Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JAN. 4. SZEGED 5 Nekik nyoU j_w alálától függetlenül, nem tartozom sem Zámbó Ll Jimmy rajongóinak táborába, sem azok közé, akik sportot űznek abból, hogy gúny tárgyává tegyék őt. Ahogy a sajtónak egy része a szerencsétlen balesetet, öngyilkosságot kezelte, számomra legalább olyan megdöbbentő volt, mint az énekes halálának híre. Hétfőn este az egyik kereskedelmi televízió, amelynek a sztár műsorvezetője is volt, a Zámbó Jimmy házánál gyertyával, virággal gyászolók közé küldte riporterét, aki élőben jelentkezett. Iszonyú bugyuta és hatásvadász kérdésekkel szólaltatta meg a mellette sírdogáló 13 éves kislányt, ugye, milyen nagyszerű ember volt Jimmy? Az egész tudósítás szinte szánalmas paródiába fordult át. A

ztán a másik véglet. Tegnap reggel a kisboltban a két eladónő füle a rádióra tapadt. Egymástól hitetlenkedve kérdezték, hallottad? Valóban, az egyik szegedi kereskedelmi rádió két, jópofa" műsorvezetője az énekes halálának körülményein élcelődött. Röliigcsélve, ahogy „illik". Már, ahogy feléjük illik. Úgy látszik, nekik aztán nyolc. Mondhatni: 88! V. Fekete Sándor Az APEH felhívja a figyelmet Járulékok a „tizenharmadik" után Munkatársunktól Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) közleményt adott ki arról, hogy 2000. december 31-ét követően a 2000. évre kifizetett tizenharmadik havi juttatás, bér, jutalom és prémium után milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatókat. Az-adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2000. évi CXIII. törvény 150. paragrafusa új, (5) bekezdéssel egészítette ki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. paragrafusát. Az új rendelkezés szerint a járulékokat a járulékalapot képező jövedelem kifizetésekor irányadó járulékmértékek szerint kell megállapítani. A módosításokról szóló hivatkozott törvény 281. paragrafus (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a csökkentett mértékű járulékokat (2001. január 1jétől 31, 2002. január l-jétől 29 százalék) a 2001. január 1jétől, "illetőleg a 2002. január l-jétől kezdődő időszakra juttatott (megszerzett) jövedelmek esetén első ízben 2001, illetve 2002 februárjában kell megfizetni. Az ismertetett jogszabályok és az 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról rendelkező 208/2000. (XII. 11.) Kormányrendelet 10. paragrafus (4) bekezdése értelmében a 2001-ben, de a 2000. évre vagy annak valamely időszakára kifizetett járulékalapot képező jövedelmek (decemberi kereset, tizenharmadik havi illetmény, jutalom stb.) után a járulékfizetési kötelezettséget (járulékmérték, járulékfizetési felső határ) a 2000. december 31 -éjg hatályos jogszabályok szerint kell megállapítani. Figyelni kell arra, hogy a jutalomnak ugyan vonatkozási időszaka nincs, de a 2000 decemberi bérrel, illetménnyel együtt kifizetett jutalmak esetében még a 2000. december 31-én hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A 2000 decemberére járó bér, illetmény 2001 januári befizetési napját követően kifizetett jutalmaknál a járulékfizetési kötelezettséget (a járulékfizetési felső határt is) a 2001. január l-jétől hatályos jogszabályok szerint kell megállapítani. Az idén is izmosodnak az ingatlanok A lakóparkok fékezhetik az árakat? Panelrengeteg: az idén bebetonozódhatnak a lakótelepi árak. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az elmúlt két esztendöben jelentősen megugrottak a szegedi ingatlanok árai. 1999-ben 2025 százalékos, mig tavaly 20-30 százalékos áremelkedés volt a lakáspiacon. Szakértők szerint a folyamat folytatódik, az idén újabb 20 százalékkal emelkedhetnek az árak, ám rqbbanásszerű változástól most nem kell tartani. A panellakások áremelkedése már tavaly megállt, s várhatóan stagnálni fog 2001-ben is. Továbbra is a kis, 50-60 négyzetméteres téglalakásokért fogják a legtöbbet kifizetni a vevők. Ám az sem kizárt, hogy az újonnan épített lakások négyzetméterenkénti ára az idén elérje a bűvös 150 ezer forintos határt. Hogy milyen mértékben, és főleg a város mely területein számíthatunk mostanában nagyobb áremelkedésre, azt döntően az befolyásolja majd, hogy Szegeden - hosszú éves szünet után - lesz-e az idén telekosztás. Ha nálunk is beindul a lakóparkos építkezés, akkor az lefékezheti az árak további növekedését - vélik a Kisvárosok - olcsóbb árak? Míg az elmúlt évben Szegeden egy átlagosnál kicsit jobb helyen lévő telkért 10 ezer forintot kényszerültek fizetni a vevők négyzetméterenként, addig Makón mindezért csak a harmadát kérték el tavaly. A Maros-parti város egyelőre sereghajtónak számít az ingatlanpiacon, ám többen úgy vélik, ez hamarosan változni fog. A határ közelsége és az ipari park beindulása felfelé húzhatja itt is az ingatlanárakat. A megyeszékhelyhez viszonyítva Hódmezővásárhely a második a toplistán: itt 6 ezer forintot kértek tavaly a telkek négyzetméteréért. Szegedhez képest Szentesen féláron, Csongrádon pedig még ennél is valamivel olcsóbban lehetett grundhoz jutni 2000-ben. A szegedi 20 ezer forintos álomárról máshol egyelőre még álmodni sem mernek az eladók. Hogy mit hoz az idei esztendő, az meg sokak számára talány. R. G. szakértők. Ha az idei, várható tendenciákat szeretnénk górcső alá venni, akkor nem tanulság nélküli áttekinti, hogyan alakultak az elmúlt években és tavaly az ingatlan és a telekárak Szegeden. A kilencvenes évek második felében - a piac törvényeinek megfelelően - egyre nagyobb különbségek alakultak ki a lakás- és ingatlanárakban. A helytől függően tavaly már egészen szélsőséges értékek mutatkoztak meg. Egy jó helyen fekvő társasházi telek ára elérte, sőt néha meg is haladta négyzetméterenként a tízezer forintot. A belváros egyes területein még 20 ezret is kifizettek az építtetők egy-egy kapósabb grundért. Természetesen ez az új lakások árában is tükröződött: frekventált helyen már nem lehetett 120-130 ezer forint alatt kihozni az épülő otthonok árát. így azután egy átlagos, 80 négyzetméteres lakás értéke kulcsrakészen elérhette, sőt meg is haladhatta a 10 millió forintot. De mi számít ma jó helynek Szegeden? Többek között a mind jobban beépített Szent István tér és környéke, a belváros még meglévő csekély számú foghíja, Rókus közbiztonságilag kevésbé veszélyeztetett területei, és persze továbbra felkapott hely maradt Újszeged. Az elmúlt évben felértékelődött a Füvészkert háta mögötti terület. A Lövölde úton is egymást érik azok a házak, amelyek mostanában nőttek ki gombamód a földből. De még várat magára ezen a részen egy területrendezés, új utcák megnyitásával. A szakemberek hasonlóan nagy jövőt jósolnak a Marostői városrésznek, amely három éve - a svéd befektetők távozásával - Csipkerózsikaálmát alussza. Híreink szerint azonban már megvan az új befektető, amely pályázaton nyerte el.a terület beépítésénekjogát. Visszatérve a régi Szegedre, a Nagykörúton kívül eső részek közül azok voltak tavaly is népszerűek, amelyeket nem vasúti sorompón keresztül lehetett megközelíteni. Mára egyre kedveltebb lett Baktó és különösen Alsóváros, ahol a telkek értéke már elérte az újszegedi, 10-12 ezer forintos négyzetméterenkénti árat. A telekárak tavalyi emelkedése a felfokozott építési kedvnek is betudható. A kormány új lakástámogatási programja februárban indult, s ennek nyomán egyre többen mertek belevágni építkezésbe. Bizonyítja ezt az is, hogy az építőipari termelés egy év alatt nyolc százalékkal emelkedett. Szeptemberben pedig még átmenetileg téglahiány is kialakult Szegeden. Ahogyan az új otthonok és családi házak ára emelkedett, úgy nőtt fel hozzájuk a használt lakásokért fizetendő vételár is. A panellakások árai márciusban értéke el a csúcsot, amikor négymillió forint fölé araszolt a jó helyen lévő betonotthonokért fizetendő összeg. Ősszel már csak 3,53,7 millióért keltek el ugyanezek. Az év végére pedig ezen a szinten stabilizálódtak is az árak. kivéve a jó helyen - például a Tesco szomszédságában - lévő luxuspaneleket, amelyek még tartották a valamivel négymillió feletti árat. Míg a felkapott területeken 90-95 ezer forintos négyzetméterenkénti árat is meg lehet kapni egy panellakásért tavaly, addig a régi, szél fútta betonlakások négyzetméteréért csak 60-65 ezret kaptak a tulajdonosok. Tavaly legdrágábbnak változatlanul a Nagykörút gyűrűjére települt új téglalakások bizonyultak. Egy kétszobás, kislakás négyzetméterenkénti ára már az év elején is jócskán meghaladta a százezer forintot. Sokkal kevésbé meredeken emelkedtek viszont a családi házak árai. Nyolc-tíz millióért már egészen jó épületet lehetett vásárolni, megfelelő méretű telekkel. Hogy mit hoz a jövő? Dr. Bozsó Miklós ingatlanszakértő szerint az idén nem lehet újabb piaci boomra számítani. A telek- és lakásárak ugyan tovább nőnek, várhatóan az idén is 15-20 százalékkal, ám a piac erősen differenciálódni fog. A tehetősebbek a város szélére vonulnak ki, ahol kisebb pénzért, nagyobb telket kapnak. Sokat fékezhetne Szegeden az ingatlanárak emelkedésén az, ha beindulna végre a lakóparkos építkezési mód. Erre a Marostői területen van is remény. így a 8-10 millió helyett 3-4 millióra csökkenhetne egy átlagos építési telek ára. 2001-ben várhatóan bebetonozódik a panelár: a közepes szinten lévő betonotthonok árai stagnálni fognak, a zárószinten lévőké csökkenhet, s csak a legjobb, luxuspaneleknél várható csekély áremelkedés az idén. Rofai Gábor Megjelent a januári Tiszatáj „Nem rejtőzöm köbe, fába. ## Sokféle olvasnivalót kínál az 55. évfolyamát kezdő, s ezzel a hazai irodalmi folyóiratok doyenjének számitó szegedi lap, a Tiszatáj tartalmas januári száma. „Minden elmúlt nappal az élet-nap kevesebb./ Menedéket múltban, jövőben nem keresek./ Nem rejtőzöm kőbe, fába, égitestekbe,/ tengerbe nem bújok: a tenyészet-istenbe./ így kelek, így fekszem, a jelenre hagyatva,/ amíg el nem nyúlok koporsó-alj-hanyattra." - ezekkel a sorokkal kezdődik a Kossuth-díjas Juhász Ferenc Együgyű máglya című verse, amellyel - és a Csontváz a pokolban című másikkal - idei első számát indítja a Tiszatáj. Kiss Benedek, Bogdán László, Vári Attila, Lászlóffy Csaba, Szöllősi Zoltán, Gömöri György, Silay Ferenc, Borbély Szilárd és Simái Mihály költeményei képviselik még a lírát a folyóirat ezúttal különösen gazdag szépirodalmi összeállításában, amelyben Nálunk, New Hornban címmel Grendel Lajos regényéből is ízelítőt talál az olvasó. A történelem (regény)beszédes némasága címmel közli a lap Sándor Iván Tiszatáj Könyvek sorozatban megjelenő történelmi esszéinek bevezető írását, valamint Mirnics Gyula A szerelem vége című novelláját, amit a szerző - a szegedi egyetem hallgatója - a Tiszatáj tavalyi novellapályázatára küldött be. Októberi himnuszok címmel olvashatjuk Lászlóffy Aladár gondolatait, melyek a magyar örmények tavaly ősszel megtartott értekezletén hangzottak el. Hol, mikor... című írásával Móser Zoltán köszönti a 80 éves Mészöly Miklóst. A Tanulmány rovatban Kabdebó Lóránt esszéje olvasható: Az egymást átjáró hangnemek polifóniája (A cselekvés és önfelépítés korrekciós narrációja Kodolányi János Vízöntő című regényében). A Néző rovatban Nagy Gáspár: Húsz év a kétezerből című verseskötetéről Félelmen túli tartományban címmel Görömbei András, Borbély Szilárd Ami helyett kötetéről A helyettesítés poétikája címmel Orosz Judit ír. Balázs Mihály a Balassi Kiadó Humanizmus és reformáció sorozatának 25. köteteként Teológia és irodalom címmel megjelent könyvéről, amely az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdeteit kutatja Heltai János elemzését olvashatjuk. A Diákmelléklet ezúttal „...»árnyék« rajtunk és bennünk" címmel Bordás Sándor tanulmányát közli a mesehagyomány szerepéről Csáth Géza prózájában. A folyóirat januári számát Maurits Ferenc grafikusművész rajzai és Móser Zoltán fotóművész fotói illusztrálják. H. Zs. Mit szól Zámbó Jimmy tragédiájához? A hírek szerint „fegyverbaleset" áldozata lett január 2-án a népszerű énekes, Zámbó Jimmy, eredeti nevén Zámbó Imre. A sokak által kedvelt sztár halála, s annak körülményei nem csupán rajongóit foglalkoztatják. Tóth Lászlóné, hivatalsegéd: - Megrázott az énekes halálának híre. Szerettem Zámbó Jimmy hangját, a televízióban megnéztem a műsorait, rádióban is szívesen hallgattam dalait. A tragédia körülményeiről ezt is, azt is hallani. Szomorú, hogy a sztárok világához az ilyen események is hozzá tartoznak. Úgy gondolom, egy hétköznapi emberrel nem történhetett volna hasonló eset. Nagy kár, hogy így végződött egy művész élete. Tary Lászlóné, nyugdíjas pedellus: - Mint embert Tóth Lászlóné, Tary Lászlóné, Rigó László. (Fotó: Somogyi Károlyné) © a hét kérdése nagyon sajnálom, tiszteltem is a művészetét. Nekem nincs tőle lemezem, de a fiamnak, akinek családjával együtt élek, van egy kazettája, s ha föltették, én is hallgattam Zámbó Jimmy dalait. Szép hangja volt, ám azt sem titkolom, hogy külsőségei miatt nem kedveltem túlságosan. De, bár nem voltam rajongója, természetesen engem is megrendítettek a történtek. Rigó László, rokkantnyugdíjas: - Nagyon szerettem Zámbó Jimmyt. Kedden reggeltől estig az összes hírműsort megnéztem, és sok ellentmondást találtam a különféle csatornák híradásaiban. Megdöbbentett a halála. Valószínűleg gondatlan volt, nem ismerte eléggé a fegyverét. Jimmy szép hangján érzelmekről énekelt, lírai szövegeit maga írta. Egy kazettám van tőle, a negyedik. Halála érzékenyen érintett. Nagy kár érte. Ny. P.