Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-13 / 37. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 14. CSONGRÁD MEGYE 3 Szegedre vagy Békéscsabára ér előbb az autópálya? A sztrádaversenyben Európa a tét Csongrád megyének annyira hiányzik már az autópálya, hogy joggal érzékeny minden hirre, amely arról szól, máshol építik, nem errefelé. Leg­utóbb az a hír röppent fel, hogy nem elképzelhe­tetlen: Kecskemétről előbb ér Békéscsabára az autópálya, mint Szeged­re. Az ügynek utána jár­va azonban kiderül, raj­zok és óhajok vannak, politikai szándék és az erős lobbi úgyszintén, eb­ből azonban még nem lesz M5-öst „előző" autó­pálya. Tímár László, Szeged gaz­dasági alpolgármestere meg­erősíti információnkat, leg­alábbis abban az értelemben, hogy a tiszaugi hídépítés kap­csán valóban felmerült az au­tópálya-építés szükségessége, s Békés megye, hozzánk ha­sonlóan, ugyancsak szeretne már bekapcsolódni az európai vérkeringésbe. A gazdasági alpolgármes­ter ugyanakkor nem zárja ki a tudatos blöfföt sem, egy jól időzített kiszivárogtatás nyo­mán ugyanis elgondolkodhat az M5-ös koncessziós társas­ág, az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. is. A 44-es út­tal párhuzamosan futó autópá­lya csökkenthetné a Kecske­mét-Kiskunfélegyháza sza­kasz forgalmát. Szeged vezetése teljes energiával dolgozik a 43-as elkerülő útért, ami önálló pro­jekt és brüsszeli pénzektől függ. Ez a terv természetesen az M5-ös autópálya tovább­építésével számol, s a jövőbe­ni nagylaki ipari park is ezt a vonalat erősíti. Nem pedig a Kecskemét-Békéscsaba­Gyula szakaszt, illetve annak folytatását, a határátkelő irá­nyába. Tímár László úgy véli, Timár László gazdasági alpolgármester: az M5-ös ügye előrébb tart, mint az M44-esé. (Fotó: Nagy László) ez utóbbi kelet-nyugati ten­gely csak hazai forrásoktól függ, míg az M5-ÖS tovább­építése a koncessziós társas­ágtól. A garantált hozamos szerződés kicsit talán elké­nyelmesítheti az AKA-t, a tár­saságnak mindeddig nem si­került megegyeznie az illeté­kes minisztériummal a to­vábbépítésről. Igaz, ebben a sűrű minisztercserék is szere­pet játszhattak. Túl sokáig már nem egyezkedhetnek, hi­szen csak 2003 december vé­géig van kizárólagossága az autópálya továbbépítésére az AKA-nak. s ha addig nem kezdi el, a kormány mással is tárgyalóasztalhoz ülhet. A gazdasági alpolgármes­ter már a francia nagykövettel is beszélt az ügyben, amikor a Vivendi Water szerződését készítették elő, diplomáciai segítséggel. A nagykövet sze­gedi látogatásán kilátásba he­lyezte, segítséget nyújt abban, hogy a koncesszort rávegyék az autópálya minél hamarabbi továbbépítésére. A gazdasági alpolgármester arra a kérdé­sünkre, megtett-e minden a város autópályaügyben, úgy válaszolt, hogy a város lob­bizhat, a francia koncesszor meg számol. Ugyanakkor té­vesnek tartja azt a kiinduló­pontot, hogy minden negatív gazdasági folyamat az autópá­lya hiányára vezethető vissza. Szerinte van még néhány olyan Szeged méretű város Európában, ahonnan 30 percet kell autózni a legközelebbi sztrádáig. Tímár László elismeri, hogy a Békés Megyei Köz­gyűlés elnöke, Domokos László fideszes országgyűlési képviselő, a parlament gazda­sági bizottságának elnöke jó érdekérvényesítő képességek­kel rendelkezik, s olyan szék­ben ül, hogy ha van hazai for­rás, akkor azt meg is tudja szerezni. A 44-esről a Békés Megyei Közgyűlés területfej­lesztési osztályvezetője nem akart nyilatkozni, azt mondta, ebben az ügyben Domokos László az illetékes. A hon­atyának tegnap délután parla­menti felszólalása volt, őt saj­nos nem tudtuk megszólaltat­ni. Sikerült elérni Szeri Ist­vánt, a Tisza Volán vezér­igazgatóját, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara közle­kedési ügyekért felelős alel­nökét, aki leszögezte, ez a projekt nincs benne a kor­mány tízéyes autópálya- és gyorsforgalmiút fejlesztési tervében. Az elismeri, erős lobbi dolgozhat a háttérben, igény is lenne erre a jó minő­ségű közúti összeköttetésre, de nem hiszi, hogy lesz rá for­rás. Szeri Istvánról még azt kell tudni, hogy nemrégiben találkozott Fónagy Jánossal, az új közlekedési miniszterrel, de az M44-es ügyét nem érin­tették. Tény ugyanakkor, hogy el­készült az M44-es, három me­gyét érintő gyorsforgalmi út­jának tanulmányterve, Kecs­keméttől a gyulai román-ma­gyar határig. A tervezet már eljutott az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatósághoz, ahol tovább dolgoznak rajta a szakemberek. Az elképzelé­sek szerint az út Tiszakürtöt Cserkeszölőt és Kunszentmár­tont északról, míg Öcsödöt, Békésszentandrást, Szarvast és Kondorost délről kerüli el. A Bács megyei Petőfi Népe úgy értesült, a gyorsforgalmi út megépítéséhez jelentős uni­ós támogatásra számítanak. Az, hogy a tervezők még csak rajzolgatnak, onnan is látszik, hogy a nyomvonal még korántsem végleges. Ha az M44-es a tiszaugi hídhoz kötődik - ahogy azt a szegedi alpolgármester mondja -, ak­kor nehezen építhető meg Ti­szakürtről északra. De ezen kívül is van néhány kérdőjel az ügyben. A Békés megyei Napba maga Fónagy János írt cikket az elmúlt év végén, s ebben érintette a 44-es út térségfel­zárkóztató jövőjét is. Mint ír­ta, „Magyarország nagy távú úthálózat-fejlesztési tervében szerepel az M44-es kétszer kétsávos autóút megvalósítása Kecskemét és az országhatár között". A miniszter az M44­es gyorsforgalmi út első üte­meként említette az augusz­tusban átadott, Gyula városi elkerülő szakaszt, amelyet az országhatár közelsége és a visszatorlódás hatásának csök­kentése tett elengedhetetlenné. Ezzel együtt az M5-ÖS es­élyesebb, mint az M44-es gyorsforgalmi, ám ahogy kö­zelednek a választások, úgy élesedhet a sztrádaverseny. Kovács András Professzori ösztöndíj Bor Zsoltnak Az oktatás és a felsőok­tatási kutatások fejlesztésé­ért - mások mellett - Bor Zsolt, a Szegedi Tudo­mányegyetem optikai és kvantumelektronikai tan­székének egyetemi tanára vehette át tegnap Budapes­ten a Szilárd Leó pro­fesszori ösztöndíjat. Az Alapítvány a Magyar Fel­sőoktatásért és Kutatásért, valamint az amerikai Alcoa timföld és alumíniumgyártó konszern magyarországi vállalata által Szilárd Leó születésének centenáriuma alkalmából alapított elis­merést harmadszor osztot­ták ki. Idén tíz felsőoktatási intézmény tizenkét kutatót terjesztett fel az egy évre szóló, személyenként hate­zer dolláros ösztöndíjra. Bor Zsolt fizikus pro­fesszor, akit 1990-ben 41 évesen választottak a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia levelező tagjává, a lé­zerek működésének megér­téséért, javításáért, gyakor­lati alkalmazásáért, és a fo­tolitográfia területén vég­zett kutatói munkásságáért érdemelte ki az elismerést. Az SZTE professzora 1994-ben Széchenyi-díjban részesült, jelenleg tagja az Európai Akadémiának, s eddig 350 tanulmányt pub­likált. H. Sz. Számítógéppel segít az adóhivatal Nem egészen 5 milliárd forintos forgalom mellett 1 pontot emelkedett hétfőn a BUX index. A mutató egész nap igen szik sávban mozgott, de legalább elma­radt a pénteki Nasdaq-esés miatt várt kisebb pánik. Négy részvény tette közzé gyorsjelentését. A Brau in­line számait teljes érdekte­lenség fogadta, míg a má­sik három társaság részvé­nyei estek. Nem véletlenül, ugyanis a Démász, a Zala­kerámia és a Mezőgép is a piaci várakozások alatt tel­jesített.Kedden a Grabop­last, a Rába, a Pick és a TVK hozza ki gyorsjelen­tését. Világszerte emelked­tek a részvényárfolyamok a hét első kereskedési nap­ján, noha különösebb indo­kuk nem akadt erre. A be­fektetők elsősorban Alan Greenspan Fed-elnök keddi beszédét várják, a befolyá­sos gazdaságpolitikus talán Részvény Záróárf. (Ft) Égis 10500 MATÁV 1132 MOL 5120 OTP 15200 Rába 2360 Richter 16000 Synergon 1070 BUX 7682 utat mutathat a piacoknak. New Yorkban a nyitás után mindenesetre erősödött az optimizmus, ami emelkedő részvényárfolyamokban mutatkozott meg. Devizaf­ronton a jen gyengélkedése okozott kisebb izgalmakat, az euró 93 dollárcent körül ingadozik. Forg. (mFt) Változás 19 0,00% 1686 +0,09% 401 +0,20% 782 +0,03% 9 -1,67% 819 +1,11% 97 +0,94% +1 pont +0,01% ConCorde Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12.. www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000, 1999, 1998 „Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde) Ellenőriz a gép és a szakember: kevesebb hibára számítanak az idén. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Tavaly a beadott adóbeval­lásoknak csaknem egyötöde volt hibás. Az adózót a legap­róbb pontatlanság miatt is be kellett hívni, hogy kijavítsa adóívét. Ez nemcsak a hiva­talnak, de az adózóknak is sok kellemetlenséget okozott. Mától új szolgáltatást vezet be a megyei adóhivatal Sze­geden. Az érdeklődőket az egyik ügyfélszolgálati ablak­nál várják a revizorok, hogy egy számítógép segítségével közösen nézzék át a már elké­szített adóbevallások pontos­ságát. Ha az összefüggések vizsgálata során hibát észlel a komputer, akkor az adózó gyorsan módosíthatja az el­írást, majd a javított és aláírt bevallást helyben be is nyújt­hatja. Az elmúlt évek tapasz­talatai alapján ugyanis leg­többször csak a figyelmetlen­ség az oka annak, hogy hibát vétenek az ügyfelek. Az idén 22 ezer vállalkozótól várnak adóbevallást február 15-éig. A kísérleti jelleggel beveze­tett új szolgáltatástól pedig azt remélik, hogy felgyorsul az ügyintézés, s mindkét fél számára megnyugtatóan ke­rülnek az iratok a hivatalhoz, így sokkal kevesebb adózót kell utólag behívni. jegyzet Azért a pénz az úr r essék, Fidesz - mondja röviden a vonal túlsó végén a hölgy, amikor a képviselői irodaházban az autó­pályaügy mozgatóját, a Békés Megyei Közgyűlés elnö­két keressük. Nincs ebben semmi különös, az Ország­gyűlés Gazdasági Bizottságának vezetője pártpolitikus és mindent megtesz azért, hogy megyéje bekapcsolódjon az európai vérkeringésbe. Ha én bajai politikus lennék, autópályát rajzolnék Pécs, Budapest, Kecskemét és Szeged irányába is, to­vábbá hamar meggyőzném a választópolgárokat, hogy ez a kérdés mennyire fontos. Amikor a legutolsó, ebben a ciklusban már a harmadik közlekedési miniszter cik­kel jelentkezik a Békés megyei lapban, természetes, hogy az országlása előtt átadott gyulai elkerülő utat is beilleszti a nagy egészbe, s egy későbbi gyorsforgalmi út részeként értékeli. A nagy távú hálózatfejlesztési terv részeként. Egy székében alig megmelegedett miniszter oktalan lenne, ha nem használná ki az ilyen lehetősé­get, esetleg bevallaná, ez nincs benne a következő tíz esztendő terveiben. A helyi politikus meg akkor lenne alkalmatlan, ha nem csapna le azonnal minden biztató mondatra. Ha pedig jól kommunikálja, azaz elhiteti, hogy a sztráda nem csupán álom, megnyerhetők a vá­lasztások. Es nem csak Békés megyében. Máig is emlékszem arra a lapunkban megjelent képre, amikor az önkor­mányzati választások közeledtével Szegeden járt az Al­földi Koncessziós Autópálya Rt., az M5-ös építő társa­ság első embere, s az interjúképbe két oldalról „beleló­gott" a későbbi győztes polgármester, s az ugyancsak befutott, de azóta már távozó alpolgármester. Fényké­peszkedni tudni kell, ebből azonban még nem lesz sztrá­da. Ennyi politika után természetesen szükséges leszö­gezni, az autópálya elsősorban a pénzről szól. Nálunk is, Békés megyében is, sőt Franciaországban is. A kül­földi tőkebefektetők nagyon- nagyon jó koncessziós szerződést kötöttek, a magyar tárgyalófélnek pedig ugyancsak ki volt a feneke a nadrágból, s mindent megígért. Ma már nem sürgős a franciáknak, hiszen az állam a szerződés értelmében milliárdokkal pótolja a társaság hiányzó árbevételét, ugyanakkor nehéz kiderí­teni, miért nem jutnak dűlőre a tárgyalásokon. Igaz, a franciáknak mindeközben arra is ügyelniük kellett, hogy össze ne keverjék a mindenkori közlekedési mi­nisztereket. Persze, mehet az időhúzás mindkét oldalon. A kormánynak az első két esztendőben eszébe sem jutott az autópálya, azután úgy meggyorsították az M3­as építését, hogy még a közbeszerzési törvényen is átlép­tek, hogy a magyar tőke szerepet kaphasson. A francia tőke pedig akkor építi tovább az M5-öst, ha úgy látja, megéri, s nincs olyan politikai nyomás, ami ettől eltérí­tené. P énz viszont van annyi, hogy korábban is elkezdje az építkezést, mint azt eredetileg számolták, sőt annyi pénz is van, amennyiért mindent, pályát, jogot hátra­hagyva hazamennének. Am a koncesszió visszavásárlá­sa százmilliárdos tétel, nagy ár, utána azonban egysé­gesíteni, matricásítani lehetne a magyar sztrádákat. Ez azért errefelé is hozna néhány szavazatot. i/c-^cS^-) if/t­r C^-J MTV: fizetnek Rendkívüli ülést tart kedden a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriu­mának elnöksége, s való­színűleg jóváhagyják a Ma­gyar Televízió Bojtár utcai ingatlanának értékesítéséről szóló szerződést - közölte Bakó Lajos, a kuratórium elnöke. Az elnök elmondta: az ÁPV Rt. egy száz száza­lékban állami tulajdonú Médiapark elnevezésű in­gatlanbefektető kft.-t alapí­tott, és ez a társaság vásá­rolja meg a Bojtár utcai in­gatlant. Bakó Lajos a tran­zakciótól az MTV Rt. gaz­dasági helyzetének konszo­lidálását várja, mert napo­kon belül mintegy kétmilli­árd forint érkezik az MTV számlájára. Kijelentette: „a keddi rendkívüli elnökségi ülésen felszólítom Szabó László Zsoltot, az MTV Rt. elnökét, hogy a bevételek­ből elsősorban az elmaradt kifizetéseket biztosítsa a megbízásos szerződések alapján." Az MTV Rt. rendszere­sen foglalkoztatott külsős munkatársai által létreho­zott szervezet, a Televíziós Vállalkozók Érdekvédelmi Szervezete felháborítónak tartja azt, ahogy az MTV Rt. kommunikációs igaz­gatója nyilatkozatával ba­gatellizálni próbálta az in­tézményben kialakult sú­lyos helyzetet. A Magyar Rádió Krónika című hír­műsorában február 12-én ugyanis valótlanul állította, hogy mindössze 50 külsős munkatárs vállalkozói díjá­val tartozik az rt. Mint ahogy az is valótlan állítás, hogy 4-5 hónapos elmara­dása van a cégnek. Szá­mukra úgy tűnik, Bende Gyöngyi nincs tisztában azzal, milyen annak az in­tézménynek a felépítése, amelyet képviselni próbál. A három vidéki stúdióban legalább 150-200 állandó­an foglalkoztatott külsős munkatárs dolgozik, nem beszélve a budapesti kül­sősökről, akik még leg­alább ugyanennyien van­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents