Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

SZOMBAT, 2001. JANUÁR 20. CSONGRÁD MEGYE 3 Kergemarhák: nem árt az óvatosság Húszezer egy vizsgálat Hivatalosan még nem kapott értesítést a Csongrád Megyei Állat­egészségügyi és Élelmi­szer Ellenőrző Állomás arrál, hogy február kö­zepétől valamennyi levá­gott állatot bevizsgálnak kergemarhakórra, vagyis BSE-re. Ennek a költsége állatonként legalább 20 ezer forint, amelyet állító­lag az FVM, valamint egy Phare-pályázati forrás állna. Magyarországon nincs ker­gemarhakór, az óvatosság azonban sosem árt. Ezért a tervek február közepétől vala­mennyi vágóhídi, 30 hóna­posnál idősebb szarvasmarha és legalább kétéves juh BSE­szűrését kell elvégezni - nyi­latkozta Nagy Attila frissen kinevezett kormánybiztos. A számítások szerint ezek a fel­adatok mintegy 3 milliárd fo­rintba kerülnek majd, a költ­ségeket - állatonként körülbe­lül 20 ezer forintot - a földművelésügyi tárca fizeti ki, valamint Phare-pályázat­ból is számítani lehet támoga­tásra. Az eddigi tünetmentesség annak is köszönhető, hogy itt­hon a marhákkal sosem etet­tünk állati eredetű takar­mányt, azaz hús-, csont és vérlisztet. Állati fehérjétől rá­adásul azért sem betegedhe­tett volna meg a hazai állatál­lomány. mivel a fehérje-fel­dolgozó üzemek szigorúan csak 133 fokon, 20 percig 3 bar nyomáson engedik a fel­dolgozást, míg Nyugaton nem ilyen kemények a feltételek. Ezt a feldolgozási módszert egyébként Brüszszel a közel­múltban tette csak kötelezővé az EU tagállamai számára. Idehaza csak szúrópróba­szerű vizsgálatok folytak, 1986 óta pedig minden ideg­rendszeri tünet miatt levágott állat agyvelejét elemezték a laboratóriumok. Ezért napja­inkra több ezer negatív vizs­gálati eredmény szaporodott föl. Dr. Szigeti Sándor, a Csongrád Megyei Állategész­ségügyi és Élelmiszer El­lenőrző Állomás igazgató főállatorvosa lapunknak el­mondta. az intézet felkészült a vizsgálatok elvégzésére. A jövő héten két szakember bu­dapesti képzésen vesz részt, ahol a mintavételt tanulmá­nyozzák. F. K. Alapos es lelkiismeretes ügyészi munkát vár Kirakat helyett perbeszéd A Csong­rád Me­gyei Fő­ügyészsé­get febru­ártól dr. Lőrinczy György vezeti. A 44 esztendős büntetőjogi szakember Szolnokról érkezik Sze­gedre. Tegnap csupán villámtalálkozóra hívta majdani kollégáit, ezt követően sikerült interjút készítenünk vele. Lapunk egyebek között arról kérdezte, milyen szellem­ben akarja irányitani a jövőben az ügyészséget. - Kilencen pályáztak a Csongrád megyei fő­ügyész kapósnak tűnő szé­kére. Egy szomszédos me­gye főügyészhelyettese mi­ért gondolta úgy, hogy ő is megpróbálja? - Szolnokon nagyon jól érzem, éreztem magam, re­mek társaságot hagyok ott, nehéz lesz elbúcsúzni a kollé­gáktól - vallotta be férfiasan a február l-jétől kinevezett Csongrád megyei főügyész. ­Én szakembernek tartom ma­gam, és csak annak. A pályá­zat benyújtásának idején megjelentek olyan hírek a sajtóban, hogy erre a posztra csupán a politikailag megbíz­ható emberek pályázhatnak eredménnyel. Eközben én, belső hitemből fakadóan, ren­geteget publikáltam a politi­kától független ügyészségről. Ezek után úgy éreztem, köte­lező pályáznom. - Szándékai szerint mennyire válik nyitottá, nyilvánossá a megyei ügyészség ténykedése a jövőben? - A legfőbb ügyész eleve elrendelte, hogy a főügyé­szeknek sajtószóvivőt kell ki­nevezniük. A megfelelő em­bert meg kell találni erre a feladatra. Másik megközelí­tésből: adott tárgyaláson a bí­ró neve ki van írva a tárgya­lóterem ajtajára, az ügyvéd­nek jó reklám, ha neve meg­jelenik az újságban, ám arról nem vagyok meggyőződve, hogy az ügyészeknek feltétle­nül kirakatba kell kerülniük. Ok inkább akkor villogjanak, amikor jó kiállással, felké­szülten a perbeszédet mond­ják... - Amikor kollégái előtt mondja majd a székfogla­lót, milyen követelménye­ik bírósági eljárások mielőbbi befejezését akarja szorgalmazni dr. Lőrinczy György. (Fotó: Karnok Csaba) Névjegy Lőrinczy György 1956-ban született Szolnokon, ott végezte iskoláit. Szegeden tanult tovább az egye­tem jogi karán, utána visszakerült szülőhelyére, ahol a városi ügyészségen alkalmazták. A szakvizs­gát követően büntető területen dolgozott, nyomozó ügyészként ténykedett, majd megyei helyettes lett. Öt éve büntetőeljárási jogot oktat a szegedi egyete­men. Leánya érettségi előtt áll, fia másodikos szak­középiskolás, felesége pedagógus. Számos szakmai publikációja jelent meg. Szabadidejében régi sport­szenvedélyének, a kajakozásnak hódol. ket támaszt velük szem­ben? - Egy szervezetet csak fo­lyamatosan lehet megváltoz­tatni - vélekedett a főügyész. - Sőt az sem biztos, hogy azt gyökeresen át kell alakítani. Nekem megvannak a magam vezetői módszerei, amelyek eddig beváltak, avagy nem voltak sikeresek. Át kell gon­dolnom, miket lehet majd Szegeden is alkalmaznom, ehhez persze a kollégák meg­ismerése is szükséges. Ala­pos és lelkiismeretes munkát várok, követelek minden­kitől, legkésőbb a törvényben előírt határidőn belül. Ám elsődleges a megfontolt dön­tés. - A bírósági ügyekben so­kára születik meg az íté­let, az ügyészség mit tehet a határozat kimondásá­nak meggyorsításáért? - Ez örök probléma, ám azt tudni kell, hogy az ügyek 80 százaléka egy éven belül befejeződik. Létezik a bíró­ság elé állítás gyorsított eljá­rási formája, amikor adott esetben 15 napon belül dűlőre lehet vinni az ügyeket. Ha ennek feltételei adottak, akkor teljes mellszélességgel támogatom. Régóta vallom, hogy aki nagy ügyeket visz, azt nem szabad csip-csup ügyekkel terhelni. - Az ügyészi pálya presz­tízse, megbecsülése nincs a csúcson, sokkal inkább az ügyvédi, bírói státusz felé kacsintgatnak a végzős jogászok... - A bírók éppen úgy ke­resnek, mint az ügyészek ­vágott vissza dr. Lőrinczy György. - Az utóbbi időben a végzős hallgatók közül so­kan jelentkeznek az ügyész­ségre, sokszoros a túljelent­kezés. Szolnokon az utóbbi két évben csak olyan kollégá­val, pályázóval ültünk le be­szélgetni, aki a legjobb minősítéssel, summa cum la­ude fejezte be az egyetemet... Hozzá kell tennem, ez egy ta­nulható szakma. Egy jó fo­galmazó egyébként szinten tartja az instruktorát is... - Egy megyei főügyész­nek mennyire van le­hetősége, hogy kialakítsa saját csapatát, amellyel együtt szeretne dolgozni? - Senkit nem akarok el­küldeni a kollégák, a vezetők közül - jelentette ki dr. Lőrinczy György. - Azt vi­szont megnézem, hogy ki, milyen színvonalon dolgozik, képes-e az általam elvártak­nak megfelelni. Csupán egyet várok el: alapos, lelkiismere­tes munkát. V. Fekete Sándor jegyzet Közös pazarlás, közös titok? r avalyelőtt 2 milliárd 350 milliót költöttek a tárcák külföldi kiküldetésekre. Az adatok nyilvánosak, még a részletezésük is bárki számára hozzáférhető. Titkosak azonban az utazási irodákkal kötött szerződések. Azzal az indoklással, hogy nyilvánosságra hozataluk sértené az utaztató cég üzleti érdekeit. Hogy sírva ne fakadjon az adófizető honpolgár. A majd két és fél milliárdos 1999-es útiköltség szép pénz - bizonyára a tavalyi se volt kevesebb. Csekélyke összeadási ismerettel is kijön a végösszeg: a kormányzati ciklus négy éve alatt a minisztériumok közel tízmilliárdot költenek vonatra, repülőre, szállodára, napidíjra... Ha pedig ehhez még hozzáképzeljük az országgyűlés út­iszámláit, valamint azt, hogy más állami vezetők mennyit költenek rá, hogy külföldön képviseljenek bennünket, mégis csak meg kell kérdeznünk: az utaztatáshoz miért nem olyan utazási irodát választanak - netán közbeszer­zési pályázattal -, amelyik a szerződést nem akarja titok­ban tartani? Hanem éppen fordítva, minden adófizető előtt el akar büszkélkedni azzal, milyen jól költi el a pén­zünket! Hogy a biztos állami megrendelések ellentétele­zéseképpen például komoly árkedvezményt ad!... A pályáztatás útján kötött, nyilvános szerződéseket ol­vasva talán még arról is meggyőződhetnénk, hogy az utaztatásokért kifizetett pénzekből egy fillér se csordogál vissza a miniszteriális megrendelő folyószámlájára. A míg az utazási irodák ilyen elszántan hivatkoznak arra, hogy a nyilvánosság üzleti érdekeiket sértené, addig azt kell hinnünk, hogy az üzleti titok valójában az utaztató cég és az utaztatott politikus közös titka. Ekként üzleti is, meg politikai is, mert az, hogy egy-egy utazási iroda milyen szerződést kap az államtól, s hogy abban a szerződésben milyen feltételek, milyen biztosítékok, mek­kora árak vannak - nem szimpla üzleti kérdés. Ha rejte­getik ezeket a tényeket, akkor a közember okkal hiszi, hogy a pazarlást és a korrupciót dugdossák előle. U'U^ Konferencia a mérnökképzésről Munkatársunktól A hazai műszaki felsőok­tatási intézmények képvi­selőinek részvételével nyitot­ták meg tegnap a karbantar­tást és javítást oktatók tize­dik országos konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszeripari Főiskolai Karának kollégiumában. A kétnapos szakmai ta­nácskozás megnyitóján dr. Szabó Gábor, a SZÉF főigazgatója a műszaki kép­zés korszerűsítéséről beszélt. A konferenciát azért hívták össze, hogy a szakemberek kicseréljék a mérnökképzés­ben kiemelkedő szerepet be­töltő gépjavítás, karbantartás és diagnosztika témaköreivel kapcsolatos oktatási, kutatási tapasztalataikat. A tanácsko­zás ezen kívül lehetőséget nyújt a résztvevőknek, hogy találkozzanak a régió ki­emelkedő vállalatainak kép­viselőivel, és személyesen is ellátogassanak néhány helyi üzembe. A konzultációk elősegítik, hogy a felsőoktatási intéz­mények az ipar számára olyan ismeretekkel rendel­kező mérnököket képezze­nek, akik az alkalmazott gé­pi berendezések működteté­sét, karbantartását megfelelő szinten el tudják látni. A ta­nácskozás ma 9 órakor foly­tatódik a SZÉF kollégiumá­ban. tőzsde A szerdai naphoz hasonló, 12 milliárd forintot közelítő forgalom mellett csaknem 1 százalékot esett, de 8(XX) pont fölött maradt a BUX index. A mutató a nap folyamán végig pozitív tartományban moz­gott, csak a zárást megelőző fél órában romlott el a hangu­lat. A forgalmi listán helyreállt a rend, a Borsodchem vissza­csúszott a négy nagy mögé. A vegyipari papír egyébként nagy utat járt be a nap folya­mán. reggel a spekuláció még csaknem 5 százalékos emel­kedést eredményezett, ez zá­rásra 2 százalékos esésbe for­dult. A Matáv is hasonló pá­lyát járt be, 2 százalékos emelkedésből 2 százalékos veszteségbe esett vissza az ár­folyam. A nap egyetlen értékelhető vállalati hírét a Pick jelentette be, az Aragó várható 3 milli­árd forintos zártkörű tőkee­meléséből akvizíciókat tervez a cég. még az első fél év so­rán. Az árfolyam nem reagált a fejleményekre. Nagyjából nullában fejez­ték be a napot az európai ér­téktőzsdék, noha a nap na­gyobb részében kisebb vesz­teséget mutattak a vezető tőzsdeindexek. New Yorkban nyitás után hevesen ingado­zott a piac, az európai zárás Részvény Záróárfolyam (Ft) Égis 10700 MATÁV 1291 MOL 5130 OTP 16245 Rába 2400 Richter 16210 Svnergon 885 BUX 8058 idején úgy tűnik, hogy egy­előre a bikák kerültek több­ségbe. Elsősorban vállalati ered­mények mozgatták csütörtö­kön az árfolyamokat. Az IBM még szerdán zárás után jó ne­gyedéves számokat jelentett, emelkedett is a részvény. A Ford nyeresége csökkent, de a piac erre számított, így nem láttunk különösebb negatív reakciót. Zárást követően a Microsoft is közzéteszi gyors­jelentését. Forgalom (mFt) Változás (%) 249 -0,60 4710 -1,97 2202 -0,19 1211 -0,10 41 -2,04 1475 -1,10 159 4,12 -65 pont -0,81 M ConCorde ' Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12., www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000, 1999, 1998 ,Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde) Hárommilliárdos tőkeemelés után A Pické lesz a Délhús? Eddig is messze a leg­nagyobb magyar húsipari vállalkozás volt a Pick, s a jövőben még inkább az lesz, hiszen a fő tulajdo­nos, az Arago hárommilli­árd forintos tőkeemelést hajt végre. A szaksajtó egybehangzó véleménye szerint a Délhús megvá­sárlására „gyűjtenek" a Picknél. Hárommilliárd forintos tőkeemelésről döntött a minap a Pick igazgatósága, a 440 ezer darab új részvényt az ed­digi legnagyobb tulajdonos, a 32,7 százalékot birtokló Ara­go Befektetési Holding je­gyezheti le. Ezzel részesedése 41 százalék fölé emelkedik. Az új papírok 6900 forintos aktuális tőzsdei árfolyamon kerülnek az Aragóhoz, így a tőkeemelés után közel tízmil­liárd forintnyi, viszonylag sza­badon elkölthető pénze lesz a Pick-csoportnak. A Pick a tőkeemelés előtt is a legnagyobb magyar húsipari vállalkozás volt, utána pedig majdnem kétszer akkora lesz, mint az összes többi - érdemi - vállalkozás együttesen. Amióta a Délhús eladósorba került, a szaklapok egyetlen potenciális magyar vásárló­ként emlegetik a Picket, te­gyen is bármilyen cáfoló nyi­latkozatot a tőzsde játékszabá­lyait betartani köteles tulajdo­nos vagy a cégvezetés. Lehet­séges terjeszkedési cél még a Gyulai Húskombinát, amellyel egyszer már próbál­kozott a szegedi központú cég, de azt a Versenyhivatal meg­vétózta. Továbbá, folyamato­san napirenden van még a nagyszalontai „bevásárlás" is. Mint Leisztinger Tamás, az Arago Befektetési Holding el­nöke lapunk kérdésére vála­szolva elmondta, a tőkeemelés forrása az, hogy az Arago ma­ga is tőkét emel. A lapértesü­léseket úgy finomította, hogy nincs azért tízmilliárd forint­nyi szabadon elkölthető pénze a Picknek, de egy-két nagybe­vásárlásra mindenképpen van fedezetük és regionális vezető szerepre törnek. A Délhús megvételére vonatkozó kér­désre csak a tőzsdei cégekre jellemző válasszal szolgálha­tott, nevezetesen: a hírt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem akarja. A Gyulai Hús­kombinát, mint lehetséges ak­vizíciós céllal kapcsolatban azt mondta: „akkor már in­kább az előbbi". Bihari Vilmos, a Pick ve­zérigazgatója emlékeztetett ar­ra, a július 14-i közgyűlés ha­talmazta fel az igazgatóságot, hogy maximum 20 százalék­kal saját hatáskörben tőkét emeljen. Ebből a fő tulajdonos most 14 százalékot jegyez le, pontosabban vállalta, hogy ja­nuár 26-áig megteszi. A ve­zérigazgató arra a kérdésre, hogy a négytagúra fogyott igazgatóság hozhat-e érdemi akvizíciós döntést, igennel vá­laszolt, s hozzátette, hogy minden munka folyamatos. „Ez a négyfős igazgatóság áp­rilis végéig kihúzza, akkor pe­dig úgyis lejár a mandátu­muk" - mondta Bihari Vil­mos. Kovács András

Next

/
Thumbnails
Contents