Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-09 / 34. szám

6 HELYI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 8. Gyerekmosoly L

ehetünk vagy ötvenen. De inkább többen. Tömör sorokban vérvételre várakozunk. A helyszín tehát ismert. A társaság vegyes: fiatal fiúk és lányok, a kézitáskából a sminkes tükröt időnként előszedő hölgyek, őszülő halántékú férfiak, botra vagy járókeretre támaszkodó idősek. A téma is adott: kinek milyen nyavalyája van. Mindenkinek, persze, a sajátja a legsúlyosabb, azt próbálja bizonyítani alkalmi beszélgetőtársának. Igy telnek, múlnak a percek, lassan az órák, a társaság is cserélődik. A személyi összetétel igen, ám a korra, a nemre és a piperés tükörre vonatkozóan, már nem. Megérkezik egy anyuka, aprócska, kocsiban ülő gyermekével. Beállt a sorba, nem kér kivételezést, vár. Szólítják. Gyorsan körbe kémleli a tömeget, sehol egy ismerős. A legközelebb állókat kéri, vigyáznának már a pici lányra. O, hogyne, szívesen, jelentkeznek többen is. A kicsihez legközelebb álló, nagymama korú hölgy, fogja a kocsit, ez az ő kiváltsága, fontosnak is érzi magát. A körülötte állók pedig elkezdenek beszélni a gyerekhez: ki gügyög, ki csak kérdezősködik (választ nyilván nem is vár, hiszen a pici még nem beszél), egyesek mókás mutatványokra ragadtatják magukat, megint mások halkan énekelni kezdenek. (Hogy mit gondol a kocsiban ülő főszereplő? Hogy milyen viccesek ezek a felnőitek!) A pici elmosolyodik, hol az egyik, hol a másik „szomszédra" néz. Ez további produkciókra sarkallja a körben állókat. Spontán, hangulatos kis színdarab készül a váróteremben. Anyuka kijön a vérvételről, odamegy a gyerekhez, megsimogatja kipirult arcocskáját, megkérdi tőle, hogy jól viselte-e magát, mire a sokaság kórusban: tündér volt, aranyos volt, micsoda intelligens baba! Anyuka megköszöni a pesztrálást, azután kicsinyével el. A

társaság pedig összecsuklik. Percekig néma csönd. Majd minden kezdődik elölről: reggel 210 volt a vérnyomásom; jaj, már napok óta nem bírok enni; fulladok; én a meg nem tudok felvenni egy kanalat sem, annyira fáj a derekam; az semmi, nekem a nyakam merevedett meg, se jobbra, se halra nem fordíthatom; mondja, magát nem a klinikáról ismerem?... Kisimre Ferenc Segítség Munkatársunktól Az üllési belvízkárok fölszámolásában vállal szerepet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A tavalyi belvíz Üllésen is több lakóházban okozott Üllésnek komoly károkat. A máltai szeretetszolgálat pályázat útján szerzett támogatással segíti a helyreállítást: a közelmúltban nyolc család otthonának újjáépítése kezdődött meg. Egy festő Bécsből DÉL-BALATONI BOROKAT kóstolhatnak ingyenesen ma és holnap a szegediek az Átrium borpince étteremben. A kéthelyi Öregbaglas pincészet termékeivel 11 és 15 óra között ismerkedhetnek meg az érdeklődők. LAKÁSHITELEKRŐL kaphatnak a többi között információkat ma, este negyed nyolctól a szegedi vtv „Maholnap" magazinjában. A stúdió vendége Németh Mihály. a szőregi takarékszövetkezet munkatársa lesz. DM-informácó Kelcs László festőművész a mostani Horvátországhoz tartozó Baranya térségében. Vörösmarton született. Alig 7 éves volt, amikor szüleivel átköltözött a Duna másik oldalára, a délvidéki Apatinba. A vendéglátóiparban dolgozott, majd 1969-ben Bécsbe távozott, s ott él ma is. Ausztriában kezdett festészettel foglalkozni. A művész a bácskai tájat, a gyermekkori élményekből fakadó témákat, valamint a tenger és a folyók varázslatos látványát láttatja a vásznain. Kelcs László most bemutatkozik a szegedieknek is: ma este 6 órakor a Wagner Udvarban lévő bútorszalonban (Klauzál tér 7.) nyílik meg itteni önálló kiállítása. A kiállítást Kisimre Ferenc újságíró ajánlja a közönség figyelmébe. Negyvenegy év a vasútnál Nyugdíjba ment a „sajtos"... BAKA-MU AZ Ml-EN. Baka István: Szekszárdi mise című novellájából az MTV Szegedi Stúdiója Bodnár István rendezésében készített tévéjátékot. Liszt Ferenc szerepében Kenderest Tibort. Séner János szerepében Mészáros Istvánt láthatják a nézők. Az alkotást ma, pnteken 22.50 órakor láthatják az ml-en. A SZEGEDI KIRÁLYKŐNK; Péter Zeneiskola három tanulója a zeneiskolás zongoristák területi válogatóján bejutott az országos döntőbe. A nyíregyházi versenyen Sanda Kinga (tanára Kiss Mariann), Tóth Zsuzsanna (tanára Szelezsán Istvánná) és Tihanyi Zsuzsanna (tanára Demeter Lászlóné) képviselheti a szegedi iskolát. VÁROSHÁZI HÍRMONDÓ A VTV-N. Ma este 8 órakor ismét jelentkezik a Szegedi Városi Televízió szokásos önkormányzati magazin műsora - a Városházi hírmondó. Az adásban szó lesz a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet dél-alföldi régiójának munkájával kapcsolatos kérdésekről, véleményt mondanak a szegediek a városi közlekedésről, bemutatjuk a 17es (kiskundoroz.smai) választókörzetet, s megnézhetik az ifjú sporttehetségek köszöntéséről szóló összeállítást. Stúdióvendég lesz dr. Bosnyákovits Tünde, a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet dél-alföldi régiós irodájának vezetóje és Thurzó Ferenc, önkormányzati képviseló. Riporter: Farkas Mária. Jeszenszky Zoltán és Szeberénvi Klára. Szerkesztő-műsorvezető: Kisimre Ferenc. Szolnoki Apollónia nadrágszerepben debütál Oberon, a tündérek királya Iráni muzsikusok Szegeden A Gulbang zenekar tradicionális hangszerein iráni népzenét játszott. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól A szegedi önkormányzat meghívására az iráni Gulbang zenekar adott koncertet szerdán este a Bálint Sándor Művelődési Házban. A hangverseny előtt dr. Ványai Éva alpolgármester mondott köszöntót, amelyben a város kultúrdiplomáciai sikerének nevezte az ósi zenei hagyományaikat ápoló teheráni muzsikusok bemutatkozását. Hoszein Zakeri, az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetségének titkára magyarul elmondott beszédében az iráni-magyar kapcsolatok múltját bizonyító perzsa jövevényszavaink mellett arra is emlékeztetett, hogy ma is sok iráni diák tanul a szegedi egyetemen. A Gulbang zenekar az egyik leghíresebb tradicionális zenét játszó kamaraegyüttes Iránban, vezetóje és szólistája, Behnaz Zakeri a Teheráni Egyetemen végezte tanulmányait. A zenekarban muzsikálnak leányai, Nazila és Azadeh is, valamint két fiatalember, Sziavos Borhani és Mahim Karogal. A Gulbang zenekar - amely Németországtól Kínáig világszerte fellépett már - szegedi koncertjén is sikert aratott. Bő négy évtizedes vasúti szolgálat után nyugdíjba vonult Gellért József, a MÁV szegedi igazgatósának sajtófelelőse, aki huszonnyolc esztendőn át tájékoztatta az újságírókat a vasút munkájáról. „Huszonnyolc éven át minden reggel a Délmagyarország elolvasásával kezdtem a napot" - mondta Gellért József a MÁV Szegedi Területi Igazgatóságának sajtóreferense, aki pontosan negyvenegy és fél esztendei szolgálat után köszönt el első, és egyetlen munkahelyétől. Örökölte a vasút szeretetét: édesapja harmincnyolc éven át dolgozott a szegedi Nagy állomás hivatalvezetőjeként. A vasutas technikumban, 1959ben érettségiző fiatalember maga is forgalmistaként kezdte: a szatymazi állomáson irányította az őszibarackkal, almával szőlővel megrakott szerelvényeket. Öt év múlva a MÁV-igazgatóság pénzügyi osztályára vezényelték. Munkakörének ellátása mellett vasúti tisztképzőt, közgazdasági szakközépiskolát, mérlegképes könyvelói tanfolyamot végzett. Vasúti pályáján 1972-ben váltott új vágányra: első igazgatója, Kiss Károly már akkor fölismerte a jó sajtókapcsolatok fontosságát, s Gellért Józsefet nevezte ki a frissen kialakított sajtófelelősi munkakörbe. E beosztás a MÁV-nál akkoriban ritkaságszámba ment: csak az igazgatóság buSzolgálatátvétel. Az utód, Drágityné Kovács Gabriella és az elköszönő Gellért József. (Fotó: Schmidt Andrea) dapesti központjában dolgozott sajtos - vidéken bő másfél évtizedig egyedül Gellért József töltött be hasonló beosztást. A vasúti „sajtóösszekötő" megbízatása után ismerkedett meg közelebbról a hírlapkészítők világával. Újságírók nemzedékeivel kötött jó barátságot. A sajtóberkekben tett elsó lépéseiről így mesélt: „Az újságírás alapismereteit a Délmagyarország és Csongrád Megyei Hírlap akkori munkatársaitól lestem el, akik gyakran a Sajtóház klubjában üldögélve, egy korsó sör és két biliárdparti között készítették a másnapi lapot, és mindig szántak időt az én tanítgatásomra is." Feladatköre szerint, a vasút munkáját ismertette az újságok, a rádió és a televízió munkatársaival. S bár a hetvenes évek sajtóvilága kevéssé hasonlított a maira, kényes helyzetek akkoriban is adódtak. Először a szegedi kisvasút 1975-ös megszüntetésekor derült ki, mit jelent, ha a „fentről" kiadott utasítás sajtóvisszhangja nem felel meg a kívánalmaknak. Akkor - egy korabeli szófordulattal élve Gellért Józsefet „a szőnyeg szélére állították..." Vasúti és sajtófelelősi munkáját egyaránt szolgálatnak tekintette. Szót értett főnökökkel és újságírókkal; úgy tartotta, kölcsönös jóindulattal minden „ügy" elrendezhetó. Helyreigazítást sosem kellett kérnie. Nyugdíjasként tovább ír még a vasutas lapokba, s ha kérik, segíti utódja munkáját. Fönnmaradó idejében pedig várja első szolgálati helye, Szatymaz, ahol kertjének gyümölcsfáit, virágait gondozza. Utódja, Drágityné Kovács Gabriella Szentesen született. Orosházán járt általános iskolába, majd a sarkadi postaforgalmi gimnáziumban érettségizett. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Fóiskolán magyar-orosz, valamint drámatanári diplomát szerzett. Négy évig tanított az űjszentiváni általános iskolában, s vezetóje lett a „Tilia" kulturális egyesületnek és egy színitanodának. Rövid ideig igazgatta a deszki faluházat is. Két helyi újság írásában, szerkesztésében vett részt. A MÁV-hoz pályázat útján került. Tavaly november óta a szegedi igazgatóság sajtóreferense és PRkommunikációs munkatársa. Ny. P.-K. I. Benjámin Britten, a Szentivánéji álom komponistája eredetileg kontratenorra irta Oberon, a tündérkirály szólamát. Zsótér Sándor rendező szegedi produkciójában egy szimpatikus főiskolás altra, Szolnoki Apollóniára osztotta a szerepet. A férfias jelenségnek semmiképp nem nevezhető tehetséges ifjú opera-énekesnőnek ez az első főszerepe. - Hogyan került a produkcióba? - A budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanulok, harmadéves vagyok, jövőre diplomázom. Azért tudtam elvállalni Oberon szerepét, mert épp évet halasztok. Valló Péterrel dolgoztam együtt a Radnóti Színházban, aki hamarosan Verdi Falstaffját rendezi Szegeden. Amikor meghallotta, hogy Oberfrank Péter egy altot keres, ajánlott neki. így ismerkedtem meg a zeneigazgató úrral, aki meghallgatott és szerepszerzódést ajánlott. Hihetetlenül örültem, mert Oberon egy izgalmas, összetett feladat. - Énekelt már operaszínpadon? - Tavaly ősszel Maddalenaként debütáltam a Pécsi Nemzeti Színház Galgóczy Judit rendezte Rigoletto-produkciójában. Oberon egészen más feladat, ahhoz képest igazi főszerep, sokkal nagyobb felelősség játszani. Óriási élmény Zsótér Sándorral dolgozni, mert ő egy abszolút szokatlan rendezőeSzolnoki Apollónia: Oberon férfias karakterjegyeit éppúgy meg kell mutatnom, mint a nőies finomságát és puhaságát. (Fotó: Miskolczi Róbert) gyéniségnek számít az opera műfajában. A hagyományos operarendezókkel szemben inkább színészi szempontból közelíti meg a feladatainkat. - Kitől tanul énekelni? - A főiskolán Schmidt Annamária a tanárom, sokat segített Schultz Katalin is, jelenleg pedig a legendás mezzoszopránnál, Komlóssy Erzsébetnél tanulok. - Mi a legnagyobb kihívás Oberon szerepében? - Nemcsak a férfiasságát kell hangsúlyoznom, hanem a benne rejtőzködő feminin vonásokat is. A férfias, keményebb, feszesebb karakterjegyeit éppúgy meg kell mutatnom, mint a nőies finomságát és puhaságát. Mindannyiunk számára színészi szempontból is óriási kihívás ez a darab, nemcsak a mozdulatainkkal kell játszanunk, hanem arcunkkal, szemünkkel is. A rendezőtói kapunk ugyan instrukciókat, de alapvetően saját egyéniségünkből kell megformálnunk a szerepünket. - Szereti Britten zenéjét? - Tavaly nyáron hallottam először a darabot Szentendrén, ahol Kovalik Balázs rendezésében az akadémia operatanszakosai adták eló. Már akkor megfogott ez a zene, szinte azonnal beleszerettem. Hollós! Zsolt