Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-06 / 5. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. JAN. 6. Mire jó az internet? Portálmánia A hópehelykristályok üzenete A természet mandalái... Hegedűs Zoltán: A természet törvényeit legalább tartsuk tiszteletben. (Fotó: Miskolczi Róbert) A természetben nincs két egyforma fűszál, fa­levél vagy emberi arc. W. A. Bentley egy egész éle­tet áldozott arra, hogy bebizonyítsa - a hópely­hek kristályosodási for­mái is ezerarcúak, vagyis a szigorú szabály szerint kizárólag hatszöges alakzatban kristályosodó hápihék képletének variá­ciós lehetősége gyakorla­tilag végtelen. Az ameri­kai „hópehelykutató" közel 2500 formát azo­nosított. A múlt század elején egy amerikai erdész egész életét arra áldozta, hogy kifürkéssze és dokumentálja az égi és föl­di múlékonyság metaforájá­nak is tekinthető hópelyhek belső struktúráját. Esztelen vállalkozás - gondolhatnánk. HM. Benlleynek közel 2500 hópiheformát, és azok kristá­lyosodási törvényszerűségeit sikerült azonosítania 1931­ben megjelent könyvében. A speciális, - nagyftó berende­zéssel kiegészített - fotótech­nikai eljárás során a hópely­hek mikroszkopikus képeit a szabad ég alatt lefotózta és rendszerezte. (A példa értékű vállalkozás ellenére a kris­tályformák sokfélesége való­színűleg végeláthatatlan.) Az úttörő vállalkozás eredménye mennyiségben és szellemi­ségben egyaránt meglepőt mutatott: a hópelyhek leg­löbbször hexagonálisan, azaz hatszöges formában kristá­lyosodnak. Bentley több cso­portra osztotta őket, a leggya­koribb hatszöges lemez alakú mellett, a hatágú ág-bogas, az összenövéses iker, illetve a három vagy tizenkét ágú a jellemző. A mérhetetlen vál­tozatosság és gazdag variabi­litás mellett a természet egyik alapvető sajátossága szerint a látszólagos hasonlóságok és ismétlődések mellett sohasem jelenik meg kétszer ugyanaz az alakzat. Vagyis nincs két tökéletesen egyforma hópe­hcly-struktúra. A múlt század elején készttettek ugyan raj­zokat, melyekben a hatágú kristályforma egyik ágál le­rajzolták és azt hatfelé tük­Újabb spanyol nyelvű kiadvánnyal bővült a Szegedi Tudománye­gyetem Hispanisztika Tanszékének tudomá­nyos publikációs listája. Az 1992 óta működő tanszék Acta Hispanica című kiadványának leg­újabb, ötödik számá­nak tematikája átfogó képet nyújt a tanszéken folyó többirányú - tör­ténelmi, irodalmi és nyelvészeti — tudomá­nyos kutatómunkáról. A latin-amerikai és spa­nyol irodalmi témák négy tanulmányban jelennek meg az Acta Hispanica legújabb számában. Nagy Marcel J. E. Rodó irodalmi és politi­kusi munkásságának egy kevéssé ismert részét mutat­ja be: parlamenti tevékeny­ségét, illetve az Ariel cfmű esszéjében fellelhető politi­kai megnyilvánulásokat, azokat a tiszta elveket, ame­lyek miatt igen nagy tiszte­let övezte az frót politikus­ként is. Csikós Zsuzsanna tanul­mányában Borges és Carlos Fuentes irodalmi munkássá­rözték. A technika előreha­ladtával ugyanezt számítógé­pes módszerrel is megismé­telték. Mindkét esetben a ka­pott alakzat egy merev szim­metriájú, halott hópehely for­ma lett. Vagyis a hópelyhek kristály-ágai még egymáshoz képest sem egyformák, vala­mi egészen apró részletben eltérnek - a természet mindig igazít rajtuk egy parányit. Mint ahogyan nincs két egy­forma fűszál, falevél vagy emberi arc sem. A hópehely formátum vál­tozatossága és tökéletességé­ben rejlő szépsége nagy ih­letője és inspirálója lett az eredetiségre törekvő nép- és díszítőművészeknek. Többek között a székely kapu fafara­gásokról, valamint a nívó­sabb, ékkővel díszített arany­és ezüstékszerekről gyakorta visszaköszön ez a motívum. A téli hónapokban az üzletek kirakatainak, a házak hom­lokzatainak, és egyéb díszek­nek egyik legkedveltebb de­korációs kelléke a kis fehér hópihe. Decemberben és ja­nuárban aranyozott hópely­hek sokasága díszíti a szegedi Kárász utcát és a Dóm teret. gának egy-egy alkotását ha­sonlítja össze, elemzi narra­tológiai szempontok szerint. Újabb adalékokkal szolgál annak bizonyítására, hogy a borgesi életmű milyen erős hatást gyakorolt Fuentes irodalmi munkásságára. A tanszék jelenlegi spa­nyol lektora, Alvaro Llosa Sanz sajátos kísérletet tesz Julio Cortázar költőiségé­nek magyarázatára. Néhány irodalmi példán keresztül érzékelteti, hogy a dzsessz és a klasszikus zene ritmu­sossága és zeneisége ho­gyan hatja át Cortázar iro­dalmi munkásságát. Bán Mónika doktoran­dusz a történelmi tematikájú XIX. századi spanyol regé­nyek közül azokat mutatja be, amelyek főszereplői a Nagy Habsburgok, V. Ká­roly és II. Fülöp. Megállapí­tása szerint az úgynevezett „fekete legenda" a XIX. századi romantikus és posztromantikus spanyol re­gényekben még erősen éreztette hatását, csak a későbbi pozitivista kutatá­sok után enyhült a hatása az irodalomban is. A történettudományt A fényben úszó ünnepi han­gulatot csak egy valami ár­nyékolhatja be: ezek a hópi­hék valamilyen oknál fogva egytől egyik nyolcágúak. - A természet törvényeit a természet saját magával szemben betartja, az ember­nek is követnie kellene a pél­dáját, vagyis tartsuk legalább tiszteletben a hatágú formát ­mondja Hegedűs Zoltán bio­lógia-földrajz szakos tanár, aki immáron tíz éve vizsgálja a természet, és egyben a hó­Harsányi Iván professzor tanulmánya képviseli, amelyben a Franco mellé akkreditált magyar diploma­ták jelentéseit dolgozza fel a Magyar Országos Levéltár külügyi iratai alapján. Ezen iratok elemzése segít a kia­lakulóban lévő Franco-re­zsim természetének árnyal­tabb megértésében, és ada­lékokkal szolgál a spanyol­magyar kapcsolatok történe­téhez is. Berta Tibor a spanyol nyelv és nyelvtörténet sza­kértője egy sajátos nyelvé­szeti jelenséget, a klitiku­memelést elemzi középkori és modern spanyol nyelvű szövegek alapján. A szerkő történeti szempontú tanul­mánya azt a kevéssé tár­gyalt kérdést vizsgálja, hogy a modern spanyol nyelvhez képest milyen arányban jelennek meg kli­tikumok a középkori spa­nyol nyelvben. A'Praefort Viktor szerkesztette Acta Hispanica legújabb száma segft a spanyolul értők és tanulók önképzésében, vala­mint a hispán kultúra meg­ismertetésében. Kaczúr Ágnes pelyhek rendszertanát. Tanul­mányai során megfigyelte, hogy a régi kultúrákban igen nagy hangsúlyt fektettek arra. hogy pontos és precíz termé­szeti megfigyeléseken alapu­ló jelképismeretet alakítsanak ki. Korábban egy hegynek, egy fának vagy esetleg egy hópihének a maga közép­pontból kiinduló sugaras, legfőképp virághoz - liliom­hoz, hóvirághoz - hasonlítha­tó pontos formáját tükrözték vissza. A virág-alakzat Munkatársunktól Újabb kutatási eredmé­nyek láttak napvilágot arról a 65 millió évvel ezelőtti kozmikus katasztrófáról, amely valószínűleg a kréta végi nagy fajkihalásért, töb­bek között a dinoszauruszok pusztulásáért felelős. A Te­xasi Egyetem (Austin, USA) kutatói a mexikói Chicxulub-krátert vizsgál­ták, minden eddiginél rész­letesebben. A krátert egy több kilométer átmérőjű kis­bolygó vagy üstökösmag becsapódása hozta létre, 65 millió évvel ezelőtt. A krá­terből kirobbant por és kőzetanyag szétoszlott a légkörben, s elsötétítette a Napot. A növények pár hét alatt elpusztulhattak, így a táplálékláncok összeomlot­tak. Végeredményben a fa­jok mintegy negyven száza­léka halt ki. A nemzetközi kutatócso­port vizsgálódása az első közvetlen bizonyítékot szol­gáltatta arra, hogy valóban egy klasszikus meteoritkrá­terről van szó, méghozzá a ugyanis univerzális jelkép, több ősi kultúrában a világ­mindenség szimbóluma. Va­laha ezek az ősi jelképek ha­tározták meg az ember világ­képét - az általuk sugallt for­máció alapján az emberek is egyfajta középpont köré szer­vezték az életüket, így terem­tették meg maguk és a termé­szet közötti egyensúlyt. Ilyen ősi szimbólum a hindu és a buddhista művészetből isme­retes mandala is, amely sík­ban ábrázolt kör alakjával, összetett szerkezetű geomet­riai jelként a világmindenség modellje, egyfajta „kozmosz­térképe". A középpontból su­garasan szétágazó hópelyhek, virágok, csillagok és a Nap is egyfajta belső minta és tör­vényszerűség megjelenései. A természet üzenetét hordoz­zák tehát a hatszögesen kris­tályosodó égből alászálló és gyorsan elillanó fehér pöttyecskék a maguk szigorú szabályszerűségével, de min­dig-másképpen megújulni kész formakincsével, és an­nak végeláthatatlan változa­tosságával... Lévay Gizella legnagyobb típusból. A krá­ter átmérőjét most 200 kilo­méterben állapították meg. A szerkezeti vizsgálatok alapján a becsapódás követ­keztében egy körülbelül 12 kilométeres mélyedés kelet­kezett (a Mount Everest ma­gassága „csak" 8848 mé­ter!), amelyből legalább 18 köbkilométernyi kőzetanyag és por került a légkörbe. Az új eredmények szerint a gi­gantikus erejű becsapódás több mint 30 kilométer mélységig változtatta meg a földkéreg szerkezetét, vagy­is gyakorlatilag az egész szárazföldi kérget átformál­ta. A becsapódáskor felsza­badult energia egy 100 mil­lió megatonnás nukleáris robbanás erejével volt egyenértékű (a hirosimai atombomba 15 kilotonnás volt). A „Gyilkos-kráter"­nek is nevezett alakzat újabb kutatási eredményei tehát megerősítik a feltétele­zést, mely szerint a krátert létrehozó kozmikus becsa­pódás kihalást előidéző ese­mény lehetett. A három évvel ezelőtt az Egyesült Államokban kezdődött „portálmánia" Magyarországra is be­gyűrűzött, és ma már az internetezők számos hazai portál kínálatából válo­gathatnak. A portálok se­gítik a tájékozódásban az információ után kutató in­ternetezőket és eligazít­ják a világhálón ször­fölöket. Az úgynevezett portálok ­internetes belépőoldalak - ere­deti célja, hogy segítsenek el­igazodni az interneten szana­szét található információk kö­zött. A tájékozódás iránti óriási igényt elsőként a nagy inter­net-szolgáltatók és az interne­tes keresők üzemeltetői ismer­ték fel. A portálokról elindulva tematikus csoportosítások, rö­vid leírások vagy akár ponto­zásos értékelések segítik az in­ternetezőt, aki ugyanott beszél­getőfórumokat, e-mail-szolgál­tatást és online áruházakat is talál. Az első portálok a nagy amerikai szolgáltatók, így az America Online, a CompuSer­ve és a Prodigy oldalai voltak, amelyek egy helyre gyűjtötték a különböző szolgáltatásokat, és saját előfizetőik számára el­érhetővé tették azokat. Portá­lok készítésében nem marad­hattak le a szoftvergyártók, sőt egyes médiaóriások sem. A népszerű külföldi portálok leg­többjén lehet vásárolni, társa­sági életet élni, közérdekű kér­désekről szavazni, híreket, időjárás-jelentést és horoszkó­pot olvasni, repülőjegyet vagy szállodai szobát foglalni, illet­ve szoftvereket letölteni. A portálok jó része ezenkívül in­gyenes e-mail-cfmet, esetleg web-tárhelyet is biztosít, és le­hetőséget nyújt arra, hogy kí­nálatát a felhasználók saját igé­nyeikhez igazítsák. A külföldi portálok haszon­talannak bizonyulhatnak sok magyar látogató számára. Az általuk nyújtott szolgáltatások kiaknázása ugyanis minden­képpen feltételezi az angol nyelv ismeretét. Szerencsére ma már egyre többen vannak, akiknek ez nem okoz gondot, viszont őket is csalódás érheti, ha a híres portálokon magyar nyelvű információra kívánnak vadászni. Ezek ugyanis - ha egyáltalán horogra kerülnek ­keverednek a töméntelen mennyiségű angol nyelvű ol­dalt tartalmazó csoportosítás­sal. Bár egy portál felépítése és üzemeltetése nem kevés pénz­A sminkiskola első részé­ben az alapozást tanultuk meg, most a szemöldök és a szem hangsúlyozása követ­kezik. Akkor a legtermészete­sebb a szemöldökfestés, ha szemhéjfestékkel feltöltjük. Erős szőrű, ferdére vágott speciális ecsettel felhordjuk a megfelelő színt. A szem ideális sminkelését kísérle­tezzük ki! Egyéniségünktől, alkalomtól, ruházatunktól, divattól függ, hogy hányféle színt használunk, milyen vo­nalvezetéssel dolgozunk. A festék színe a szemhéj külső zugában, a szempillatőnél a legsötétebb. Könnyebb összedolgozni a színeket, ha első lépésként az egész szemhéjat világos színnel át­festjük. Ezután árnyékolha­tunk a külső szemzugban. Fontos, hogy az átmenet el­mosott legyen! Ilyenkor op­be kerül, az igazi kérdés nem is az, hogy honnan lehet ezt előteremteni, hanem inkább az, hogy mi módon térül meg a befektetés. Az amerikai portá­lok óriási látogatottságuknak köszönhetően vonzó felületet kínálnak a hirdetőknek és az egyre népszerűbb elektronikus kereskedőknek. A tőlük szár­mazó bevételeknek köszön­hetően nyújthatnak azután egy­re kiterjedtebb és alaposabb szolgáltatást. A látogatók az ingyenes használat fejében egyre több hirdetést kénytele­nek elviselni. Magyarországon ez a mo­dell eddig nem működhetett. Az internetezők kis száma mi­att ez a piac még nem elég vonzó a hirdetők számára, az internetes kereskedelemnek pedig még csak a csírái jelen­tek meg. „Szabályszerű" portá­lok hiányában is kialakultak azonban olyan kezdő oldalak, amelyek segítik a tájékozódás­ban az információ után kutató internetezőket és eligazítják a világhálón szörfölőket. Talán a legismertebb ilyen web-helyek az iNtcRNeTTo és az Index, amelyek egyszerre kezdő oldalak, napilapok, vita­fórumok és ki tudja, még mi minden. És éppen ez a furcsa eklektika az egyik oka, hogy mindkét kiadvány képes a láto­gatók széles körét rendszeres olvasónak megnyerni. Az 1998 decemberében indult Origó eleve portál web-helynek ké­szült, amely az interneten talál­ható magyar nyelvű informá­ciókat jól megválasztott kate­góriákba és alkategóriákba csoportosítja. Az információ­gazdagság és a jó áttekint­hetőség egyensúlyának megte­remtése a portálok egyik leg­nehezebb feladata. A portál egyfajta internetes tudakozó. Önálló véleménye, mondandó­ja alig van. Szorgosan rendsze­rez, csoportosít, eljuttatja az ér­deklődőt a keresett információ­hoz. Aki markáns véleményt, értékítéletet vár, nem itt kell keresnie, ezek közlése nem a portál feladata. Az Egyesült Államokban egy ideig megélhet egymás mellett több portál-site is. A feldolgozandó információ mennyisége ugyanis olyan ha­talmas, a feldolgozás módja pedig annyira eltérő lehet, hogy a ,jul is, marad is" elve érvényesülhet. Magyarorszá­gon azonban lényegesen ki­sebb az online piac, így kérdés, hogy hány portál-site lesz ké­pes talpon maradni a verseny­ben. H. Sz. tikailag a szemek picit távo­labb kerülnek egymástól. A szemhéj alakításának másik módja, ha alul sötétebb, felül világosabb. A szemhéj szélei mentén a legsötétebb, a sze­möldök felé haladva egyre világosabb. Ha azt szeret­nénk, hogy nagyobbnak lát­szódjon a szem, a szemhéj­ráncot sötétre kell árnyal­nunk. A festéket ívesen, a szemránc fölé vigyük fel ecsettel, és mossuk el a szé­leket. A szemhéj világos le­gyen! Vigyázzunk, mélyen ülő szemnél komor tekintetet kölcsönöz! A szemhéjfesté­ket applikátorral dolgozhat­juk el! Sminkecseteket dro­gériákban keressünk! A következő részben megtanulhatunk szempillát festeni, pirosltót felhordani, rúzsozni! Tandi Orsolya kozmetikus A hispán kultúra actája Mexikói gyilkos kráter Sminkiskola A szem

Next

/
Thumbnails
Contents