Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-03 / 2. szám

SZERDA, 2001. JAN. 3. EGY SZÁZALÉK 7 DM/DV-információ Eredménytelen lett a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB) és a tulajdonos Limpex Rt. által közösen kiírt pályázat a hatvani Aranyfácán Kft. és a Sze­gedi Konzervgyár Kft. százszázalékos üzletré­szeinek értékesítésére, miután nem érkezett be elfogadható ajánlat - ad­ta hírül december végén Tarnóczi László, az MFB sajtószóvivője. A hír úgy folytatódik, hogy a két konzervgyári társasággal kapcsolatos további döntések 2001. januárban várhatóak. Az új tulajdonos kiválasztásá­nál az MFB Rt. figyelmet for­dít a gyárak további működte­tésére és a dolgozók foglal­koztatására. Formailag tíz ér­vényes pályázat érkezett be, a rövid határidő miatt azonban több szakmai befektetőnek nem állt elég idő a rendelke­zésére, hogy pályázzon. Ez utóbbin a kiíróknak sem lett volna szabad meglepődni­ük, komoly érdeklődő ugyan­is nem „blamálja" magát né­hány nap alatt elkészített pá­lyázattal, különösen akkor, ha úgy érzi, a dolgok egy kicsit előre elrendezettek. Lehet csűrni, csavarni, de azt a kon­zervgyár jelenlegi első embe­re is elismerte, hogy a gyártás a mostani terület töredékére szorítandó (szorítható) vissza, s a nagyobbik rész jó áron ér­tékesíthető. Ezen a tényen az sem nagyon változtat, hogy mind Szeged városa, mind a megyei közgyűlés rendetke­zik elképzelésekkel a kon­zervgyári jövőt illetően. Az MFB-nek a Limpex cégcsoportra kidolgozott reor­ganizációs programja szerint a tavaly mintegy 800, illetve közel 200 millió forint veszte­séggel záró hatvani Aranyfá­cánt és Szegedi Konzervgyá­rat az MFB mielőbb értékesí­teni akarja. (A másik két Lim­pex-érdekeltséget, a Nagyatá­di Konzervgyár Kft.-t és a nyíregyházi EKO Kft.-t csu­pán a nyereséges gazdálkodás megteremtését követően kí­vánják privatizálni.) Havai János, az MFB üz­leti vezérigazgató-helyettese már korábban elmondta: a re­organizációs program során több milliárd forint értékű hi­telállományt vásároltak meg a kereskedelmi bankoktól, így az MFB a cégcsoport megha­tározó hitelezőjévé vált. A magyarországi konzervipar termelésének mintegy harma­dát adó Limpex reorganizáci­ós programjához a bank 3,5 milliárd forint pótlólagos pénzügyi forrást biztosított, amelynek megtérülésével a konzervgyárak privatizációja során számolnak - mutatott rá Havai János. A hírhez kapcsolódik még, hogy a Glóbus Rt. a Magyar Tőkepiacban december 6-án nyilvánosságra hozta, hogy 500-600 millió forintot szán­na a Magyar Fejlesztési Bank Rt. által felajánlott konzerv­gyári portfoliók megszerzésé­re. A Glóbus a Nagyatádi Konzervgyár, a Szegedi Kon­zervgyár Kft. húskonzerv­gyártó gépsorai, a Hatvani Aranyfácán Konzervgyár egyéb gépi berendezései és az Aranyfácán védjegye iránt je­lezte érdeklődését. „A Ma­gyar Köz­társaság területén a 2001. január 31. és február 1. napja közötti éjféli állapot ala­pulvételével a lakosság­ról és a lakásokról álta­lános összeírást, nép­számlálást kell tartani. Ennek végrehajtásáról az önkormányzatok jegyzői gondoskodnak a Központi Statisztikai Hi­vatal szakmai irányítása mellett." Ezek a száraz tények, a részletekről pedig Klonkai Lászlót, a KSH megyei igazgatóját kérdeztük. - Egy tízmillió állampol­gárt érintő felmérés előtt óhatatlanul felmerül: mi­re lesz ez használható, megéri-e az országnak, tényleg meg kell-e szám­lálni az embereket, hiszen e nélkül is sokféle nyil­vántartás létezik már ró­lunk? - A modern korban tíz­évente minden valamire való országban tartanak népszám­lálást, Magyarországon is így van ez immár 1870 óta. Népszámlálásnak nevezzük, de ma már nem az ország lé­lekszámának a megállapítása a fő cél, erre valóban más források is alkalmasak, és nem is ebből akarjuk meg­tudni, hány nyugdíjas él az országban vagy mennyien dolgoznak az építőiparban. Nem az a lényeg, hogy meg­tudjuk egy ország lakosságá­ról, milyen életkornak, csalá­di állapotúak, hány gyerme­kük van, milyen iskolát vé­geztek, hol dolgoznak stb. Ez is fontos, de a többlet, amit csak a népszámlálás tud nyújtani, abban rejlik, hogy ezek az információk minden egyes személyről egy adott időpontban válnak ismere­tessé. így bármelyik adatkört bármely más adatkörrel egy­be lehet vetni és elemezni. Például összehasonlítható a házasságban élő nők gyermekvállalása az élettársi kapcsolatban élőkével, az iskolázottság a foglalkoztatással, és megáll­apítható, hogy hány pedagó­gus dolgozik más pályán, ami a felsőoktatási struktúra jövőjét tervezők számára februárban ­hasznos információ. Vagy milyen képzettségű, foglal­kozású társadalmi réteg épí­tette az utóbbi évtizedben a villanegyedek nagyméretű lakásait. Fontos tudni, hány óvodai, iskolai helyre lesz igény az elkövetkező idők­ben. Az adatok alapján összehasonlíthatjuk magun­kat más országokkal, meg­tudhatjuk, hol a helyünk a világban. Az 1990-es évek hatalmas társadalmi válto­zást hoztak, aminek a hatása­it ugyancsak segít megismer­ni a népszámlálás. - Milyen kérdéseket tar­talmaz a kérdőív, mire készüljenek az állampol­gárok? - A lakosság két kérdőív­vel fog találkozni, az egyi­ken a lakásokat, a másikon az ott élő személyeket írjuk össze. A személyi kérdőív négy oldalas, de a kitöltés gyorsan fog haladni, mert a lehetséges válaszok többsé­gét előnyomtatták és csak x-eket kell bejegyezni. Kér­dezik a lakóhelyre vonatkozó adatokat, az alapvető demog­ráfiai jellemzőket, így a szü­letési időpontot, nemet, csa­ládi állapotot, és a született gyermekek számát. Részlete­sen foglalkozik a kérdőív a megszerzett és a folyamat­ban levő iskolai végzettség­gel, a megszerzett szakkép­zettség pontos meghatározá­sával. Természetesen igen fontos része a felmérésnek a megélhetésre, foglalkozásra, a munkáltatóra vonatkozó adatkör. Megkérdezik a munkába, illetve iskolába já­rókat arról, hogy milyen esz­közzel és mennyi ideig köz­lekednek naponta. Lesznek kérdések a nyelvismeretről, a nemzetiségről, az anya­ii •• • nyelvről, a vallásról és az esetleges fogyatékosságról is. - Az elmúlt évtizedben nőtt a személyes adatok­kal kapcsolatos lakossági érzékenység. Hogyan rea­gálnak erre a statisztiku­sok? - Ezt az adatszolgáltatást * törvény írja elő, mégsem jogszabály által ki­kényszerített népszámlálás­ban gondolkodunk. A hivatal igyekezett mindent megtenni azért, hogy ne keltsen olyan érzést az emberekben, mint­ha a magánéletük személyes vonatkozásait firtatná. Ezt támasztja alá: a magyaror­szági népszámlálások törté­netében először - jó néhány a demokratizálódás útján előttünk járó országot me­gelőzve - kérdőíveink anoni­mak, azokon nem szerepel az állampolgárok neve. A sta­tisztikai publikációk soha­sem az egyes emberek be­mutatására törekszenek, ha­nem az összesített, sokezres vagy többmilliós adathalma­zokból kiolvasható összefüg­gések feltárására. A bemon­dott válaszokat írja be a kér­dezőbiztos, okmányt, igazo­lást, bizonyítványt stb. nem kérhet, a kérdőíveket nem kell aláírással hitelesíteni. Az anonimitás mellett egyes érzékenyebb pontokra a vá­laszadás önkéntes, ami azt jelenti, hogy a nemzetiségre, a vallásra és a testi fogyaté­kosságra vonatkozó kérdések megadott válaszlehetőségei­nek egyike így szól: nem kí­ván válaszolni. - Az emberek bizalmatla­nok, nem szívesen enged­nek be idegent az ottho­az összeírás nukba. Hogyan tudják ezt oldani? - A számlálóbiztosok az összeírás kezdete előtt bejár­ják körzetüket, jelzik jövete­lüket, s ahol célszerű, írásos értesítést hagynak erről. A számlálóbiztosokat megfe­lelő igazolvánnyal látjuk el, amit kötelesek felmutatni, valamint ingyen hívható zöld számot üzemeltetünk, és te­lefonon bárki ellenőrizheti az őt felkereső összeíró nevét. JCisebb településeken, ahol az emberek általában ismerik egymást - így összeíróinkat is -, ilyen gond nincs. - Szerintem nem ele­gendő, ha az emberek csak az összeíróktól érte­sülnek a népszámlálásról. Lesz-e valamiféle kam­pány? - Tudjuk, tízmillió embert elérni, sikeresen összeírni nem lehet megfelelő hírverés nélkül. Profi szervezetet kér­tünk fel erre, s remélem, rö­videsen a csapból is a nép­számlálás folyik. El kell ér­nünk, hogy mire az összeíró megérkezik, mindenki tudjon a dologról. Nem csupán a közeledő népszámlálás té­nyét kommunikáljuk, az in­dokoltság, a bizalom meg­nyerés, az általános tájékoz­tatás is szerepel céljaink kö­zött. - Hogyan készüljenek az emberek a népszámlálás­ra? Mit kér a KSH az ál­lampolgároktól? - Elsősorban segítő köz­reműködést, hogy minél gyorsabban, egyszerűbben, a legkisebb kényelmetlenséget okozva sikerüljön végrehajta­ni az összeírást. Gyakran előfordul majd: a kérdezőbiz­tos nem talál otthon mindenkit és megpróbálja az elért csa­ládtag segítségével kitölteni a kérdőíveket. Nagyon meg­könnyítené a munkát, ha a családtagok előzetesen feljegyeznék leg­alább a munkahelyük nevét, foglalkozásukat és az elvég­zett iskolájukat. Előfordul­hat, hogy valaki tartósan tá­vol lesz. A népszámlálás feb­ruár 1-től 21-ig tart, és az összeíró többször megkísérli a felkeresést. Sokat segítene, ha megtudhatnánk, mikor ér­keznek haza, vagy amennyi­ben a teljes időszakot távol töltik, a legalapvetőbb né­hány adatot a szomszédnál meghagynák. Kovács András Környezetvédelem: részvét nélkül Fertőznek a „nem tagok"? DM/DV-információ Magyarországi képvi­selő is részt vett azon a konferencián, amelyet az Eurápai Környezetvédelmi Iroda rendezett meg nem­rég Brüsszelben, „Az Eu­rópai Unió bővítésének hatásai a fenntartható fejlődésre" címmel. Nemcsak a hivatalos kör­nyezetvédelmi helyzetjelenté­sek, hanem a rendezvényt kí­sérő közvélemény-kutatások is érdekes információkhoz juttat­ták a résztvevőket. Az Európai Bizottságnak a rendezvényen résztvevő magas rangú képvi­selői egyértelműen leszögezték, hogy az EU törvényei minden tagországra egyaránt vonatkoz­nak, és ezek alól az újonnan csatlakozni kívánó országok sem képezhetnek kivételt. A felmérések szerint ezt követeli az Európai Unió la­kossága is, amely egyebek mellett attól fél, hogy a csatla­kozni kívánó országok sok szempontból lazább környe­zetvédelmi szabályozása to­vább rontja majd az EU kör­nyezeti állapotát. Arra is fel­hívták a figyelmet: ezekben az országokban gyakran súlyos hiányosságokat tapasztalnak a társadalmi részvétel terén. Hangsúlyozták, hogy csak an­nak az országnak a csatlakozá­sát tartják kívánatosnak és le­hetségesnek, amelyek le­hetőséget biztosítanak a lakos­ságnak és a társadalmi szerve­zeteknek, hogy érdemben ve­gyenek részt az őket érintő döntések előkészítési;jten, A Levegő Munkacsoport képviselője - mint a konferen­cia magyar résztvevője - fel­szólalásában egyebek mellett bírálta az EU támogatási gya­korlatát, mivel az sok eset­ben a súlyosan környezet­szennyező tevékenységeket segíti. Ezt a jelen lévő más ci­vil szervezetek is megerősítet­ték saját tapasztalataik alap­ján. Dohányreklámok jövője Füstbe ment terv DM/DV információ A március elején életbe lépő, dohányreklámokat tiltó szabályozásról megoszlanak a vélemények. Egyesek úgy vé­lik, nem eléggé liberális a passzus, míg más szakértői csoportok szerint ezzel a dön­tésével az Országgyűlés hoz­zájárul a lakosság egészségi állapotának javításához és a dohányzás okozta gazdasági károk enyhítéséhez. Ezt támasztja alá a Világ­bank és az Egészségügyi Vi­lágszervezet nemrég megjelent közös tanulmánya is, amely szerint a dohányreklámok megtiltása valóban elősegíti a cigarettafogyasztás csökkenté­sét. A tanulmány kimutatja, hogy számottevejen visszaesett a dohányzás azokban az orszá­gokban, ahol teljes reklámti­lalmat vezettek be. A részle­ges tilalomnak ugyanakkor alig van hatása a dohányzás alakulására. A tanulmány külön hangsú­lyozza, hogy a dohányreklá­mok megragadják a gyerme­kek képzeletét, és erősen az emlékezetükbe vésődnek. A dohányreklámok így főleg a gyermekekre, a fiatalokra van­nak fogyasztásösztönző hatás­sal. Mivel az új dohányosok túlnyomó része a fiatalok kö­zül kerül ki, ezen vélemények szerint alapvető fontosságú a dohányreklámok teljes betiltá­sa. Piros lesz a paradicsom Jugoszláv vonal Belgrád (MTI) dolgozást ajánlanak. A megbe­A korábbi magyar-jugo- szélésen felmerült a paradi­szláv termelési együttműködés csomfeldolgozás is: elegendő felmelegítését tervezi az új kapacitás híján a Vajdaság vajdasági tartományi kormány bőséges paradicsomtermését - közölte Nagy Ferenc, a belg- eddig Jugoszlávia más részén rádi magyar nagykövetség kül- dolgozták fel. Most Újvidéken gazdasági attaséja. A vajdasági javasolták, hogy a Vajdaságból tervek szerint a leggyorsabb származó paradicsomból Ma­lehetőségeket a mezőgazdaság gyarországon, a határhoz köze­és az élelmiszeripar kínálja, s li valamelyik gyárban készítse­elsősorban a cukorgyártás ke- nek természetes pürét, rült szóba. A tucatnyi jugo- amelyből azután a szerbiai tar­szláv cukorgyárnak szabad ka- tományban ketchupot állíthat­pacitásai vannak, ezért bérfel- nának elő. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 417.70 Ausztrál dollár 156.25 Cseh korona 7.53 Dán korona 35.43 Euró 264.58 Luxemburgi frankt 100) 655.88 Finn márka 44.50 Francia frank 40.33 Görög drachmat 100) 77.65 Holland forint 120.06 ír font 335.95 Német márka 135.28 Olasz lírád 000) 136.64 Osztrák schilling 19.23 Portugál escudo) 100) 131.97 Spanyol peseta(100) 159.02 Japán yent 100) 243.25 Kanadai dollár 186.80 Lengyel zloty 68.28 Norvég korona 31.81 Svájci frank 173.75 Svéd korona 29.74 Szlovák korona 6.01 USA dollár 279.62 J/ Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Nem kelt el a Szegedi Konzervgyár Januárban újrakezdik? A kérdezőbiztos többször csönget I >"tf ."i g.i-< X­pMÉÉl JBup w^^M ^t^jú^BJp . s . ^JSj^^^HHSBg SgjBHflHHa - " >3ff: jS JSt jgMSl HJi Szilveszterkor sokan voltunk. A népszámlálást nem helyettesíthetik a meglévő nyilvántartások. (Fotó: Nagy László) Klonkai László: Az érzékenyebb kérdéseknél lehetőség van a válasz megtagadására. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents