Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-29 / 24. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 24. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM MSZP- vélemény A képtár nem magánügy Munkatársunktól Közgyűlésen szeretné tárgyalni a szocialista frakció a képtár ügyét, ezért módosító javaslatot nyújt be Szeged kulturális koncepciójához - tájékoztatták az újságírókat az MSZP területi irodájában. Nem nélkülözi az iróniát az az írásbeli tájékoztató, amely a képtár ügyével kapcsolatos szocialista álláspontot foglalja össze és amelyet a frakció vezetője, az MSZP városi elnöke, dr. Kozma József írt alá. A Város mosolya című kiadványból vett mondattal indít, mely szerint „A szegedi kulturális paletta rendkívül gazdag, tessék választani!" A képtár körül kialakult helyzetért a városvezetést teszik felelőssé a szocialisták. Álláspontjuk ellentétes a városvezetőkével. Az a lényege, hogy Szeged nemzetközi hírű és elismertségű művészeinek megfelelő bemutatkozási helyet kell biztosítani. A képtár ügye nem lehet a városvezetők magánügye, megtárgyalása a közgyűlésre tartozik. Ezért a szocialisták módosító javaslatot nyújtanak be a következő testületi ülésen tárgyalandó kulturális koncepcióhoz. Ebben kezdeményezik, hogy Szeged vezetői kezdjenek megbeszéléseket a kiállítóhely ügyében a megyei önkormányzattal és az érintett művészekkel. Az MSZPfrakció javaslata szerint a városvezetők alternatívája: 1. éljenek a megyei ajánlattal és vásárolják meg a kedvező áron felkínált képtárat; 2. szerződjenek a megyei önkormányzattal és biztosítsanak a múzeum számára megfelelő raktározási lehetőséget. Mint többször megírtuk, a megyei önkormányzat azért bocsátja áruba az eddig múzeumi kezelésben működtetett Horváth Mihály utcai képtárat, mert a múzeumi gyűjtemények elhelyezéséhez raktárt kell vásárolnia és nincs más mobilizálható ingatlana. A szegedi kortárs képzőművészeknek több évtizede szolgáló, rangos országos tárlatokat is befogadó kiállítóhelyet a városnak ajánlották megvételre. A szegedi városvezetők nem tárgyaltak a témáról senkivel, csak kurtán-furcsán bejelentették, hogy nem vesznek képtárat. A tájékoztatón dr. Kozma József és dr. Révész Mihály képviselők azt hangoztatták, hogy a szocialista frakció azért szeretne tárgyalásokat a témáról, mert a képtár elvesztésével a város kulturális régióközpont-szerepe számolódik fel. A képzőművészek ellehetetlenülnek, a város lakossága kulturálisan elszegenyédik. Drog és Napló Munkatársunktól A Túlélni című, drogokról szóló film szerdai bemutatója előtt beszél a műről három alkotója, Nyemcsók Eva, Simkó-Nagy Tamás és Tóth Attila ma. este negyed nyolctól a vtv ,Jó estét, Szeged!" magazinjában. Ezen kívül szó lesz a prostituáltak érdekképviseletéről és a péntek esti Verdi-gáláról. Negyed kilenctől láthatják Justin Harsona Naplómmal kettesben című alkotását, amely lapunk pályázatára készült, és a városi televízió munkatársai filmesítették meg. Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat az elmúlt hét utolsó napjaiban Újszászi Ilona újságíróval oszthatták meg. Hétfőtől szerdáig ügyeletes munkatársunk Fekete Klára, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra kőzött a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Képtár. A minap nyilatkozó alpolgármesterrel szemben Németh Zoltán (20/32-46-356) jogosnak tartja a képtárbeli „botrányos megnyitót", mert ráirányította a képzőművészek problémájára a figyelmet. Zaj. A Szent István téren élők névében panaszkodott Ördög Gábor (30/98-38-900), mert a környéken lakók éjszakai álmát túl sokszor zavarja meg a riasztók vinnyogása. Képviselő. Őt mint önkormányzati képviselőt eddig nem kereste a gyevi temetőről fotókat készítő polgár — tudatta velünk Dobó László (30/90-30-725). Hulladék. M. György szerint sok olyan hulladék képződik odahaza, amely nem fér bele a kukákba. Telefonálónk szerint Szeged külső gyűrűjében több konténert kellene elhelyezni, ahová a lakók elvihetnék a nagyméretű szemetet. Kiállítás és gálakoncert Verdi-év a színházban Giuseppe Verdi életútját, műveinek szegedi előadás-történetét feldolgozó kiállítás nyilt a Szegedi Nemzeti Színház földszinti nézőtéri előcsarnokában, az operatársulat pedig két gálakoncerttel emlékezett meg a 100 éve elhunyt nagy olasz komponistáról. Nem áll rendelkezésre pontos statisztika, de anélkül is állíthatjuk, az elmúlt évtizedekben Verdi műveiből tartották a legtöbb színházi előadást Szegeden. Az operatársulat így érthetően fontosnak tartotta, hogy méltó módon kapcsolódjon a világszerte megrendezett Verdi-év programjához. Dr. Gyémánt Csilla főiskolai docens, színháztörténész már sok tartalmas kiállítást rendezett, ezúttal a zeneszerző életpályáját és műveinek szegedi előadásait mutatja be azon a fényképeket, írásos dokumentumokat és több emlékezetes jelmezt felvonultató tárlaton, amit a péntek esti Verdi-gálakoncert előtt Giorgio Pressburger kultúrattasé, a budapesti Olasz Kultúrintézet igazgatója és Korognai Károly színidirektor nyitott meg a nézőtéri előcsarnokban. A gálaest A végzet hatalma nyitányával indult, majd Giorgio Pressburger lépett a függöny elé. Olaszul elkezdett köszöntője a tolmács dilettantizmusa miatt már majdnem botrányba fulladt, amikor nagy tapsot aratva magyarul folytatta beszédét, amelyben Verdi csodálatos muzsikájának egyetemességét méltatta. A Szegedi Tudományegyetemen is rendszeresen előadásokat tartó magyar származású kultúrdiplomata megköszönte a színház vezetőinek, hogy megemlékeztek a Verdi-jubileumról, végül bejelentette, hogy olasz centrumot szeretne kialakítani a városban. A gálakoncert Toronykőy Attila rendezésében Verdioperák jeleneteivel és áriáival folytatódott, a Szegedi Nemzeti Színház zenekarát és énekkarát Molnár László vezényelte. Az operaegyüttes magánénekesei - Altorjay Tamás, Gábor Géza, Kelemen Zoltán, Keszei Borbála, Merényi Nicolette, Réti Attila, Szonda Éva, Vajda Júlia és Vámossy Éva - mellett fellépett Giovanni Mele olasz vendégbaritonista, valamint az Operaház két tenoristája, Albert Tamás és Daróczi Tamás. A gála szombat esti előadásán a színpadra szólították Juhász József tenoristát, a színház örökös tagját, számos Verdi-hős életre keltőjét, akit 70. születésnapja alkalmából a társulat nevében Oherfrank Péter zeneigazgató és Vajda Júlia magánénekes, az önkormányzat részéről pedig Kerek Attila, a Kulturális, Ifjúsági és Sportiroda vezetője köszöntött. H. Zs. Giorgio Pressburger olasz kultúrattasé nyitotta meg a Verdi-kiállítást. (Fotó: Gyenes Kálmán) A tömegközlekedésről, városházi döntés előtt... (2.) A gázbusz csak lázcsillapító? (Fotó: Miskolci Róbert) energiaköltsége 40-48 forint, attól függően, hogy szóló vagy csuklós buszról van szó, míg a villamos ugyanezen a távon csak 20 forintba, a troli pedig 25-30 forintba kerül. San Francisco - Ha a troli jó, miért hiányzik a nyugat-európai közlekedési rendből? - Szeri úrnak azt a megállapítását is cáfolnom kell, miszerint nyugaton csak elvétve találkozni trolikkal. Ugyanis a troli Svájcbah közkedvelt jármű, s például Németországban, Olaszországban. Ausztriában, Dániában, Norvégiában és Finnországban sem csak egy-két trolivonal található. De Amerikából is szolgálhatok friss hírrel; San Francisco városa számára éppen a közelmúltban rendeltek 250 darab Skoda típusú trolibuszt. Mindezek azt bizonyítják: az elektromos üzemű közlekedés reneszánszát éli a egész világon. - Ha megengedi, idéznék az előző interjúból. „Szeged tömegközlekedését jóval olcsóbban meg lehetne oldani, ha mi (vagyis a Tisza Volán...) üzemeltetnénk az összes járatot." - Ez fordítva is igaz ugyanez lenne a helyzet, ha Szeged teljes tömegközlekedése az SZKT kezébe kerülne. - Ezek szerint megegyezésre remény nincs, teljes gőzzel beindul Szegeden a közlekedési háború? - Mi nem akarunk háborúsodni, ugyanis a háború áldozatokkal jár, s mi nem szeretnénk áldozatokat. Sokkal inkább a megegyezésre törekszünk. A napjainkban vitatott közlekedési koncepció éppen arra jó, hogy a két társaság békében dolgozhasson egymás mellett. Az SZKT a belvárosban jutna nagyobb piacokhoz, a Tisza Volán pedig a külső körzetekben javíthatná szolgáltatásának színvonalát. Erre lenne is pénze a Tisza Volánnak. hiszen tudomásom szerint nem a helyi buszozás jól menő vonalaiból pénzeli az elővárosi járatokat, hanem a helyközi és távolsági buszközlekedés hasznából. Tehát szerintem a most közgyűlés elé tárt tervezet tartalmazza az egyetlen olyan megoldást, amelyik a utazóközönségnek kedvez. Már pedig az ő érdekük a legfontosabb mondta beszélgetésünk végén dr. Tóth István Tibor, az SZKT igazgatója. Bátyi Zoltán Mars téri „csendélet". Itt jól megférnek egymás mellett a trolik és a buszok. Dr. Tóth István Tibor: „Az SZKT a belvárosban jutna piacokhoz, a Tisza Volán a külső körzetekben..." hagyománya volt és van az elektromos közlekedésnek. A város legforgalmasabb útjain villamosok jártak, s hozzáteszem, a hatvanas évek elejéig még a helyi járatú buszokat is a mi cégünk, az akkor SZKV névre hallgató vállalat üzemeltette. Aztán 1963-ban az autóbuszok egy állami döntéssel átkerültek a Tisza Volán Rt. jogelődjéhez, s azóta a busztársaság folyamatos offenzíva eredményeként elérte, hogy mára már a buszok kerüljenek túlsúlyba a szegedi közlekedésben. Az elmúlt évtizedekben éppen az volt a jellemző, hogy a buszok kezdték el, jobb esetben követni, rosszabb esetben pedig felváltani a villamosjáratokat. A fölösleges párhuzamosságot a Tisza Volán idézte elő. Nem értem, mi kivetnivalót talál abban a konkurencia, hogy a város vezetése most változtatni kíván ezen a helyzeten, saját cégét támogatva. - No, de kétmilliárdot költeni egy olyan időszakban, amikor Szeged nem igazán dúskál a földijavakban? - Ezt a pénzt először is több részletben költené a város sokkal környezetkímélőbb közlekedési eszközpark fejlesztésére, másrészt csak az összeg egy részét kellene városi pénzekből fedezni, mivel pályázatok útján komoly állami segítségre is számíthat a tömegközlekedés fejlesztése során Szeged. De az is a beruházás mellett szól, hogy ha az SZKT nem kap most támogatást a hálózatfejlesztésre, s lehetőséget arra, hogy ha nem is nyereséges, de önfenntartó vállalkozássá nője ki magát, akkor az elkövetkező esztendőkben kénytelen lesz cégünk évről évre támogatást kérni a városi kasszából. - Sokkal környezetkímélőbb jármüveket említ. Ezzel szemben a versenytárs azt mondja: a elektroszmog káros hatása semmivel sem kisebb, mint a hagyományos buszoké, s emellett még a trolik üzemeltetése drágább is, mint amennyibe egy gázbusz , Juttatása" kerül. És akkor még szó sem esett az elektromos pályák kiépítési és fenntartási költségeiről... Zsákutca - A pályaépítés valóban nem olcsó, de nem is megfizethetetlen beruházás. Ha pedig az előnyeit nézzük, azt mondom, hogy egy olyan zsúfolt belvárosban, mint a szegedi nem is lehet más megoldást keresni a forgalmi dugók elkerülésére, mint a villamoshálózat bővítése. A trolifejlesztést pedig egyértelműen a környezetkímélő üzemmód indokolja. Megítélésem szerint a gázbuszfejlesztés zsákutca. A gázüzemű autóbuszok károsanyag kibocsátása csak a közvetlen helyi környezetszennyezés szempontjából, s csak a dízelbuszokkal összevetve kedvezőbb, makroökológiai hatása viszont messze károsabb füstölgő testvérénél. A gázbusz csak lázcsillapító, de nem megoldás a környezetszennyezés betegségére. A elektromos üzemű járműveknek ugyanis nulla százalékos károsanyagkibocsátásuk van. Az elektroszmogról pedig csak annyit - élettani hatásáról megoszlanak a vélemények, lehet pozitív és negatív is, de a trolik és a villamosok esetében jóval minden határérték alatt van. S hogy a költségekről is szóljak: egyszerűen nem értem, a volánosok miért mondják drágább üzemeltetésűnek a mi járműveinket. Nekünk ugyanis olyan adatsor van a birtokunkban, amiből az derül ki: egy gázbusz egy kilométerre vetített Néhány nappal ezelőtt igy tettük fel a kérdést, utalva a városházi döntésre váró szegedi közlekedésfejlesztési koncepcióra: busz, villamos, netán trolibusz? Mégis, mi szállítsa Szegeden a utasokat. Dr. Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója a vele készült interjúban a buszok előnyeiről szólt, és az SZKT új piacokra törő üzletpolitikáját kifogásolta. Mai Írásunkban dr. Tóth István Tibor, a Szeged Közlekedési Kft. igazgatója arról beszél: szerinte Szeged belvárosában igenis a elektromos üzemű járműveké a jövő... A város vezetése Szeged centrumában sokkal szívesebben látná az elektromos meghajtású járműveket, mint a buszokat. Ezt a tervet nagyon sérelmesnek találja a Tisza Volán Rt. menedzsmentje. Dr, Szeri István vezérigazgató úgy nyilatkozott lapunkban (Trolikkal háborúznak a buszok? - DM. 2001. január 25-i lapszám), hogy az előterjesztésben foglaltak egyértelműen a rivális tömegközlekedési céget. a Szegedi Közlekedési Kft.-t részesítik előnybe, s az SZKT - megítélése szerint azért akar új piacokat szerezni magának, mert nagyon veszteséges. Nem elvenni... Mai írásunkban dr. Tóth István Tibornak, a villamosokat és trolikat üzemeltető közlekedési társaság igazgatójának biztosítunk lehetőséget arra, hogy elmondja álláspontját. - Igazgató úr, a konkurencia első számú embere nem kevesebbet állít, mint azt: Önök azért akarnak piacokat elvenni a busztársaságtól, mert káeftéjük az optimális üzemméret alá esett vissza, s éppen ezért nagyon veszteséges. S céljukat úgy kívánják elérni, hogy egy kétmilliárdos beruházásba kényszerítik bele a várost. - Hadd pontosítsák: mi nem elvenni akarunk piacokat hanem visszaszerezni. Mert kalandozzunk csak vissza egy kicsit Szeged múltjában. Ebben a városban nagyon nagy