Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-05 / 4. szám

PÉNTEK. 2001. JAN. 5. HAZAI TÜKÖR 11 Az APEH közleményei Minimálbér és a járulékok Zárt körű lesz a Hermán Ottó Horgászegyesület Létszám - korlátozva cora 4z árak 2001. januér 5-7-ig a készlet erejéig érvényesek! DM-informóció A napokban többször is foglalkoztunk azzal, hogyan módosítja a járulékfizetés gyakorlatát a 40 ezer forintra felemelt minimálbér. Ezúttal az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közleményét adjuk közzé, valamint tájékoztatjuk az érintetteket a biztosítottól túlvont egyéni járulékok visszafizetésére vonatkozó jogszabályok változásáról. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról a 197/2000. (XI. 27.) Kormányrendelet rendelkezik. A rendelet 2001. január l-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2001. január hóra járó munkabérek megállapításánál kell alkalmazni. A minimálbér emelése meghatározott esetekben érinti a járulékok megállapítását is. A minimálbér 2001. január 1 -jétől havi 40 ezer forint, hetibér alkalmazása esetén 9200, napibérnél 1840, órabérnél 230 forint. A rendelet 2. § (4) bekezdése szerint, ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb (részmunkaidő), a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig az (1) bekezdésben szereplő összeggel, illetve annak a (3) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni. A munkaviszonyban állók esetében a fenti jogszabályt már a 2001 januárra elszámolt (számfejtett) munkabérek tekintetében alkalmazni kell. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők, a társas vállalkozók, a főfoglalkozású egyéni vállalkozók és a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett magánszemélyek vonatkozásában 2001 január hónapra még a 25 ezer 500 forint összegű minimálbér az irányadó, a minimálbér emelése első alkalommal a 2001 február havi járulékfizetési kötelezettséget érinti, mivel a Tbj. rendelkezései szerint az említett személyeknél a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege a meghatározó. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők biztosítási kötelezettsége elbírálásánál a minimum összeghatár egy hónapra 12 ezer, egy naptári napra 400 forint. Figyelem! Amennyiben a minimálbér alapul vételével a járulékokat nem teljes naptári hónapra, hanem annak csak töredék időtartamára kell megállapítani, a járulékalap naptári napi összege a társas vállalkozónál, az egyéni vállalkozónál és a I 1 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésére kötelezett magánszemélynél 1333,33 forint. A kerekítési szabályt csak a tárgyhónap járulékalapjának megállapításánál lehet alkalmazni (például ha az egyéni vállalkozás 2001. február 17-én kezdődik, a járulékot februárra 17-étől 28-áig kell kiszámítani, azaz 12 x 1333,33 Ft = 15 999,96 forint, kerekítve 16 ezer forint). Az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 155. §-a 2001. január l-jétől módosította az 1997. évi LXXX. törvény 24. § (2) bekezdés első mondatát. Eszerint a foglalkoztatott a nyugdíjjárulékot a járulékalapul szolgáló jövedelme, legfeljebb azonban a tárgyévre tervezett egy naptári napra jutó bruttó átlagkereset kétszeresének naptári évre számított összege után fizeti meg (járulékfizetési felső határ). Lényeges változás, hogy 2001. január l-jétől az egészségbiztosítási járuléknak nincs felső határa, csak a nyugdíjjáruléknak. A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont nyugdíjjárulék visszafizetéséről a 2000. évi CXIII. törvény 158. § (3) bekezdése rendelkezik úgy, hogy a foglalkoztató a túlfizetésként jelentkező járulékot köteles visszafizetni a biztosítottnak az igazolások benyújtását követő 15 napon belül. A túlfizetés elszámolására önellenőrzést nem kell alkalmazni. A 2000. évi CXIII. törvény 165. §-a alapján a foglalkoztató a túlfizetést a tárgyhavi elszámolásnál rendezheti. A biztosított részére olyan igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a túlvonás miatt visszafizetett nyugdíjjárulék, valamint a tagdíj összegét is. (Az ismerteteü törvényi változás megerősíti az Adó és Ellenőrzési Értesítőben 7512000. szám alatt megjelentetett szakmai iránymutatásban foglaltakat.) A tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a túlfizetésként jelentkező összeget a magánnyugdíjpénztár a foglalkoztatón keresztül fizeti vissza a tagnak. 2001. január l-jét követően a foglalkoztató az egészségbiztosítási járulékot köteles a biztosítottnak 15 napon belül visszafizetni, ha a túlfizetés a 2000. december 31-éig hatályos rendelkezések megsértésével keletkezett. Az új rendelkezés nem érinti azt a lehetőséget, hogy választása esetén - a magánszemély a nyugdíjjárulék túlfizetését a személyi jövedelemadó bevallásában igényelje Ebben a félévben is indulnak egyetemi képzések Január közepéig jelentkezhetnek Január közepéig lehet jelentkezni az egyetemek és főiskolák következő hónapban induló úgynevezett keresztféléves képzéseire, amelyeket esti vagy levelező tagozaton, illetve távoktatásos formában végezhetnek el a hallgatók. A költségtérítéses szakokon körülbelül 1500-2000 pályázó számára nyílik továbbtanulási lehetőség. Idén tizenhat felsőoktatási intézmény indít úgynevezett keresztféléves képzést, amelyben a sikeresen felvételiző hallgatók nem szeptemberben, hanem februárban kezdik meg tanulmányaikat. A tervek szerint 54 keresztféléves szakot indítanak, amelyeken költségtérítést kell fizetni. Ennek összege szemeszterenként átlagosan 80 és 100 ezer forint között mozog. A jelentkezők esti, levelező és távoktatásos képzési formák között válogathatnak. a szakok nagy részét kizárólag diplomásoknak hirdetik meg. A jelentkezési lapokat a könyvesboltokban és a felsőoktatási intézményekben lehet beszerezni, és január 15-éig kell a megfelelő mellékletekkel együtt eljuttatni az egyetemekre, főiskolákra. illetve az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodába. Keresztféléves képzéseket Szegeden is indítanak. A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara esti tagozaton hirdette meg a jogász-közgazdász, az orvos-, illetve gyógyszerész-közgazdász, a mérnökközgazdász, az egészségügyi menedzser, a gazdálkodástudományi szakokat, valamint a francia-magyar menedzserképzést. Ezekre a szakirányú továbbképzésekre csak diplomával rendelkezők jelentkezhetnek, de egyéni elbírálás alapján azok is felvételt nyerhetnek, akik e félév végén szerzik meg első felsőfokú oklevelüket. A továbbképzéseken szerzett oklevél az alapdiplomához kapcsolódó speciális szakképzettséget dokumentálja. A keresztféléves képzésekre a kar erre a célra készített nyomtatványain lehet jelentkezni, amelyek a lanulmányi osztályon szerezhetők be. Az SZTE Bölcsészettudományi Kara a februárban kezdődő tavaszi szemeszterben indítja el az öt féléves pedagógiai szakpszichológus képzést, amelynek során az egyetemi pszichológusi diplomával rendelkezőket felkészítik a pszichológia alkalmazott területein önálló szakmai tevékenység végzésére. A pedagógiai szakpszichológus elsősorban az ország egész területén működő gyermek- és ifjúságvédelmi intézményeknél, nevelési tanácsadóknál és iskolapszichológiai hálózatnál helyezkedhet el. A bölcsészettudományi kar másik keresztféléves képzése a kommunikáció intenzív szak, amelyet a kar budapesti kihelyezett tagozata, a Budapest Média Intézet hirdet meg. Az oktatás is a fővárosban folyik levelező tagozaton. A szakra azok is bejuthatnak, akik még nem rendelkeznek diplomával. A jelentkezőknek január végén, február elején írásbeli és szóbeli vizsgát kell tenniük. Az ország más felsőoktatási intézményei is hirdetnek meg keresztféléves szakokat. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogász és politológia levelező szakokra, a Budapesti Műszaki Főiskola műszaki menedzser, villamosmérnöki, mérnöktanári és villamosmérnöki szakokra, az egri Eszterházy Károly Főiskola pedig számítástechnika, biológia, pedagógia és ének-zene szakokra vesz fel hallgatókat februártól. Az ELTE Bölcsészettudományi Karán pedagógia és történelem szakon lehet továbbtanulni, a Színház és Filmművészeti Egyetem adásrendező, gyártásszervező és kameraman szakra várja a jelentkezőket. Szintén indít keresztféléves képzést az idén induló, budapesti székhelyű Zsigmond Király Főiskola, ahol humánerőforrásmenedzser, művelődésszervező és nemzetközi kapcsolatok szakon lehet majd továbbtanulni. A Rendőrtiszti Főiskola kínálatában a büntetés-végrehajtási, bűnügyi, közlekedésrendészeti és közrendvédelmi szakok levelező képzése szerepel, katolikus hittanárnak vagy szociálpedagógusnak pedig a zsámbéki Apor Vilmos Katolikus Főiskolán tanulhatnak februártól a sikeresen felvételizők. Hegedűs Szabolcs Jövö évtől, 2002. január elsejétől a jelenleginél zártabb körűvé válik a szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület. A tagság a jelenlegi tagokból, az említett időpontig még belépőkből, illetve a gyermek- és ifjúsági horgászokból „felnövök"-böl áll össze. A Hermán a létszámkorlátozással arra törekszik: európai színvonalú horgászati feltételekhez, lehetőségekhez juttassa azokat, akik magukénak vallják az egyesületet. A taglétszám-korlátozásról a közelmúltban tartott közgyűlésén hozott határozatot a Hermán Ottó Horgászegyesület. - A vízterület-szerzési folyamat sikeresen lezárult. A HOHE fiatalít, (f most a minél jobb horgászlehetőségek megteremtésének folyamata kezdődik mondja lapunknak Szabó György egyesületi elnök, a közgyűlési döntés kapcsán. - Az egyesület, hosszú évek átgondolt munkája eredményeképpen biztosította, hogy tagsága a jövőben is biztosan tudjon hol horgászni. Megvásárolta a Sándorfalvi-tavat, majd haszonbérleti szerződést kötött a szegedi önkormányzattal, s ennek keretében gyakorolja a repülőtéri tavak (Keramit. Tejes, Gumis) vízkezelését, és folyamatban van az állami tulajdonú Fehérpart -Szilvás holtágrendszer, illetve az Algyői-csatorna haszonbérletbe vétele. - Egyesületi tagjainkat most már nem fenyegeti az a veszély: egyik napról a másikra valakik „kizárják" tó: Karnok Csaba) őket a megszokott, kedvelt vizeikről, mert megváltozott a vízkezelő vagy a tulajdonos. Az eddigi hermanos vizeket ezután is az egyesület „viszi" tovább. Most már a horgászati körülmények javítása, a valóban európai horgászlehetőségek megteremtése a cél. Ezt szolgálja a jelenleginél zártabb körű egyesület megteremtése indokolja a döntést Szabó György. Az egyesületnek 2002. január l-jétől azok lehetnek tagjai, akik addig is tagok voltak, illetve még ez évben belépnek. A korlátozás a gyermek- s ifjúsági horgászokra nem vonatkozik: aki gyermekként vagy ifjúsági horgászként kerül az egyesületbe, a felnőtt korcsoportba lépve teljes jogú tag lesz!. Új belépőként taggá válni csak bizonyos, a továbbiakban kidolgozandó, feltételek teljesítése esetén lehetséges 2002. január elseje után. - A taglétszám-korlátozás biztosítja: a Hermannak azok maradjanak tagjai, akik nem „névleges" tagok akarnak lenni, hanem magukénak is érzik a horgászati lehetőségeiket biztosító egyesületet, melynek fönnmaradásáért áldozatokra is hajlandóak. Ugyanakkor lehetővé válik a jelenlegi, az országosnál szigorúbb helyi horgászrend enyhítése, és így több halat vihet haza a horgász - mondja Szabó György. Hozzátéve: csak így biztosítható hosszú távon a hermanos vízterületek kedvező környezeti állapota. halállománya, az európai körülmények közötti horgászat. F. Cs. ÚJDONSÁG! Csak a CORA-ban, eredeti recept alapján. almásiFtfleöe a s^egeöt tUrálptaálasí^tó tortáról 3Íme, abok nektek cjjp caobareceptet cbp aütemenpliez. ée egp barázabábot. jfoajátolt. a n bábot a félkra* aütrménpbr búgjátok, úgp aiiaaétek azt meg. delimkor rlkeaúilt. hágjátok lepénpetek apró. egpforma azelrtehre. ittnjb Vngpctek tálcán a legkebbeltrbb lielprr. a piactérrr. <2E^tt oaitogaaaátok a jő népnek, a majb meglátjátok, bt a bábot tartalmazót bette. az bírálnotok." Királyválasztó torta mandulás Mandula 100