Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-01 / 281. szám

PÉNTEK, 2000. DEC. 1. KUTATÁS - FEJLESZTÉS 7 Ifjúsági verseny Mi a probléma? Tizenöt és húsz év közötti fiatalok vehetnek részt azon a versenyen, amelyen egyebek mellett természettudományos, környezetvédelmi, műszaki problémák megoldására várnak ötleteket a szervezők. A legjobb pályázatokat más európai országok fiataljainak munkáival is összemérik. Az ipar műszaki fejlesztéséért alapítvány, a Magyar Innovációs Szövetség, az oktatási minisztérium és a Duna Televízió ebben a tanévben meghirdette a tizedik országos ifjúsági tudományos és innovációs versenyt. Pályázatokat egyénileg vagy legfeljebb három fős csoportban, végzettségre való tekintet nélkül nyújthatnak be 15 és 20 év közötti fiatalok. Egyetemisták és főiskolások közül csak az elsőévesek vehetnek részt a versenyen. Határon túli magyar fiatalok is pályázhatnak, de Magyarországot nem képviselhetik az európai döntőn. A versenyen indulni lehet bármilyen probléma tudományos szintű megoldására irányuló ötlettel, illetve tervvel, elsősorban a természettudományok (biológia, fizika, kémia, földrajz), a környezetvédelem, az informatika, a távközlés, a számítástechnika, a műszaki tudományok, valamint a matematika területéről. Előnyben részesítik a hosszabb ideje végzett megfigyelések vagy kutató-fejlesztő munka eredményeit. A kidolgozásra javasolt téma vázlatát legfeljebb két gépelt oldal terjedelemben, lezárt borítékban kell benyújtani három példányban, levélben vagy személyesen 2001. január 8-án 15 óráig a Magyar Innovációs Szövetség címén (1117 Budapest XI. kerület, Október huszonharmadika u. 16., tel.: 386-9615). A borítékra rá kell írni: „Innovációs verseny". A nevezésnek tartalmaznia kell a kiválasztott problémát, a megoldásra irányuló ötletet, az elérendő célt, valamint a konkrét megvalósítás módját. A nevezések elfogadásáról a tudományos vagy műszaki cél, illetve színvonal és a kidolgozhatósági szempontok figyelembevételével határoz a zsűri, amely ismert tudósokból, egyetemi tanárokból, gazdasági szakemberekből áll. A döntésről minden pályázót február 6-ig értesítenek. Az elfogadott témák tudományosan megalapozott, részletes kidolgozását május 2-ig kell beküldeni. A zsűri ezeket is értékeli, és három első díjat (egyenként 200 ezer forint), három második díjat (egyenként 100 ezer forint) és négy harmadik díjat (egyenként 60 ezer forint) ítél oda. A díjazottak felvételi vizsga nélkül tanulhatnak tovább az ELTE TTK fizikusi, fizika tanári, technika szakán, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán, a Szegedi Tudományegyetem Altalános Orvostudományi és Természettudományi Karain (kivéve matematikus és közgazdasági programozó matematikus), illetve egyéni pályázóként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen és további tizenhat műszaki felsőoktatási karon. A legjobb három pályázat részt vesz a Európa Unió „Fiatal tudós versenyén" Norvégiában, ahol harminc ország képviselői lesznek jelen. Az itthon legjobbnak ítélt munkákat a pályázók a Duna Televízióban személyesen is bemutathatják. H. Sz. Pályázati támogatás Munkatársunktól Az okíatási minisztérium kutatás-fejlesztési helyettes államtitkársága pályázatot hirdet a műszaki fejlesztés társadalmi feltételei javításának támogatására. Pályázni lehet jövő évi nemzetközi tudományos-műszaki konferenciákon való részvételre abban az esetben, ha a jelentkező előadást tart. Pályázatot nyújthatnak be azok, akik tudományos kutatási és műszaki fejlesztési eredmények elteijesztésével, illetve ismeretszerzéssel közvetlenül összefüggő konferenciákat szerveznek Magyarországon a következő évben. Harmadikként pedig azok a magyar intézmények is jelentkezhetnek, amelyek nemzetközi intézményben viselt tagságuk utáni díj befizetéséhez kívánnak támogatáshozjutni. A pályázati nyomtatványokat a helyettes államtitkárságon lehet beszerezni, illetve azok a www.om.hu honlapról is letölthetők. A pályázatokat postán folyamatosan lehet benyújtani. Innovációs segítség Munkatársunktól Egy vállalkozás sikeréhez számos szakember közreműködésére van szükség. Adózási ügyekben célszerű kikérni egy adószakértő véleményét, iparjogvédelmi kérdésekkel meg lehet keresni egy szabadalmi ügyvivőt. Alkalmanként szükség van jogászra, minőségi tanácsadóra vagy informatikusra. Az előzőekkel egy sorban említhető az innovációval kapcsolatos problémák megoldása. Az innováció tágabb fogalom, mint a találmány, vagy a szabadalom. Jelent technológiát, gyártmányt, illetve általánosabban a termelés, a termékszerkezet és a szolgáltatás megújítását. Minden vállalkozónak, aki a gazdasági életben hosszú távon gondolkozik, szüksége van innovációra. A termelést meg lehet újítani önállóan, partnerekkel együttműködve, vagy másoktól átvett eljárások, tapasztalatok révén. Többnyire olcsóbb körülnézni a világban, s felmérni, hogy mások milyen eredményeket értek el. Ezen a területen, vagyis a nemzetközi technológiatranszfer megvalósításához nyújt gyakorlati segítséget a kis- és középvállalkozásoknak az EU MIK/IRC Hungary, amely a terület legnagyobb hagyományú hazai szervezetinek konzorciumaként jött létre. Az IRC Hungary az Európai Bizottság által létrehozott innovációközvetítő központok hálózatának tagjaként feladatait az azonos tevékenységet folytató külföldi partnerekkel együttműködve képes megoldani. Szegedi szoftverfejlesztők a világpiacon A fiúk az adatbányában dolgoznak Andor György ügyvezető igazgató és a Cygron szegedi csapata. (Fotó: Miskolczi Róbert) Nem mindennapos dolog, hogy szegedi székhelyű, szegedi szakembereket foglalkoztató cég a világpiac sikeres szereplője lesz. Az informatikai iparban pedig különösen az a jellemző, hogy ha a tudás magyar is, annak haszna külföldön csapódik le. A Cygron Kft. viszont úgy tört be a világpiacra és úgy lett „három földrészes" vállalkozás, hogy közben szegedi maradt. A szegedi Cygron Kft. négyszemélyes vállalkozásként indult, melyet a József Attila Tudományegetemen végzett informatikusok alapítottak 1993-ban. Akkor kezdték el fejleszteni a DataScope nevű adatbányászati és döntéstámogató szoftvert, amely tavaly elnyerte a világ legnagyobb számítástechnikai kiálAdatbányászat Az adatbányászat számítástechnikai eszközök, szoftverek használata annak érdekében, hogy tetszőleges adatbázisokból rejtett információkat - összefüggéseket, trendeket, szabályszerűségeket, kivételeket - nyerjünk ki annak érdekében, hogy a kritikus üzleti döntéseket gyorsabban és hatékonyabban hozzuk meg. Ezekhez, az információkhoz statisztikai módszerekkel vagy adatbányászati algoritmusokkal, modellezéssel lehet hozzájutni. Az adatbányászat olyan vállalkozásoknál hasznos, amelyek nagy adatbázissal, ügyfélkörrel, forgalommal, logisztikai rendszerekkel dolgoznak. Használható egyebek között ügyfélkapcsolatok kezelésére, kereskedelmi adatok, fogyasztói igények elemzésére, vásárlók megszerzésére és megtartására, beszállítói kapcsolatok elemzésére, hitelképesség-vizsgálatra, csalások felderítésére, döntési alternatívák rangsorolására, raktárkészlet-optimalizációra, portfolió-elemzésre, kockázatkezelésre. lítása, az amerikai Comdex fődíját, újabb verziója pedig idén is az első három között „végzett". A cég közben úgy lett külföldi tulajdonú, világpiacra dolgozó vállalat, hogy megmaradt szegedinek. A történet akkor kezdődött. amikor a szóban forgó szoftver második verziója 1997ban elnyerte Európa legrangosabb számítástechnikai díját, az European IT-Prize-t. Az ezzel járó publicitás hatására jelentkezett vételi szándékával a kaliforniai Mindmaker vállalat, mely piacvezető az intelligens asszisztensek, beszédfelismerő rendszerek, gépi tanulás, természetes nyelvű szövegfeldolgozás és egyéb, mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiák fejlesztésében. A Cygron 1988 végén a Mindmaker leányvállalata lett. Ezzel egyidőben jelentősen bővült is a cég: a szegedi csapat létszáma 26 főre nőtt. 1998 végére kifejlesztették a szoftver 3-as verzióját, mellyel elnyerték a Comdex-fődíjat. A győzelemmel a Cygron nagykorú lett, idén áprilisban levált a Mindmakerről, kiépítette saját menedzsmentjét, nemzetközi képviseletét, és saját befektetőket keresett. Az első befektetési körben szingapúri magánbefektetők, neves üzletemberek pénzét vonták be, ezért a főhadiszállás ott található. A kutatásfejlesztés viszont továbbra is Szegeden történik, ezért a Cygron 40 fős csapatából 31 itt dolgozik. Elindították a második befektetési kört, melyben már intézményi, stratégiai befektetőket keresnek. A cél az, hogy az adatbányászati megoldások vezető fejlesztőjévé, az üzleti intelligencia piac domináns szereplőjévé váljon. Andor György ügyvezető igazgató többek között annak tulajdonítja a sikert, hogy a magyar szakemberek képzettsége meghaladja a külföldi átlagot, és nagyon jó a munkamoráljuk. A szoftver kedvező fogadtatása pedig annak tudható be, hogy működtetése nem nagy hardver-igényű. Moduláris rendszere lehetővé teszi, hogy a kisebb vállalkozásoktól a nagyvállalatokig mindenki megtalálja az igényeinek és büdzséjének megfelelő változatot, ugyanakkor egyetlen alkalmazásban annyi szolgáltatást nyújt, amelyet más szoftverek csak külön-külön. A piacon abból is bizalmi tőkét lehet kovácsolni, hogy nem azonnal kész terméket kínálnak az ügyfeleknek, hanem speciális megoldásokat keresnek a problémájukra. A fő termékben felhasznált technológiákat a Cygron fejlesztői külön termékekké alakítják, melyeket más szoftverfejlesztők saját termékben használhatnak fel. Sajátos, hogy bár a fejlesztők helyben dolgoznak, a magyar piacon jóval kisebb a kereslet az adatbányászati szoftverre, mint másutt. Ennek oka az, hogy nálunk még csak külföldi tulajdonú vállalatok folyamodnak efféle döntéstámogatási rendszerhez, ők pedig hozzák az anyacégnél használatos szoftvert. A Cygron most készül arra, hogy „nyisson" szűkebb környezete felé. Hazai konzulens cégekkel és rendszerintegrátorokkal dolgoznak, akik a leendő ügyfeleknél felmérik az igényeket, létrehozzák és „beüzemelik" a rendszert. A Cygron pedig továbbra is fejlesztő és kereskedelmi vállalkozás marad. És hogy miért nem települ a Cygron a fővárosba? Azért, amit gyakran hallunk, de ritkán hiszünk: Szeged szellemi potenciálja miatt. Itt ugyanis mindig találni jól képzet szakembereket. Keczer Gabriella K+F ráfordítások a GDP százalékában A grafikon azt mutatja, hogy az egyes országok a bruttó hazai termék hány százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre. Mint látható, Svédország kimagaslóan magas hányadot költ erre a területre (egyébként ebben az országban a legmagasabb a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya is). Finnország, Franciaország és Németország GDP-jének közel azonos hányadát fordítja K+F-re, ám míg Finnországban ez a hányad egyenletesen nő, Franciaországban stagnál, Németországban viszont folyamatosan csökken. Hollandia és Nagy-Britannia a dobogó harmadik fokán állnak; az ő ráfordítási hányaduk megfelel az EU átlagának. Sereghajtó Görögország, Spanyolország -és 1991 óta Magyarország. Magyarországon a kutatásfejlesztésre fordított kiadások 1990 után drasztikusan csökkentek, a1 mélypontot 1996-ban értük el, és azóta is csak igen lassú emelkedés figyelhető meg. Jelenleg a GDP 0,85 százalékát költjük K+F-re, míg Svédországban ez a hányad több mint 3,5 százalék. Különösen akkor megrázó a Magyarországra vonatkozó adatra -<ö N V) o c c I ra •<o N </> (0 > ra « £ 1991 • 1992 • 1993 D1994 1995 1996 1997 I S £ a c ® 3 sor, ha figyelembe vesszük a GDP értékét is. Az egy főre jutó GDP (vásárlóerőben kifejezve, 1998-as adatok szerint) Magyarországon mindössze 11 ezer USA dollár, Svédországban, Finnországban, Franciaországban és Németországban viszont több mint 20 ezer, és e fölött van az EU átlaga is. A kutatás-fejlesztésre a bruttó hazai termék viszonylag kis százalékát költő Görögországban 14, Spanyolországban pedig 17 ezer dollár az egy főre jutó GDP, ha tehát ezt az. adatot is figyelembe véve hasonlítjuk össze a magyarországi helyzetet, ránk nézve még kedvezőtlenebb a kép. Nem jobb a helyzet akkor sem, ha a volt szocialista országok K+F ráfordításail hasonlítjuk össze. A „keleti tömb" tagjai közül Szlovénia, Csehország, Szlovákia és Lengyelország is többet költ erre a célra, Szlovénia kutatás-fejlesztésre fordított GDPhányada például a duplája a mienknek. A kormányzat célja az, hogy 2002-re ismét a GDP 1,5 százalékát költhessük K+F-re (1990-ben ennél valamivel nagyobb volt ez a hányad). Ennek érdekében 2001-ben 18, 2002-ben 19 milliárd forintot szánnak erre a területre. K. G. SCOMWX