Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-08 / 6. szám

HÉTFŐ, 2001. JAN. 8. CSONGRÁD MEGYE 3 Merre billen a munkaerőmérleg? Nyolcból hetet mór ledolgozunk! Csökkent a többmüszakos munkarend: az iparban 16 napos a hiányzás. (Fotó: Karnok Csaba) Egy héttel többet tartózkod u n k évente a munkahelyünkön, mint négy évvel korábban - állapítja meg az a legfrissebb munkaerömérleg, amelyet a KSH Csongrád Megyei Igazgatóságának munkatársa, Fekete Istvánné készített. Az elmúlt néhány évben egész Csongrád megyében jelentősen javult a munkaidő kihasználtsága. Az ok egyszerű: egyre többen félnek állásuk elvesztésétől, s sokszor még olyankor sem mennek el betegszabadságra, amikor azt egészségi állapotuk valóban indokolná. Míg tíz évvel ezelőtt, a teljes foglalkoztatottság illúzióját kergetve még jelentős mértékű „kapun belüli" munkanélküliséget regisztrálhattak országszerte, addig az elmúlt években radikálisan átalakult a foglalkoztatottság. A profitorientált cégek térhódításával országszerte egyre jobb lett a munkaidő kihasználtsága. Csongrád megyében jelenleg a nyolc órás munkaidő 84 százalékát, azaz csaknem hét teljes órát töltenek az alkalmazottak valóban munkával, s a napi munkaidőből mindössze egyetlen óra esik ki, amit pihenéssel, dohányzással, kávézással vagy beszélgetéssel ütnek el. A legjobban a megyében dolgozó kereskedők használják ki munkaidejüket. Ez nem is csoda, hiszen ha megjelenik a vásárló, nem ülhet ölbe tett kézzel az eladó. Sokkal kevésbé feszes még a munkaidő kihasználása az iparban. Ez többek között annak is betudható, hogy míg a kereskedelemben átlagosan mindössze 7 napot hiányzott egy alkalmazott tavaly, addig az iparban dolgozók 16 napot voltak távol különféle betegségek miatt. A fizetett szabadnapok aránya továbbra is az oktatásban a legmagasabb, meghaladja a munkaidőalap 12 százalékát, szemben a kereskedelemmel, ahol ehhez képes szinte minimális. Érdekes és változó képet mutat az is, hogy az évi 256 munkanapból valójában mennyit is dolgoztak le a megye nagyvállalatainak, vállalkozásainak alkalmazottai. Átlagosan 216 napos volt a ténylegesen munkával töltött év, miközben a többség 40 napot volt távol különféle jogcímeken munkahelyéről. Ez a közel másfél hónapos kiesés azonban hét munkanappal kevesebb, mint négy esztendővel korábban. Ez is azt mutatja, az emberek többsége csak akkor megy el szabadságra, vagy él a táppénz adta lehetőségekkel, ha az valóban indokolt. A túl sűrűn hiányzó és rendszeresen betegséget jelentő dolgozóktól ugyanis a legtöbb cég igyekszik gyorsan megválni. Ezt támasztja alá a táppénzes napok számának jelentós csökkenése is: négy év alatt öt nappal esett vissza a betegnapok száma, s jelenleg 12 napot vannak átlagosan távol munkahelyüktói azok, akiket valamilyen kór dönt le a lábukról. R. G. 674 milliós adócsalás Lámpással keresték a petróleumot A szegedi ügyészség vádat emelt adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás és más bűncselekmények miatt az érdi K. László, a soltvadkerti Ny. Gábor és a szegedi K. Zoltán ellen. Utóbbi férfit az adónyomozók egy másik, 600 milliós olajos csalással is gyanúsítják, miként arról az elmúlt napokban beszámoltunk már. K. László volt az ügyvezetője az 1995-ben alakult Duna-Store Kft.-nek. amelyben tulajdonrésszel nem rendelkezett. A cégnek telepe működött Dunavecsén. A megalakulást követő esztendőben az üzemanyag kis- és nagykereskedelemmel foglalkozó társaság 7 millió 330 ezer liter petróleumot importált 233 és fél millió forint értékben. A tulajdonosok úgy tudták, hogy a termék dermedésgátló adalékanyag gyártásához kell. K. László a kiskőrösi vámhivataltól engedélyt kapott arra, hogy a petróleumot fogyasztási adómentesen hozza be. A vádlott azonban nem adalékanyag bekeveréséhez használta az általa importál árut, hanem petróleumként, vagyis áfaköteles termékként értékesttette. Papíron persze „elvégződött" a bekeverés, a jegyzőkönyvben az szerepelt, hogy adták hozzá a lenolajat és a paraflow nevű anyagot. Hamis számlákat szerzett be az Alkímia Kft. bélyegzőjével, amelyek arról szóltak, hogy K. 3 millió 165 ezer liter lenolajat vásárolt 253 millió 264 ezer forintért. Dr. Szántó Gábortól, a szegedi ügyészség vezetőjétől megtudtuk, hogy az Alkímia Kft. 1995 és 1998 között gazdasági tevékenységet nem végzett, adóbevallást sem nyújtott be. Hasonlóan fiktfv számlák voltak azok is, amelyek azt igazolták, hogy a Duna-Store 105 ezer 900 liter paraflowt vett 114 millió forintért a Reál-Coop Kft.-tői. Afféle „adalékanyagként" belekeverték az ügyletbe a szentesi Lázó Bt.t, amely azonban az említettek közül nem állt kapcsolatban egyik kft.-vel sem. A 14 számlát a soltvadkerti Ny. Gábor a Reál-Coop tulajdonosaként biztosította K. Lászlónak. Hiába csak papíron létezett a dermedésgátló, azt értékesíteni is kellett, mivel anyag nem vész el... Ekkor lépett be a képbe a szegedi K. Zoltán és az általa vezetett K & Profit Kft. Tizenhárom számlával igazolta a két cég közötti üzletet, miszerint megvette az anyagot és azt továbbadta. Sajnos K. Zoltán a továbbadásról szóló számlákkal már nem tudott szolgálni a nyomozók számára, mivel cégét ismeretlen jugoszláv személyeknek elpasszolta. Az ügyészség is kiállított egy számlát, azonban ez nem tűnik fiktívnek. K. László (és a neki segítséget nyújtó Ny. Gábor és K. Zoltán) 437 millió 606 ezer forint fogyasztási adó, 182 millió 822 ezer forint általános forgalmi adó, 53 millió társasági adó meg nem fizetésével, összesen: 673 millió 818 ezer forinttal károsította meg az államkasszát - állítja a vádirat. K. László és társainak ügyét a szegedi bíróság tárgyalja majd. V. Fekete Sándor Dr, Martonosi a Széchenyi-tervről E a hagyma marketingjére A Széchenyi-terv legújabb kötete szerint támogatni fogja a kormány a már meglévő üzemi bázisra épülő ipari parkokat. Fontosnak tartja a terv, hogy a kistérségek a gazdaságfejlesztési mintaprogram elkészítéséhez is jelentős segítséget kapjanak, és támogatja a hungarikumok piacra juttatását segítő marketingmunkát is. E három alprogramban többek között a nagylaki ipari park és a makói hagyma miatt válhat érdekeltté Makó térsége. A statisztikai-tervezési régióknak is lesz szerepük abban a gazdaságfejlesztési folyamatban, melyet a Széchenyi-terv fogalmaz meg. A terv legújabb kötete a regionális gazdaságépítési programot fejti ki, s ennek három alprogramja a mi vidékünkön, Makó térségén is segíthet, ha az itteniek élnek a lehetőségekkel mondta a Széchenyi-terv legújabb kötetét bemutató tájékoztatóján dr. Martonosi György. A makói országgyűlési képviselő, aki többek között a területfejlesztési bizottságnak is tagja, elmondta, hogy a terv fontos célja csökkenteni a régión belül a fejlődés egyenlőtlenségeit. - A regionális innovációs rendszerek fejlesztését célzó alprogramot azért fontos kiemelni, mert ebbe a körbe tartoznak az ipari parkok fejlesztésével kapcsolatos programok is. Erre azért van szükség, mert a száztizenkét magyarországi ipari parkból számos gyakorlatilag nem működik; szükség van olyan pénzforrásokra, melyek segítik a parkok működését, továbbfejlesztését. Ez utóbbi lehetőség elsősorban nem a makói ipari park, hanem a nagylaki, már meglévő üzemi bázisra alapuló kezdeményezés számára jelent lehetőséget. Támogatja ez az alprogram a logisztikai központok kialakítását és fejlesztését is; ez meg a nagylaki határátkelőhely gyarapítására lenne alkalmas, az uniós csatlakozásra hivatkozva számos olyan szolgáltatás telepíthető, amely kiszolgálná, mondjuk az unióba irányuló áruszállítást. Az alprogram finanszírozására harminchárom százalékos vissza nem térítendő támogatást tervez a Gazdasági Minisztérium, ez százmillió forintig terjedhet - mondta dr. Martonosi. A második, szintén megfontolandó lehetőség: a kistérségi gazdaságfejlesztési mintaprogram. Ez esetben az a cél vezérli a minisztériumot, hogy segítse azoknak a kistérségeknek a gazdasági fejlődését is, melyek eddig nem nagyon fejlődtek. - Nekünk, Makó térségének ez nagy lehetőséget jelentene, s a vállalkozási övezet jelenléte is segít. A mintaprogramok kidolgozására ötven százalékos vissza nem térítendő támogatás adható, a mintaprogram megvalósítását célzó szervezet kialakítására is ugyanilyen arányú a segítség, sőt, a mintaprogram tapasztalatainak átadását is támogatják. A konkrét beruházásokat egy másik program támogatja, ám ha egy kistérség pénzt kapott a programkidolgozásra, nagyon valószínű, hogy a programjaira épülő fejlesztésekre is kapni fog. A harmadik érdekesség a kiemelkedő magyar termékek, hungarikumok piacra jutását segítő alprogram. Támogatja a GM a már befutott hungarikumokat, és azokat is, melyeknek nincs még nagy nevük, viszont piac- és versenyképesek. A makói hagyma az egyik kategóriába biztos belefér. A cél a piacra jutás ösztönzése, a marketingtevékenység támogatásával; ez harminchárom százalékos vissza nem térítendő támogatást jelent, és ötmillió forintig terjedhet. B. A. Kisgépek tulajdonosra várnak Munkatársunktól A Szegedi Rendőrkapitányság Újszegedi Rendőrőrse lopás elkövetésének alapos gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettes ellen. Az eljárás során négy darab, feltehetően bűncselekményből származó kisgépet foglaltak le, melyek tulajdonosai eddig nem ismertek. Ezek a következők: Black & Decker GT 221 típusú sövénynyíró, Bosch sarokcsiszológép, Bosch körcsiszoló, Bosch szúrófűrész. A rendőrség kéri, hogy akitől a közelmúltban lopták el ilyen gépeket, jelentkezzen személyesen az újszegedi rendőrőrsön (Bérkert utca 2.) hétköznap 8 és 15 óra között vagy hívja a 425-340-es telefonszámot. Készül a nagykoalíció? A

kkor el van kezdve a harmadik évezred. Itt ülünk egy újabb ezer év alján hivők, hitellenek, ateisták és istentelenek - egy dologban mégis egyek: Jézus születése szerint mérjük a múló ütőt. lenyugodhatunk, van most már ütőnk elég. Bő egy hete már csak napjaink, óráink, perceink voltak hátra, ma már ellenben ezer esztendő áll előttünk, nem kell idegeskedni: „Az ezredforduló láza lassan talán múlóban. Túl vagyunk a számítógépek átállításának sokkján, már üres frázisként is sokalljuk az új évszázad, évezred emlegetését. Az ülő lassan visszazökken rendes kerékvágásába. A kérdések persze nem csökkentek. A jövőt kutató tekintet idehaza és világszerte latolgatja az esélyeket: merre tart a világ, hogyan alakul az életünk?"-firtatja múltat és jövőt a Vigílüt januári számának élén Ijikács László. Mindig csak a jelenben élve azonban könnyen érezheti úgy az ember, hogy az ülő különösebben ki sem zökkent - nem a rendes kerékvágásból, hanem abból, amelyikben eddig is járt. Itt vannak például a kisgazdák. Hát, pléhpofit azt lehet tanulni Torgyán József rózsadombi főparaszttól és világutazótól, a dél-amerikai tenyérajkú indiánok kedvencétől. így belemondani a képernyőbe, hogy az FKGP egyre egységesebb, ahhoz azért kell tehetség. Miközben a közbeszédben új fogalom született és vált elfogadottá: a kisgazdabotrány. Valamikor régen kezdődött ez, amikor Torgyán megkapta Antall József miniszterelnöktől a borítékot, amely azt tartalmazta, hogy Torgyán nem ment át az átvilágításon: Szatmári Lajos fedőnéven volt ügynök. Azután Torgyán kimosta magát, de az FKGP kettészakadt ebben a nagymosásban. Most megint szakadnak a kisgazdák, de ezúttal úgy tűnik, hogy nem ketté, hanem Torgyánra és FKGP-re. A főnök lassan teljesen egyedül marad. A tv-bemondóból pártvezetővé avanzsált Uebmann Katalin párttagságát az FKGP vezérkara felfüggesztette, azért, mert Liebmann nem fogadta el leváltását, és továbbra is budapesti elnöknek tekinti magát. Pokol Béla lemondott a frakcióvezető helyettesi tisztségéről, Nagy Ferenc József, az Antall-kormány egykori földművelésügyi minisztere pedig az év végén Balatonföldváron másik Kisgazdapártot alapított, amelyet a múlt héten a bíróságon be is jegyeztek. Ez a sok „egységesülési küzdelem" mind csak arról beszél, hogy megtörténhet, mire elérkezik a választások ideje, az FKGP teljesen szélesik. Ahogy annak idején az „újrakezdés asszonya", Petrasovits Anna is addig egységesítette a szociáldemokratákat, amíg tökéletesen meg nem szűntek. Mi készül itt? Csak nem a nagykoalíció? Tkjézzük, kik vannak a párttérképen? A koalícióban a Fi1V desz mellett egy szétzuhanó FKGP és egy gyenge MDF. Az ellenzékben az MSZP, egy gyenge SZDSZ, illetve egy erősödő MIÉP. Demszky Gábor, az új SZDSZ-líder olykor pontosan úgy hadonászik, ahogy Csurka István szokott. Megeshet hát, hogy az SZDSZ is erősödni fog egy kicsit, de valószínűleg nem annyit, hogy komoly százalékokat hozzon össze a választásokon. És akkor marad a Fidesz és az MSZP... Meg közös célként a tagság az Európai Unióban. Az EU-országoknak is van közös céljuk, mégpedig az, hogy a bekerülő országokban nyugalom meg stabilitás legyen. És mi biztosithat nagyobb nyugalmat annál, mini hogy a Fidesz meg az MSZP koalícióra lép, és a szocialistákat is Orbán Viktor kormányozza majd? Ha ez bekövetkezik, akkor a gyakorlatban is megvalósul a mai realitás, miszerint a politikai balnak és jobbnak nincs már túl sok értelme. Akkor se, ha szelídítve balközépnek meg jobbközépnek nevezik magukat. Különben is, miféle bal(közép)? A Horn-kormány négyéves országlása alatt az MSZP bebizonyította, hogy át tudott alakulni igazi burzsoá párttá. Mi több: a nagyburzsoázia pártja lett. Megvalósult az álom: a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején a budapesti Andrássy út kipakolt villáiba, meg a budai zöldövezet árnyas palotácskáiba behurcolkodott, akkor még zavart, nyakkendőt kötni sem tudó, csorba fogú, kispolgár komcsijaiból fényes öltönyökben cirkáló, milliárdok fölött rendelkező tulajdonosok - a kispolgár komcsik egykori szóhasználatával: burzsujok! - lettek. Miközben Hollandiában az élelmiszertermelésre már zárt láncú, de eleven hús- és növényközpontokat terveznek, amelyeknek kerítései mögül a növény és az állat élve soha ki nem jöhet, hanem csak feldolgozva távozhat onnan, ugyan mi szükség volna - ebben az új évezredben! - egy évtizedekkel ezelőtti kisgazda programra? TT" a gazdagodó kisgazda pártvezetőkre, és a szegényedő íl falusi kisgazdákra tekintünk, akkor tényleg van valami alapja annak a gondolatnak, hogy az FKGP legfőbb pillére a politikai nosztalgm, nem pedig a realitás. És most akkor, a jövő érdekében, a hős FKGP beáldozza magát? Zajosan, csörömpölve és átkozódva elvonul a politika színpadáról, hogy helyét átadja az új erőknek? Nincsen már klasszikus értelemben vett munkásosztály, nincsenek már klasszikus értelemben vett munkások. A klasszikus értelemben vett munkáspárt, vagyis a szociáldemokrata párt lényegében így ujjá sem fejlődött nálunk. Klasszikus értelemben vett parasztok sincsenek. Akkor miért kellene nekik FKGP? Valami más alakul. Nem csak mi, az egész emberiség kutatja a jövő útjait.