Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

KEDD, 2001. FEBRUÁR 13. A TORONY ALATT III. A 10-es marad, a villamosok sűrűbben járnak Variációk a tömegközlekedésre Tölgyesi Albert városon kívülisége A közös gond: 1 7 lépcső... A meredek lépcsőkön száraz időben is nehezen közlekednek az emberek, hát még esőben, fagyban! Ezt Tölgyesi úr (előtérben), valamint az erdészeti szakközépiskola éppen arra tevékenykedő diákjai is tanúsit(hat)ják. (Fotó: Schmidt Andrea) A szegedi tömegközlekedés jövőképében a buszok és az elektromos jármüvek is ott találhatók. (Fotó: Nagy László) A körtöltésen kívüli ember már nem számit szögedinek? Ezt a kérdést nem először hallottam, nyilván nem is utoljára. De olyan kitartóan, állhatatosan, mint ahogyan azt Tölgyesi Albert, nyugalmazott erdőmérnöktől, soha senkitől. Ez késztetett arra, hogy felkeressem és elbeszélgessek vele arról, hogy miért nevezi ő a város „gyarmatának" a töltésen kívüli területet. Tölgyesi úr tősgyökeres szegedi, 1958 óta lakik a körtöltésen kívül, a mai Baktó területén. (Mellesleg azóta előfizetője lapunknak is.) Hogy panaszait előadja, annak több oka van, s ő szépen sorjázza is őket. - Volt egy időszak, hogy kedvenc lapomat, a Délmagyarországot sem akarták kézbesíteni, mert az a terület, ahol én lakom, már nem tartozik a városhoz! Csaptam is nagy patáliát, azután ismét folyamatossá vált a kézbesítés. Nagyon szeretem nézni a tévét, s miután szegedi vagyok, értelemszerűnek találtam, hogy a városi televízió adásait is figyelemmel kísérjem. Azt mondták, oda nem lehet kivezetni a kábeleket, sokba kerül. Alig 100-150 méterre vagyunk a Lomnici utcától, igencsak rossz néven vesszük, hogy mi nem részesülhetünk abból, amiből a „városi" ember: igen - sorakoztatja észrevételeit az erdőmérnök. Nem áll meg azonban a felsorolásban. Azt is nehezményezi, hogy a gáton épült lépcső, amelyen az arra lakók a Lomnici utcából közlekednek. nagyon meredek. Különösen az a fele, amelyik a töltés túlsó, vagyis a baktói oldalán van. A kiskerteseknek a zöme ott jár. Át kellene építeni, hogy ne legyen ilyen meredek. - Gyakran előfordult, hogy nekünk kellett a mentőt kihívni, mert a csúszós, nedves lépcsőkről leesve, az idősebb emberek lábukat vagy a karjukat törték - mondja Tölgyesi. - A kérelmünket először 7-8 évvel ezelőtt fogalmaztuk meg. Azóta sem történt semmi. Akkor egyébiránt arra való hivatkozással ütötték el az illetékesek az átépítési kérelmet, hogy a töltést nem lehet megbontani... Tavaly volt az egyik legnehezebb éve a „túloldaliaknak", vélekedik beszélgetőtársam. A belvíz az ATI-tanpályánál bejövő apróköves, portalanított utat, mintegy 30-50 méteres szakaszon térdig érő víz borította el. Ez egyébként az Erdészeti Szakközépiskola Feljárók Gila Ferencet, a terület önkormányzati képviselőjét is megkérdeztük az inkriminált 17 lépcsős feljáróról. Gila úr arról is tájékoztatott bennünket, hogy az általa képviselt területen lévő töltésszakaszon összesen 5 ilyen lépcsőfeljáró van - a Fürst Sándor, a Pápai, a Fadrusz, a Búzavirág és a Lomnici utcában, illetve azokhoz közel eső töltésszakaszon. Mint mondotta, mindegyik feljárónak van valami fogyatékossága, de valóban a Lomnici utcai (a Honfoglalás park végében), annak is a baktói lépcsői a legmeredekebbek. Ráadásul nincs kialakított biciklifeljáró sem, így az emberek a vállukon cipelik a kétkerekűt és a babakocsit is. ígérte, hogy kezdeményezni fogja a Városgondnokságnál e probléma megoldását, annál is inkább, mert a töltés túlsó oldalán sokan laknak és számos kiskerttulajdonos is azt a lépcsőfeljárót veszi igénybe. gyakorló területére vezet. Itt jártak át a személy- és teherkocsik, ha egyáltalán nekivágtak az útnak. Ok a Lomnici utcában hagyták az autójukat, csizmában mentek át a vizes területen. - Végül is rendeződött a helyzet, mégpedig úgy, hogy összeálltunk néhányan a környéken, összegyűjtöttünk mintegy 150 ezer forintot, feltöltöttük a talajt. Az erdészeti középiskola diákjai sokat dolgoztak, köves földet hordtak, lapátolták, majd a Városgondnokság segített: 60 köbméter kohósalakot hordatott oda, s így elkészült az új út. Bár ez sem tökéletes - vélekedik a nyugdíjas erdőmérnök. A baktói kiskertek lakóterületté való nyilvánításának gondjairól, nehézségeiről lapunkban számtalan alkalommal cikkeztünk. Beszélgetőtársunknak ezzel a problémával kapcsolatosan az a megjegyzése, hogy: sok az a pénz, amit a tulajdonosoknak kellene fizetni az „átminősítésért". Magyarán, az önkormányzatnak nagyobb részt kellene vállalnia az említett kérdés anyagi terheinek viselésében, vélekedik a nyugalmazott erdőmérnök. K. F. Mi mellett teszi le voksát az önkormányzat, az elektromos közlekedés fejlesztése, avagy a gázos buszok mellett? Több variáció is született e témában, a közgyűlés válogathatott a variációk között. A legutóbbi tanácskozáson úgy tűnt, inkább az SZKT-nak áll a zászló a trolivonal fejlesztésével. Az ügyben Bartha László polgármester véleményét kértük. - Volán vagy SZKT, ez itt a kérdést. Melyik közlekedési társaság elképzeléseit támogatja a jövőben az önkormányzat? - Február 16-án, a következő közgyűlésen születik meg a válasz - mondta a polgármester. - Azt gondolom, jó lenne már a két cégnek megegyeznie, 1992 óta nem képesek dűlőre jutni. A másikra mutogatnak folyamatosan. Úgy döntöttem, a jövőben nem a Volánnal fogok egyezkedni, hanem a tulajdonossal, vagyis az ÁPV Rt.-vei. Olyan kompromisszumos ajánlattal állok elő, amelyben a meglévő villamoshálózat fejlesztését, a járatok sűrítését szorgalmazza, vállalja fel az önkormányzat. - Legutóbb még arról volt szó, hogy a 10-es busz vonalán trolik járnának majd... - Azóta változott a helyzet, egyébként már számos variáció született eddig is a tömegközlekedés fejlesztésére. Mi a villamosjáratokat erősítjük, cserébe azt várjuk A lift és lift közötti különbs é g b e nem akar belenyugodni a Vitéz utca 3. lakóközössége. Az új épitésű, jórészt idős emberek által lakott önkormányzati ház bajaival már többször foglalkoztunk lapunkban. Most a lift körül forrósodott föl a hangulat. - Jó, hogy van felvonó, de nem ennyiért - összegzi lakótársai véleményét Kopasz Lajos, aki ha kell, kilószámra gyártja a leveleket, és megmozgat minden hivatalt, de nem hagyja, hogy többet fizettessenek velük, mint ami jár. Az 1998-as számlákat, a lifttel kapcsolatos úgynevezett rendelkezésre állási díjat és a közös helyiségek áramszámláját is rendben kifizették a lakók. Ám 1999-re és 2000-re irreális összegű hátralékot akar kifizettetni az IKV Rt. így például Kopasz úrnak 12 ezer 138 förint az 1999-es hátraléka, de egy nagyobb lakásban élőé akár 16 ezer forint is lehet. Az idei díjat is irreálisnak érzik a Vitéz a Volántól, hogy azokon a helyeken, ahol a város üzemeltet, ott ritkítsa, avagy szüntesse meg a járatait, így mindkét cég meg tud élni. Ha nem így történik, akkor folytatódni fog az egymásra mutogatás, ami eddig is volt. Lehet vitatkozni, kinek van több utasa, kinek kevesebb. Egyik számlálás az SZKT-nak kedvez, a másik a Volánnak. Holott Szeged kicsi ahhoz, hogy két cég harcoljon egymással. utcaiak: a lakások tulajdonosainak négyzetméterenként úgynevezett rendelkezésre állási díjként 13, míg a közös helyiségek villamos energia díjaként (az 1999-es 185, a tavalyi 430 forinttal szemben) havi - Konkrétan mire gondol, milyen területeken fogja magát vissza a buszos társaság? - Mondok példát: a 3as és a 4-es villamos vonalán számos autóbusz közlekedik. így aztán sem az SZKT, sem a Volán járatai nincsenek kellően kihasználva. Utóbbi cég nyugodtan megteheti, hogy ezekről a területekről kivonja autóbuszait. De említhetnék trolis példákat is. 1306 forintot kellene fizetniük. Ez havonta 600-800 forinttal növelné a lakások rezsijét - a bérlők szerint indokolatlanul. A lakók úgy tudják: nekik, az önkormányzati házban élőknek a liftért sokkal - Mit vétett a Volán? Két éve még a polgármester is szorgalmazta a gázos buszok beszerzését... - Most sem mondok mást - magyarázta Bartha László. - Nekem is az a véleményem, hogy a 10-es busz vonalára kár lenne trolikat telepíteni. A gázos és az elektromos közlekedésről a környezetvédelmi és gazdasági szakemberek bizonyára jókat vitatkoznak majd. A véleményem nem többet kell fizetniük, mint például egy tízemeletes, de társasházként működő toronyban. Az ok - Kopasz úr és társai szerint - az, hogy az IKV Rt. épületei nagyüzemként fizetnek az áramért. Az áramdíjak köváltozott, bizonyos vonalakon az autóbuszokat kell fejleszteni, mivel mobilabbak. Azokon a részeken viszont, ahol a vágány kiépített, megvan a trolivezeték, kár lenne visszafogni az elektromos közlekedést, inkább a járatok sűrítésének lehetőségén kell törni a fejünket. Azért is szükséges a közgyűlés döntéshozatala a témában, hogy a két cég nyugodtan tervezhessen hosszú távra is. V. Fekete Sándor zötti különbség oka az, véli Sós Ferenc, az IKV Rt. kezelési igazgatója, hogy 1998-ban becsült fogyasztás alapján előleget fizetett a ház, a hátralék viszont a valóságos fogyasztáson alapul. A Vitéz utcai épületben nagyon nagy teljesítményű a lift, ezért alap-' díja is kiugróan magas folytatta a számlákon szereplő számok eredetének magyarázatát Blidár László, az IKV Rt. műszaki irodájának vezetője. Az bizonyos, hogy az ÉKF Kft.nek IKV Rt.-vé alakulása, vagyis a társasági forma módosulása miatt nem változtattunk alapdíjas árszabásunkon - tudtuk meg Asztalos Imrétől, a Démász Rt. szegedi kirendeltsége ügyfélszolgálata vezetőjétől. Az áramszolgáltató nyilvántartása szerint e ház díjszabásában sem történt változás. A Vitéz utcaiak panaszát Kopasz úr levél formába öntötte, s postázta az IKV Rt.-tői kezdve, a Démász Rt-n át a Gazdasági Minisztériumig. Eddig válasz csak a minisztériumból érkezett. Az abban foglalt tanács szerint a nyugdíjasok panaszukról, ha kell, a bírósággal mondatnak ítéletet. Ú. I. Ügyek, levelek és bíróság Lifttel emelkedik a rezsi Kell a felvonó, de nem ennyiért! - mondják a Vitéz utca 3. lakói. (Fotó: Miskolczi Róbert)