Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-22 / 299. szám

PÉNTEK, 2000. DEC. 22. TÜKÖR 7 Szegedi Honvéd Kulturális Egyesület Sajátos hagyományőrzés Tóth János a Szegedi Honvéd Kulturális Alapítvány „házi múzeumában". (Fotó: Gyenes Kálmán) gyar Hon­v é d s é g három éve „kivo­nult" Sze­gedröl. Pontosab­ban: a Szegedi Műszaki Dandár 1997-es meg­szűnte óta a kiegészítő parancsnokság minden­kori vezetője a hely­őrség parancsnoka is egyszemélyben. Mi ma­radt a „sereg" után? A Victor Hugó utcai tiszti klubot jelenleg a Szege­di Honvéd Kulturális Alapítvány üzemelteti. Ügyvezető igazgatója Tóth János. Tőle kérdez­tük: - Milyen céllal hozták létre az alapítványt, illet­ve az egyesületet? - Központi szervünk a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. Program­irányító és összefogó szere­pe van. Az országban jelen­leg negyvenkét, a szegedi­hez hasonló alapítvány, il­letve egyesület működik, megyénkben az utóbbi időben a hódmezővásárhelyi és szentesi tiszti klub tért át erre a szervezeti formára. Célunk a honvéd hagyo­mányőrzés, nonprofit mó­don - bérleményeink bevé­tele a rendezvényeink támo­gatásának fedezete. - Többes számban be­szélt a rendezvényekről... - Több öntevékeny cso­portot működtetünk, s a ma­ga során mindegyik bő programmal foglalkoztatta, csábította tagságát. Mintegy háromszáz fő a kedvezmé­nyezettje a Fegyveres erők nyugdíjas klubjának. Az el­nök Sinyi Imre nyugdíjas alezredes. A Honvéd Ha­gyományőrző Egyesület ve­zetője dr. Maschek Rudolf. Ők elsősorban hadtörténettel foglalkoznak. A Volt Hadi­foglyok Szövetségét idős emberek alkotják, a maguk sajátos, történelminek ne­vezhető problematikájával. A 36 tagú Bárdos Lajos Kó­rus karnagya Delleyné Hala­ma Piroska. Szeged legré­gibb kórusa, hiszen elmúlt már 130 éves. A Rúzsa Sán­dor Népdalkör és Citeraze­nekar, Monoki Lajos tanár úr vezetésével, a népi ha­gyományőrzés avatott csa­patává nőtte ki magát. S míg el nem felejtem: öntevékeny amatőr csoportjaink díszítő és képzőművészeti szakkö­röket hoztak létre, Kovács Imréné, a népművészet mes­tere vezetésével. - Mi a közös jellemzője e csoportoknak? - Az összetartás és a ha­gyományőrzés. A honvéd hagyományőrzés egy olyan nemes terep, ahonnan a ,Jci­látás" a mi sajátos eszköze­inkkel biztosítható. Ezt az öntevékeny csoportok ren­dezvényeivel érjük el. A nyugdíjasklubunk például utazásokat szervezett Gör­gey (öt nap Szlovákiában) és Bem (erdélyi körút) nyo­mában. Kárpátalján, a Ve­reckei hágón is jártak, majd Kassán megkoszorúzták Rá­kóczi sírját. A Honvéd Ha­gyományőrzőkkel megláto­gatták a Doberdo-Isonzo csatateret. Meggyőződésem, hogy ők a nemzet nagy taní­tói lehetnének... Tevékeny­ségünk gyakorlati oldalát to­vább felelevenítve, megem­lítem, hogy kórusunk részt vett a marosvásárhelyi Bár­dos Lajos fesztiválon, ahol átütő sikert arattak. Népdal­és citeraegyüttesünk novem­berben itt. Szegeden rende­zett az apátfalvi, bajai és horgosi testvéregyüttesekkel emlékezetes találkozót és előadást. Díszítő- és kép­zőművészeink rendszeres résztvevői a regionális talál­kozóknak - legutóbb Kis­kunhalason állítottak ki. - Mindez a történelem és a honvéd hagyományok ápolásának valóban sa­játos ötvözete... - Biztonságpolitikai sza­kelőadásokat is szervezünk - ez már az új kor szele. A Honvédség és társadalom baráti kör égisze alatt szám­talan szakembert hívtunk meg ezen rendezvényeinkre. Ezt a sorozatot a minisztéri­um is támogatja. Befejezé­sül elárulom, hogy egy alsó­városi férfi személyes élmé­nyei alapján felvállaltunk egy nem mindennapi ügyet, ami azonban a honvéd ha­gyományőrzéshez tartozik: 1944. október 11-én a Sza­badság téren az oroszok agyonlőttek öt fiatal honvé­det. Az egyház megtartotta a sírokat. Mi helyreállítjuk... Pataki Sándor Krécsuno, kolontá T?gy magyar-cigány, cigány-magyar üt szótárt. Szabó Géza gyűjtését hoztam magammal legutóbbi kolozsvári utamról. A puha kötésű könyvecske a kolozsvári kulturális folyóirat, a Korunk Baráti Tár­saságának kiadásában jelent meg néhány héttel ezelőtt; ehhől választottam ki a cím két szavát. A jelentésük: karácsony. Noha ez a rövid cikk nem karácsonyinak, ha­nem „mindenkorinak" van szánva, így ünnep előtt mégis stílszerű e cím. Aki érti, tekintse köszöntésnek, aki pedig nem, at­tól elvárható, hogy a magyar-cigány, ci­gány-magyar viszony megértéséért küzd­jön egy kicsit, így az ünnepi ráérősség­ben. Amikor valamelyik határon túli ma­gyarlakta vidéken járok, az ott élő magyar cigányoktól általában meg szoktam kér­dezni, hogy magyarországi cigány szerve­zet képviselői felkeresték-e már őket, hogy helyzetükről, gondjaikról, egyálta­lán: puszta létezésükről tájékozódjanak. Többnyire elkerekedett tekintet a válasz: „Hogy? Honnan? Kik?" A magánember azonban nyugodtan fe­lülmúlhatja a hivatalok tehetetlenségét, s mert voltaképpen a cigány szervezet is csak egy hivatal, tehetetlensége nem csüggeszt jobban, mint a többi hivatal cselekvőképtelensége. Igy az alábbi történetet, mindenféle hi­vatal helyett, vagy a hiányzó hivatalokat pótolva, jobb híján én gyűjtöttem össze. A romániai választási küzdelem idején C. V. Tudor kampányolói a „rokonszenv" készpénzen való megváltásától sem riad­tak vissza. Bizonyára se Romániában, se a világon nem voltak, nem lesznek ebben egyedül. Meg abban se, hogy gyakran po­fára estek. Mert bármily meglepő is, még mindig vannak emberek, akik számára a becsület fontosabb a pénznél. Bízzunk benne, hogy néhány nap múlva nem vál­nak reménytelenül múltszázad figurák­ká... Híre ment egy aprócska magyarlakta faluban valahol Kolozs megyében, hogy a Tudor-pártiak járják a házakat, és 100 ezer körüli lejeket kínálnak egy-egy sza­vazatért. Az igenfelvásárlók különösképp előszereltei zörgettek be azokba a házak­ba, amelyekben cigányok laknak, azt ígérve, annyival szorozzák a felkínált összeget, ahány szavazásra jogosult pol­gár lakik a házban. Meg is kérdezte tőlük az egyik cigány nagycsalád feje, hogy mit ér az igen. Úgy is mondhatnánk, ellenőrizte, megerősítet­te a híreket. Amikor meghallotta az árfo­lyamot, ránézett a kampányolóra, és csak ennyit válaszolt: „Református emberek vagyunk mi, kérem ". Majd csöndesen be­csukta az ajtót. S ok minden eszünkbe juthat e törté­netről. A hűség például. Bár ez me­gint egy elavulóban lévő fogalom. Nekem különben is egész más fordult meg a fe­jemben: az, hogy e határon túli magyar cigányok magyarságtudatát a magyaror­szági magyar társadalom semmilyen mér­tékben sem igazolja vissza. Igaz, a ma­gyarországi magyar társadalom a hazai cigányok magyarságáról sem akar tudo­mást venni. Zelei Miklós Két év múlva indul kreditrendszer Pontos követelmények A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán már bevezették a kredit alapú oktatást. (Fotó: Miskolezi Róbert) A felső­oktatási intézmé­nyekben 2002 szep­temberé­től beve­zetik a kreditrendszert, amely­nek lényege, hogy a hallgatóknak az egyes tantárgyakhoz tartozó pontokból (kreditekböl) annyit kell összegyűjte­niük tanulmányaik alatt, amennyi a diploma meg­szerzéséhez szükséges. A kreditrendszer átjárha­tóbbá teszi a felsőokta­tást a hallgatók számá­ra, és ezzel együtt a pá­lyamódosítási lehetősé­gek is bővülnek. Felgyorsult a felsőoktatási intézményekben legkésőbb 2002 szeptemberétől beveze­tendő kreditrendszer kidolgo­zásának folyamata, miután november végén megjelent az eredeti, 1998 májusi kor­mányrendelet módosítása. A kreditrendszer lényege, hogy minden tantárgyhoz tartozik egy előre meghatározott pontszám (kredit). A hallga­tók akkor kaphatnak diplo­mát, ha megfelelő számú kre­ditet gyűjtenek össze tanul­mányaik során: a főiskolai diploma megszerzéséhez há­rom éves képzés esetén leg­alább 180, négyéves képzés­ben 240 kredit szükséges, az egyetemi végzettséghez pe­dig minimum 240-et (ötéves képzésben 300-at) kell összegyűjteni. Ezektől a hat­ároktól csak fölfelé lehet el­térni. A kreditrendszer átjárha­tóbbá teszi a felsőoktatást a hallgatók számára. Egy­szerűbb lesz ezután az egyik képzési szintről egy másikra átjelentkezni, miközben a ko­rábbi tanulmányokat, vagy azok egy részét az új intéz­mény beszámítja. Az átjárha­tósággal a pályamódosítási lehetőségek is bővülnek. A kreditrendszer bevezetését követően a hallgatók ugyan­akkor nemcsak az országon belül válthatnak egyetemet, hanem külföldön végzett részképzésük eredményét is elismertethetik itthon. A kre­dit alapú felsőfokú tanulmá­nyok azt is lehetővé teszik, hogy a diákok bizonyos kor­látok között egyéni tanrendet alakítsanak ki, valamint a szabadon választott vagy a kötelezően előírt tárgyak egy részét más karok kurzusainak felvételével teljesítsék. A kreditrendszer azzal az előnnyel is jár, hogy ha a hallgató a tárgyak valamelyi­kéből elégtelent szerez, évis­métlés nélkül folytathatja ta­nulmányait. Az egyes felsőoktatási in­tézmények önállóan határoz­zák meg, melyik kurzus mennyi kreditet ér, a rend­szer bevezetésével járó fel­adatok koordinálására felállí­tott országos kredittanács csupán az egységes elveket alakítja ki. Azt minden intéz­ménynek figyelembe kell vennie, hogy a kredit az átla­gos képességű hallgatótól el­várható teljesíthiényt fejezi ki munkaegységben. Egy kreditet harminc munkaórá­val lehet megszerezni, amibe a tanórán kívül az egyéni fel­készülés ideje is beletartozik. Ez utóbbi miatt nem lehet számításon kívül hagyni, hogy ehhez milyen feltétele­ket - számítógépes hálózatot, tankönyvellátottságot, könyvtári kapacitást - tud biztosítani az egyetem. A kreditrendszer bevezetése és működtetése - dr. Visy Csa­ba, a Szegedi Tudománye­gyetem oktatási rektorhelyet­tese szerint - elképzelhetet­len az egységes tanulmányi rendszer országos kiépítése nélkül, amely pontos nyil­vántartással nyomon követi a hallgatók tanulmányait. A tervek szerint a szegedi egye­temen mint referenciaintéz­ményben próbálják ki elsők között azt, hogyan működik majd a nyilvántartási rend­szer. A Szegedi Tudománye­gyetemen egyébként nem is­meretlen a kreditrendszer, hi­szen - egészben vagy rész­ben - már több karon beve­zették. Visy Csaba úgy véli, az első kezdeményezések azért is hasznosak, mert mind a hallgatók, mind az oktatók már azelőtt tapasztalatot sze­rezhetnek a rendszerről, mi­előtt az egész országban be­vezetnék. A továbbiakban minden egyetem és azok ka­rai elkészítik saját kreditsza­bályzatukat, amelyeket jövő novemberéig küldenek el az oktatási minisztériumba. Az országos kredittanács által is jóváhagyott szabályzatok alapján aztán 2002 szeptem­berétől már kredit alapon folytathatják az oktatást. Hegedűs Szabolcs Lombard-hitelt ajánl a gázközmüvagyonra az OTP Jó ével zár a legnagyobb magyar bank Az immár megszokott, évbúcsúztató sajtótájé­koztatóját tartotta teg­nap délelőtt Kecskemé­ten az OTP dél-alföldi ré­giójának ügyvezető igazgatója, Szász János. Az ország legnagyobb bankjának piaci részese­dése 24 százalékos, ami a „Postabank-partner­séggel" a jövőre még to­vább növekedhet. Az OTP számai már a bú­csúzó esztendőben is meg­győzőek: kétezermilliárd fo­rint feletti mérlegfőösszeg, 134 milliárd forint saját tőke és 38 milliárd forintos ered­mény. Van tehát miből ál­dozni a Postabankra, amit nem beolvaszt, hanem várha­tóan a bankcsoporti-körbe ­lásd Merkantil Bank, Garan­cia Biztosító, OTP Travel stb. - emeli majd be az OTP. Jelenleg éppen auditálják a „menyasszonyt", bő egy hó­nap szükséges az árkialakí­tásra és az ajánlat megtételé­re, majd egy ideig még biz­tosan külön pénzintézetként működik tovább a bank. A partnerség megyei, sze­gedi vonatkozásairól Szász János még nem tudott nyilat­kozni, az viszont kívülálló számára is látható, hogy Sze­geden a Széchenyi téren né­mi épületfelesleg is keletkez­het, s valószínűsíthetően más városokban is adódhatnak majd hasonló megoldandó feladatok. A Takaréktár utcai központ felújítása minden­esetre folytatódik, a menet közbeni újragondolás azon­ban elkerülhetetlen. Az OTP lógója 2,8 millió bankkártyán található meg, ezt több mint ezer saját bankjegy-automatába hasz­nálhatják az ügyfelek, vala­mint tovább 14 ezer darab POS segítségével vásárolhat­nak országszerte. A három megyés Dél Alföldi régió a 170 milliárd forinttal része­sedik a mérlegfőösszegből, 310 ezer bankkártyát és 120 saját bankjegy-automatát ke­zel - tudtuk meg az ügyve­zető igazgatótól. Az OTP legújabb termé­kével, az elektronikus számlacsomaggal halad a korral, ennek egyik érde­kessége, hogy virtuális kár­tyaszámlával, PIN-kóddal vásárolhat az ügyfél az in­terneten. Először ide utal, majd innen megy tovább az áru ellenértéke, s a lényeg az, hogy a világháló „nem érintkezik" az egyenleggel bíró normál bankszámlával, így az meg sem csapolható. Ugyancsak aktualitás, hogy az önkormányzati számlavezetésben is erős — 80 százalékhoz közelítő ré­szesedésű - OTP a települé­sek által mostanában kapott gázközművagyon értékpap­ír részére dolgozott ki Lom­bard-hitelt, vagyis a telepü­lések hamarabb készpénz­hez juthatnak. A vámpénz­tári fronton is erősítenek, új termékük a speciálisan egy­irányúsított kártya, amit minden cég nyugodtan oda­adhat az alkalmazottjának, hiszen arról csupán a vám­hivatal központi számlájára lehet utalni. Az utazási szakma 2000. évi gyengélkedése nyomán a banknak nagy tervei van­"fiak az ISO 900l-es minősí­tést nemrégiben megszer­zett OTP Travellel, nem is titkolják, hogy a piacve­zetők közé akarnak kerülni, s erre az optimizmusra elsősorban a megbízható banki háttér adhat okot. Rá­adásul olyan méretű, ami már Európában is verseny­képesnek számít. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents