Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-27 / 301. szám

10 HELYI TÜKÖR SZERDA, 2000. DEC. 27. Szegedi Ruhagyár Cél: a működő­képesség Szeged (MTI) A felszámolás alatt álló Szegedi Ruhagyár műkö­dőképességét és a közel 600 munkahelyet lehetőség sze­rint meg kell őrizni, ez a cég minden hitelezőjének érdeke - ismertette Deák Rókus fel­számolóbiztos a cég hite­lezőinek álláspontját. A Szegedi Ruhagyár fel­számolása ez. év szeptember 8-án kezdődött el, mivel a cég összességében 823 millió forintos adósságát már nem tudta időben törleszteni. Eb­ben az is közrejátszott, hogy a fizetőképesség megőrzésé­hez segítséget nyújtó bank ta­vasszal felmondta a hitelke­retet, s így a ruhagyár az egész éves kapacitását lekötő megrendelésének ellenére pénzügyileg ellehetetlenült. Deák Rókus szerint ennek érdekében a jelenlegi 33.(XX) négyzetméteres, magas fajla­gos költségű telephely terüle­tének drasztikus csökkentésé­re lesz szükség, az e fölötti ingatlanrészt pedig értékesí­tik. Másik lehetőség lehet az egész gyártelep eladása, amit 900 millió forintért hirdetett meg a felszámolóbiztos. - A ruhagyár területének egyben vagy részletekben történő eladása esetén új te­lephelyet kell keresni, de a termelés jelenlegi helyen tör­ténő biztosítása látszik a leg­jobb megoldásnak - közölte Deák Rókus. A felszámolóbiztos tájé­koztatott arról, hogy a gyár likviditásának megőrzéséhez nagyban hozzájárul az a hi­telkeret-szerződés, amelyet a napokban egy kereskedelmi bankkal kötöttek. 1971-ben az intézmény 50. évfordulóján és 1996-ban a 75. évfordulón - jelent meg. A második almanach szer­kesztésekor merült fel a gon­dolat, hogy az összegyűjtött anyagból kiállítás-sorozatot szerveznek, hogy a jelenlegi egyetemi hallgatók is megis­merhessék a nagy elődöket, így született meg az Egyete­mi Gyűjtemény gondozásá­ban az Évfordulós Emlék­csarnok a Könyvtár első emeletén. Egy-egy alkalom­mal, mindig valamilyen ne­vezetes évfordulóhoz kap­csolódva, 3-3 professzor munkásságát mutatják be. Eddig 27, az egyetem múltját meghatározó oktató, kutató életművét állították ki. A tár­latok összeállításakor felve­szik a kapcsolatot a tanszé­kekkel, sőt a családtagokkal is, kuriózumokat keresve. ­Úgy gondoljuk, a hallgatók­nak többet jelent, hogy a Szegedi Tudományegyetem polgárai lehetnek, ha megis­merik a világhírű elődöket ­mondják a főkönyvtárosok. A kiállításokból kikerült fo­tókat a könyvtár folyosóinak falán helyezik el. A szegedi egyetem köz­ponti könyvtára kezdettől fogva élen járt a számítás­technika nyújtotta lehetősé­gek kihasználásában. Az Egyetemi Gyűjtemény doku­mentumainak jelentős része is hozzáférhető a könyvár honlapján keresztül. így kü­lön honlapja van az Évfordu­lós Emlékcsarnoknak, el­kezdődött a disszertációk és a fénykép-anyag számítógé­pes feldolgozása, számítógé­pen kereshetők vissza az egyetemről szóló cikkek, és tervezik, hogy az oktatói bib­liográfiát is számítógépen dolgozzák fel és teszjk hoz­záférhetővé. Kecxer Gabriella Vannak az egyete­men olya­nok, akik­nek mun­kája ke­vésbé és ritkábban kerül a figyelem közép­pontjába, a nyilvánosság elé, mint egy-egy ve­zetőé, oktatóé, kutatóé. Pedig az ő tevékenysé­gük biztosítja, hogy az egyetem múltja és jelene megőrződjék az utókor­nak. Ráczné Mojzes Ka­talin és Klukovitsné Da­ráczy Katalin főkönyvtá­rosok az Egyetemi Gyűjtemény dolgozói. Évtizedek óta gyűjtik, dolgozzák fel és adják közre az egyetem múlt­jával kapcsolatos doku­mentumokat, és hasonló­képpen gondoskodnak a jelen dokumentumainak megőrzéséről is. Az Egyetemi Gyűjtemény szervezése 1970-ben indult meg az Egyetemi Könyvtár­ban. Felállításának célja az egyetemtörténeti kutatások előmozdítása; az egyetem oktatási-kutatási tevékenysé­gére, társadalmi életére, kap­csolataira vonatkozó doku­mentumok gyűjtése, feldol­gozása és megőrzése; megfe­lelő bázis biztosítása kiállítá­sok rendezéséhez, az egyete­met bemutató kiadványok­hoz - tájékoztatnak a főkönyvtárosok. Az Egyetemi Könyvtár­ban önálló egységként 1974 óta létező Egyetemi Gyűjte­mény állományában sokféle dokumentum található. Leg­nagyobb mennyiségben könyvek, jegyzetek, ame­lyeknek szerzői vagy köz­reműködői az egyetem okta­tói illetve kutatói. Ezek a do­A múlt rajta van a világhálón is Akik az egyetemet „gyűjtik" Klukovitsné Daróczy Katalin (balra) és Ráczné Mojzes Katalin főkönyvtárosok évtizedek óta gyűjtik az egyetem múltjával kapcsolatos dokumentumokat. (Fotó: Schmidt Andrea) kumentumok a többi könyv­vel együtt a könyvraktárban találhatók, de nem kölcsö­nözhetők. Az egyetemi bibli­ográfia az egyetem oktatói­nak és tudományos munka­társainak szakirodalmi mun­kásságát öleli fel. A publiká­ciók bibliográfia leírásai 1981 -tői kereshetők, az adat­bevitel folyamatos. Az egye­tem oktatóinak és kutatóinak hazai és külföldi folyóiratok­ban, gyűjteményes kötetek­ben publikált dolgozatainak különlenyomatai, fotómáso­latai rendezetten, dobozok­ban, dossziékban helyben használhatók. Az Egyetemi Gyűjtemény állományában találhatók az egyetemhez be­nyújtott egyetemi doktori és PhD dolgozatok. A tájékozó­dást cédulakatalógus segíti, de elkezdték az állomány számítógépes adatbázisának építését is. Az állomány nem kölcsönözhető. A gyűjtemény részét ké­pezik az egyetem életére, történetére vonatkozó apró­nyomtatványok (meghívók, programok) melyek éven­ként kerülnek elrendezésre. Téma szerinti dolgozták fel 1975-től 1990-ig azokat a cikk-kivágatokat, melyek az egyetem életével foglalkoz­tak. Az egyetemre vonatkozó híranyag 1991-től folyama­tosan számítógépen kerül feltárásra. Cédulakatalógus igazít el a Délmagyarország egyetemre vonatkozó hír­anyagában 1921-től 1984-ig, hasonlóképpen a Szegedi Egyetem 1963 és 1987 kö­zötti évfolyamaiban. A fény­kép-gyűjtemény - mely téma szerint csak kis részben ren­dezett - az egyetem oktatói­ról, egyetemi eseményekről készült felvételeket mutatja be. A fényképek szkennelése és ezzel együtt számítógépes feldolgozása folyamatban van. Az egyetem és jogelődei almanachjai, beszámolói, év­könyvei, tanrendjei, egyete­mi ismertetők, egyetemtörté­neti kiadványok az Egyetemi Gyűjtemény segédkönyvtárát képezik. A József Attila Tu­dományegyetem Évkönyve szerkesztésében az Egyetemi Gyűjtemény dolgozói 1974­től vesznek részt, ettől kezd­ve tartalmazza az Évkönyv az oktatók és kutatók éven­ként regisztrált publikációs tevékenységét. - Ezek az év­könyvek, melyek az egyetem Szegedre településétől, azaz 1921-tői jelennek meg nél­külözhetetlen források egy­egy tudós munkásságának feldolgozásához - mondja Rácznf frfojzes Katalin. Az egyetemi almanach kétszer ­G esztenyés Brúnó és Gesztenyésné Matild már nyolc éve voltak házasok; azért nyolc, mert mindketten ennyire emlékeztek. Két fiuk. Bránó II. és Simon már szintén ben­ne voltak a korban, az egyik hét, a másik hat évet mondott magáénak, de csak akkor, ha megkérdezték tőlük. A családban nagy volt a harmónia, mindnyájan ugyanazokat az étele­ket szerették, ugyanazt a fogkrémet használ­ták, és ugyanazokat a sorozatokat nézték a té­vében; nagy néha legfeljebb azon veszlek össze, hogy vannak-e ufók, és ha vannak, nem lehel-e ennek az az oka, hogy a fölső szomszéd gyakorta hajttja ki a mosdókagylót az ablakon. Ilyenkor persze a családfőnek, magának Gesz­tenyés Brúnónak kellett igazságot tennie, s 6 ilyenkor azt válaszolta, hogy ha vannak is ufók, az űrhajójuk nem a mosdókagylóra ha­sonlít, hanem a tükörtojásra. Ezen annyira el­csodálkoztak a gyerekek, hogy meg se tudtak szólalni; helyre állt a családi béke. Családtörténetük legújabb epizódjában karácsonyra készülődtek, vagyis csak Bránó és Maliid, a gyerekeknek inkább azt mondták, „á, lehet, hogy az idén elmarad a kará­csony.'", mert különben már a Mikulás utáni elsó napon azon vitatkoztak volna, hogy el­képzelhető-e, hogy a karácsonyfát is az ufók hozzák. Hát éppen ezért Bránó és Matild min­dent a lehető legnagyobb titokban intézett, hogy jó fülű gyerekeik meg ne neszeljenek va­lamit. Matild komoly óvintézkedéseket tett az ajándékok elrejtésére: a nagy ruhásszek­rényből kivette a legfontosabb cuccokat, majd a szekrény mélyén elrejtette a két fiúnak szánt ajándékot, duplán rázárta a retestt, a kulcsot pedig egy pamutszálra fűzve a nyakába akasz­totta. Es le se vette onnan, vele volt nappal, és vele volt éjjel is. A gyerekek mit sem sejtve körmölték a téli szünetre előirt matekleckét, míg Bránó a ga­rázsban hegyezte a fenyőfa alját, Matild pe­dig a konyhában sürgött-forgott és pörgött, néha már az az érzése támadt, ó maga a tur­mixgép. 4 családi hagyományokhoz híven gesztenyés pulykái sütött, s hogy a szintetikus alapanyagokat mindenképp nélkülözze, mák­ból készttette el a mákos bejglit. Amikor Brú­nó végzetl a garázsban, a föltalpasltotl fenyővel átharcolta magát a szűk folyosón, kicsit átrendezte a nappalit, egyik keze itt, a másik amott, olyan gyorsan feldíszítette a fát, hogy ennyi idő alatt észre se lehetne venni, hogy behúzott kézifékkel megy a Trabant. Podmaniczky Szilárd Gesztenyés kelts Matild szépen megterített, mozdulatlan an­gyalokat ábrázoló szalvétát rdkott a poharak alá. Közben sürü pelyhekben eleredt a hó, s mindketten úgy érezték, most már ideje pon­tot tenni a számtanpéldák végére. Brúnó meggyújtotta a gyertyákat, a rakéta alakú csillagszórókat, Matild pedig döbbent arccal nyitott a gyerekekre: „Képzeljétek, megjött a Jézuska!" Bránó II. fölpattant: „Képzeljük­képzeljük! De hol van?" Bránó II. megfogta Simon kezét, átvezette a nappaliba, és Bránó apa ezen a karácso­nyon is olyan gyönyörű fát állított, hogy a két gyerek azonnal fenékre pottyant, és ágy néz­ték tátott szájjal: „Ez aztán maszek!" - je­gyezte meg Bránó II. Matild bekapcsolta a kétkazettás magnót, felharsant a Csendes éj, a gyerekek hol a hóe­sést, hol az imbolygó gyertyafénytől andalgó fenyöárnyékot nétték a falon, hol pedig mind­kettőt. Maliid és Bránó hirtelen nem is tud­ták, mit éreznek, vagyis tudták, mert hát min­den karácsonykor pontosan ugyanígy elérzé­kenyülnek, legszívesebben napokig nem moz­dulnának onnan, csak néznék a fát meg egy­mást, mert ahogy ott teljesen elgyöngülnek a szeltdségtől, olyan nagyon emberi, mint más­kor ritkán. Némán körbecsókolták egymást, majd a szárnyalóan meghitt hangulatban először Bránó II. szólalt meg: .Anya. amikor délután telefonon beszéltél, és azt mondtad, hogy jézu­som, jézusom, teljesen azt hittem, hogy még csak most rendeled a fát meg az ajándéko­kat." „Hm! - válaszolta Matild - akkor néz­zük az ajándékokat!" Brúnó orkánszerüen elfújta a gyertyákat, felkapcsolták a villanyt, és Matild benyúlt a blúza alá, hogy elővegye a pamutszálon lógó szekrénykulcsot. Bránó arca együtt sápadt Matildéval. „Nincs meg a kulcs!" - sziszegte fogai között Matild, hogy a gyerekek meg ne hallják. „De hál hová tetted" - kérdezte Bránó még halk­abban. „Fogalmam sincs - válaszolta Matild -, te jó ég, tán csak nem sütöttem bele valami­be?" Brúnó nagyokat nyelt, a szeme forgott, de nem akart, most az egyszer nem akart mérges lenni, inkább intézkedett. „Gyertek gyerekek, üljünk asztalhoz, most kivételesen először vacsorázunk, és csak utána jön az ajándék, hátha addig még nagyobbra nőnek. Igen. Es az ételt óvatosan rágjátok, nem kell habzsolni, ami nem ízlik, azt tegyétek a tányér szélére; nem fog hara­gudni anya érte." A két gyerek kicsit értetle­nül nézett, de leültek az asztalhoz. Matild ta­lán életében nem hegyezte ennyire a füleit, mint mikor a gesztenyés pulykát szelte, min­den reménye abban volt, hogy egyszer csak megpendül a gesztenyés töltelékben a szek­rénykulcs. De nem, fólszelte az egészet, nem pendült meg. Aztán fólszelte az összes bejg­lit, az se pendült meg. Brúnó közben azon gondolkodott, hogy talán föl lehetne feszíteni a szekrényt, mert­hogy ilyenkor, szent este, hol talál ó lakatos. Szerszámok híján aztán föladta a szekrény­fölfeszítést. „Most mi legyen?" - bökték egymás felé Matild és Brúnó a gyerekek feje fólött, de mindketten csak a vállukat vonogatták; fo­galmuk sincs. „És az ajándék? Most már jöhetne!" ­mondta Brúnó //., mire Bránó apa rögvest belekezdett, majd csak lesz valami: „Az a nagy helyzet gyerekek, hogy anyátok és én, jómagam, szóval, igen érzékenyen érint ez mindannyiunkat, lehet, könnyen lehet, hogy ideig-óráig, ágymond, nem tudom, értitek-e, de a Jézuska, az ajándékokat, ágymond, időlegesen sztornózta..." A kkor Simon lepattant a konyhaszékről, kis lábain szélsebesen berohant a szo­bába. Matild és Bránó már várták a visítás és zokogás hangját. De semmi nem hallat­szott ki. Utánamentek. Simon derékig bent volt a játékszekrényében, egy-két koppanás­sal aztán kimászott. Egy kis csomag volt a kezében, fényes papírban, masnival átkötve. „Ezt neked hozta a Jézuska" - mondta Simon, és Matild kezébe nyomta a kis cso­magot. Matild homlokán zománcot vert az izzadság, hogy a legkisebb gyereke őneki tud, de ő neki nem tud adni. „Szép fényes - mondta Simon izgatot­tan, pici tenyereit dörzsölgette az álla alatt, miközben anyja a csomagot bontotta -, igaz, az utcán találtam, de gondoltam, hát­ha örülsz neki." Maliidban bennfagyott a szó, talán a havazás is elakadt egy pillanat­ra, mert a kibontott, kis színes papírdoboz alján ott lapult a nagy ruhásszekrény fé­nyes kulcsa. Nagyker ár( Ft/kg+Áfa) Fogyasztói ár( Ft/kg) Műbeles virsli Mini PICK virsli Frankfurti virsli Picador szalámi PICK Márkaáruház Jókai u. 7. T.: 425-021, F: 421-860 PICK Korzó Kölcsey u. 5. V F: 426-517 PICK Kereskedőit Háza Horgosi út 33. T./F: 567-254 Húsáruház Maros u. 21. T./F: 421-879 Hűsbolt Mars tér, Vásárcsarnok T.: 420-210,425-256 Régi ár Új ár Régi ár Új ár 481­ca 599­33*­457­723-614­Ó53­585­Etak ift87­1.662­1.350­1.739­Az akciós árak 2000. december 31-ig érvényesek. Az ünnepek íze Szilveszterkor is kényeztesse családját ínycsiklandó ízekkel, ízletes PICK virslivel! Keresse az igazit, most kedvezményes ünnepi árakon a szegedi PICK Márkaáruházakban!

Next

/
Thumbnails
Contents