Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 31. CSONGRÁD MEGYE 3 Fritz Péter a főügyészséghez fordult A konzervgyár ismeretlen tettese Fritz Péter ország­gyűlési képviselő 2000. november 29-én ismeret­len tettesek ellen feljelen­tést tett az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságán a Sze­gedi Konzervgyár ügyé­ben. Mivel a rendőri szerv a nyomozást meg­tagadta, panaszával ja­nuár közepén a Fővárosi Főügyészséghez fordult. Újra napirenden a nemré­giben bezárt konzervgyár ügye. Fritz Péter ország­gyűlési képviselő, akinek szívügye a valaha prosperáló üzem, a közelmúltban már próbált lépéseket tenni a Sze­gedi Konzervgyár Kft. érde­kében. Tavaly november 2-i dá­tummal - dokumentumokat mellékelve - levelet írt az ÁPV Rt.-hez tartozó Agrár­gazdasági Vagyonkezelő Igazgatóságnak, amiben azt állította: a Limpex Rt., amely kezelte az Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonolta üze­met, elvonta a Szegedi Kon­zervgyár árbevételét. Vagyis a gyár termelt, termékeit meg­vették, mégsem kapott érte pénzt, vagy ha igen, nagyon keveset. Fritz Péter szerint az árbevétel nem igazán érkezett meg Szegedre, helyette a Limpex azokat a számlákat küldte el, amiket abból ki­egyenlített. Ezek között pedig a Limpex tanácsadói számlái is szép summát tettek ki. Fritz Péter képviselőként tájékoztatta Gansperger Gyu­lát, az ÁPV Rt. elnökét a sze­Rég volt, szép volt. Napi betevő a gyári ebédlőből. (Fotó: Karnok Csaba) gedi konzervgyár körüli ano­máliákról, de tudott a szegedi ügyekről a Gazdasági Ver­senyhivatal is. A vagyonke­zelőtől legvégül olyan vá­laszt kapott, hogy nem fog­lalkoznak a Szegedi Kon­zervgyár ügyével, mivel az állami tulajdont a Magyar Fejlesztési Bank képviseli. Ilyen előzmények után, 2000. november 29-én írta meg feljelentését az ORFK Bűnügyi Főigazgatóságának, a gazdasági bűnözés elleni osztály főosztályvezetőjé­nek, Németh Lászlónak is­meretlen tettes ellen, idézem: „a tudomásomra jutott ada­tokkal és az adatokkal alá nem támasztott vélemények birtokában". Fritz a következőket kér­dezte: hogyan lett az 1991­ben 1,2 milliárd forint értékű gyárból mára 6-700 milliós, melynek tulajdoni lapjára a Limpex Rt. 9,7 milliárd fo­rint jelzálogot terhelt; s vajon mire vette föl a Limpex Rt. ezt a 9',7 milliárdot? „Rend­kívül alapos a gyanúm arra vonatkozóan, hogy valaki, vagy valakik összefogva éve­ken keresztül tudatosan okoztak hatalmas kárt. A je­lenlegi gyors temetés nyilván arra szolgál, hogy az elmúlt évtized eseményeiben már ne nagyon lehessen keresgélni." Áz ORFK már idén janu­árban válaszolt a honatyának: a nyomozás teljesítését meg­tagadta. Az indoklásban az szerepelt, hogy a feljelentés­ben rögzített adatokból és az ahhoz mellékelt anyagokból bűncselekmény alapos gya­núja tárgyában nem lehetett állást foglalni. Fritz Péter azonban nem hagyja annyiban. A határozat ellen január közepén pa­nasszal élt, a címzett a Fővá­rosi Főügyészég. Fekete Klára Fegyveríelenítés A mikor néhány évvel ezelőtt beültem barátom ha­talmas Buick autójába, s a hátsó ülésen megpil­lantottam a fényesre lakkozott baseballütőt, a tenye­rem elkezdett izzadni. Meg a homlokom is. Látva raj­tam a feszültség tapintható jeleit, barátom azt kérdez­te: rosszul vagyok? Engedjem le az ablakot, azután el­megyünk az orvoshoz. Némán ingattam a fejem, s a hátsó ülésen lapuló ütőszerszámra mutattam. Elnevet­te magát. Egy kis dolgunk lesz a fekete negyedben, le­het, hogy meg is kell állni. A bot látványa többet ér, mint egy nagy browning a kabátod zsebében, világosí­tott fel a társam. Aztán mentünk a dolgunkra. Mindez nem a szegedi Makkosházán történt, ha­nem az Ohio állambeli Toledo városában. S hogy most jutott eszembe a történet, annak a tegnapi kor­mányülésen hozott javaslatok egyike volt a mozgatója. Az indítványban arról van szó, hogy a jövőben a ma­gas állami tisztségviselők - a polgármesterekkel bezá­rólag tisztségük betöltésével automatikusan ne ré­szesülhessenek lőfegyvertartási joggal. Meg az épüle­tek vagyonőrei sem. Nagyon helyes, mondom én, s nyilván nem vagyok az egyedüli. Aki nem kedveli az erőszakot, nem a fegyver használatában látja a közbiz­tonság megteremtésének és garantálásának zálogát, örül annak, ha környezetében egyre kevesebb a lőfegyver. Ha már itt tartunk, hadd álljon előttünk egy adat, amelyről a Szegedi Biztonságpolitikai Köz­pont által tavaly novemberben tartott lőfegyver-csök­kentési tanácskozáson hallottam: az új szerbiai bel­ügyminiszter szerint országában jelenleg is körülbelül egymillió (azaz: 1 000 000) kézifegyver van. Magán­kézben! Most mondhatnánk, hogy akkor mi sokkal jobb helyzetben vagyunk, hiszen nálunk bizonyára nincs ennyi. Nincs is. D e ha nem szabályozzuk, pontosabban korlátozzuk a kézifegyverek elterjedését, akkor - lehet. Non metu, sed officii causa peccatis abstinendum! Azaz: Nem félelemből, hanem kötelességből kell tartózkodni a rossztól, mondotta a jó öreg Ciceró. Milyen igaza volt. Van. Egy évvel a ciánszennyezés után A kárigény: 30 milliárd Ma van egy éve an­nak, hogy a nagybányai Aurul cég telepén gát­szakadás történt, és en­nek következtében száz köbméter méreg ömlött a Szamoson keresztül a Tiszába. A folyót ért ciánszennye­zés évfordulója alkalmából tegnap sajtótájékoztatót tar­tott Budapesten a Tisza-Sza­mos kormánybiztosi iroda. Gönczy János kormánybiz­tos elmondta, a Tisza víz­minősége visszanyerte a szennyezés előtti állapotát, de az ökoszisztéma és a fo­lyó halállománya súlyosabb és hosszabban tartó károso­dást szenvedett, mint aho­gyan azt az első felméré­sekből várható volt. A sajtótájékoztatón Szecs­kay András ügyvéd - aki a magyar államot képviseli az Aurul cég ellen indított per­ben - elmondta, hogy hama­rosan benyújtják a fővárosi bírósághoz a kártérítési kere­setlevelet. A magyar állam kárigénye várhatóan 29,3 milliárd forint lesz. Az első tárgyalás ez év végén, vagy a következő év elején várható. A további szennyezések el­kerülése érdekében a magyar kormánybiztos és az új ro­mán környezetvédelmi mi­niszter közösen fordult segít­ségért az Európai Unióhoz. Gönczy János egy olyan, mi­nisztériumoktól független Tisza-iroda létrehozását sür­geti, amelyben a folyó által érintett öt ország képviselői működnének együtt. Ennek az intézetnek feladata lenne a régóta szükségesnek ítélt monitoring rendszer létreho­zása és működtetése. Morvay Ferenc, a Tisza -Szamos Közhasznú Társa­ság ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy összesen 60 millió fo­rintot fordítottak a halászok és a halászati szövetségek megsegítésére. A témáról bővebben olvashatnak csü­törtöki lapunkban. K. G. Közepes forgalom mel­lett mérsékelten emelkedett a BUX. milliárdos érték fe­letti forgalom ismét a négy nagy részvény (MOL, OTP, MATÁV, Richter) esetében volt megfigyelhető. Az in­dex emelkedéséhez elsősor­ban a Matáv, és az OTP emelkedése járult hozzá, az előbbi esetében külföldi vé­telek voltak megfigyelhetők. Egy nagy eladónak köszön­hetően több. mint 2%-kal csökkent a Richter árfolya­ma, elképzelhető, hogy a vi­szonylag kedvezőtlen bel­földi gyógyszeráremelési le­hetőségekről kiszivárgott in­formációk hatására. Majd­nem 10%-kal emelkedett a Synergon. a negatív ered­ménykilátások bejelentése óta a részvény érdekes mó­don már jelentősen emelke­dett. Ma láttak napvilágot a Zalakerámia a cseh Keramika Horni Briza cégben birtokolt kisebbségi részesedésének ér­tékesítéséről, melynek hatásá­ra emelkedés következett be. Piaci pletykák szerint már kö­zeleg a fő tulajdonos Arago Rt. Zalakerámia csomagjának szakmai befektető részére tör­ténő értékesítése. A főbb nemzetközi részvénypiacok szűk sávban mozogtak, a be­fektetők az amerikai jegybank szerepét betöltő FED holnapi kamatdöntésére várnak. Ne­gatívan befolyásolta a hangu­latot a Nokia ma közzétett ne­gyedik negyedéves eredmé­nye, a várakozásoktól elmara­dó értékre az árfolyam jelen­tős csökkenéssel reagált . Részvény Záróárfolyam Forgalom Változás (Ft) (mFt) Egts 10705 58 -0,05% MATAV 1295 2794 3,19% MOL 5255 1100 -0,66% OTP 15945 801 1,3% Rába 2390 14 1,27% Richter 15700 1013 -2,21% Synergon 1105 410 9,41% BUX 8081 +52 pont +0,65% ConCorde • irect Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12., www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2(XX), 1999, 1998 „Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde) Régiós tanácskozás Szegeden A küzdelem alapja: forrásvadászat Rendkívüli ülés, rend­kívüli információkkal, legalább is Csongrád megye számára. így le­het summázni a Dél-al­földi Regionális Fejlesz­tési Tanács (DARFT) teg­nap, Szegeden megtar­tott tanácskozásán el­hangzottakat, hiszen a grémium - a szervezeti változások kapcsán ­olyan döntéseket is ho­zott, amelyek nem iga­zán előnyösek szűkebb pátriánknak. Nem csu­pán az az objektiv kö­rülmény érinti hátrányo­san Csongrád megyét, hogy nem emelkedik a megyei területfejlesztési támogatási keret, de a régiós feladatok ellátá­sában is a korábbiak­nál kisebb szerephez ju­tott. A DARFT soros elnöke, Endre Sándor, aki egyben a Bács-Kiskun Megyei Köz­gyűlés elnöke, külső válto­zásokra hivatkozással indo­kolta ugyan a rendkívüli ülés összehívását - amely vitathatatlanul igaz tényeken alapult -, de a decemberben született, a tanács működé­sét, munkaszervezetét érintő változásokkal kapcsolatban is tanulságos megállapítások hangoztak el, illetve olyan határozati javaslatokat foga­dott el a testület, amelyek egy része hosszú távon szin­tén hátrányos helyzetbe hoz­hatja Csongrád megyét, il­letve Szegedet. Az objektív feltételek kö­zött kiemelt hangsúlyt ka­pott, hogy a Phare döntésho­zatali rendszere átalakítás alatt van. Ez a gyakorlatban Gesztorszervezetek Programcentrumok Székhely (megye) Gazdaságfejlesztés Bács-Kiskun Informatika Bács-Kiskun Környezetvédelem Bács-Kiskun Foglalkoztatáspolitika Békés Közlekedésfejlesztés Békés Idegenforgalom Békés Agrár- és vidékfejlesztés Csongrád Felsőoktatási és K + F Csongrád Határ menti kapcsolatok és logisztika Csongrád azt jelenti, hogy a tervek szerint a döntések (az 1998­ban elindult Phare kísérleti programalaptól eltérően) nem a régiókban, hanem or­szágos szinten történnek majd. E helyzeten az enyhít valamit, hogy ebbe bevon­nák a régiók képviselőit is. Ugyanakkor a tanács tagjai arra is rámutattak, kérve a minisztériumok jelenlévő képviselőinek közreműködő segítségét, hogy a Phare-pá­lyázatok 2-3 évre szóló üte­mezését nehezen tudják to­lerálni a versenyszféra sze­replői, hiszen lépéskény­szerben vannak, ezért sür­getnék a brüsszeli döntések felgyorsítását. Újdonság emellett, mutatott rá az el­nök, hogy a Széchenyi-terv keretében - megfelelő pá­lyázatok benyújtásával - a régiók is lehetőséget kapnak pályázati pénzek elnyerésé­re. Ezzel azonban egy „for­rásvadászat" indul meg a ré­giók között, amely kemény küzdelemnek ígérkezik. Ezért tartotta fontosnak a DARFT elnöksége, hogy ja­vaslatot tegyen bizonyos belső szervezeti változások­ra, többek között a program­centrumok létrehozására. Egyelőre kilenc szakmai csoport kezdi majd meg a munkát, amelyek feladata lesz a komplex projektcso­magok kidolgozása. A dél­alföldi régió ezekkel a port­foliókkal kíván majd ver­senybe szállni a fejlesztési forrásokért, hiszen azok megszerzéséről a jövőben sem mondhat le. Ezen ter­vek „összefűzése" pedig a programcentrumokra hárul. A gesztorszervezetek szék­helyének meghatározása azonban kellemetlen tanul­ságul szolgálhat a régióköz­ponti szerepkörre pályázó Szegednek, illetve a megyé­nek is. Tudniillik beteljesül­tek azok a félelmek, ame­lyek arról szóltak, hogy a DARFT munkaszervezeté­ben végrehajtott változások­ból ez a térség csak veszte­séggel, de legalábbis annak árnyékával kerülhet ki. Nem is történt másként, hiszen a gazdaság-, az informatika-, a környezetfejlesztés geszto­ri feladatait Bács-Kiskun megye kapta. A teljesség kedvéért ugyan hozzátehető: két innovációs projektet - a regionális innovációs straté­giai, illetve a Phare innová­ciós pályázatot - program­centrumként koordinál majd a DARFT Kht., pedig az ülésen elhangzott, hogy az innovációval kapcsolatos tennivalók remekül illesz­kedhetnének a felsőoktatási és K + F programcentrum feladatai közé, amelyek ellá­tását Csongrád megye kapta. A hátrányok sora azon­ban még ezzel sem ért vé­get. Elhangzott: azzal, hogy a Dél-Alföldet a három min­tarégió egyikeként tartják számon, a kormányzat által a másik négy - egyébként kedvezőbb helyzetben lévő - régiónak szánt fejlesztési pénzekből nem részesedhe­tünk. A tanács azért is tartja ezt elfogadhatatlannak, mert a támogatás összegét gya­korlatilag a megyei terület­fejlesztési tanácsoknak jut­tatandó keretből fedezi a mi­nisztérium! így pedig az érintett megyék kétszeresen is rosszul járnak. Mindezek tükrében pedig igazán spic­cen kell lennie a dél-alföldi régiónak, hogy ne csak ver­senyben maradhasson, de az előnytelen feltételek negatív hatásait minél jobban kivéd­hesse. N. Rácz Judit

Next

/
Thumbnails
Contents