Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-12 / 10. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JAN. 11. CSONGRÁD MEGYE 3 Magyar-jugoszláv vámos csúcstalálkozó Szervcsempészek a határon? Arnold Mihály: A magyar pénzügyőriskolákban már a szervcsempészet felderítésére is kiképzik a vámosokat. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tegnap délelőtt a röszkei ha­tárát­kelőhely­nél lépett át Jugo­szlávia te­rületére dr. Arnold Mihály altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka. Dr. Arnold Mihály kollégájával, Be­govics Vladannal találko­zott, akit a közelmúltban neveztek ki a jugoszláv szövetségi vámigazgató­ság vezetőjévé. Az altá­bornagyot a megbeszé­lésről, és a magyar vám­igazgatásra váró fölada­tokról kérdeztük. - Milyen kérdésekről tár­gyal a jugoszláv pénz­ügyőrség vezérigazgatójá­val? - Déli szomszédunknak döntenie kell arról, hogy bel­ép-e a Vámigazgatások Világ­szövetségébe. amelyből közel tíz esztendővel ezelőtt, az egy­kori Jugoszlávia felbomlásakor kilépett. Begovics Vladan igazgató úr korábban, még ki­nevezése előtt kinyilatkoztatta: országa mindenképpen tagja kíván lenni a szövetségnek, az azonban kérdéses, hogy Jugo­szlávia a korábbi tagsági vi­szonyát újítja meg - ez esetben ki kell fizetnie az elmúlt tíz esztendő tagdíjhátralékát vagy új tagként lép be a szer­vezetbe. Többek között ezekről a kérdésekról is szó esik a mai találkozón, amelyen a világszövetség főtitkárának kérésére február 7-i. belgrádi látogatását is előkészítjük. A szervezet júniusi, brüsszeli ülésén dönt majd Jugoszlávia felvételéről. - A gyakorlati életben mi­lyen jelentőséggel bír majd, ha Jugoszlávia újra tagja lesz a szövetségnek? - Ez elsősorban külkereske­delmi szempontból fontos. A Vámigazgatások Világszerve­zfetéhez tartozó országok elfo­gadják a kiotói egyezmény előírásait. Jugoszlávia nem tag­ja a szövetségnek, így határá­nál például érvényüket vesztik a nemzetközi vámokmányok. Mindezzel együtt az is igaz, hogy a két ország vámszervei között még a legnehezebb em­bargós években is szoros volt az együttműködés. Mindezek mellett a sze­mélyforgalmat is gyorsítani szeretnénk, a terveink szerint a közeljövőben megoldhatóvá válik, hogy a két ország köl­csönösen elfogadja egymás vámvizsgálatát az utasforga­lomban. Azaz az átlépésre je­lentkezőknek csak egy vizsgá­laton kell átesniük, és ez je­lentősen könnyítené az átke­lést. - A jugoszláv-magyar ha­tárforgalomban melyek a legkritikusabb vámigazga­tási kérdések? - Könnyű helyzetben va­gyunk, mert igen magas a ma­gyar vámmentes keret, egy há­romtagú család közel százezer forint értékű árut hozhat be. Emiatt nincsenek kezelhetetlen konfliktusaink a Jugoszláviából érkező magyar vagy külföldi állampolgárokkal. Elsősorban a külföldről Magyarországra tar­tó kereskedelmi áruforgalomra, és a csempészáruk felderítésére kell koncentrálnunk. Korábban egy kormányközi megállapo­dás is született erről, amelynek részletes végrehajtásáról is szó esik majd a mai találkozón. - Egy korábbi nyilatkozata szerint a drog- és az alko­holcsempészet mellett a jövőben számolni kell a szervcsempészettel is a ma­gyar határszakaszokon. Va­lós veszély ez? - Vámigazgatási tapasztala­tok, és titkosszolgálati informá­ciók szerint valóban számíta­nunk kell a szervkereskedelem megindulására. A magyar vámigazgatás a vám- és pénz­ügyőri iskolákban megkezdte a munkatársak felkészítését az úgynevezett donorcsempészet, és az emberi szervek csempé­szetének felderítésére. A szak­emberek egy része ugyan feles­legesnek ítéli a felkészülést, én azonban úgy vélem, szükség van rá. Az orvostudomány fejlődésével ugyanis a szegény, rossz egészségügyi ellátással rendelkező országok helyett a szervkereskedők inkább a fej­lettebb államokból szerzik be a „jobb minőségű", azaz egész­ségesebb alanyoktól, kevesebb kockázattal, és magasabb áron értékesíthető emberi szerveket. A donorhiány pedig világszerte problémát okoz az egészsé­gügyben, piacot tehát nem ne­héz találni. - Akadt már fenn szerv­csempész a magyar vámo­sok hálójában? - Igen, találtunk már a hat­árokon emberi szerveket, igaz, ezek nem átültethető, életfon­tosságú szervek voltak. Kéri Barnabás - jegyzet Sárdobálás A Z új egészségügyi miniszter, Mikola István - ahogyan annak idején őfogalmazta - szerepvállalásának egyik és legfőbb feltétele az volt, hogy csak akkor fogadja el a tárca vezetését, ha az egészségbiztosítás felügyelete a Pénz­ügyminisztériumtól az egészségügyihez kerül. A feltétel tel­jesíttetett és egyben Mikola miniszteri kinevezése megtör­tént annak ellenére, hogy már miniszteri posztra emelésé­nek hírére támadásba lendültek ellene azok a végsőkig el­szánt gazdasági érdekcsoportok, amelyek az egészségbizto­sítási pénztárhoz kötődtek. Már az idő tájt igyekeztek besá­rozni: feljelentették, korrupcióval vádolták a Miniszterel­nöki Hivatalnál. Az igyekezet nem hozta meg a várt eredményt, Mikola elnyerte Orbán bizalmát, s rögvest meg is kezdte a tiszto­gatást tárcájánál és az egészségbiztosítónál. Már első munkanapján kezdeményezte az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár főigazgatójának. Lampé Zsoltnak a felmen­tését, és beígért további személycsereket az OEP élén. Munkába állása után alig egy héttel azt javasolta a kor­mányfőnek, hogy vegyék vissza - a Gógl Árpád nevével fémjelzett, s nyilván végkielégítésként és vigaszdíjként az exminiszternek adományozott - Nemzeti Egészség Kht. be­jegyzési kérelmét. Mikola ezt azzal indokolta, hogy a tár­saság több milliárd forintos állami vagyona fölött azonos jogokkal rendelkeznének azok a magánszemélyek, akik mindössze 100 ezer (!) forintos törzsbetéttel válnának tu­lajdonossá, s akiket maga Gógl invitált a kht.-ba. Mikola követelését Orbán teljesítette, s visszavonatta a bejegyzési kérelmet jelezve e lépéssel, hogy (egyelőre) kegyeltje az új miniszter. Ennyi, torkon lenyomott gombóc már sok volt az egész­ségügy eddigi haszonélvezőinek és sebtében előhúzták a Mikola-dossziét, amiben találtak szeplőket a miniszter előéletében. Nevezetesen azt, hogy Mikola az Országos Vé­rellátó Szolgálat főigazgatójaként állítólag érdekelt volt ab­ban a cégben, amellyel - közbeszerzési eljárás nélkül - a vérellátó szerződést kötött. M ikola belépésével úgy tűnik új frontvonal nyílt, s meg­kezdődött a sárdobálás - a többi után és mellett - az egészségügy berkeiben is. A „szabályok" ugyanazok: ha te beleturkálsz az én házépítési ügyembe, akkor én megpiszká­lom a te vagyon(nyilatkozat)od, ha te be köpsz a több millió „dokumentumom" miatt, akkor én kitálalok a te simlije­idről, ha te kilöksz a pénzes buliból, akkor én elhúzom a te korrupt ügyeid bizonyítékait. Nem hagyja magát senki, mert a pénz az Isten, ami őket vezérli. Tömik a zsebüket egymás nyakára hágva, s azt akár elvágva. Csak a pénzre és a hatalomra koncentrálnak, végtére ezért türemkedtek pozí­cióba. ^ . j . tcJU^ •1 ConCorde • irect Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12., www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000, 1999, 1998 „Az év brókercége" (Budapesli Értéktőzsde) Nem egészen 9 milliárd forintos forgalom mellett mintegy fél százalékot csök­kent a BUX index. A négy nagy közül a Mol tovább esett, a másik hárommal nem történt semmi különös. A második vonalból az Égis emelkedett, míg a Grap­hisoft tovább esett a közel­múltban kiadott negatív hírek hatására. Mindkét részvény­ben érdemi forgalom volt. így az árváltozások irányadónak tekinthetők. Varga Mihály pénzügyminiszter kijelentette, hogy idén nem változik a fo­rint árfolyamrendszere, azaz nem lesz sávszélesítés. A részvénypiacot hidegen hagy­ta az információ. A jó hangulatú New York-i nyitás hatására az európai ér­téktőzsdék érdemben emelked­tek késő délutánra, az erősödés mértéke 1-1.5 százalék között mozgott. Néhány nagy távköz­lési vállalat vitte a prímet, vala­mint az olajrészvények, ame­lyeket a fekete arany drágulása segített. Amerikában a Nasdaq nem aggódott különösebben a Yahoo negyedéves eredménye­in és csalódást keltő 200l-es ki­látásain, így lendületes emelke­désnek indult az index. Eközben az euró ismét 95 dollárcent fölé tört, a befek­tetők attól tartanak, hogy az Egyesült Államokban a gazda­ság további lassulására utalnak majd a pénteki kiskereskedelmi adatok. Részvény Záróárfolyam (Ft) Forgalom (mFt) Változás Égis 10600 289 2,91% MATAV 1200 2167 0% MOL 4885 3061 -3,27% OTP 15600 864 0% Rába 2480 5,45 -0.2% Richter 15695 1410 0,35% TVK 4300 15 -2,05% BUX 7704 -51 pont -0,66% Februártól Cegléden is Pick A korábbi várakozások­kal ellentétben nem január közepén, hanem csak feb­ruár l-jén kezdődik a ter­melés a Pick Szeged Rt. új üzemében, Ceglédén. Ezek­ben a napokban azonban már veszik föl a dolgozó­kat: előreláthatóan 130­150 főt alkalmaznak majd a Pest megyei városban. A Pick Szeged Rt. 2000. szeptember 15-én vásárolta meg a Ceglédhús Kft. eszköze­it, ingatlanait a felépítmények­kel és a hozzájuk tartozó beren­dezésekkel együtt. Vagyis nem a céget, hanem csak annak esz­közeit szerezte meg a szegedi központú tőzsdei cég. Erre a lé­pésre a Gazdasági Versenyhi­vatal (GV) december közepén adta áldását, ám ez már senki­nek sem okozott meglepetést, hiszen egy ilyen méretű kapacitás­bővítés nem befolyásolta ér­demben a magyar húsipari ver­senypiacot. Az előzetes elképzelések kö­zött az szerepelt, hogy január közepén indul a gyártás, a felú­jítási munkák azonban elhúzód­.tak - mondta el kérdésünkre válaszolva Kühn András, a Pick Szeged Rt. húsigazgatója. A Ceglédhúsnál az üzem és az eszközök megvásárlásának időpontjában már nem folyt ter­melés, a Pick elképzelései kö­zött pedig az szerepeit, hogy nem is alkalmazzák a korábbi technológiát. Vagyis a sonka­technológia helyett az exportra szánt húsrészdarabolást indítják be - csaknem 100 százalékos bizonyossággal - február 1 -jén. (A „sonkavonal" különben Ka­puvárra, a Ringához kerül.) Kühn András közölte: a technológia-váltáshoz Cegléden a teljes rendszert át kell építeni, valamint ki kell javítani a hűtőház hibáit is. A Pest me­gyei városban a volt Ceglédhús mintegy 2000 tonnás hűtőkapa­citással rendelkezett, aminek megléte csábító volt a Pick szá­mára annak fényében, hogy az anyavállalat, illetve a győri Ringa 1000-1000 tonnás tároló­kapacitását így megduplázhat­ták. A Pick-esek ezekben a na­pokban már veszik föl az új dolgozókat a ceglédi üzemhez, az előrejelzések szerint 130­150 alkalmazottra lesz szükség. Régen ennél a létszámnál töb­ben dolgoztak a volt Cegléd­húsnál. A Pick Szeged Rt. ve­zetése azonban gyanítja, hogy hamarosan megint munkaerő­felvételt hirdethetnek a már be­indult üzemben. Falcét* Klára Kétszeres pénz beruházásokra A Vivendi negyvennégy milliárdja Munkatársunktól Tegnap délelőtt sajtótá­jékoztatót tartott Budapes­ten Polányi Sándor, a Vi­vendi Telecom Hungary csoport vezérigazgatója. Polányi Sándor elmondta, hogy a Vivendi (amelynek tagja a Csongrád megye távbeszélő szolgáltatását ellátó V-fon Rt. is) idei ár­bevétele várhatóan eléri a 44 milliárd forintot. A ve­zérigazgató kifejtette még, hogy a Vivendi idén 3 milliárd forintot költ beru­házásokra; ez az összeg kétszerese a tavalyinak. A sajtótájékoztatón mu­tatták be a veszprémi köz­ponttal működő, 200 mil­lió forintos beruházással létrehozott Vivendi Tuda­kozót (amelynek szolgál­tatását a 198-as telefon­számon kérhetjük), vala­mint az új szolgáltatás-fel­ügyeleti központot is. Utóbbi (angol nevén: Ser­vice Management Cent­rum) Budaörsön működik, s félmilliárd forintba ke­rült. Holnapi lapunkban Molnár lemondott és vizet iszik Munkatársunktól Molnár Róbert Csongrád megyei országgyűlési képvi­selő a héten lemondott a Kis­gazdapárt fótitkár-helyettesi posztjáról. Okként azt jelölte meg, hogy rá akarták bírni a pártja gödi tanácskozásán ál­tala készített jegyzőkönyv meghamisítására. Hogyan éli meg a párt körüli botrányokat, kettészakadnak-e a kisgazdák, miért vállal olykor „bohóc szerepet" is? Egyebek mellett ezeket kérdezte V. Fekete Sándor a képviselótól abban az interjúban, amelyet holnapi számunkban olvashatnak. A képviselő csütörtöki nap­ját a TV 2 kamerája követte végig, így elkísérte őt a stáb lapunk szerkesztőségébe is. Molnár Róbertnek már az interjú előtt kiszáradt a torka, ezért V. Fekete Sándor frissen csapolt szódavízzel kínálta őt. (Fotó: Nagy László)

Next

/
Thumbnails
Contents