Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-29 / 24. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 24. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM MSZP- vélemény A képtár nem magánügy Munkatársunktól Közgyűlésen szeretné tárgyalni a szocialista frakció a képtár ügyét, ezért módosító javaslatot nyújt be Szeged kulturá­lis koncepciójához - tájé­koztatták az újságírókat az MSZP területi irodájá­ban. Nem nélkülözi az iróniát az az írásbeli tájékoztató, amely a képtár ügyével kap­csolatos szocialista álláspon­tot foglalja össze és amelyet a frakció vezetője, az MSZP városi elnöke, dr. Kozma Jó­zsef írt alá. A Város mosolya című kiadványból vett mon­dattal indít, mely szerint „A szegedi kulturális paletta rendkívül gazdag, tessék vá­lasztani!" A képtár körül kialakult helyzetért a városvezetést te­szik felelőssé a szocialisták. Álláspontjuk ellentétes a vá­rosvezetőkével. Az a lényege, hogy Szeged nemzetközi hírű és elismertségű művészeinek megfelelő bemutatkozási he­lyet kell biztosítani. A képtár ügye nem lehet a városveze­tők magánügye, megtárgyalá­sa a közgyűlésre tartozik. Ezért a szocialisták módosító javaslatot nyújtanak be a kö­vetkező testületi ülésen tár­gyalandó kulturális koncepci­óhoz. Ebben kezdeményezik, hogy Szeged vezetői kezdje­nek megbeszéléseket a kiállí­tóhely ügyében a megyei ön­kormányzattal és az érintett művészekkel. Az MSZP­frakció javaslata szerint a vá­rosvezetők alternatívája: 1. éljenek a megyei ajánlattal és vásárolják meg a kedvező áron felkínált képtárat; 2. szerződjenek a megyei ön­kormányzattal és biztosítsa­nak a múzeum számára meg­felelő raktározási lehetőséget. Mint többször megírtuk, a megyei önkormányzat azért bocsátja áruba az eddig mú­zeumi kezelésben működte­tett Horváth Mihály utcai képtárat, mert a múzeumi gyűjtemények elhelyezésé­hez raktárt kell vásárolnia és nincs más mobilizálható in­gatlana. A szegedi kortárs képzőművészeknek több év­tizede szolgáló, rangos or­szágos tárlatokat is befogadó kiállítóhelyet a városnak ajánlották megvételre. A sze­gedi városvezetők nem tár­gyaltak a témáról senkivel, csak kurtán-furcsán bejelen­tették, hogy nem vesznek képtárat. A tájékoztatón dr. Kozma József és dr. Révész Mihály képviselők azt hangoztatták, hogy a szocialista frakció azért szeretne tárgyalásokat a témáról, mert a képtár elvesz­tésével a város kulturális ré­gióközpont-szerepe számoló­dik fel. A képzőművészek el­lehetetlenülnek, a város la­kossága kulturálisan elszege­nyédik. Drog és Napló Munkatársunktól A Túlélni című, drogok­ról szóló film szerdai bemu­tatója előtt beszél a műről három alkotója, Nyemcsók Eva, Simkó-Nagy Tamás és Tóth Attila ma. este negyed nyolctól a vtv ,Jó estét, Sze­ged!" magazinjában. Ezen kívül szó lesz a prostituáltak érdekképviseletéről és a pén­tek esti Verdi-gáláról. Ne­gyed kilenctől láthatják Jus­tin Harsona Naplómmal ket­tesben című alkotását, amely lapunk pályázatára készült, és a városi televízió munka­társai filmesítették meg. Kedves olvasóink! Közérdekű prob­lémáikat, észrevételeiket, tapasztalatai­kat az elmúlt hét utolsó napjaiban Új­szászi Ilona újságíróval oszthatták meg. Hétfőtől szerdáig ügyeletes munkatár­sunk Fekete Klára, aki reggel 8 és dél­után 4 óra között hívható a 06-20-9432­663-as rádiótelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra kőzött a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve szem­élyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Képtár. A minap nyi­latkozó alpolgármester­rel szemben Németh Zoltán (20/32-46-356) jogosnak tartja a képtár­beli „botrányos megnyi­tót", mert ráirányította a képzőművészek problé­májára a figyelmet. Zaj. A Szent István téren élők névében pa­naszkodott Ördög Gábor (30/98-38-900), mert a környéken lakók éjsza­kai álmát túl sokszor za­varja meg a riasztók vinnyogása. Képviselő. Őt mint önkormányzati képvise­lőt eddig nem kereste a gyevi temetőről fotókat készítő polgár — tudatta velünk Dobó László (30/90-30-725). Hulladék. M. György szerint sok olyan hulla­dék képződik odahaza, amely nem fér bele a kukákba. Telefonálónk szerint Szeged külső gyűrűjében több konté­nert kellene elhelyezni, ahová a lakók elvihet­nék a nagyméretű sze­metet. Kiállítás és gálakoncert Verdi-év a színházban Giuseppe Verdi életút­ját, műveinek szegedi előadás-történetét fel­dolgozó kiállítás nyilt a Szegedi Nemzeti Színház földszinti nézőtéri elő­csarnokában, az opera­társulat pedig két gála­koncerttel emlékezett meg a 100 éve elhunyt nagy olasz komponistá­ról. Nem áll rendelkezésre pontos statisztika, de anélkül is állíthatjuk, az elmúlt évti­zedekben Verdi műveiből tartották a legtöbb színházi előadást Szegeden. Az ope­ratársulat így érthetően fon­tosnak tartotta, hogy méltó módon kapcsolódjon a világ­szerte megrendezett Verdi-év programjához. Dr. Gyémánt Csilla főiskolai docens, szín­háztörténész már sok tartal­mas kiállítást rendezett, ezút­tal a zeneszerző életpályáját és műveinek szegedi előadá­sait mutatja be azon a fény­képeket, írásos dokumentu­mokat és több emlékezetes jelmezt felvonultató tárlaton, amit a péntek esti Verdi-gá­lakoncert előtt Giorgio Pressburger kultúrattasé, a budapesti Olasz Kultúrinté­zet igazgatója és Korognai Károly színidirektor nyitott meg a nézőtéri előcsarnok­ban. A gálaest A végzet hatal­ma nyitányával indult, majd Giorgio Pressburger lépett a függöny elé. Olaszul elkez­dett köszöntője a tolmács di­lettantizmusa miatt már majdnem botrányba fulladt, amikor nagy tapsot aratva magyarul folytatta beszédét, amelyben Verdi csodálatos muzsikájának egyetemessé­gét méltatta. A Szegedi Tu­dományegyetemen is rend­szeresen előadásokat tartó magyar származású kultúr­diplomata megköszönte a színház vezetőinek, hogy megemlékeztek a Verdi-jubi­leumról, végül bejelentette, hogy olasz centrumot szeret­ne kialakítani a városban. A gálakoncert Toronykőy Attila rendezésében Verdi­operák jeleneteivel és áriái­val folytatódott, a Szegedi Nemzeti Színház zenekarát és énekkarát Molnár László vezényelte. Az operaegyüttes magánénekesei - Altorjay Tamás, Gábor Géza, Kele­men Zoltán, Keszei Borbála, Merényi Nicolette, Réti Atti­la, Szonda Éva, Vajda Júlia és Vámossy Éva - mellett fellépett Giovanni Mele olasz vendégbaritonista, va­lamint az Operaház két teno­ristája, Albert Tamás és Da­róczi Tamás. A gála szombat esti elő­adásán a színpadra szólítot­ták Juhász József tenoristát, a színház örökös tagját, szá­mos Verdi-hős életre keltő­jét, akit 70. születésnapja al­kalmából a társulat nevében Oherfrank Péter zeneigazga­tó és Vajda Júlia magánéne­kes, az önkormányzat részé­ről pedig Kerek Attila, a Kul­turális, Ifjúsági és Sportiroda vezetője köszöntött. H. Zs. Giorgio Pressburger olasz kultúrattasé nyitotta meg a Verdi-kiállítást. (Fotó: Gyenes Kálmán) A tömegközlekedésről, városházi döntés előtt... (2.) A gázbusz csak lázcsillapító? (Fotó: Miskolci Róbert) energiaköltsége 40-48 forint, attól függően, hogy szóló vagy csuklós buszról van szó, míg a villamos ugyanezen a távon csak 20 forintba, a troli pedig 25-30 forintba kerül. San Francisco - Ha a troli jó, miért hi­ányzik a nyugat-európai közlekedési rendből? - Szeri úrnak azt a megál­lapítását is cáfolnom kell, mi­szerint nyugaton csak elvétve találkozni trolikkal. Ugyanis a troli Svájcbah közkedvelt jár­mű, s például Németország­ban, Olaszországban. Ausztri­ában, Dániában, Norvégiában és Finnországban sem csak egy-két trolivonal található. De Amerikából is szolgálha­tok friss hírrel; San Francisco városa számára éppen a közel­múltban rendeltek 250 darab Skoda típusú trolibuszt. Min­dezek azt bizonyítják: az elektromos üzemű közlekedés reneszánszát éli a egész vilá­gon. - Ha megengedi, idéznék az előző interjúból. „Sze­ged tömegközlekedését jó­val olcsóbban meg lehetne oldani, ha mi (vagyis a Ti­sza Volán...) üzemeltetnénk az összes járatot." - Ez fordítva is igaz ­ugyanez lenne a helyzet, ha Szeged teljes tömegközleke­dése az SZKT kezébe kerül­ne. - Ezek szerint megegyezés­re remény nincs, teljes gőz­zel beindul Szegeden a köz­lekedési háború? - Mi nem akarunk háború­sodni, ugyanis a háború áldo­zatokkal jár, s mi nem szeret­nénk áldozatokat. Sokkal in­kább a megegyezésre törek­szünk. A napjainkban vitatott közlekedési koncepció éppen arra jó, hogy a két társaság bé­kében dolgozhasson egymás mellett. Az SZKT a belváros­ban jutna nagyobb piacokhoz, a Tisza Volán pedig a külső körzetekben javíthatná szolgál­tatásának színvonalát. Erre lenne is pénze a Tisza Volán­nak. hiszen tudomásom szerint nem a helyi buszozás jól menő vonalaiból pénzeli az elővárosi járatokat, hanem a helyközi és távolsági buszközlekedés hasz­nából. Tehát szerintem a most közgyűlés elé tárt tervezet tar­talmazza az egyetlen olyan megoldást, amelyik a utazókö­zönségnek kedvez. Már pedig az ő érdekük a legfontosabb ­mondta beszélgetésünk végén dr. Tóth István Tibor, az SZKT igazgatója. Bátyi Zoltán Mars téri „csendélet". Itt jól megférnek egymás mellett a trolik és a buszok. Dr. Tóth István Tibor: „Az SZKT a belvárosban jutna piacokhoz, a Tisza Volán a külső körzetekben..." hagyománya volt és van az elektromos közlekedésnek. A város legforgalmasabb útjain villamosok jártak, s hozzáte­szem, a hatvanas évek elejéig még a helyi járatú buszokat is a mi cégünk, az akkor SZKV névre hallgató vállalat üze­meltette. Aztán 1963-ban az autóbuszok egy állami döntés­sel átkerültek a Tisza Volán Rt. jogelődjéhez, s azóta a busztársaság folyamatos of­fenzíva eredményeként elérte, hogy mára már a buszok ke­rüljenek túlsúlyba a szegedi közlekedésben. Az elmúlt év­tizedekben éppen az volt a jel­lemző, hogy a buszok kezdték el, jobb esetben követni, rosszabb esetben pedig felvál­tani a villamosjáratokat. A fölösleges párhuzamosságot a Tisza Volán idézte elő. Nem értem, mi kivetnivalót talál abban a konkurencia, hogy a város vezetése most változtat­ni kíván ezen a helyzeten, sa­ját cégét támogatva. - No, de kétmilliárdot köl­teni egy olyan időszakban, amikor Szeged nem igazán dúskál a földijavakban? - Ezt a pénzt először is több részletben költené a vá­ros sokkal környezetkímélőbb közlekedési eszközpark fej­lesztésére, másrészt csak az összeg egy részét kellene vá­rosi pénzekből fedezni, mivel pályázatok útján komoly álla­mi segítségre is számíthat a tömegközlekedés fejlesztése során Szeged. De az is a be­ruházás mellett szól, hogy ha az SZKT nem kap most támo­gatást a hálózatfejlesztésre, s lehetőséget arra, hogy ha nem is nyereséges, de önfenntartó vállalkozássá nője ki magát, akkor az elkövetkező eszten­dőkben kénytelen lesz cégünk évről évre támogatást kérni a városi kasszából. - Sokkal környezetkímé­lőbb jármüveket említ. Ez­zel szemben a versenytárs azt mondja: a elektrosz­mog káros hatása semmi­vel sem kisebb, mint a ha­gyományos buszoké, s emellett még a trolik üze­meltetése drágább is, mint amennyibe egy gázbusz , Juttatása" kerül. És ak­kor még szó sem esett az elektromos pályák kiépíté­si és fenntartási költségei­ről... Zsákutca - A pályaépítés valóban nem olcsó, de nem is megfizet­hetetlen beruházás. Ha pedig az előnyeit nézzük, azt mon­dom, hogy egy olyan zsúfolt belvárosban, mint a szegedi nem is lehet más megoldást keresni a forgalmi dugók elke­rülésére, mint a villamosháló­zat bővítése. A trolifejlesztést pedig egyértelműen a környe­zetkímélő üzemmód indokolja. Megítélésem szerint a gáz­buszfejlesztés zsákutca. A gáz­üzemű autóbuszok károsanyag kibocsátása csak a közvetlen helyi környezetszennyezés szempontjából, s csak a dízel­buszokkal összevetve kedve­zőbb, makroökológiai hatása viszont messze károsabb füs­tölgő testvérénél. A gázbusz csak lázcsillapító, de nem megoldás a környezetszennye­zés betegségére. A elektromos üzemű járműveknek ugyanis nulla százalékos károsanyag­kibocsátásuk van. Az elekt­roszmogról pedig csak annyit - élettani hatásáról megoszla­nak a vélemények, lehet pozi­tív és negatív is, de a trolik és a villamosok esetében jóval minden határérték alatt van. S hogy a költségekről is szóljak: egyszerűen nem értem, a volá­nosok miért mondják drágább üzemeltetésűnek a mi járműve­inket. Nekünk ugyanis olyan adatsor van a birtokunkban, amiből az derül ki: egy gáz­busz egy kilométerre vetített Néhány nappal ez­előtt igy tettük fel a kérdést, utalva a városházi döntésre váró szegedi közlekedés­fejlesztési koncepcióra: busz, villamos, netán tro­libusz? Mégis, mi szállít­sa Szegeden a utasokat. Dr. Szeri István, a Tisza Volán vezérigazgatója a vele készült interjúban a buszok előnyeiről szólt, és az SZKT új piacokra törő üzletpolitikáját kifo­gásolta. Mai Írásunkban dr. Tóth István Tibor, a Szeged Közlekedési Kft. igazgatója arról beszél: szerinte Szeged belváro­sában igenis a elektro­mos üzemű járműveké a jövő... A város vezetése Szeged centrumában sokkal szíveseb­ben látná az elektromos meg­hajtású járműveket, mint a bu­szokat. Ezt a tervet nagyon sé­relmesnek találja a Tisza Vo­lán Rt. menedzsmentje. Dr, Szeri István vezérigazgató úgy nyilatkozott lapunkban (Trolikkal háborúznak a bu­szok? - DM. 2001. január 25-i lapszám), hogy az előterjesz­tésben foglaltak egyértelműen a rivális tömegközlekedési cé­get. a Szegedi Közlekedési Kft.-t részesítik előnybe, s az SZKT - megítélése szerint ­azért akar új piacokat szerezni magának, mert nagyon veszte­séges. Nem elvenni... Mai írásunkban dr. Tóth István Tibornak, a villamoso­kat és trolikat üzemeltető köz­lekedési társaság igazgatójá­nak biztosítunk lehetőséget ar­ra, hogy elmondja álláspont­ját. - Igazgató úr, a konkuren­cia első számú embere nem kevesebbet állít, mint azt: Önök azért akarnak piacokat elvenni a busztár­saságtól, mert káeftéjük az optimális üzemméret alá esett vissza, s éppen ezért nagyon veszteséges. S cél­jukat úgy kívánják elérni, hogy egy kétmilliárdos be­ruházásba kényszerítik be­le a várost. - Hadd pontosítsák: mi nem elvenni akarunk piacokat hanem visszaszerezni. Mert kalandozzunk csak vissza egy kicsit Szeged múltjában. Eb­ben a városban nagyon nagy

Next

/
Thumbnails
Contents