Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-07 / 286. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2000. DEC. 7. Egy pedagógus emlékére Egy esztendeje, 1999. december 7-én, közlekedési baleset áldozata lett dr. Palásthy Pálnc Baranek Ilona középiskolai tanár. Egy Kossuth Lajos sugárúti zebrán ütötte el egy eszeveszetten száguldó személykocsi. Hatvankilcne éves volt, de egyénisége, szíve, a benne szüntelenül lobogó lelkesedés nem engedte megöregedni. Ica néni - ahogyan mindenki szólította örökifjú volt, s most már mindörökre az marad. A Kórösy József Közgazdasági Szakközépiskolában, majd a Déri Miksa Ipari Szakközépiskolában tanított. A Déri iskolaújságjának márciusi számában Így emlékeztek rá: „Mindannyiunk, tanárok és diákok példája volt életkedve, optimizmusa, akarata, a Sorssal való szembefordulása: a nagy csapásokat és a mindennapi élet kis bosszúságait, hántásait, igazságtalanságait is legyőzte, soha nem törődött bele semmibe, hitte, hogy az. ember mindent megváltoztathat, ha van kitartása, elhatározása." Tanítványait „fiaim"-nak szólította, sugárzó hittel, szeretettel tanított magyar irodalmat, nyelvtant. Nyitott szívvel fordult diákjai felé is; még a legkomiszabb, legkészületlcnebb kamaszban is a jót és szeretetre méltót kereste. Temetésén így búcsúztatták: „Belső tűzzel, eleganciával oktatta tantárgyait. Megtanított a magyar nyelv szeretetérc és tiszteletére... Mindenki szerette, mert szerény volt. Szétosztotta köztünk mindenét, tudását, bölcsességét, nyugalmát, emberségét." Egykori tanítványaként négy éven át járhattam Ica néni óráira. Huszonöt év után is hallom hangját, amit Hemingway-ről vagy Sánta Ferencről beszél, hallom nevetését, s ha belelapozok egy könyvbe, amelynek szerzőjét irodalmi szakkörön ő ajánlotta figyelmünkbe. még arra is emlékszem, ahogyan a tábla előtt állt, s „mesélt" íróról, alkotásokról, a szavak és gondolatok szépségéről. Ica néni nincs többé. De amfg tanítványai élnek, szívükben éltetik őt tovább. Kgy régi kőrösys diákja sms: 06-30 218-tMl Kedves Olvasóink) Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-1111 -es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! Merre mulat? Hiába van kint a Rókusi körúton a Tcsco előtt a kötelező haladási irányt jelző tábla, ami tiltja a jobbra kanyarodást, ha az útburkolati jelet még nem tüntettek el - írja egyik olvasónk, aki arra utal, hogy az útkereszteződés előtti besorolást jelző nyilak még most is lehetővé teszik a jobbra kanyarodást. (30/312-15-19) Hol lehet? Egyik olvasónk azt szeretné tudni, hol található Szegeden jelmezkölcsönző. (20/361-22-18) Kóbor ebek. A Hóbiárt basa utcán sokan járnak a közeli étterembe, és a közelben van egy óvoda is. Három nagytestű kutya kóborol a környéken. Be kellene őket zárni. (30/239-21-25) A British Council információi a Somogyiban Naprakészen, Nagy-Britanniáról A budapesti brit nagykövetséggel együttműködve 1963 óta dolgozik Magyarországon is az Egyesült Királyság nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatait építő szervezete, a British Council, amely a szegedi Somogyi-könyvtárban is naprakész információkat nyújtó tájékoztató sarkot hozott létre. A német Goethe Instituthoz és a francia Alliance Francaisehez hasonlóan működő British Council azzal a céllal jött létre, hogy az Egyesült Királyság nemzetközi kulturális és oktatási kapcsolatait erősítse, ma divatos kifejezéssel élve: hogy az országimázst építse. A szervezet ma már 110 országban tevékenykedik annak érdekében, hogy kedvező képet alakítson ki Nagy-Britanniáról. Igyekszik lehetővé tenni, hogy mindenki hiteles információkhoz juthasson az Egyesült Királyságról, hogy Magyarország és Anglia, Észak-Írország, Skócia valamint Wales különböző etnikai, kulturális és politikai háttérrel rendelkező polgárai a kultúra és az oktatás terén együttműködhessenek. A British Council a magyar oktatási tárcával közösen több mint negyven tudományos programot támogat, amelynek keretében brit és magyar kutatócsoportok ismerhetik meg egymás munkáját és dolgozhatnak együtt. A szervezet tanárképzéssel, posztgraduális képzéssel és szakmai tanácsadással komoly szerepet vállal a magyarországi angolnyelv-tanítás színvonalának emelésében, támogatja a kortárs művészet ás kultúra legkiválóbb előadóinak, alkotóinak kölcsönös bemutatkozását. A British Council (internetcfme: www.hritishcouncil.hu) mindenki előtt nyitva álló budapesti könyvtára 16 ezer kötettel, sok videókazettával. CD-ROMmal, friss napi- és hetilapokkal, folyóiratokkal várja az olvasókat. A vidéki Magyarországról Dr. Szerdahelyi Péterné, a III. emeleti információs sarok kezelője a British Counciltól kapott egyik enciklopédiát mutatja. (Fotó: Karnok Csaba) sem feledkeztek meg, minden megyei könyvtárban információs sarkokat hoztak létre, ahol hozzáférhetővé tették az Egyesült Királysággal kapcsolatos tájékoztató kiadványokat. A szegedi Somogyi-könyvtár III. emeletén 1999 szeptemberében dr. Paul Dick kulturális attasé, a British Council budapesti irodájának igazgatója nyitotta meg az információs sarkot, amely azóta egyre bővül. Mint dr. Szerdahelyi Péterné tájékoztató könyvtárostól, a részleg kezelőjétől megtudtuk, az olvasók rendelkezésre álló dokumentumok három fő területet érintenek. Az első csoportba azok sorolhatók, amelyek általános információt nyújtanak a brit gazdasági, társadalmi, tudományos és műszaki fejlődésről. A Foreign Commonwealth Office, a brit külügyminisztérium által kiadott, gazdagon illusztrált 50-60 oldalas füzetek, enciklopédiák megkönnyítik az információszerzést. A második dokumentumcsoportból az oktatással kapcsolatban lehet naprakész információkhoz jutni, azaz tájékozódhat az olvasó a British Council által támogatott képzési lehetőségekről, tanfolyamokról, a brit felsőfokú tanulmányi lehetőségekről, ösztöndíjakról, a diákok nyári munkalehetőségeiről, az önkéntes munkavállalásról, a NagyBritanniában működő nyelviskolák tanfolyamairól, egyéni kurzusairól. A turisták számára hasznos a harmadik csoport: útikönyvek, térképek, idegenforgalmi évkönyvek segítik az utazás megtervezését. A British Council minden hónapban megküldi a Somogyi-könyvtárnak a London Planner programújságot és a Time Out Guide elmű füzetet, amelyekből tájékozódni lehet a londoni színházműsorról, kulturális eseményekről, a szállodák, éttermek, szórakozóhelyek kínálatáról. A Somogyi-könyvtár (www.skszeged.hu) több értékes, a legfrissebb információkat is tartalmazó kézikönyvet és CDROM-ot kapott a szervezettől. Megtalálható többek között a The Hutchinson Encyclopedia idei kiadása, CD-ROM-on az Encyclopedia Britannica 1999es kiadása, a brit közintézmények internet címeit témakörökre bontva tartalmazó Official UK, az Occupations 2000, amely részletesen leírja az egyes foglalkozási ágakat, azok követelményeit, a munkavégzés feltételeit, az elérhető béreket és a kapcsolódó törvényeket, a The Au-pair and Nanny's Guide a baby-sitter ügynökségeket és a munka feltételeit mutatja be. Dr. Szerdahelyi Péterné elmondta: a British Council tervezi, hogy az információs sarokhoz a nyelvtanulást és az információszerzést segítő CDROM-okkal, internetkapcsolattal számítógépet is adományoz a Somogyi-könyvtárnak. A könyvtár addig is várja a NagyBritannia és az angol nyelv iránt érdeklődő olvasókat, hiszen a már rendelkezésre álló anyagból is értékes információk szerezhetők be. Hollós! Zsolt Balázs Mihályné, Nagy Andrea és Lantos László. (Fotó: Somogyi Károlyné) Hiányzik-e önnek a Virág cukrászda? Munkatársunktól Timár László szegedi alpolgármester korábban azt igérte, hogy 1999 karácsonyán már az ismét üzemelő Virág cukrászdában fog kávézni. Erre az ígéretre az SZDSZ szegedi szervezete is emlékeztetett tegnapi akciójával. A több mint egy éve zárva tartó egykor patinás vendéglátóhely hiányzik a szegedieknek, akik több szempontból is fontosnak tartanák, ha újra kinyitna a Virág - ez derül ki a hét kérdésére adott válaszokból. Balázs Mihályné (rokkantnyugdíjas telefonközpontos): A Virág cukrászda annyira hozzátartozott Szeged városképéhez, hogy ennek végleges elvesztése ugyanolyan lenne, mintha megszűnne a szabadtéri játékok. De azt is mondhatnám, hogy a Virág éppolyan fontos „tartozéka" volt a városnak, mint a Dóm. Sokszor jártam oda, ismerősöket is vittem magammal. A szabadtéri színházi előadások előtt vagy után rendszeresen betértünk a cukrászdába fagylaltozni. Most nagyon hiányzik. Nemcsak nekem, hanem az egész városnak, és azoknak a turistáknak, aki ide jönnek. A turizmus fellendítése miatt is W a hét kérdése fontosnak tartanám, hogy ismét kinyisson a Virág. Sajnos azonban a város vezetőin nem látom az igyekezetet, ha nagyon akarták volna, a korzó mostani felújításával együtt a Virág ügyének végére is pontot tehettek volna. Nagy Andrea (német szakos egyetemi hallgató): - A Győr-Moson-Sopron megyei Bágyogszovátról jöttem Szegedre tanulni. A Virágról már azelőtt hallottam, hogy elkezdtem volna az egyetemet. Anyukám mesélt róla, hiszen ő is itt tanult. Amióta életem egy részét Szegeden töltöm, időnként megfordultam a cukrászdában, és örömmel tapasztaltam, hogy nagyon finomak a sütemények. Azt hiszem az egész városnak az lenne az érdeke, hogy újra kinyisson, hiszen rajtam kívül még sok mindenkinek Szegedről a Virág cukrászda jut az eszébe, s aki akár csak egyszer is járt a városban, biztosan betért oda. Nem követtem a Virággal kapcsolatos híreket, de végzős egyetemistaként attól tartok, amíg itt tanulok, már nem fogok süteményt enni ebben a cukrászdában. Lantos László (karbantartó): - Úgy gondolom. Szeged fontos része a Virág cukrászda, amely egy patinás hely, a város büszkesége. Pontosabban az volt, és természetesen nagyon szeretnénk, ha ezután is az lenne. S azt is szeretnénk, ha minél hamarabb kinyitna. Ha a város vezetői betartották volna azt, amit eddig ígértek, akkor már újra ott kávézhatnék. Éppen úgy, mint korábban, amikor hetente egyegy alkalommal betértem a barátaimmal a Virágba egy feketére, vagy süteményre. Emlékszem arra is, milyen jó volt nyáron kiülni a teraszra a feleségemmel. A cukrászda bezárásának ügye, valamint az azt követő események eléggé zavarosak. Megpróbáltam ugyan követni az újságban, de egyszerűen nem értem, mi történik a háttérben. Egy biztos: azóta, hogy bezárt a Virág, csak elvétve járok cukrászdába, mert egyik hely sem tudja pótolni. r ] hatszög Nóvák István Anod és homlokzatod A

z ember ősi kapcsolatban van a színekkel. Különböző kultúrák a szivárvány hét színét a kozmikus rendhez kapcsolták. Az általunk csodált ókori görög épületek kő-, sőt márványfelületeit is részben vékony habarcsréteggel simították, és élénk színekkel befestették. Évezredek alatt a színek eltűntek, és a fehér épületmaradványok szemlélésénél hiányukat már nem is érzékeljük. A gótikában a homlokzatok kőfelületeit többnyire nyersen hagyták, de a vakolt homlokzatokat többszínű, élénk árnyalatú mintákkal díszítették. A magyar tájban helyenként még megtalálható parasztházaink fehér színe; együtt él a napszakok változó színességével. Felszínes tarkaság helyett: a vörös muskátlival, feslett felületeivel, kis területre koncentrálja színeit. Józan világszemlélete folytán a magyar városi polgár is inkáhh az egyszerűség, a klasszikus művészetek felé vonzódott. Szegeden a Belváros legtöhh polgárháza is ezt az ökonomikus konzervatívnak mondható szemléletet tükrözi. A Belváros szívéhen egy-egy épület felújítása során a színezésre, íiihh kísérlet is történt már, találunk itt kékre, málnaszínre feslett házakat. Ezek általában nem törődnek a „szomszédokkal". A legszerencsésebbek a város „alapszínéhez" az okkersárgához közelítő színezetűek. Jól választottunk, amikor Szögi IMSZJÓ építész és színdinamikus szakmérnökre bíziuk a Klauzál tér és a Kárász utcai épületegyüttes színvilágának meghatározását. Részletes műemléki, városképi, tájolási vizsgálat alapján rögzítette építészeti, esztétikai és színdinamikai elképzeléseit. Az új köntösben pompázó épületegyüttes az egyes épületek eredeti színvilágát visszaadva, egységesen, komponáltan jelenik meg. Az új térburkolatokkal, kisarchitekturákkal együtt, remélhetőleg, kisugárzó erővel bír. Az etalonra, a jó példára szükség van, mert egyesek környezetükkel nem törődve citromsárga, lila, hupikék harsogó színeket alkalmaznak házaik festésénél. Az épület homlokzata a tulajdonosról sok mindent elárul, arcát is kendőzetlenül tárja elénk. Olvasó, házaddal is őrizd emberi méltóságodat! (A szerző Szeged főépítésze.) 75 éve miről írt a DM? A díszített hát Az idén a legdivatosabb újítás azoknak, akik a garderobejukat otthon a házban készttik, nem kis gondol okoz. Pedig alapjában véve oly könnyű ennek a kérdésnek a megoldása. Képzeljünk csak el egy georgett ruhát, amely elől sima, hátul harangszabású és végig a háton a megkötések hatását kelti. Egy ilyen modell hangsúlyozza ugyan a divatot, de nagyon diszkrét és finom modorban, mivel az elválasztott hátrészek a kivágásnál hosszú szalagokkal lesznek összefogva. A kivágást azonban átlátszatlan, testszfnű gazé fedi úgy, hogy az elválasztott hatás megmarad ugyan, a ruha mégis teljesen zárt és ezért feltétlenül disztingvált marad. (1925) 50 éve Minisztertanácsi ülés A minisztertanács Dobi István elnökletével ülést tartott. A népművelési miniszter előterjesztésére a minisztertanács elhatározta, hogy Bem Józsefnek, a 48-as szabadságharc hős tábornokának halála évfordulója alkalmából december hó 10-én, vasárnap a budapesti Bem-szobornál koszorúzási ünnepséget rendez. A földművelődésügyi miniszter előterjesztésére a minisztertanács rendeletet fogadott el az ipari munkások, bányászok és közlekedési alkalmazottak ingatlanainak az állam részére történő felajánlásairól. A rendelet az ingatlanfelajánlás esetén a felajánlók részére jelentős kedvezményeket biztosít. (1950) 25 éve Nem csak múltja van Szegeden is felvetődött a gondolat, hogy meg kellene vizsgálni, vajon a város közlekedésének fejlesztésében érdemes-e számításba venni a trolibuszt, mint lehetőséget. Ez a gondolat azóta is él, s az új villamosremiz terveit eleve úgy készttik, hogy - ha utóbb ilyen döntést hozna a városi tanács - az új telephelyet alkalmassá lehessen tenni trolibuszok fogadására. Úgy tűnik, hogy az a jármű amely először 1882-ben indult útjára Németországban, nem vonul vissza a múzeumok csöndjébe. (1975)