Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-04 / 3. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JAN. 4. CSONGRÁD MEGYE 3 A kenyér árában benne lesz az összes „indulat" Régi pénztárcák, drágább élet Emelkednek „mindennapi" költségeink. (Fotó. Schmidt Andrea) Nyílik az élelmiszerolló A tavalyi év kritikusnak bizonyult az élelmiszeripari társaságok számára, s ezt a makro-mutatók is igazolják: az ágazat árbevétel arányos nyeresége nem érte el a két százalékot. Az élelmiszeripar követelésállománya rendkívül megnőtt, egyes adatok szerint mintegy 65 napos fizetési határidőre, 250 milliárd forinttal tartozik a kereskedelem. Piaci elemzők szerint azért nőttek az élelmiszer-kereskedelemben az inflációt jelentősen meghaladva az árak, mert az ipar átadási árai ezt gerjesztették. A szakértők szerint az is tény, hogy a kereskedelem résztvevői - elsősorban a mamutcégek - gazdaságilag indokolatlanul alacsonyan tartják a feldolgozók értékesítési árait, viszont az infláció felett tartja a kiskereskedelmi árakat. H a m a rosan szinte mindenért többet kell fizetnünk: drágul az energia, a víz, a közlekedés, a szolgáltatás. Az év neuralgikus pontja azonban mégis az élelmiszerek és a jövedéki adós termékek jelenlegi, valamint vélhetően az idén még várható árváltozása lesz. A hazai fogyasztók egyik legmélyebben bevésődött vásárlói tapasztalata az: ha január, akkor áremelkedés. Nincs ez másként most sem, ám azt több kereskedelmi szakember határozottan állítja, a változások nem „szökőárként" zúdulnak majd a fogyasztóra. A feldolgozók tavalyi előrejelzései szerint januártól drasztikusan emelkedhet többek között a kenyér és a sütőipari termékek ára, miután az ágazatot nemcsak az energia és a liszt drágulása sújtja, hanem a minimálbér-emelés miatti kompenzációs többletköltség is. A sütőipar érdekvédelmi és szakmai szervezetei már korábban is jelezték, a kenyér árában bizony benne lesz az összes „indulat", így most a pékek azt szeretnék, ha 15-20 százalékkal többet kapnának sütőipari termékekért. E szerint nem kizárt, hogy egy kiló kenyér átadási ára hamarosan annyi lesz, mint jelenleg a fogyasztói. A prognózisok szerint a tejtermékek - a nyerstej és az energia emelkedő árát követve ugyancsak 10-15 százalékkal drágulnak majd. A Tej Terméktanács adatai szerint a gazdálkodók országszerte 60 forint 50 fillér helyett 68 foAz üzletrésztörvény megalkotása két esztendeje a levegőben lógott, de a szakemberek közül nagyon kevesen gondolták komolyan, hogy azt meg is szavazza a parlament. Karácsony előtt, december 19-én azonban súlyos terheket zúdítottak a mezőgazdasági nagyüzemekre az országgyűlési képviselők. Az események 2000 utolsó negyedévében vettek drámai fordulatot, amikor már látszott, a politika, vagyis a kisebbik koalfciós partner szándéka erősebb az észérveknél. Emlékezzünk, még a Bankszövetség is felemelte szavát a törvényjavaslattal szemben, arra figyelmeztette a honatyákat, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok kifizetése beláthatatlan folyamatokat indít el: felszámolási eljárások kezdődnek a szövetkezetekkel szemben, emiatt leértékelődik az agrárvagyon, a bankok bottal üthetik a kiadott hitelek nyomát, s akár 100 ezer ember is elveszítheti munkahelyét. Végül mégis „átment" a törvényjavaslat, igaz, narintért adják át a tejet, így ezt az áremelést a feldolgozóipar mindenképpen érvényesíti majd az árakban. A tejből és más friss fogyasztású élelmiszerekből nyilván nem lehetett olcsón szerzett, nagy készletekel felhalmozni, így az árak változását ezeken az gyon csekély, két százaléknál is kisebb többséggel fogadták el a képviselők. Mindez azonban nem változtat a lényegen: az üzletrésztörvény 2001. január 1jén életbe lépett. Most már csak az a kérdés, Csongrád megyében hány szövetkezetet is érint a törvény, mekkora a baj a térségben. Stadler Ferenc, a Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetője kérdéseinkre válaszolva elmondta, az elkövetkező egy hétben gőzerővel azon dolgoznak, hogy felmérjék a helyzetet. Az azonban már most látszik, szerencsésen megússzák a kifizetéseket azok a szövetkezetermékeken érezheti leghamarabb a fogyasztó. Egyes élelmiszerek és italok árváltozása tehát biztos, ám arra már kevesebben mernének mérget venni, hogy valóban a fogyasztón csattan-e az ostor. Popovics Sándor, a Coop Szeged Rt. kereskedelmi tek, amelyek még időben elkezdték a gazdasági társasággá való átalakulást. Ráigazgatója szerint az év eleje mindig ilyen zűrzavarban telik: a beharangozott komoly árnövekedés után a kereskedők végül is nem tudják, hogy mit, mennyivel kellene emelniük. A kereskedelmi igazgató véleménye szerint a jelenleg beharangozott módosítások két-hájuk ugyanis nem vonatkozik a törvény. Nem árt tudni, azokra a szövetkezetekre rom hónap alatt, igen széles ársávban érvényesülnek majd. A szakember úgy véli, a fogyasztó nem föltétlenül jár rosszul, hiszen erősödik az a tendencia, hogy a kiskereskedelem kénytelen engedni az árrésből, ha akar még vevővel találkozni. Nem lóg ki a sorból - azaz a kosárból - a hús sem: az előrejelzések szerint az idén már egytizedével fogunk többet fizetni a sertés- és baromfitermékekért, aminek árában tükröződnek a takarmányozás magasabb költségei. A gyártói oldalt képviselő szervezetek egyetértenek abban, hogy indokolt az áremelés, ám ez az országban nem mindenütt zajlik majd egyformán. Tímár Gyula, a Pick Rt. hús-belkereskedelmi vezetője elmondta, e térségben egyelőre a húskészítmények árának változása biztos, így január 15-től 4-6 százalékos változásra kell számítania a kereskedelemnek. A tőkehús esetében más a helyzet, ott az élősertés felvásárlási ára határozza meg a jövő árait. A szakember szerint két hétre látnak előre, utána alkalmazkodniuk kell az élősertés árának mozgásához. Az áremelkedés nem kerüli el a szeszes italokat és a dohányárut sem, miután a jövedéki adó hat százalékkal lett magasabb. A parlament az alkoholos italok adóját - a borfélék kivételével - hat illetve kilenc százalékkal emelte, s a szeszesitalt gyártók minden bizonnyal ezt a „labdát" továbbadják majd a kereskedelemnek. A dohánytermékek ára átlagosan 8,5 százalékkal változik, így a legnagyobb forgalmú cigarettaféleségek - jellemzően a 235-350 forint közötti sávba tartozó áruk - dobozonként átlagosan 20 forinttal kerülnek többe. Katkó Krisztina sem vonatkoznak a törvény betűi, amelyek tevékenységi körében a mezőgazdaság nem éri el az 50 százalékot. A Csongrád megyei érdekképviseletnek 58 szövetkezet a tagja, a körön kívül mindössze három-négy szövetkezés esik. Az 58-ból 38 társas vállalkozás, a fennmaradó 20-nak a fele tőkeerős (ráadásul kevés külső üzletrészt-tulajdonos dörömböl a kapujukon), tehát átvészelhetik a nehézségeket. Stadler Ferenc szerint komoly bajok a méretben kisebb és sok külső üzletrésztulajdonossal rendelkező szövetkezeteknél várhatók: például Nagymágocson, Székkutason, Rúzsán, Röszkén, a szentesi Termálnál (amely ráadásul felszámolás alatt áll). Az érdekképviselet azt tapasztalta az eddigiekben, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok többsége megszavazta a szövetkezetek átalakulását, belátták, hogy a fejenkénti 20-80 ezer forintos kifizetésekért vétek termelőegységek, családok jövőjét kockáztatni. Stadler Ferenc személyes véleménye a törvénnyel kapcsolatban: „Tragédia, hogy ilyen nehéz évek után - aszály, belvíz, árvíz is még újabb tőkekivonásra kerül sor a mezőgazdaságban, miközben fejlesztésre nincsenek források." Fekete Klóra DM/DV-információ A Pick Szeged Rt. legfrissebb közleménye szerint három igazgatósági tag is bejelentette lemondását. Miután egy külföldi már nyár végén lemondott, így a társaság igazgatóságában jelenleg csak négyen vannak. Bihari Vilmos vezérigazgató szerint a Pick nem kíván rendkívüli közgyűlést összehívni, mert így is működőképesek. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a lemondások mögött az Arago áll a háttérben. A Pick fó tulajdonosának számító befektető társaság az akvizíciókor nem kért azonnal igazgatósági helyeket, s megelégedett a folyamatos egyeztetésekkel. Ugyanakkor nem számítana meglepetésnek, ha a következő közgyűlésen immár Munkatársunktól A MÁV Rt. idén is kedvezményeket biztosít a különféle kiállításokra, rendezvényekre utazóknak. A Közlekedési Múzeumba látogatók ez év december 31-éig fél áron utazhatnak Budapestre, a Keleti, a Nyugati, a Déli és a Józsefvárosi pályaudvarra. A retúrjegy visszafelé csak akkor érvényes, ha a múzeumban lepecsételtetik. A kiállítások hétfő kivételével mindennap megnézhetőek. Az Opusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark látogahivatalosan is képviseltetnék magukat az igazgatóságában. A lemondások indoklás nélkül történtek, azok hátteréről nem tud tájékoztatást adni a vezérigazgató. Hangsúlyozta, hogy a Pick hozza eredménytervét, s a stratégiai elképzelésekkel kapcsolatban sincs változás. Az igazgatóságának az alapszabály szerint 3-11 tagból kell állnia, így továbbra is működőképesek, a lemondott tagok pótlására nem kívánnak rendkívüli közgyűlést összehívni. Az április végi normál közgyűlésen úgyis teljes tisztújítás lesz, mivel lejár a jelenlegi tagok mandátuma. Addig is a január 16-i igazgatósági ülésen a tagok új elnököt választanak a lemondott dr. Veress József helyére. tói is ötven százalékos kedvezményt kapnak ez év végéig, ha vonattal jönnek Szegedre, illetve Kistelekre. Ebben az esetben is a visszautazás elótt le kell a parkban bélyegeztetni a jegyet. Mindkét kedvezmény csak másodosztályra érvényes. A Nemzeti Üdülési Szolgálat által kiadott üdülési csekk alapján a MÁV Rt. március 31-éig bármely kirándulóhelyre félárú jegyei biztosít. A csekkel maximum három különböző időpontban lehet a kedvezményt igénybe venni. jegyzet Minimálöröm •jkjincs szerencsém a számokkal. Már ha a jövedeli Y mek kerülnek szóba. Ugyanis az összegek valahogy mindig megdöbbentenek. így jártam akkor, amikor Tocsik Márta B04 millió forintos sikerdijáról szólt a „Megdolgozott érte, vagy talán mégsem?" vita. S bizony, megremegtették kicsinykét a számítógépet ujjaim alatt a százmilliárdos veszteséggel bajlódó, ám elbocsátott vezérigazgatóját százmillió forintos végkielégítéssel jutalmazó CW Bankról szóló híradások is. Most pedig itt van ez a negyvenezer, amit hazánkban immáron minimálbérnek hívnak. Már ennek mérete is drótkefével súrolja az ideget (hiszen azt csak mondjuk már ki, hogy Magyarországon az emelés után sem ér 310 német márkánál többet az, amit egy maximálisan meghajtott, de minimálbérért dolgoztatott melós végül is lerak a konyhaasztalra...), de még inkább elképesztő ama adatsor, amit tegnap tétetett közzé a Gazdasági Minisztérium. Ez ugyanis azt árulja el, hogy honunkban a 2000-es esztendőben 2,7 millió munkavállaló közül 667 ezren még ezt a megszégyenítően alacsony összeget sem tudták megkeresni. No, de ne szomorodjunk el, hiszen az új évezredben éppen ezen az áldatlan állapoton változtatott a kormány. Februártól immár bruttó negyvenezerről szólnak a fizetési papirosok (a nettót most inkább ne emlegessük...), s ha nem jön semmi közbe, még a legügyetlenebb magyar munkás is gazdagabbnak érezheti magát. Egészen egyetlen napig. Akkor ugyanis kifizeti majd az emelt számlájú közüzemi díjait, meglátja, mennyibe is kerül a tavaly még száz forintért kínált kenyér, hatszázért vesztegetett hús. Majd összefuthat munkáltatójával, aki - miként azt tenni szokták mérges gombák - éppen a földhöz veri az összes kalapját. Ugyanis a (bér)minimum az ő pénztárcáját brutális csapásként éri. S mivel a közterhek súlya alatt már egyetlen plusz fillért sem tud kisajtolni vállalkozásából, hát ha nem is negyvenezerszer, de egy alkalommal mindenképpen elbocsát néhány munkást. M

ondják az aggódák... Na, rájuk nem szabad hallgatni, most, az áj évezred első esztendejében. Inkább üdvözöljük a negyven darab ezrest, s azt a tényt, hogy egy lépéssel megint közelebb kerültünk az Európai Unióhoz. S reménykedjünk ahhan, hogy egyszer majdcsak kirúgnak minket is a CW Banktól... f Megmaradt szövetkezetek nagy bajban Egérutat kaptak az átalakulók Fogyóban a Pick igazgatósága Helyet kér az Arago? A magyar mezőgazdaság tulajdonosi tőkeszerkezete 1992 31% 16% 1999 11% 8% 12% | belföldi magántulajdon ] állami tulajdon külföldi tulajdon szövetkezeti tulajdon 61% belföldi társasági tulajdon Forrás: FVM, MTI Menetrend Munkatársunktól December 19-én az országgyűlés elfogadta a szövetkezeti külső üzletrészek kifizetéséről szóló törvényjavaslatot, amely 2001. január l-jén életbe is lépett. E szerint azok a külső üzletrész-tulajdonosok, akik részesedésükhöz 1992-ben alanyi jogon jutottak, értékpapírjaik névértékének 100 százalékát készpénzben kaphatják meg július 1-jéig. Azok a szövetkezetek, amelyek a kifizetéseket nem tudják teljesíteni, az ÁPV Kt.-től igényelhetnek forrást. A második körbe azok tartoznak, akik 1992-99. között jutottak hozzá üzletrészeikhez, az ezekre vonatkozó kifizetésekre kétéves türelmi időt kaptak a szövetkezetek. Kedvezmények vasúton