Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-02 / 1. szám

KEDD, 2001. JAN. 2. A HELYZET 13 Klebelsberg és a Nyugat Európa kapujában A megye parasztságának átalakulása Őstermelők és vállalkozók A régi paraszti világra mezőgazdasági vállalkozók emlékeztetik az embert. (Fotó: Gyenes Kálmán) „Szerte a Kárpátok koszorújában, egészen a legszélső székely gyepűig mi, magyarok voltunk és vagyunk azok, akik a nyugati lélek dómjait, fellegvárait és lobogó tűzhelyeit felépitettük. Tőlünk keletre egy más Európa következik. Éppen ezért kellett és kell mindig Európát a vérünk utolsó csepp hullásáig megvédenünk. Szeged is egy ilyen végvár" írja Klebelsberg Kuno vallásés közoktatásügyi miniszter, a város újjáteremtöje 1927-ben. Klebelsberg Trianon után világosan látta, hogy ahhoz, hogy elszigeteltségünkből ki tudjunk törni, a Nyugat rokonszenvét vissza tudjuk szerezni, ezeréves kultúránk értékeit kell felmutatnunk: „Ma, amikor kezünk annyi téren meg van kötve, a szellem régióiban ellenben korlátlanul cselekedhetünk, éppen a nagy kulturális erőfeszítéseknek van itt az ideje". Történelmi példákon keresztül mutatott rá, hogy a kulturális felemelkedésünk mindig előkészítője volt politikai felemelkedésünknek, és bukásunk.a kultúra elhanyagolását követte. Lelki és erkölcsi megújulás nélkül nincs olyan gazdasági fellendülés, amely a közjót szolgálja. Szent István az ország megszervezése előtt felvette a kereszténységet, Mátyás nagyvonalú nyugati politikájához szükség volt a reneszánsz művészet behozatalára. „Ha a politikai demokráciát nem előzi meg kulturális demokrácia, az katasztrófához vezet." A magyar múltból azt olvasta ki, hogy nemzetünk a „katasztrófák nemzete", a legsötétebb helyzetekben is megtalálta önmagában a talpraálláshoz és feltámadáshoz szükséges erőforrásokat. Ennek szellemében építi ki tudományos kapcsolatainkat a Nyugattal, hozza létre szerte a világon a magyar intézeteket, a „magyar kultúra őrszemeit", ahol ösztöndíjasaink ezrei tanultak és kutattak, hogy hazatérvén a kint szerzett tudást itthon, a nemzet számára kamatoztassák. Hívására így talált tanszékre és otthonra Szegeden Szent-Györgyi Albert, aki máig is az egyetlen Nobeldíjasunk, aki a legmagasabb tudományos elismerést itthon és városunkban nyerte el, vagy Bay Zoltán fizikus, aki az amerikaiakkal egy időben „tapogatta le a holdat" radarkészülékével. Az országcsonkítás következtében az árvíz után lendületes fejlődésnek indult Szeged elvesztette kedvező központi fekvését az országban és hagyományos kapcsolatait a Délvidékkel, és felrémlett a balkanizálódás veszélye. Klebelsberg egyedülálló népiskola-építési programja keretében 3500 tanterem, 1500 tanítói lakás épült elsősorban az Alföldön, így a szegedi tanyavilágában is. Az iskolák nemcsak a tanyák oktatási, hanem kulturális, vallási, sport, nem ritkán egészségügyi központjai is voltak a térségnek. A tanköteleseken kívül az iskolán kívüli népoktatás keretében felnőttek százezrei tanultak. Hála a világhírűvé lett magyar oktatásnak az analfabétizmus megközelítette a nyugat-európai szintet. Klebelsberg igazi városképző elemnek az egyetemet tartotta, mert „a paprika és délibáb nem városképző elem". Ezért is építi és szereli fel Szegeden az egyetemet (Dóm téri épületegyüttes, klinikák, központi épületek, kollégiumok, sportpálya stb.) és hozza le Budapestről a pedagógiai főiskolát. „Bízvást mondhatom, hogy beltelki elhelyezésben nincs Európának egyetlen olyan szép, egységes és monumentális egyetemi telepe, mint amilyen éppen a szegedi lesz". Itt kapott otthont a Temesvárról elűzött Csanádi püspökség és hittudományi főiskola is. így Szeged nemcsak egyetemi, hanem egyházi központ is lett. Tudás és erkölcs elválaszthatatlanok egymástól! Vidékfejlesztő decentralizációs politikájában a szegedi egyetem feladatának szánta az Alföld speciális kérdéseivel (árvizek, öntözés, népegészségügy, csecsemőhalandóság, munkanélküliség, növény- és állatvilág, néprajz stb.) való tudományos foglalkozást: „a szegedi templomtér laboratóriumaiban megindul a munka, folyik a küzdelem az Alföld sajátos problémáinak megoldásáért. A szellem azután sugárzik ki, tovább a tanyai iskolák révén az egész Tisza-mellékére. A klinikák nyerték a magyar egyetemi gondolat első csatáit, a másodikat a természettudományi laboratóriumok fogják nyerni". Klebelsberg „alföldi gondolata" olyan nagyszerű tudományos értékekben valósult meg, mint Szent-Györgyi kísérletei, mikor a szegedi paprikából előállította a C-vitamint, vagy az MTA Szegedi Biológiai Központ nemzetközi hírű genetikai kutatásai vagy legújabban „Szeged, mint régióközpont" elképzelések. Klebelsberg európaiságunkat az oktatástudomány és egészségügy európai szintre való emelésével és támogatásával érte el. „Európa közepén nem veszíthetünk időt a természettudományok, a technika, a gazdasági és orvostudományok terén" vallotta, és sorai ma időszerűbbek, mint valaha. A mainál sokallta nehezebb helyzetben, vesztes világháború és megcsonkíttatás után a vagyontalan és vallásosan is elkötelezett grófnak évek alatt sikerült Szent István-i léptékű kulturális, tudományos programot megvalósítani, amely most már a Széchenyi téren Melocco Miklós szobrán olvasható. Miért ne sikerülhetne akkor ma nekünk fél évszázaddal a háború után?! Európa nem végződhet Hegyeshalomnál még akkor sem, ha bent leszünk az Unióban! Klebelsberg sorai nekünk szólnak ma is: „A múltkor a Tisza partján közeledtünk Szegedhez, s igazi öröm fogott el mindnyájunkat, mikor már nagyon messziről megpillantottuk a fogadalmi templomnak az alföldi ködből kiemelkedő campanille-szerű tornyait. Valahogy a magyar Köln van ott lenn a Tisza és Maros összefolyásánál kialakulóban, amely a maga erőteljes városi egyéniségével mindig hatalmas támasza lesz a magyar nemzeti gondolatnak, a nemzeti művelődésnek és kultúrának". Isten segítsen, hogy a harmadik évezredben is így legyen! Dr. Hencz Péter A tavasszal végrehajtott általános mezőgazdasági összeírás már az agrár népesség jelentős átalakulásáról ad számot. Míg 1991-ben országosan mintegy 1 millió 400 ezer mezőgazdasági termelést folytató gazdaságot írtak össze, addig mostanra számuk 960 ezerre csökkent. Legnagyobb lemorzsolódás az egy hektár alatti gazdaságoknál következett be: számuk az 1991-es 1 millió 260 ezerről mintegy a felére, 680 ezerre apadt. Az 1-10 hektár közötti területen gazdálkodók száma mintegy 100 ezerrel gyarapodott, így elérte a 232 ezret. Legnagyobb növekedés azonban a 10-100 hektár közötti kategóriában tapasztalható. 1991ben mindössze ezer volt belőlük, jelenleg pedig már 49 ezer működik. A száz hektárnál nagyobb nyugat-európai farm méretűnek tekinthető gazdaságok száma pedig mintegy kétezer, amelyek a magángazdaságok által használt összes termőterület 18 százalékán gazdálkodnak. Erezhető tehát a családi, vállalkozói gazdaságok előretörése, ami azzal is magyarázható hogy a mezőgazdasági területből a szövetkezetek és a gazdasági társaságok részaránya az elmúlt években fokozatosan csökkent és ma már mintegy 45-48 százalékot tesz ki. A terület nagyobb hányadán ma már magángazdaságok működnek. A nyugati értelemben vett farm méretű gazdaságok száma azonban továbbra is alacsony. A száz hektárnál nagyobb területet használó 2000 gazdaság jelentős része ugyanis juhtenyésztéssel foglalkozik, amely az Budapest (MTI) Hatályba lép január l-jén, hétfőn az új szövetkezetekről szóló törvény. A régi típusú szövetkezetek a törvény hatályba lépésétől számított ötödik naptári év végéig működhetnek, szövetkezeti üzletrészt azonban nem bocsáthatnak ki, a korábbiakat pedig be kell vonniuk. Az a szövetkezet, amely alapszaösszes juh állomány több mint 24 százalékát birtokolja, de az összes szarvasmarha állománynak csak 6,6 százaléka, a sertés állománynak pedig mindössze 2,4 százaléka van a tulajdonában. E gazdaságok által használt területek nagyobb része gyep-legelő. A megye agrártársadalmában végbement változásoknak is az említettek a fő jellemzői - bizonyos sajátosságokkal. A tavaszi összeírás 51 ezer 400 magángazdaságot talált a megyében, amely ugyanennyi családod jelent. E családokhoz 133 ezer személy tartozik, bár nem mindnyájan mezőgazdaságban dolgoznak, de „részmunkaidőben" besegítenek a családi gazdaságban. E társadalmi csoport felöleli a megye agrárnépességének nagyobb részét, hiszen a mezőgazdasági szövetkezetek tagjai és a gazdasági társaságok dolgozói jelentős részének szintén van magángazdasága. A statisztika azt a lakossági csoportot azonban nem foglalja magában, amely a mezőgazdasághoz kapcsolódik ugyan, de említésre méltó gazdasággal nem rendelkezik. Érdekes, hogy mind 1991hez, mind az 50 évvel ezelőtti 1949-es viszonyokhoz képest mintegy egyharmaddal csökkent a gazdaságok száma, legnagyobb mértékben az egy hektárnál kisebb törpegazdaságoké. Mai összetételük jórészt tükrözi az 1949-es viszonyokat. Az akkori mintegy néhány ezerre tehető árutermelő, családi vállalkozói gazdaság mellett közel húszezer kertész - (hagyma- és zöldségkertész, fűszerpaprika termelő), szőlős és gyümölcsös kisgazdaság működött a megyében. A többi mintegy 50 ezer önellátó, hagyományos paraszti gazdaság volt, amely kis méreténél fogva csak korlátozott árutermelésre volt képes. A mostani adatok arról tanúskodnak, hogy a nagyarányú csökkenés ellenére továbbra is sok az egy hektárnál kisebb - jórészt önellátást szolgáló - törpegazdaság. Arányuk mintegy 60 százalékot tesz ki, számuk mintegy 30 ezer. Figyelemre méltó, hogy részarányuk mind az országos 72 százaléknál, mind a Békés megyei 65 és a BácsKiskun megyei 63 százaléknál alacsonyabb. Ez arra mutat, hogy a belterjes kertész és az állattenyésztő gazdaságok egy része az egy hektárnál nagyobbak csoportjába küzdötte fel magát. Ez az említett, mintegy 30 ezer paraszt család tekinthető - újra használatba vett fogalom szerint őstermelőnek. Az 1-10 hektár közötti gazdaságok (számuk mintegy 18,5 ezer) aránya mintegy 34 százalékot tesz ki, ami jóval magasabb, mint a szomszédos megyéké (Békés 28 százalék, Bács-Kiskun 30 százalék) mind az országosnál (23 százalék). Mindez élősorban azzal magyarázható, hogy az intenzív kertészeti termelést folytató gazdaságok az 1-10 hektár közöttiek csoportjába tartoznak. Mind országosan, mind a megyében az utóbbi időben tapasztalható az agrártermelést folytató gazdaságok szakosodása Ebben a sorban külön csoportot képeznek a belterjes termelést folytató, zöldség-virág- és dísznövény-kertészek, valamint a gyümölcsös és szőlős gazdák. A megyére jellemző intenzív kertész gazdaságok aránya igen magas, eléri az 1,2 százalékot. Országosan ez az arány mindössze 0,4 százalék és az egész DélAlföldön is csak 0,6 százalék. A magángazdaságok üvegházi és fóliakertészete igen magas szakmai színvonalról tanúskodik, árutermelésük nagyarányú, jelentős értékű exportot bonyolítanak le. A több ezer kertész nagy része legalább középfokú szakmai végzettséggel rendelkezik, de vannak közöttük felsőfokú diplomával rendelkezők is. A szakosodott agrártermelők másik nagy csoportját a gyümölcsös és szőlősgazdák alkotják, akiknek a száma szintén több ezerre tehető. Zömmel ők is az 1-10 hektár közötti gazdasággal rendelkezők táborába tartoznak. Munkájuk szintén magas, szakmai tudást igényel. A szőlősgazdák egy része már saját borpincészetet is kialakított, saját maga palackozza, értékesíti termékét. Érvényesíti az agrártermelésnek a szükségszerű követelményét, hogy a terméket minél magasabb feldolgozottsági fokon kell értékesíteni, így érhető el magasabb nyereség. A magángazdaságok szakosodása abban is kifejezésre jut, hogy elválik a csak földterülettel rendelkező, illetve a csak állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok csoportja. A csak földműveléssel foglalkozók részaránya a megyében 28 százalékot, a csak állattenyésztéssel foglalkozóké 23 százalékot tesz ki. Ebben pozitív és negatív fejlemény is tettenérhető. Az állattenyésztésre szakosodott gazdaságok szakmai színvonala növekszik. A felvásároló, feldolgozó cégekkel szerződéses kapcsolatot alakítottak ki, ami növeli termelési és értékesítési biztonságukat. Tenyésztői munkájukban biztosítja a szakmai követelmények betartását. Ugyanakkor bizonyára törvény összefüggő más közös feladatok megvalósítását jelöli meg a szövetkezetek feladatául. A törvény meghatározza, hogy a szövetkezet az alapszabályban meghatározott összegű részjegy-tőkézömmel olyan személyekről van szó, akik mezőgazdasági termelésre, földművelésre már nem vállalkoznak. Földnélküliek vagy kevés földjük van, amit bérbe adnak, esetleg idős koruk miatt csak ház körüli állattenyésztésre vállalkoznak. A takarmányt nem maguk termelik, hanem vásárolják, ami megnöveli termelési költségeiket. Egzisztenciájuk a felvásároló cégektől függ, ami eléggé bizonytalanná teszi jelenüket és jövőjüket. Azok a gazdaságok fejlődőképesebbek amelyek földműveléssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak. Ezek részaránya a megyében több mint 47 százalékot tesz ki, amely magasabb mind a dél-alföldi régió 43, mind az országos 38 százalékánál. A 1-100 hektár közötti földterülettel rendelkező gazdaságok a megyében (2900 gazdaság) 5,4 százalékot alkotnak, ami némileg magasabb az országosnál, de elmarad mind Bács-Kiskun 6,2, mind Békés 6,9 százaléka mögött. Ugyancsak alacsonyabb a nyugati értelemben vett farm méretű, 100 hektárnál nagyobb gazdaságok súlya nálunk (alig több mint 100 gazdaság), mint a két szomszédos megyében. Ugyanakkor az intenzív kertészeti termelést, belterjes gazdálkodást folytató és több lábon álló, földműveléssel és állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságok magasabb aránya következtében megyénk magángazdaságai az állatsűrűség és a gépi ellátottság tekintetében megelőzik a két szomszédos megyét és az országos átlagot is. Az egy magángazdaságra jutó sertésállomány nálunk 7,4 db (Békés 7,2, Bács-Kisun 5,3, országos 5,2), tyúkfélék 49 db (Bács-Kiskun 44, Békés 32,4, országos 42), egyedül a szarvasmarha-állomány magasabb némileg másutt. A magángazdaságok művelése alatt álló 1000 hektárra jutó traktorok száma megyénkben 55 db (Békés 27,6, Bács-Kiskun 40,1, országos 42), kombájnoké 2,7 db (Békés 2,3, Bács-Kiskun 2,1, országos 2,8). A megyében összesen 7800 traktor, 400 kombájn és 2000 tehergépkocsi van a magángazdaságok tulajdonában. A megye 51 ezer 400 egyéni gazdájának átlag életkora férfiak esetében 53, nők esetében 57 év. Az őstermelőnek tekintett nagy csoportnál ez bizonyára jóval magasabb. Összefoglalva az állapítható meg, hogy az árutermelői, családi, vállalkozói gazdaságok száma bizonyára meghaladja a 20 ezret. Tulajdonosaik már nem, a régi értelemben vett parasztok, hanem vállalkozók. A néhány hektáron termelő, vagy kevés állatállományt tartó családok, akiket régi új elnevezéssel őstermelő-nek tartanak, jórészt még a régi paraszti világot képviselik. Tamasi Mihály vei alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok saját gazdálkodása eredményességének előmozdítását, illetve esetenként tagjai, munkavállalói és azok hozzátartozói kulturális, oktatási, szociális szükségletei kielégítését szolgáló, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet. Január elsején hatályba lepett Új szövetkezeti bályát eddig az időpontig a törvény rendelkezéseinek megfelelően nem módosította vagy gazdasági társasággá át nem alakul, jogutód nélkül megszűnik. Az új jogszabály a beszerzések, termékek feldolgozásának, értékesítésének a lebonyolítását, a tagok fogyasztási szükségleteinek kielégítését, valamint hitellel való ellátását, illetve a tagok gazdasági tevékenységével