Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

SZOMBAT, 2001. JANUÁR 27. HORIZONT 11 Lesz-e magyar szó a kolozsvári városházán? Funar vagy a törvény Katonahalál a Don-kanyarban - mintha ma történt volna Özvegyen, három gyermekkel Simon Józsefné, Margit néni, egy 1942. október 5-én készült családi fotóval. Ezen a napon vonult be férje Székesfehérvárra... (Fotó: Gyenes Kálmán) A család Margit néninek Varga Antallal való házasságából 3 gyermeke született. A legidősebb. Varga Antal Tamás, Budapesten él. Varga Margit Katalin, Szegeden, Varga Mária Magdolna pedig Hódmezővásárhelyen. Öt fiúunokája és négy dédunokája van - 1 fiú és 3 lány. Kolozsvár (MTI) Kolozsvár magyar nemzetiségű lakosságának részarányáról egyetlen hivatalos és érvényes adat létezik: az 1992-ben végzett népszámlálás során megállapított 22,77 százalék - jelentette ki Codrea Pop, a Kolozs megyei statisztikai igazgatóság vezérigazgatója. Pop hangsúlyozta, hogy az 1992. január 7-én elvégzett országos népszámlálás adatai szerint Kolozsvár municípium lakosságának összlétszáma 328 ezer 607 fő volt. Közülük 74 ezer 824 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek, vagyis a város lakosságának 22,77 százaléka magyar. A vezérigazgató elmondta, hogy a legutóbbi népszámlálás óta eltelt időszakban a megyében - az országos átlaghoz hasonlóan - negatív a népszaporulat, a megyeszékhelyen pedig gyakorlatilag stagnál a lakosság létszáma. Kolozsvár nemzetiségi összetétele, a városban élő magyar nemzetiségűek részaránya azt követően vált különösen fontos kérdéssé, hogy a román törvényhozás elfogadta az új közigazgatási törvényt. Ez egyebek között kimondja: azokon a településeken, ahol valamely nemzeti kisebbség részaránya meghaladja a 20 százalékot a lakosságon belül, az adott kisebbség anyanyelvét kötelező használni a közigazgatásban. Gheorghe Funar kolozsvári polgármester, aki egyben a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt fótitkára, ugyanakkor folyamatosan fogadkozik, hogy amíg ő lesz a város elsó embere, nem lesz magyar nyelvű tábla Kolozsváron, és nem lehet majd magyar szót hallani a városházán, Funar eddig sikerrel dacolt minden olyan román törvénnyel, előírással, amely nem tetszett neki. Legutóbb már a nevetségesség határát súroló pereskedési párbajban diadalmaskodott Kolozs megye korábbi prefektusa ellen, aki arra hivatkozva próbálta - sikertelenül - felfüggeszteni hivatalából a polgármestert, hógy hivatali hatalommal való visszaélés vádjával per folyik Funar ellen. Az új közigazgatási törvény alapján Romániában több mint 1100 településen kell majd a magyar nyelvet is használni, mivel az ott élő magyar nemzetiségűek aránya a népszámlálási adatok szerint meghaladja a 20 százalékot - közölte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Kedves, meleg hangú levelet kaptam a minap Simon Józsefnétől, a szegedi Alsó kikötő sorról. A Hol van a sok sírkereszt cimű Írásommal kapcsolatosan fejti ki véleményét. A Donnál történt magyar tragédiáról irtam, meg arról, hogy miként emlékeznek meg környezetünkben erről a gyászos eseményről. Simonné 3 gyermeke édesapját veszítette el a doni áttörés alkalmával. Egyedül neveltem fel őket, írja levelében. A minap otthonában kerestem fel levéliránkat, lapunk rendszeres olvasóját. Január közepén kegyelettel emlékezünk azokra a magyar honvédekre, tisztekre, akik áldozatai lettek a doni orosz frontáttörésnek. Megemlékezünk azokról is, akik sebesülten tértek haza és egy életen át viselik/viselték a borzalmak testi-lelki károsodásait. Ritkán szólunk azonban a hadiözvegyekről és -árvákról, akik itt éltek és élnek ma is közöttünk. Ki könnyebben, ki nehezebben élte át a tragédiát. Olyan viszont nincs közöttük, akinek ne tépné fel - még ma is - a sebeket az emlékezés. Varga Antalné, Margit néni (tudniillik az elsó férjét veszítette el az orosz fronton), úgy emlékezik minden apró pillanatra, mintha ma történt volna. - A férjemnek, aki egyébként tanító volt, s a Dunántúlon éltünk, 1942. október 5-én Székesfehérvárra kellett bevonulnia. Nem felejtem el azt a képet, amikor felszállt a vonatra, az osztályának tanulói, akik mindannyian kint voltak a pályaudvaron, virágot dobtak a vonat ablakába. Akkor már az érzés lett úrrá rajtam, hogy többé nem fogom látni... Még október 25-én hazajött elbúcsúzni, azután valóban A Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) úgy gondolja, hogy a gazdaságos és környezetkímélő elektromos hajtásé a jövő. Már a kezdetek óta elkötelezettje ennek az üzemmódnak a társaság, hiszen 1908. óta büszkélkedhetünk Szegeden villamos közlekedéssel. A hálózati rendszerben az energia megtakarítható, sót vissza is forgatható. A fékezó járművek energiát adnak le, melyet visszajuttatnak a hálózatba, ahonnan a többi kocsi veszi fel azt. Egymástól független járművek (buszok) a visszatermelődő energia hasznosítására csak speciális megoldásokkal, jelentős többletköltséggel, -súllyal és helyigénnyel képesek. Az SZKT újabban beszerzett trolijai is visszatápláló rendszerűek. Az új trolik amellett, hogy továbbra sem károsítják a környezetet, csendesebbek, kényelmesebbek, illetve olcsóbb fenntartási költségei vannak. Ezeknek a járműveknek az „üzemanyag-felhasználása" 25-30 Ft/km, a gázbuszok 40-48 Ft/km-es és a dízelbuszok 70-80 forintos kilométerenkénti szintje mellett. A nem láttam többé - meséli a 82 éves, rokonszenves özvegy, aki a későbbi történéseket is feleleveníti. - Rendszeresen leveleztünk. Mindig tudtam, hogy merre tartózkodik, hiszen volt közöttünk egy olyan rejtjeles egyezség, amely szerint ki tudtuk olvasni a levélből az ilyen információkat. Minden nap írtunk egymásnak. Nemcsak most, hanem már az erdélyi bevonuláskor is, hiszen férjem abban is részt vett. Varga Antal, tartalékos hadnagy, az orosz frontra került, Voronyezs közelében teljesített szolgálatot. Felesége, aki akkor a harmadik gyerekkel volt várandós, arról még olvashatott férje leveléből, hogy miként ünnepelték meg a karácsonyt. - Sátorban gyűltek össze meséli az özvegy - , családtagjaik fotóit kirakták maguk elé, kaptak mindannyian 15 szem szaloncukrot, s így üngázbusz „zsákutca". A gázbusz ugyanis csak a dízelbusznak alternatíva, de az elektromos közlekedésnek nem. Csak buszokkal sohasem lesz környezetkímélő, kényelmes tömegközlekedése Szegednek. Az urbanizáció elkerülhetetlen. Ahogy növekszik a város, egyre többen kívánnak eljutni reggelente iskolába, munkahelyükre. Ennek a feladatnak fontos részét képezi az elektromos tömegközlekedés. Az egyre szaporodó és szélesedő aszfaltcsíkok, úgy a felsővezetékek is a városiasodás jelei. Megszokható, sőt akár megszerethető díszletei mindennapi városi életünknek. Mint minden városban, így Szegeden is egyre több a jármú. A forgalom növekedésével elkerülhetetlen egyegy dugó kialakulása. Ilyenkor a busz és a troli ugyanúgy „állva marad". A terelőútra viszont hiába küldenek menetesítő járatot, néhány megálló kimarad. Jó forgalomszervezéssel azonban kiszúrhetók ezek az amúgy váratlan leállások, illetve egyéb zavar. Az SZKT-nál éves szinten a menetkiesés elhanyagolhanepeltek a havas-jeges fronton. Azután sokáig semmi hírt nem kaptam a férjemről. Egyik barátja írta meg az év áprilisában, hogy találat érte, elesett... Később a honvédségtől, majd a Vöröskereszttói is kaptam értesítést férjem haláláról. Margit néni azóta igyekezett mindent felkutatni, ami férje halálának körülményeivel és nyugvóhelyével kapcsolatos. - A Voronyezshez közeli Sztalinigorszkojénál esett el a férjem, 1943. január 18-án. Ott is temették el. Ezt a Kisvárdán tóan alacsony, mintegy félszázalék, amiből az elektromos rendszerre visszavezethető gond mindössze ennek is a tizedrésze. Bizonyos forgalmi szükségletek esetén csak a villamos a megoldás. Budapesten már régóta bevált. Mikor bedugul a fóváros, egyedül a sárga tuják süvítenek el a várakozó kocsik, buszok mellett. Szinte „dugóhúzóként" funkcionálnak. A pesti 4-essel és 6-ossal a felszínen a leggyorsabban jut el az utas a céljához. A járművek befogadóképessége pedig vetekszik a metróéval. Szegeden is egy biztonságos, gyors és állandó közleélő Márta Tibortól tudom, aki a doni sírokat kutatta fel és rengeteg magyar katona végsó nyugvóhelyét találta meg. Mindez Bús János Béke poraikra című könyvében is megtalálható. A könyvet a közelmúltban adták ki, s az elesettek között van férjem neve és adatai is. Varga Antal, tartalékos hadnagy, már nem láthatta harmadik gyermekét. Az ő halála után született a kislánya. Csonka családja egyébként a háború végét Budapesten vészelte át, majd Szőregen éltek felesége szüleinél. A fiatalasszony kokedés kialakítása a cél a lakóövezetek és belváros között. A villamos hosszú idóre biztosítaná a zavartalan utasszállítást, hiszen nincs még egy olyan jármú a Tisza-parti városban, melyre ennyi ember felférne egyszerre. Az SZKT több korszerűsítést és beruházást tervez az elkövetkező évekre. Ezek között szerepel a villamos- és trolihálózat fejlesztése, bővítése. A Tisza Lajos körúton kialakítandó „villamostengely" összekapcsolná a tarjáni lakótelepet Móravárossal, illetve Alsóvárossal. Már a közgyűlés előtt van a Dugonics tér átépítési terve. Ez tartalmazza a 3-as és a 4-es vonal összekötését. Korszerűsítenék a megállót, szélesebb peront építenének, illetve fákat, virágokat ültetnének köré. A tér fejlesztésével pedig lehetőség nyílna a Tisza Lajos körút elhanyagolt középső részének közeljövőbeli rendbetételére. Ezenkívül a társaság kedvező ajánlatot kapott: a régi villamosokat felújított, csuklós Tátrákkal váltaná ki. A megmaradó egyvágányú vonalakat viszont forgalmi korszerűsítésekkel teszik rabban nem dolgozott, a háború után viszont már erre kényszerült. Különböző helyeken, így például Makón, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, majd 1959-tól Szegeden, könyvelóként dolgozott, közben tanult, képezte magát, így főosztályvezetőként vonult nyugdíjba. De utána még 15 évet, ráadásként, tovább dolgozott. Egyedül nevelte 3 gyermekét, iskoláztatta őket. Huszonhárom évig élt egyedül, akkor ment férjhez Simon Józsefhez, aki 1991-ben elhunyt. Arra a kérdésre, hogy miként tekint vissza eddigi életére, Margit néni így válaszol: - Nem volt könnyű. Sok munka árán értem el, amit elértem. De munkabíró és egészséges voltam, a szüleim kötelességtudónak neveltek. Azután - minden nehézség dacára - én is ilyennek neveltem a gyermekeimet. Ezért vagyok elégedett. Kisimre Ferenc majd zökkenőmentéssé. így itt is megfelelő lesz a villamosok sebessége, a tujákkal a leggyorsabban juthatnak a céljukhoz az utasok. Az SZKT másik elképzelése, hogy a jelenlegi 10-es buszt trolival váltsa ki. Ezen a vonalon vadonatúj csuklós trolik szállítanák az utasokat. Ezzel egy időben a 8-as vonalat meghosszabbítanák egészen az Aradi vértanúk teréig. Itt a trolibuszok a Nagyáruház mögött fordulnának meg, a megállójuk pedig a villamosokéval azonos helyen lenne. A fejlesztésekre, beruházásokra szánt pénz csak kis részét adná a város, az összeg nagy részét pályázatokból, illetve a fizetőparkoló üzletrész eladásából teremtenék elő. Trolival, villamossal, avagy busszal fognak-e utazni a közeljövőben a szegediek? A döntés az önkormányzat kezében van. Az energiapiac liberalizációnál azonban figyelembe kell venni, hogy az elektromos áram díja most csak a lakosság felé „nyomott". A magyar nagyfogyasztók azonban már az Európai Unió tagállamaiban is elkért összeget fizetik az áramért. Míg a gáznál az elkövetkezendó esztendőkben akár 50-60 százalékos emelésre is számíthatunk. - (x) SroMumiHÁ: A FOTUfe CSOPORT TAGJA • > J ii I ogar n i fru rtak Q ©CöHQQQQ A Kanizsa Trend Kft valódi bőrgarnitúrái nagy választékban, í engedménnyel kaphatók, illetve rendelhetők meg. Kétszemélyes, nyitható, valódi bór kanapék hatalmas választékban 3J) £>Ö® reklámáron vásárolhatók meg, amíg a készlet tart Nyitva tartás: H-P.: 9-18-ig. Szombaton: 10-13-ig Cím: Domus Áruház, Szeged, Dugonics tér 8-9. 5 AJTÓ TARVA VARJA! 10 e ves ISMERJE MEG AZ ÖTAJTÓS OPEL CORSÁT EGY FELEDHETETLEN TESZTVEZETÉSEN! 6 MINDEN IZÉBEN MEGÚJUU. SZÁMOS TECHNIKAI ÍNYENCSÉGGEL RENDELKEZŐ. KATEGÓRIÁJÁBAN A LEGNAGYOBB BELSŐ TERŰ KISAUTÓ MOSTANTÓL ÖTAJTÓS KAROSSZÉRIAVÁLTOZATBAN IS KAPHATÓ. A CSALÁDOK BIZTONSÁGÁT ÉS KÉNYEIMÉT TÖBBEK KÖZÓTT AZ ALÁBBIAK SZOLGÁLJÁK: • KIVÁLÓ ÚTTARTÁS. • ÁKTlV FEJTÁMLÁK. • SEBESSÉGfÜGGÖ SZERVOKORMÁNY: • KATEBÖRIAGYÖZTES BELSŐ TÉR. • MEGNÖVELJ TELJESÍTMÉNYŰ MOTOROK, • ALACSONY FENNTARTÁSI KÖLTSÉGEK. ÚJ OPÉL CORSA A rtLNÖTT KISAUTÓ. ÜPELO RUPESKY 6728 SZEGED, Fonógyári u. 2-4. Tel.: (62) 558-400, Fax: (62) 558-401 * SZEGEDI KÖZLEKEDÉSI TÁRSASÁG Troli, villamos: a mindennapok útitársa A tisztább Szegedért