Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-23 / 300. szám

II. STEFÁNIA SZOMBAT, 2000. DEC. 23. Konzumtársadalom és szellemi tisztálkodás Szeretet - a világot összekötő erö Kiegészítés vagy híJjÉLl ánypótlás ^Hp^^ címmel rendeztek I a közelmúltban konferenciát Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. Az összejövetel alapvető célja volt, hogy rámutasson a civil szervezetek és az iskolák kapcsolatának lehetőségére. Az előadók között volt dr. Bagdy Emőke, a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológus professzora, aki „A személyiségfejlesztés lehetőségei és korlátai az iskolában, és az iskolán kívül" címmel tartott előadást. Dr. Bagdy Emőke szerint a mai társadalom egyik rákfenéje, hogy nem tud szabadulni a „tedd, vedd, edd" körforgástól, amely teljesen rabul ejti az életünket: dolgozunk, erőnkön felül, hogy minél többet tudjunk vásárolni, bármit, csak birtokolhassuk, s azután fogyaszthassunk, ha kell, ha nem... - A társadalom e féktelen tomholásáról, ezáltal a személyiség eltorzulásáról, ön igen btrálóan nyilatkozott. Azt a kifejezést is használta, hogy: szellemi tisztálkodásra lenne szükségünk. Miért? - Olyan korban élünk, amely akaratunk ellenére is ott hagyja lenyomatát a lelkünkben. Ahogyan a levegői beszívjuk, s az szennyezett, akkor azt mondjuk, hogy környezetszennyezés ért bennünket. Ezt elfogadjuk, mert ez a realitás. De amikor azt mondom önnek, hogy van szellemi környezetszennyezés is, talán szokatlan fogalmat használok. Pedig ez ugyanúgy realitás. A szellemi tisztálkodás - minKlebelsberg Kuno vagy Klebelsberg Kunó? Mindkettő írásmód helyes Klebelsberg Kuno vallásés közoktatásügyi miniszter (1922-31), nemzetünk és városunk nagy jótevője, keresztnevét rövid o-val frta. Ennek dacára nevét már életében sem írták mindig így a rövid o mellett a hosszú ó is olvasható volt. Miután napjainkban sem egyöntetű keresztnevének írása, kikértem a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének véleményét. Állásfoglalásuk lényege a következő (Budapest, 2(XX). május 2., 9., hivatkozási számuk 76/2IXX). és 80/2(XX).): 1. A Kunó keresztnevet hosszú ó-val kell frni, mivel „minden keresztnevet mai magyar helyesírással, frunk". 2. „Klebelsberg Kunó nevét a különböző források és vélemények figyelembevétele alapján saját meggyőződésük szerinti formában frhalják ." Ezek szerint mindkét írásmód nyelvtanilag elfogadható. Véleményem szerint Klebelsberg új, Széchenyi téri szobrára helycsen került a Kuno alak, mert a miniszter is fgy írta. és így a nyelvtani szabályok esetleges változásaival szemben az eredeti, általa is használt Klebelsberg Kuno írásmód az időtálló. Dr. Hencz Péter Dr. Bagdy Emőke: Teddl Vedd! Edd! - ezek a mai konzumtársadalom érvényes szlogenjei. (Fotó: Miskolczi Róbert) dennapos, ugyanúgy, mint a fizikai tisztálkodás. Természetes, hogy minden nap fogat mosunk. De az. hogy a szánkat mennyire tartjuk „tisztán", s mi az, amit rajta keresztül üzenünk a világba? A nyomasztó kultúra, amelyben élünk, amelynek ugyanúgy van egy határtalan, parttalan, clféktelenedett állapota, káros, fertőző szellemi tartalmakkal szennyezi környezetünket. Kimondom őszintén: a televízióban fertőzött táppal táplálnak bennünket, amit kénytelenkelletlen, befogadunk. Elég, ha csak az agresszív cseleke-^ detekre utalok. Lassan elbírhatatlan mennyiségű az erőszak, ami ránk zuhan. Mi felnőttek legalább védekezőképesek vagyunk, de a gyerekeink védtelenek. Ezért van szükség szellemi tisztálkodásra. - Ehhez azonban szükség van az önazonosság-tudat kifejlődésre, ami nehezen megy a mai társadalomban... - Ez hosszú és sajátos folyamat: a pubertás adoleszcencia idejének korszak-feladata, olyan krízis, amin mindannyian átmegyünk. Ebben integrálnunk, s az identitás egységében ötvöznünk kell valamennyi korábbi életszakaszunk hozományát. Egységbe kell tehát elegyítenünk a részeket, amelyeket szinte születésünktől felszedtünk a világban. Itt azonban két ágat kell megkülönböztetni: a személyes és a társadalmi identitásunkat. - Milyen szerepet játszik ebben a család? .- Óriási feladat hárul a családra. A családi szocializációban, a család fészekmelege, útravalója, segítsége, nagy szerepet játszik. Abban, hogy az én-személyiségünkben páratlan, oszthatatlan individuum-mivoltunkban miként tudjuk képességeinket, belső lehetőségeinket úgy megmutatni a világnak, hogy megerősítést kapjunk, s abban, hogy kompetensnek érezzük magunkat. Az önazonosság a lehetőségeinkre. képességeinkre rádöbbentő fogalom, amiben benne van: mire vagyok képes, mit tudok megtenni, mit jeleznek vissza a világból, vajon képes vagyok-e egyegy feladat elvégzésére? A kamaszaink körében számos az önértékelési zavar az említettekkel kapcsolatosan - Ennek megválaszolása a mi felelősségünket is feltételezi? - A személyes identitást a család tudja igazán „kidajkálni": a család óvó-védő szeretetét, amelyben igenis megvan a szerep szerinti megosztás. Az anya adja az emocionális muníciót, az apa a racionalitást. Nem vagyok híve annak az elparttalanodó nevelésnek, amely szerint a gyereket hagyjuk, hogy bármit tegyen. Mert mi történik? Addig megy, amíg határba nem ütközik! S ha nem talál határra?.. Akkor határtalanul bármit tehet? Nem ad tehát biztonságot az effajta szabadság. - A határ megszabása viszont, igen? - A határ biztonságot ad. Mert a gyerek fejlődése során megmérkőzhet az apjával, legalább kipróbálja az erejét... De kell, hogy legyen egy fal, egy ütköző, amelynél tovább nem lehet menni. Lehet, hogy „balhézik" a gyerek, de biztonságban lesz. Ezt később ő is belátja. S tud majd szeretni. - Mennyire tartja fontosnak a társadalmi identitás megfogalmazását? - Lergalább mint az egyéni önazonosságét! Példát is mondok erre. Ha megkérdezik tőlem: ki vagy te? Azt válaszolom: én egy magyar keresztyén (ezen belül: református) pszichológusnő vagyok. Ezek sorrendben is a fontosságot jelzik. Tudok arra válaszolni hogy honnan jöttem, honnan származom, melyik az a nyelv, amelyet anyanyelvnek nevezek, és az anyaföld, amelyikhez tartozom. Tudom tehát, hogy az én társadalmi identitásom ezekből fakad. - Többször tett említést a szeretetről. Ma nem divatos erről beszélni. Miért nem? Szégyelljük? - Ez az eldologiasodott világ, mindent, ami érzelmi rezdülés, kitakarít, mint feleslegest, kerülendőt, mint zavaró tényezőt, hogy „ne szeplősítse meg a kristálytiszta objektív helyzeteket!" Holott, tanulni is csak attól tanulhatunk, akit szeretünk. A szeretet a világot összekötő nagy erő. Az én hitem szerint az az alapvető, hogy: Kezdetben vala az Ige és a Szeretet. Kisimre Ferenc Móra som próféta, A Színházi Élet 1933. végén majd harmadfélszáz tapos számmal lepte meg olvasóit. (Rejtély, hogy akkoriban miért nem fizettek rá az ilyen kedveskedésre...) Fölsorolni sem tehet a sok értékes képet: többek között Turay Ida, Vízvári Mariska, Bartók, Huhay, Kodály néz ránk, no meg két szegedi születésű, Hékeffi István és Huszka Jenő. Hosszabbrövidebb írása van a lapban Márainak, Karinthynak, Kosztolányinak és Móricz Zsigmondnak. A Senki sem próféta... című összeállításban népszerű írók és művészek vetettek papírra egy-egy rövid történetet, melynek végén rajtuk csattant az ostor: Fedák Sári, Karinthy, Szőke Szakáll és sokak társaságában Móra Ferenc is helyet kapott. Ime: „Ungvárott történt. Szállodában ütöttem tanyát. A szobámba hivattam a borbélyt, aki üdvözölt a város falai közt s biztosított, hogy élete legszebb estéje ez a mai, mikor bemutathatja rajtam művészetét. Amikor végzett, elővettem egy ttzszokolost. Barátom tiltakozott. - De kérem, a művész úrtól csak Móra Ferenc. (DM-archív) nem fogadok el pénzt ezért a csekélységért. — Nézze, maga engem megberetvált... hát valamivel csak viszonoznom kell... - Netalán szabadna esedezem egy autogramért! - nézett rám a borbély. Ezzel végképp szíven talált. Elővettem egy hászszokolost, annak a szélére ráírtam a nevemet. - Berámáztatom örök emlékül, - mondta és indult. Már az ajtónál volt, amikor szemügyre vette az autogramot. Elsápadt. - Hát nem a Fricsek \ úrnak tetszik lenni? - Nem. - Sápadtam el én is. Kit tisztelnek Fricsek úrban? - A cirkuszost. Este lesz a jutalomjátéka. Ejnye, ejnye. Egyszer hízom el magam az életben... akkor is így megjárom." Móra 1932. május 28án kezdte meg felvidéki előadókörútját. Vendégül látta Ungvár, Beregszász, Munkács, Nagyszállás. Megnézte a vereckei szorost, és az uzsoki katonatemetőt. (Uzsoknál esett el 1914-ben egyik legjobb barátja, Szőri József festőművész.) Mintha olvastam volna Fricsek úr rövid történetét a Móra-életmű nagy tengerében... Itt önálló írásként szerepel az író halála előtt szűk két hónappal jelent meg. Megadom a pontos lelőhelyét, hogy bekerülhessen Vajda IMSZIÓ Mórabibliográfiájának (1970) második kiadásába: Móra Ferenc: Senki sem próféta... Színházi Élet, 1933. dec. 17-23. 23. évf. 52. szám. 106. P) Apró Ferenc A reformátusok karácsonya Szeretetcsomag MM kicsiknek" ## A református hívek számára a karácsonyi ünnepkör nem anynyira a misztériumot, mint inkább az isteni szeretet megnyilvánulását jelenti. Az evangéliumban nem a misztériumra, hanem az Isten kijelentésére helyezik a hangsúlyt. - Keresztény és pogány elemeket ötvöz a karácsony ünnepe. Van-e alapvető különbség a reformátusok és más felekezetek között ezen ünnep megítélésében? kérdeztem Dányi József vásárhelyi református esperestől. - Ez az ünnep nagyon sokféle elemet hordoz magában. A keresztyénségen belül vannak vidékek, ahol egészen sajátos hagyományai vannak a karácsony ünneplésének, míg másutt talán nincs olyan mély gyökere. A karácsony, kétezer esztendő óta, illetve mióta az egyházi ünnep rendjében helyt kapott, egyformán a legnagyobb ünnepnek számít. A történelmi egyházakon belül nem találunk jelentős különbséget a karácsony ünneplésében, hiszen mindegyiknek ugyanazon evangélium áll a rendelkezésérc az örömhír meghirdetésére, legfeljebb mindegyik más hangsúlyt fektet a történet egyes elemeire. - Melyik a reformátusok számára a hangsúlyosabb elem? - Az egyik számára a misztérium jelenthet rendkívüli hatású üzenetet, befolyást az emberi szívre, míg a másik számára az isteni szeretetet jeleníti meg. Mi reformátusok az evangéliumban nem a misztériumra, hanem az Isten kijelentésére helyezzük a hangsúlyt. Persze a misztériumot sem hagytuk el, hiszen a mi karácsonyi történetünkben is szerepel Szűz Mária története, az angyali jelenéstől kezdve Jézus születéséig, sőt Egyiptomba menekítéséig, de még utána is. Éppen az üzenet sajátos, evangéliumi értelmezése szerint nem Mária kapja a fő hangsúlyt, hanem az a Jézus, akit az Isten általa küldött a világra. - Jelent-e még valami mást is a református híveknek ez az ünnep? - Kialakult rendje van az ünneplésnek. Ez azzal kezdődik, hogy a karácsony előtti vasárnaptól karácsony napjáig bűnbánati hetet tartunk, mely megpróbálja fölmérni, hogyan is lehetne méltón fogadni az ünnepet, hogyan tölthetnénk be Krisztus törvényét. Ezt rendkívül fontosnak tartom, ugyanis nem gondolhatunk karácsony ünnepére anélkül, hogy ne gondolnánk a szeretetben való mulasztásainkra. Azokra, akiknek már nincs módunk megadni a szeretetet, mellyel tartozunk, s mivel maradtunk adósai azoknak, akik körülöttünk élnek. Az egyház hitbeli reformációjával sok mindent történt, amióta Jézus születése, s követése, programjuk lett az embereknek, de a szeretet reformációjával, azt hiszem, mindennap adósak maradunk. Ez ugyanis az a része az evangéliumnak, melyet sem a múltban, sem a jelenben nem tudott az egyház tökéletesen betölteni. - A bűnbánati hetet követi karácsony ünnepe... - Igen, egyfelől a karácsony este tartott istentisztelet, ahol nálunk is, épp úgy mint bármelyik történeti egyháznál. Jézus születése a központi téma. Az ünnep abban különbözik más felekezet gyakorlatától, hogy nálunk, mindig van egy közös karácsonyfa, ahonnét, ha jelkép szerint is, a kicsik: azaz a gyerekek és a gyülekezet egyszerű, szegény, elhagyatott, magányos, öreg beteg tagjai is részesednek a javakból. A szeretetcsomagot minden évben átadjuk. Ebben az emberi gesztus a jelentős, nem az érték. Ezt a karácsonyi ünneplések sora követi, ahol újabb szeretetcsomagokkal ajándékozzák meg egymást a gyülekezet tagjait. Szenteste kora délután tartjuk az ünnepet azért, hogy míg az egyik szülő elhozza gyermekét, addig a másik odahaza nyugodtan készülhessen. - Mivel ér véget az ünnep? - Nálunk a karácsony annak másnapján lezárul. Az ünnepkörhöz tartalmilag szorosan nem tartozó óév, újév, s az esztendő első vasárnapja hangsúlyozottabb nálunk is, hiszen az egyszer van egy évben, s arra a téli időszakra esik, amely az emberek számára korábban kimozdulási lehetőséget, s az egymással való találkozást jelentette. Az óévi istentiszteleten számolunk be a gyülekezet népmozgalmi adatairól, a temetések, házasságkötések és keresztelések számáról, míg az újévi istentisztelethez az öröm és hálaadás is hozzátartozik. Korom András Dányi József esperes. „A szeretet reformációjával, azt hiszem, mindennap adósak maradunk." (Fotó: Tésik Attila)