Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-23 / 19. szám

KEDD, 2001. JANUÁR 23., 91/19. A ARA: 49 FT (ELŐFIZETVE: 41 FT) Kétszázharminc ember az utcán Behavazott a konzervgyárnak Munkatársunktól Gyanútlanul mentek be teg­nap az emberek a Szegedi Kon­zervgyárba. A lehető leg­rosszabb következett be: dél­után fél kettőkor - addig kellett vámi a budapesti faxra - beje­lentették. hogy a gyár bezár. Felmondólevelet egyelőre 230­an kaptak, a maradék 20-30 embernek még lesz egy kis dol­ga a végleges leállással. A tu­lajdonos Magyar Fejlesztési Banktól az esti órákban a kö­vetkező közleményt kaptuk: „A négy konzervgyárat tömörítő Limpex Rt. több milliárd forint veszteséget halmozott fel az 1998-as orosz pénzügyi válság következtében. A tulajdonos a veszteségek mérséklésére szak­mai befektető tulajdonába sze­rette volna adni a szegedi kon­zervgyárat. Az értékesítésre ki­írt pályázatra azonban nem ér­kezett be megfelelő vételi aján­lat." Kiderült még, áron alul sem szerették volna elkótyave­tyélni az üzemet. Maradt a be­zárás, és életbe lép az „emelt szintű munkaügyi program". (Részlelek a 3. oldalon.) Független kormánypártiak Torgyán József kiabált a frakcióból távozó kisgazda képviselőkkel. (3. oldal) Domaszék új rendelőjében Nem kell már minden vizsgálathoz Szegedre utaznia a betegeknek. (15. oldal) Rúzsai erdészcsalád Fia lép a nyugdíjas apa helyére. (15. oldal) Öreg-Rákuson bontottak Az elmúlt időszakban lényegesen javult a közbiztonság. (8. oldal) Szemét az erdő szélén Lesz-e hulladékudvar Szőregen? (4. oldal) holnap Volt egyszer egy konzervgyár... Újszászi Ákos hűtőgépész búcsút int. (Fotó: Miskolczi Róbert) Nagylakról elköltöztek a benzinfutárok Kamionosok jégtánca A fertőtlenítőállomás nem túl szép, de „hasznos". (Fotó: Miskolczi Róbert) Munkatársunktól Amikor először érkezett a hír, miszerint a határ román oldalán kötelező fürdetésen esnek át az autók, cSak na­gyon kevesen akartak hinni a fülüknek. Legyen a jármű Angliából érkező teherautó, vagy nagylaki Lada, akkor is vízzel fröcskölik, ha gazdája kézen állva járja el tiltakozó táncát. „Fertőtleníteni pedig ,kell!" - adták ki a jelszót a bukaresti mezőgazdasági minisztériumban. A mosoda, természetesen, nem ingyen dolgozik... (Riportunk a 6. oldalon.) Tizenegy drogost fogtak a rendőrök Két razzia - ugyanott Szombaton éjszaka kétszer is kopogtattak a rendőrök egyazon szegedi, Híd utcai szórakozóhely ajtaján. A Csongrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság és a Szegedi Rendőrkapitányság közös ak­ciója során - amelyben a Bo­szorkány Beavatkozó Alosz­tály is részt vett - kábítószert, fogyasztókat és terjesztőket kerestek. Először három fia­talembert kellett előállítaniuk. Kettejükről, a 20 éves szegedi H. Balázsról és a 19 éves, ugyancsak szegedi V. Zsoltról kiderült, hogy kábítószert ­vélhetőleg marihuánát és ex­tasit - fogyasztottak, míg a 20 esztendős, szabadkai illetősé­gű D. Miroslavnál csekély mennyiségű kábítószert is ta­láltak. Ót őrizetbe vették, míg két társa ellen - szabadlábon hagyásuk mellett - indult eljá­rás, kábítószerrel való vissza­élés alapos gyanúja miatt. Úgy tűnik, a drogosok a razzia után biztonságosnak tartották a helyet, mert amikor a rendőrök vasárnap hajnal­ban újra ellenőrzést tartottak a szórakozóhelyen, már nyol­can kerültek a hálójukba. Hét fiatal elsimerte, hogy fogyasz­tott kábítószert. A. Roland. P. Attila, V. Krisztina. B. Bo­tond, S. Dávid, H. Csaba, K. Tamás szabadon várhatja az ügy folytatását. Nyolcadik társuk, H. Líviusz ugyanakkor tagadta, hogy fogyasztott vol­na kábítószert, holott a teszt ezt igazolta. Azt állította: is­meretlenek keverték italába a drogot. A fiatalembert egyéb­ként már kétszer is elítélték, egyszer ittas járművezetés mi­att pénzbüntetésre, 1999-ben pedig kábítószerrel való visszaélés vétsége miatt két év börtönre, amelynek végre­hajtását öt évre felfüggeszet­ték. H. Líviuszt ezért a vasár­napi eset után őrizetbe vették. A rendőrök B. Botond és K. Tamás lakhelyén tartott ház­kutatás során is találtak kábí­tószert. K. B. Tarjám történelem Munkatársunktól A hatvanas években kez­dődött meg Szeged Tarján­telepének építése. Előbb téglablokkos házak elemeit rakták egymásra a daruk, majd hamarosan a szürke betonpanel „szépségeivel" is megismerkedhettek a Tisza partján élők. A sáros felvonulási terü­letek helyére aszfaltozott utak épültek, s a mai gyere­kek már egy olyan Tarján­ban sétálhatnak nyáron, amelyben nagylombú fák kí­nálják az árnyékot. Egy la­kótelep arculata persze nem változtatható meg teljesen, a betonhegyekből sosem lesz­nek építészeti műremekek. De az rajtunk, „betonvillák­ban" élőkön is múlik, mennyire érezhetjük otthon magunkat a tarjáni víztorony tövében. (Bővebben a „A Torony alatt" mellékletben.) Erősödő kelet­nyugati átjáró Kora reggel már szép rendben sorjáznak a ka­mionok a Dorozsmai úti vámudvaron. A sok magyar rendszám mellett elsősorban jugoszláv szállítójár­művek és pilótáik várnak a sorukra, de tórók, gö­rög, bolgár és román sokkerekűek is akadnak szép számmal. Nem véletlen, hiszen Szeged a kelet-nyu­gati átjáró tengelyében fekszik: a Nyugat-Európából jövő áruk itt hagyják el országot, hogy végül vala­melyik balkáni államban kössenek ki. Az uniós csat­lakozás után Szeged igazi vámközponttá válhat - ál­lítják a szakemberek. Holnapi gazdasági mellékle­tünkben, az Egy százalékban bemutatjuk a szegedi vámudvar mindennapjait. Kollégiumi élet a vizsgaidőszakban Akár a bolondok háza" ## Munkatársunktól Teljesen kizökkennek meg­szokott életritmusukból azok az egyetemi hallgatók, akik valamelyik kollégiumban de­cember közepe óta egyik vizs­ga után a másikra tanulnak. A kollégisták időbeosztása a megszokotthoz képest eltoló­dik: a többség kilenc óránál hamarabb nem kel ki az ágy­ból, 10-11 órakor fog hozzá a tanuláshoz, és sokan csak haj­nali három-négy órakor térnek nyugovóra. A vizsgaidőszak­ban a tanuláson kívül másra alig jut idő. Ilyenkor elmarad­nak a házibulik, a kollégium­ban sem rendeznek kulturális vagy sportprogramokat, és a moziba sem ülnek be a diákok. Az viszont szinte aranysza­bály, hogy a vizsga letételét követően aznap már senki nem tanul. A számonkérésre szánt másfél hónap alatt akár tíznél is több tantárgyból kell jegyet szerezniük a hallgatóknak. (írásunk a 6. oldalon.) A Móra-kollégium egyik szobájában. Minden ára, sőt minden perc számit, a tanuláson kívül másra alig jut idő. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Thumbnails
Contents