Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

PÉNTEK, 2001. JAN. 12. NŐ-UNIÓ 11 Népgyökerű reklám „Amit ma megvehetsz, ne halaszd holnapra!" - figyelmeztet a „mimás" áruház újságja, a fogyasztói szép új világ pirkadó magyar hajnalán. Ennyiből is látszik, hogy a reklámüzemek futószalagjai immár szabad szemmel bevehetetlen magaslatokról szórják fejünkre sziporkáikat. Már a népi bölcseletnek is annyi, kebelezi befele a reklám a közmondásokat, most estünk túl a kóstolón, s ha lábra kap az étvágy, jöhet az újabb falat. Ihol egy kis javasolt áruminta, a továbbiakra. Hajnali árleszállításra: „Ki korán kel, akciót lel." Elalvás előtti változatban: „Pénztárblokkal dicsérd a napot." Hízelgő modorban: „Aki nálunk vesz, rossz ember nem lehet." Plusz egy közmondás (a cég ajándéka), házi használatra, bolti eladóknak: „Vásárlónak ne nézd a fogát." Nyilas Péter Több mint 800 álláshely veszélyben? Nőtt a munkanélküliség Tímár László kontra Magyar Narancs Két helyreigazítás Budapest (MTI) A Pesti Központi Kerületi Bíróság csütörtökön első fokon helyreigazításra kötelezte a Magyar Narancs cimű hetilapot a Dzsentrivilág Dél-Magyarországon című írásának Tímár László szegedi alpolgármesterre vonatkozó részleteivel kapcsolatban. Az alpolgármester bíró által ismertetett keresete szerint Tímár László kifogásolta a Magyar Narancs 2000. október 19i írásának azt a kijelentését, miszerint „a név (Mr. Húszszázalék) az alpolgármesteri közreműködéssel létrejött üzletek értékéből állítólag neki járó százalék mértékére utal, és bár eddig minden igyekezet hiábavaló volt annak bizonyítására, hogy Tímár alpolgármester ügyletei nemcsak pletykaszinten, hanem valóságosan is léteznek, az tény: az alpolgármester az utóbbi két évben Szeged egyik legtehetősebb polgárává küzdötte fel magát." A felperes helyreigazítást kért még arra az állításra is, amely szerint „a városlakók számára úgy tűnik, hogy gazdasági alpolgármestersége egyrészt arról szól, hogyan szedje meg magát, másrészt arról, hogy családtagjait, ismerőseit hogyan helyezze el a különböző fizetős pozíciókba". Az utóbbi kijelentésre két példát is hoz az írás: eszerint apósa egy folyóirat főszerkesztője, sógora pedig a városi televízió vezetője. Ez utóbbit tette szóvá a felperes, mert - miként közölte - rokona a televíziónál főrendező. A harmadik kifogásolt részlet szerint a polgármester „újabb pályázatot írt ki a vízközmű üzemeltetésére. A jól értesültek tudni vélik, hogy a nyertes már megvan, csak Barthának és Tímárnak kell lejátszaniuk egymás között a meccset." Az alpolgármester a keresetet azután nyújtotta be december elején a bírósághoz, hogy az általa kért helyreigazítás nem jelent meg a Magyar Narancsban. A hetilap szerkesztősége a csütörtöki tárgyaláson azzal védekezett, hogy ugyan nem a törvényes határidőn belül, de a Magyar Narancs december 7-i számában, a Szegedről szóló cikk második részével együtt az első és a második kifogásolt állításra részben, a harmadikra pedig teljes egészében kiadta a helyreigazítást. Bojtár Endre főszerkesztő szavaiból az is kiderült: a kifogásolt cikk szerkesztése azt a logikát követi, hogy először a szóban forgó szóbeszédet, majd annak cáfolatát, vagy az érintett reakcióját adják közre. Ez véleménye szerint mind az első, mind a második kifogásolt részben megtörtént. A felperes, aki a kiadott helyreigazításról a tárgyalásig nem tudott, annak tartalmát csak a harmadik pont vonatkozásában tartotta kielégítőnek, és keresetét fenntartotta. A bíró ítéletében arra kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedése után nyolc napon belül helyreigazítást közöljön. Eszerint a hetilap valótlanul híresztelte, hogy Tímár László saját vagyonszerzési céljai érdekében az alpolgármesteri közmegbízatásával visszaél. Az ítélet helyreigazításra kötelezi az alperest a második pontban is, amely a bíró indoklása szerint hamis látszat keltésére alkalmas. A cikk összefüggéseiben ugyanis úgy tűnik, mintha a felperes a szóban forgó két rokont ő maga nevezte volna ki pozícióikba. A harmadik pontban a bíró a helyreigazítást már megtörténtnek nyilvánította, újabb helyreigazítást nem rendelt el. Láncok 4280 Ft/db-tól, karláncok 1904 Ft/db-tól LEGYEN A PÁRJA ...LEGSZEBB A BALBAN Ékszergarnitúrák már 3900 Ft/g-tól Szegedi Konzervgyár: decemberben veszélybe kerültek a munkahelyek. (Fotó: Karnok Csaba) Különösebb drámai fordulatok nélkül ért véget a tavalyi esztendő a Csongrád megyei munkaerőpiacon. Két cégnél a ruhagyárban és a konzervgyárban - ugyan nyolcszázhatvan munkahely veszélybe került az év során, ám egyelőre mindkét cég tovább termel. Egyelőre a negyvenezer forintra emelt minimálbér munkaerő-piaci hatásai sem „robbantak" bombaként, mint azt többen várták. A Csongrád Megyei Munkaügyi központ legfrissebb, év végi jelentése is azt támasztja alá, egy év alatt több mint 370-el csökkent a munkanélküliek száma, ám az év utolsó hónapjaiban félszázzal mégis nőtt az állástalanok aránya. A központ által regisztrált megyei munkanélküliek száma az év második felében - júliustól - folyamatosan csökkent, s csak novemberben kezdett kissé emelkedni, egy hónap alatt pontosan 53 fővel. Érdekes, hogy az év végén főleg a férfiak munkahelyi kerültek veszélybe: miközben 98-an kerültek lapátra az „erősebb nem" képviselői közül, addig a női munkanélküliek száma 45-el csökkent. Figyelemre méltó az a tendencia is, amely szerint az esztendő során, főleg az utolsó negyedévben az általános iskolát végzettek munkahelyei szűntek meg nagyobb számban, miközben a szakmunkások és a szellemi foglalkozásúak körében jelentősen csökkent a munkanélküliség. Az egész évre jellemző volt, hogy a munkából kiesők több mint fele a különféle szolgáltatások köréből került az utcára. Ez is azt jelzi, térségünk nem túlzottan iparosodott, sokkal inkább a kereskedelem kínál vagy szüntet meg munkahelyeket. Új tendencia, hogy az elmúlt évben megnőtt a mezőgazdasági termelésből kiszorulók száma. Az év végén a munkanélküliek több mint 13 százalékát ez az ágazat adta. Jelentős különbségek alakultak ki a megye térségei között is tavaly. Míg az év során Makón volt a legmagasabb a munkanélküliség ráta* megközelítve a 10 százalékot is, addig október-novemberre a „hagymavárost" megelőzte Mórahalom, ahol jelenleg a legnagyobb ez az érték, 9,7 százalékkal. Az év utolsó hónapjaiban szinte változatlan, 8,2 százalékos volt az átlagos megyei munkanélküliségi ráta, mindössze Kisteleken emelkedett jelentősebben, majd egy százalékkal. Négy és félezer álláshelyet kínáltak az év végén a munkaügyi központ kirendeltségei, ami annyit tesz, hogy majd minden harmadik állástalannak juthatna hely, persze csak akkor, ha találkozna a kereslet a kínálattal. Egyetlen hónap alatt - novemberben - 1094 új munkahellyel gazdagodott a kínálat. A munkaadók közel fele szakmunkásokat venne fel, egyharmaduk segédmunkásokat keres és csak 11 százalékuk kínál jelenleg magasabb iskolai végzettségűeknek állást a megyében. Jelenleg a feldolgozóipar szívná fel a legtöbb munkaerőt, a bejelentett álláshelyek 38 százaléka ebből a szférából származik, leginkább a vendéglátóiparban nehéz ma elhelyezkedni, az érvényes álláshelyeknek mindössze 1,6 százaléka származik innen. Nem nevezhető túlságosan magasnak az a 40 ezer 380 forintos bruttó átlagbér sem, amennyivel a munkahelyeket felkínáló cégek szeretnék leendő alkalmazottaikat „elcsábítani". Januártól ugyanis ez egyenlővé vált a minimálbér összegével, így sokaknak megéri továbbra is munkanélküli segélyen maradni, s esetleg mellette feketén. különféle alkalmi munkákat vállalni. Rafai Gábor Szabadka helyett Szegeden forgattak a franciák Leshatár a Tisza-parton A budapesti Eurofilm Stúdió szervezésében francia filmesek forgattak a héten Szegeden. A Leshatár cimű tévéprodukció egy szerb férfi történetét meséli el, aki a '80-as években elhagyja hazáját, új életet kezd Franciaországban, majd az 1999-es NATO-csapás idején hazatér, hogy kimenekítse a háborúból a családját. Az alkotók eredetileg Szabadkán szerettek volna forgatni, de olyan sok akadállyal találkoztak, hogy inkább Szeged mellett döntöttek. Az elmúlt napokban a város több pontján is egy televíziós forgatócsoporttal találkozhattak a szegediek. A budapesti Eurofilm Stúdió szervezésében egy francia produkciós iroda, a Stephane Film egy játékfilm Jugoszláviában játszódó jeleneteit vette fel Szegeden. Azért épp itt, mert az eredeti tervekben szereplő Szabadkán túl sok akadállyal találkoztak. Már a beutazással is problémájuk volt, nem kaptak rögtön vízumot, és a forgatási engedélyek megszerzése is túl bonyolultnak tűnt. A szegedi belvárost látva úgy döntöttek, jobbak itt a feltételek, ráadásul az építészeti környezet hasonló, mint a határ másik oldalán. Mint a forgatást szervező Eurofilm Stúdió munkatársától, Tóth András gyártásvezetőtől megtudtuk, a film egy ismert jugoszláv futballistáról szól. Gojko a nyolcvanas évek végén otthagyja a kislányát, elválik a feleségétől, és kimegy Franciaországba, ahol ugyancsak sikeres focista lesz. Amikor kiöregszik, edzőként szerződtetik egy másodosztályú csapathoz, amit sikerül felvinnie az első osztályba. Franciaországban újra megnősül, sőt a történet idején már egy albán barátnője is van. akivel a hazai emlékeket is felidézi. Amikor 1999-ben meghallja, hogy a NATO bombázza Jugoszláviát, aggódni kezd volt feleségéért és leányáért. Kocsiba ül és hazamegy, hogy magával vigye őket Franciaországba, ahol biztonság és béke van. Legnagyobb megdöbbenésére egyetemista lánya is a közvetítésekből jól ismert célkeresztes pólóban jár a városban, ő is felvonul a hídra, hogy megakadályozza a lerombolását. A focista felesége - aki időközben újra férjhez ment - hallani sem akar az utazásról, sőt kérdőre vonja: Milyen szerb ő, hogyan szereti a hazáját? A férfi végül visszaindul Franciaországba, ám a magyar határhoz érve hirtelen megáll. Itt ér véget a film, az alkotók a nézőre bízzák a befejezést. A főszerepet a népszerű olasz színész, Remo Girone alakítja, aki 1948-ban született, a római színiakadémián szerzett diplomát. Érdekesség, hogy filmszínészként Jancsó Miklós Itáliában forgatott Róma új Cézárt akar című tévéfilmjében debütált, majd több kiváló rendezővel filmezett, többek között Ettore Scolával és Vera Belmonttal. Számos televíziós sorozatban is szerepelt, nemzetközi ismertségét elsősorban A polip című tévésorozatnak köszönheti, amelyben a hírhedt maffiózót, Tano Cariddit alakította. Nemcsak filmszínész, hanem neves rendezők - pl. Luca Ronconi, Peter Stein - alkotótársaként szívesen vállal színpadi feladatokat is. Az antik drámák mellett különösen szereti Csehovot, egyik legnagyobb színházi sikere a Ványa bácsi címszerepe volt. A film másik főszereplője a Szalontárói indult Nagy Abonyi Sarolta, aki két éve végzett a színművészeti főiskolán, valamint szerepet kapott még a magyar színészek közül Jónás Gabi is. A tévéfilmet Bemard Favre rendezi, operatőre Jimmy Glasherg, valószínűleg Leshatár címmel az egyik nagy francia csatornán mutatják majd be. Információink szerint Szegeden lakásokban, halászcsárdában, a Tisza-parton, a Széchenyi téren, a Belvárosi Miniplex előtt, valamint a múzeumnál forgattak. Utóbbi például a városi könyvtárként tűnik majd fel a filmben. Hollósi Zsolt forrás EGY, A JUGOSZLÁV STABILITÁS megteremtését elősegítő alapítvánnyal foglalkozik a Maholnap ma, este negyed nyolctól a Szegedi Városi Televízióban. Stúdióvendég: Mécs Imre. az alapítvány elnöke. CSALA KÁROLY TÁRLATA. Ma 17 órakor a Somogyi-könyvtárban Bodor Zoltán festómúvész nyitja meg Csala Károly grafikusművész kiállítását. A tárlat február 20-áig naponta 10-19 óráig látható. MÓRAHALMIAK TÓTH MENYHÉRT SÍRJÁNÁL. Húsz éve hunyt el Tóth Menyhért Kossuth-díjas festőművész. Mórahalom jeles szülöttje. Január 9-én, a mórahalmi Közösségi Ház szervezésében, harmincöt fős küldöttség látogatott el a Kalocsa melletti Miskére, amelynek temetójében végső nyugalomra helyezték a 76 éves korában elhunyt művészt, s megkoszorúzták Tóth Menyhért sírját. DESZKI ÜNNEP. Megalakulásának tizedik évfordulóját ünnepli a Deszki Falunkért Egyesület (DFE). Ebből az alkalomból az egyesület vezetése ünnepi taggyűlést rendez ma, pénteken délután 6 órai kezdettel a Faluházban. A résztvevők megemlékeznek a DFE megalakulásáról, számba veszik az azóta eltelt idószak eredményeit, s megvitatják az egyesület 2001. évi munkatervét. Az ünnep újévköszöntő batyubállal zárul. NAPTÁR A BORDÁNYIAKNAK. Ezekben a napokban viszik házhoz Bordányban az idei, képes falinaptárt, amelyet ajándékképpen kapnak a településen élő családok. A naptárt díszítő színes fotók a falu utcáit, tereit, parkjait, nevezetes épületeit, s a környező tanyákat mutatják be. A „Bordányi falinaptár 2001" a Bordány Község Fejlődéséért Közalapítvány kiadványa, s a helyi önkormányzat, valamint magánszemélyek, egyéni vállalkozók és gazdasági társaságok támogatásával készült. IRODALMI PÁLYÁZAT. Az Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft. kezdő és már befutott írók-költők számára pályázatot hirdet műfaji és tartalmi megkötöttség nélkül írásművek elkészítésére öt oldal terjedelemig. A pályamunkák folyamatosan beküldhetők. A kiadó ezen kívül tematikus pályázatra is várja az írásokafműfaji megkötöttség nélkül az alábbi témakörökben: 1. Én, a kommunista diktatúra áldozata; 2. Teréz anya - a nincstelenek gyámolítója; 3. Ünnepeink - alkalmi versek, alkalmazott irodalom (pl.: anyák napja, keresztelő, lakodalom); 4. Ámor nyila - szerelem a végzet hatalma; 5. Remixversek, a repoetizmus jegyében (kísérlet a XXL század egy új poétikai irányzatának megteremtésére, mely nagy költőink műveinek formai és tartalmi átdolgozását, posztmodernizálását, rapesítését célozza meg). Beküldési határidő: 2001. május 18., e-mail: alterra@elender.hu postacím: Alterra Svájci-Magyar Kiadó Kft., 1054 Budapest, Széchenyi u. l/D.