Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

PÉNTEK, 2001. JAN. 12. NŐ-UNIÓ 7 EU-nézet rt gyről a kettőre jutottunk. Mármint nem csupán ket12j tessel kezdjük írni a dátumot, hanem idén január Ijén a matematikusok szerint is átléptünk a harmadik évezred kapuján. A nők számával, a kettessel kezdődik az előttünk álló évek sora. Ha másért nem, hát ezért: a nőknek okuk van abban hinni, hogy eljött az ő idejük. A nők évszázada lesz a 21. század - olvastam egy férfi tanulmányát, aki hét tételben fejti ki, miért hagyja el Nóra, Ibsen drámájának lázadó asszonya végleg a babaházat. Képlete egyszerű: a 19. és a 20. század előkészítette a gyökeres változást, a nők felszabadultak a reprodukciós rabszolgaság alól, s felismerték, hogy új feladataik is vannak, egyebek közt a pénzügyek terén. Mert a nők jobban átlátják a hosszú távú összefüggéseket; nagyobb szükségük van a vagyonra; kezükben több gazdagság összpontosulhat; a társadalom jobban függ tőlük; jobb befektetők; egyébként nem lehetnek egyenjogúak; változnak életmodelljeik. A „tanulmány" végére egyértelművé válik, hogy a hízelkedő megállapítás-sorozat nem más, mint reklámfogás: egy bank pénzügyi szüfrazsett mozgalmat hirdet, női befektetői páholyok szervezéséi sürgeti. P

edig a jogaikért harcoló szüfrazsetteket, a kékharisnyákat még a nők sem szeretik. A túlzásaik miatt. Egyébként is az, hogy áj korszak kezdődik a „másik nem" történetében, bizonyos. Az elmáll évszázadban fenekestül fölfölfordult minden - a nők körül is. Változtak jogaik és kötelezettségeik, módosult családi és munkahelyi megítélésük, a keresetük, a vagyonuk, a szerepeik, az életesélyeik. Változott persze a közeg is, amelyben a nők és a férfiak élnek. Egyedül és/vagy kettesben. Újszászi Ilona Szeged legizmosabb hölgye világbajnoki címre tör Súlyok alatt szépül a nő? Gárgyán Rita háromszoros magyar bajnok, s egyszer állhatott már bronzérmesként a világbajnoki dobogón is. (Fotó: Schmidt Andrea) Szűkülő szakadék London (MTI) Az Economist Intelligence Unit londoni gazdaságelemző és kiadói csoport kedvezőnek tartja KeletEurópa hosszú távú gazdasági növekedésének kilátásait, annak ellenére, hogy 2001-ben a GDPnövekedés rövid távú megtorpanása várható a térségben. A kedvező külgazdasági környezet, a piacgazdasági reformok terén történt előrehaladás hatására Kelet-Európában és a volt Szovjetunió országaiban a gazdasági növekedés 2000-ben rekord ütemet ért el, átlagosan meghaladta az 5 százalékot, ami több mint a kétszerese az előző évi térségbeli átlagnak. Minden térségben kimagasló volt a GDPnövekedés, a leggyorsabb ütemben fejlődő gazdaságok: Türkmenisztán 18, Magyarország 5,3 százalék. A kelet-európai térségbe irányuló közvetlen külföldi tőkebefektetések az EIU becslése szerint 26,788 milliárd dollár tettek ki 2000-ben, több mint másfél milliárd dollárral többet, mint 1999-ben. 2001-re a londoni elemzők 30 milliárd dollár közvetlen külföldi tőkebefektetést prognosztizálnak. Ugyanakkor 2001-ben a térségben várhatóan csökken a gazdasági növekedés, egyrészt a szerkezetátalakítás és makrogazdasági szigorítás rövid távú hatásai miatt, illetve amian, hogy a gazdasági teljesítményre ható egyes egyedi tényezők hatása nem lesz tartós. Az egész térséget tekintve az EIU 2001-ben 4 százalékos GDP-növekedést vetít előre, Magyarországon 4,8 százalékot. A várható lelassulás ellenére a térség hosszú távon fenntartható, 4-5 százalékos gazdasági növekedéssel számolhat évente, mivel a globális háttér kedvező, számos ország számára az EU-bővítési folyamat újabb intézményi változásokkal és a költségvetési fegyelem fenntartásával jár. Ez ösztönzi a kereskedelem és a befektetések növekedését. A térség hosszú távú gazdasági kilátásait veszélyeztető kockázati tényezők közül a legfontosabb a külgazdasági környezettől való erős függés, ami Kelet-Európát sebezhetővé teszi a globális lelassulásoktól. Az EIU szakértői 2005-re várják az Európai Unió bővítését, amely véleményük szerint valószínűleg tömeges méretben, azaz szinte valamennyi kelet-európai tagjelölt felvételével valósul meg, Bulgária és Románia kivételével. Az EIU elemzése szerint a kedvező gazdasági kilátások ellenére a kelet-európai térség Nyugat-Európához való jelentős mértékű gazdasági felzárkózásának kilátásai bizonytalannak tűnnek a következő tíz évben. A közép-európai országok évi 4 százalékot meghaladó gazdasági növekedése is csak kismértékben szűkíti a térséget az EU-tól elválasztó hatalmas jóléti szakadékot. Legfont o s a b b adatai: 110-5880. Aligha kell többet elárulni ahhoz, hogy tudják: ez a cikk egy tökéletes alakú hölgyről és ez esetben sportolóról szól. Gárgyán Rita, a magyarországi női body-building kiemelkedő egyénisége csúcsformában készül a következő versenyeire. A fitneszmagazinok a szebbnél is szebb bodys hölgyek képeit közlik, a sörhasukra büszke férfiak mégis gyakorta elintézik egy kézlegyintéses véleménnyel az ügyet, így fogalmazván: a testét „gyúró" nő csúnya. Tiltott szerek nélkül Nos, aki szeretne megszabadulni efféle előítéleteitől, beszélgessen talán egy-két percet a magyar női testépítés legkiválóbb képviselőjével, a Szegeden élő és edző Gárgyán Ritával. A naturál (vagyis a tiltott teljesítménynövelő szereket elutasító) body building háromszoros magyar bajnoka, aki 1999-ben a legrangosabb megmérettetésen, a Los Angeles-i Musclemania névre keresztelt világbajnokságon harmadik helyezettként állhatott dobogóra, nemcsak fantasztikus alak tulajdonosa, hanem kedvessége, mosolya is rabul ejtő. Olyannyira, hogy - s lám, itt bújik ki a mélyből az előítélet nem is hinné az ember: ez a fiatalasszony naponta órákat tölt azzal, hogy súlyzók alatt görnyedve erősítse a testét. - Hadd pontosítsák: csupán napi másfél órát szánok edzése, mert a több éves tapasztalat azt mutatta, ennyi éppen elegendő ahhoz, hogy a sportágunkban ideálisnak tartott izomzatot fel tudjam építeni - mondta beszélgetésünk elején a háromszoros magyar bajnoknő. Egyegy edzésen két-három izomcsoportot dolgoztat meg alaposan, s ma már különösebb nehézség nélkül tudja végrehajtani a guggolást 90 kilós súlyzóval a vállán, míg a lábtológépen 200 kilogrammot is teljesített már. Ami pedig a hasizom formálását illeti: 6-800 hasprés, s nem kevés lábemelés gondoskodik arról, hogy Rita alapadatait 2001-ben e három számmal foglalhassuk össze - mellbőség 110 centméter, derékbőség 58 centiméter, csípő: 88 centiméter. Magassága 170 centiméter, súlya pedig 58 kiló. Fehérjeturmix, rizs, csirkemell - Természetesen a gondosan kidolgozott edzésprogram még nagyon kevés ahhoz, hogy valaki a body buildingben feljusson a csúcsra mondta Rita. - Rendkívül fontos az is, hogy a versenyző szigorú napi étrend szerint táplálkozzon. A nagy versenyek előtt 8 héttel például szigorú diétás program kezdődik. Ilyenkor reggel csak fehérje turmixot fogyasztok, ebédre következhet a főtt rizs, a főtt csirkemell, hal, amik mellé legfeljebb salátát tehetek a tányérra. Vajon kiért vállal egy szép hölgy ilyen aszkéta életmódot, egyáltalán mikor jutott eszébe, hogy belépjen a testépítők táborába? Nézzük, milyen válaszokat kínál Gárgyán Rita ezekre a kérdésekre! - Valaha fodrászként dolgoztam. Szülésem után másfél évvel, mert hogy egy ötéves kisfiú édesanyja vagyok ám mondta büszke mosollyal Rita -, vagyis több mint 23 évesen vettem először súlyzót a kezembe azzal a szándékkal, hogy kipróbáljam, vajon az ilyen edzésmódszer mennyit változtat az alakomon. Mielőtt még valaki is azt hinné, hogy súlyos zsírpárnáktól kellett megszabadulnom, elárulom: éppen hogy erősödni akartam, mivel túl vékonynak, találtam mindazt, ami a tükörből visszanézett rám. Mivel már az első versenyemet megnyertem, úgy láttam, ebben a sportágban komoly esélyeim vannak a sikerre, ezért mind intenzívebb munkába kezdtem. S most, 27 évesen - miközben edzői munkát is végzek - már az a célom, hogy komoly esélyem legyen a világbajnokság megnyerésére is. Az igazán nagy eredmények eléréséhez bizony elengedhetetlen, hogy az edzésekre vállalkozó sportoló kiváló genetikai adottságokkal rendelkezzen, olyan arányos testalkattal, amit a súlyos vastárcsák, a különböző izomfejlesztő gyakorlatok a kívánt mértékben formálni is tudnak. Gárgyán Ritát ilyen tulajdonságokkal ajándékozta meg a természet. De mit tegyen az, akivel nem bánt ennyire bőkezűen a sors? A magyar hölgyek: ápoltak, szépek - Azt tanácsolnám hölgytársamnak, hogy higgyék el: alakjuk változtatható, s ahhoz soha nincs késő, hogy valaki megkezdje testépítő munkáját egy edzőteremben. Persze mindenkiből nem lehet bajnok, de nem is ez a cél. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy mi nők is fitté, erőssé váljunk, mert akkor nemcsak formásabbak leszünk, hanem a mindennapi élet megpróbáltatásait is könnyebben viseljük el. A magyar hölgyeknek persze most sem kell szégyenkezniük. hiszen ápoltak, szépek, de a rendszeres testedzés ahhoz is hozzá segíthet, hogy fiatalos lendületünket mind tovább meg tudjuk őrizni - fogalmazta meg jó tanácsait Gárgyán Rita. Aki egyébként elárulta: a nagyon kigyúrt, izomhegy férfiak neki tulajdonképpen nem tetszenek... Bátyi Zoltán Kasszademokrácia a családban Nem az a legény, aki Egy, a nyolcvanas évek elején Angliában született tanulmány szerint a családok pénzkezelési szokásai árulkodnak a házastársak között fennálló hatalmi viszonyról. Az „erőforráselmélet" szerint minél komolyabb háttérrel rendelkezik egy partner, annál nagyobb hatalmat gyakorolhat a másik felett. Hogy ez hazánkban, a kilencvenes évek végén is így van-e arra a Nagy Ildikó, a Társadalomkutató Intézet (Tárki) munkatársa tanulmányban kereste a választ. Egy párkapcsolatban a felek különféle „erőforrásokkal" rendelkeznek, más lehet az iskolai végzettségük, a saját anyagi helyzetük, a jövedelmük, a pozíciójuk, eltérőek lehetnek a társadalmi kapcsolataik is. A kutatás kiindulópontjának tekintett angol tanulmány szerint a társadalmilag jobb státuszú fél rendelkezik a család pénze felett. A magyar családok pénzkezelési szokásai azonban némiképp eltérnek az angolszász mintától. Nem hangzik újdonságként az a tény, hogy a nők nem keresnek annyit - még ugyanabban a pozícióban, szintén magas végzettséggel sem -, mint a férfiak. Az angol elmélet szerint tehát a családok nagy részének pénzét a férfiember felügyelné. A Tárki 1998-ban végzett Háztartás Monitor felvételének adatai szerint a magyar családok hatvan százalékában demokratikusan, közösen kezelik a pénzt. A tanulmányból az is kiderül, hogy a háztartások egyharmadában az asszonyok kezelik a pénzt, függetlenül attól, hogy a családban melyik fél visz haza többet. Nagyon kevés, mindössze négy százalék, az olyan otthonok aránya, ahol a férj diszponál a kassza felett. A pénzkezelési szokások kialakulását számos tényező befolyásolja. Bár ezek közül az otthonról hozott minta a legmeghatározóbb, az is tény, hogy a pénz kezelésének szokásai idővel változnak. Másként bánik a család jövedelmévél a legidősebb korosztály, amelynek szülei mondjuk a húszas években családot alapítva a század elejére jellemző pénzkezelési mintákat „örökítettek" gyermekeikre és nyilván új szemlélet szerint adja? gazdálkodnak azok a fiatalok, akik alig tíz esztendeje élnek közös fedél alatt. Az otthoni kassza felügyeletének módja, s a családok igényei tehát különbözőek, ám a vizsgálat egyértelműen mutatja: a magasabb jövedelmű férfinak is nagyon ritkán van módja arra, hogy egyedül irányítsa a családi költségvetést. A vizsgálatban megkérdezettek iskolai végzettsége szoros összefüggést mutat a gazdálkodás módjával. A képzettebb családok nagyobb arányban alkalmazzák mind a közös, mind a független pénzkezelési szokásokat az alacsonyabb iskolai végzettségűekhez képest. A legfeljebb nyolc osztályt végzett megkérdezettek fele gazdálkodik közösen, a diplomásoknak viszont kétharmada. Az iskolázottsággal tehát fordítottan arányos a feleség kezében lévő kasszák aránya: minél képzettebb valaki,"annál kisebb eséllyel gazdálkodik ily módon. A tanulmány azt is megállapítja, hogy a rossz jövedelmi helyzetben lévők körében a legmagasabb a feleségek által kezelt kasszák aránya. Bár a módosabb rétegek otthonaiban túlnyomórészt a nők döntenek a büdzséről, ebben a körben mintha több férfi óhajtana pénzügyileg saját lábra álli. Katkó Krisztina Kevés az információ Munkatársunktól Jó ütemben halad Magyarország európai uniós felkészülése, ám az integrációval együtt járó változásokról a vállalkozók nem jutnak információkhoz mutatta ki a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Kisosz) felmérése. A megkérdezettek többsége várakozással tekint a csatlakozás elé, ugyanakkor tart attól, hogy a belső piacvédelmi jogszabályok hiánya miatt nem tudják felvenni a versenyt a tőkeerős nyugateurópai vállalkozásokkal. Eszem-iszom Munkatársunktól Európában elsősorban az éghajlati különbségek határozzák meg a táplálkozási szokásokat - állapítja meg a GfK Piackutató Intézet elemzése. A kontinensen a multinacionális kereskedelmi vállalatok terjeszkedése miatt ugyan tapasztalható már a vásárlási és étkezési szokások uniformizálódása, azonban a klímahatárokhoz kötött étkezési és ivási hagyományok, a termelési sajátosságok továbbra is viszonylag változatos fogyasztási szokásokat eredményeznek. A magyar étkezési szokások régiónként és településtípusonként is jelentős eltéréseket mutatnak. Az egyes élelmiszerek fogyasztásának gyakoriságában éles eltérés tapasztalható Budapest és az ország többi része között. Az ország legnagyobb részében a fehér kenyér és a hagyományos, főzött leves a legkedveltebb élelmiszer, míg a fővárosban ezeket megelőzi a kávé, a tea, a tej, a gyümölcs, a sajt, a felvágott és a zöldség is. Átmenet Budapest (MTI) Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon mintegy 40 kérdésben kér átmeneti szabályozást (derogációt) az Európai Uniótól a majdani belépés idejére. Ez a szám a közösségi joganyag 1 százalékát sem érinti - jelentette ki Gottfried Péter, a külügyi tárca integrációs államtitkárságának vezetője. A csatlakozási tárgyalások kezdetekor, 1998 tavaszán a magyar derogációs igények száma még csaknem 90 volt. Ez azért csökkenhetett 40-re, mert időközben változott a közösségi szabályozás, módosult a magyar csatlakozási céldátum, s az is kiderült, mely derogációs igények érvényesítésére nincs reális esély. A Nő-unió, a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programja keretében, Phare-támogatással jelenik meg. A Nó-unió mellékletet szerkesztette: Újszászi Ilona Phare^