irodában (Dózsa György u. 5.) fél 6 órától kaktuszklub. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 18 órától ,T-egyél a barátom" farsangi bál nyugdíjasoknak; 18 órától amatőr videóklub. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órától: nemzetközi pénzügyi kapcsolataink. A magyar pénzügyi rendszer fejlődése, hozzájárulása a gazdasági átalakuláshoz. Balogh Lászlóval, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Nemzetközi Kapcsolatok ajánlá Főosztályának vezetőjével Újszászi Ilona újságíró beszélget. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig látogatható. A JATE-KLUBBAN 22 órától party DJ. Cadik-kal. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR aulájában a „Vizes élőhelyek világnapija (február 2.) alkalmából kiállítás nyílik, melyen bemutatásra kerülnek az 1971-ben kötött Ramsari Egyezményben rögzített vizes élőhelyekkel kapcsolatos leírások. Válogatás látható a könyvtár folyóirataiból, fotóalbumaiból, környezetvédelmmel foglalkozó köteteiből. Megtekinthető február 28-áig. Az I. emeleten megnyílt Csala Károly grafikus tárlata, megtekinthető február 20-áig. A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN A „B" Galériában F. Palásthy Klára grafikai kiállítása. Megtekinthető: február 9-éig, munkanapokon 10től 18 óráig. FARKAS GYULA FESTŐMŰVÉSZ állandó kiállítása a Stíl bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, olajosház). Megtekinthető: egész évben, naponta 10-től 17 óráig. AZ ALSÓVÁROSI KULTÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) megnyílt Jószai Sándor hódmezővásárhelyi ikonfestő „Ablak az örökkévalóságra" című kiállítása. Megtekinthető február 5-éig hétköznap 10-től 20 óráig. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELODESI HAZBAN (Temesvári krt. 42.) megnyílt „Erdély-magyarság-Európa" a Maturandus-csoport fotókiállítása. Megtekinthető: vasárnap és hétfő kivételével 10-től 18 óráig, valamint a művelődési ház rendezvényei előtt egy órával. HOLNAP A SZEGEDI NŐK KLUBJA EGYESÜLET irodájában (Jósika u. 4.) 9-től 11 óráig dr. Újvári Márta tanácsadást tart „Női jogok" témában. A MÓRA FERENC MÚZEUMBAN de. 10 órától matiné gyermekeknek: későavar viselet. Régészeti foglalkozás Pap Ildikó vezetésével. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 14 órától szövő szakkör. r hatszög Dömötör János Történetek TOZÓ Erzsébet, miután pulykái az J 1100 arany solidust a jó, szikáncsi, fekete földből kikaparták, tudta, hogy jár pénz a „találmányért", csak azt nem, hogy mennyi. A helyszínen ez idő tájt többször is megforduló dr. Korek Józsefet, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettesét állandóan és következetesen főigazgató úrnak szólította, annak ellenére, hogy az érintett ennek téves voltára figyelmeztette. Amikor azután kiderült, hogy csak 70 ezer forintot kap a remélt 250 ezer helyett, a legközelebbi találkozásnál már csak doktor úr lett számára a főigazgató-helyettes. A 250 ezer forintot úgy számítottak ki, hogy az arany egy gramm szerinti árát beszorozták a solidusos befőttesüveg súlyával. A múzeumi törvény szerint azonban a föld kincse a magyar államot illeti, a találót pedig méltányos jutalomban részesítik. Jozó Erzsébet tehát csalódott, de még voltak reményei. A pénzből kis házat vettek Érden, és felajánlotta a Nemzeti Múzeumnak, hogy kellő tiszteletdíj mellett, mintegy, a régészet élő reklámjaként, hajlandó a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében legeltetni, terelgetni a pulykáit. Miután a Nemzeti Múzeum nem élt az ajánlattal, az újabb csalódás akként csapódott le, hogy Jozó Erzsébet az eredménytelen tárgyalás végén már csak egyszerűen Korek úrnak szólította a főigazgató-helyettest. Ekkor mondtam az érintettnek: „Na, vége a karrierednek, Jóskám!" • íj alász úr, amolyan hajléktalanként, apám jóvoltából, JCl ingyenesen az udvarban lévő, használaton kívüli kis hombárban lakott. A jobb napokat is látott vándorköszörűs ekkor már ritkán adódó alkalmi munkákból tengette magát. A második szomszédunk volt dr. Szappanos Mihály egészségügyi főtanácsos, tiszti főorvos özvegye. Az egykor igen rátarti idős hölgy, méltóságos asszony, nyelte a mérgét és szó nélkül tűrte, hogy Halász úr rendkívüli természetességgel Vera néninek szólította. Valószínű: a méltóságos asszony úgy gondolta, hogy az 1945-ben beköszöntött demokráciában ez is hozzátartozik az egykori úri osztály deklasszálódásához, „büntetéséhez". Halász János pedig rendszeresen élt is ezzel az „adománnyal". (A szerző Vásárhely nyugalmazott múzeumigazgatója) miről írt a DM? 75 éve Budapesti Kossuth-szobor A főváros tanácsa átírt győződés vagy pedig iróSzeged város hatóságához és bejelentette, hogy Kossuth Lajos emlékét szoborral kívánja megörökíteni és megfelelő anyagi hozzájárulást kért Kossuth Lajos hajdani városától, Szegedtől. Mostanában Széchenyi Istvánnak szoktak szobrot emelni - mondotta a polgármester, nem Kossuthnak. A tanács tagjai pedi elgondolkoztak, hogy mi rejlett a polgármesteri megjegyzés mögött, megnia. A polgármester nem magyarázta meg megjegyzézének valódi értelmét, a tanács pedig megállapította, hogy Szeged-város közönsége már eleget áldozott Kossuth Lajos emlékének, amikor szobrot emelt a Klauzál téren és amikor két utcát is elnevezett róla. Éppen ezért kimondotta a tanács, hogy nem járul hozzá a budapesti Kossuth-szobor költségeihez. (1926) 50 éve A félévi konferencia után A Radnóti gimnázium I/C osztályába járó munkásszülők gyermeke ki akar maradni az iskolából, Dunapentelére akar menni. Pedig tanárai azt mondják, jó eredményt érhetne el. Elbeszélgettünk az elvtárssal: Te munkásfiatal vagy, tudod, hogy édesapádnak és a munkásosztálynak milyen régen óhajtott vágya volt, hogy le iskolába járhass, és tudod, mennyit harcoltak a te művelődési jogaidért. És te most egyszerűen kijelented: lemorzsolódom. Nem, elvtárs! Ez nem lehet megoldás, ezt neked be kell látni. Sokan segítenek téged, csak fogadd el a segítséget, és ha év végén jó eredményt értél el, kérd, hogy a nyári szünetben dolgozhass Dunapentelén. (1951) 25 éve A szegedi paprika A szegedi paprika nem csak a város mezőgazdasági életében, hanem iparában is fontos helyet foglalt el, és foglal el ma is. Régi írások szerint már a 16. században termesztették a konyhakertekben, amikor vörös törökborsnak nevezték. Több mint kétszáz éve, amikor a dohánykertészkedés fokozatosan visszaesett, a dohánytermesztők áttértek a paprika termesztésére. Szeged határában a 18. század derekától 4-5 ezer holdon termesztették az új fűszernövényt. Egy évszázaddal rá már kereskedelmi cikk volt. A rózsapaprika elnevezés dr. Herzl Fülöp neves szegedi orvostól származik. (1976) r—li )esi( 1 ii a Kapcsolat j