Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-21 / 298. szám

SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 CSÜTÖRTÖK, 2000. DEC. 21. Vízmümegállapodás - visszavonják a genfi kereseteket Új ## vizes" cég alakul Ez esztendőben utoljára ült össze tegnap a szegedi képviselő-testület. Az ülés egyetlen napirendi pontjaként a Vivendi Waterrel a Szegedi Vízmű Kft. üzemeltetéséről kötendő megállapodást negyedik nekifutásra, név szerinti szavazáson fogadták el a képviselők. A két fél megállapodott abban is, hogy visszavonják a genfi nemzetközi bíróság elé benyújtott kereseteiket, és a per beszüntetését kérik. A Fidesz városi frakciója, és dr. Molnár Zoltán, a közgyűlés jogi és ügyrendi bizottságának elnöke közösen indítványozta, hogy a képviselők név szerint szavazzanak a „vízműmegállapodás" legújabb tervezetéről. A városatyák 26 igen, 12 nem és egy tartózkodás mellett fogadták el a megállapodást a szerda délelőtti, rendkívüli ülésen. Dr. Bartha László polgármester tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: az új vízügyi keretmegállapodás jóval kedvezőbb a városra nézve, mint a korábbi. A tervezett 52 százalékos vízdíj-emelés helyett inflációkövető tarifarendszert sikerült kidolgozni, amely később csak a megépülő szennyvíztisztító üzemelési költségével emelkedik. (Januártól a polgárok a víz- és csatornadíjban már fizetik is a tisztító elkészült, mechanikai ütemének működtetési költségét.) A polgármester leszögezte: a két fél, azaz a Vivendi Water és az önkormányzat közötti 10 vitás kérdés közül kilencben az önkormányzat akarata érvényesült. A megállapodás szerint - a korábbi tervezetekkel ellentétben megmarad a Szegedi Vízmű Kft. tulajdonosi struktúrája, azaz 51 százalékban a város, 49 százalékban pedig a Vivendi Water marad a tulajdonos. Azonban ezentúl az osztalékot is a tulajdonosi hányad arányában osztják el. Az ötfős menedzsmentbe három főt a francia fél, kettőt az önkormányzat jelölhet, az ügyvezetőt a befektető, az igazgatótanács elnökét a város adja. Palkó György, a Szegedi Vízmű Kft. vezérigazgatója kérdésünkre elmondta, „ezzel reális kompromisszummal megteremtődtek a hosszú távú együttműködés feltételei. Szeged városa egy stabil, a város érdekeit meszszemenően szolgáló céggel lett gazdagabb". Palkó Györgytől azt is megtudtuk, a felek Szegedi Vízmű Rt. rféven egy új céget hoznak létre, melyet januárban kívánnak bejegyeztetni, míg a be nem jegyzett Szegedi Vízmű Kft.-t felszámolják. Dr. Bartha László a Virág cukrászda ügyét is érintette sajtótájékoztatóján. Egy 1994. november 17-én kelt közgyűlési rendelettel bizonyította - melyből kitűnik, hogy az akkori képviselők a polgármester javaslatára 37 igen és 1 tartózkodás mellett, profilkötöttség nélkül, 50 millió forintért adták el a cukrászdát -, hogy a jelenlegi városvezetés nem szólhatott bele a Virág újabb értékesítésébe, így is komoly eredményként értékelhető, hogy a tulajdonosokkal megkötött háromoldalú szerződésben sikerült meghatározni a cukrászda profilkötöttségét. A polgármester ugyanakkor elismerte: tévedett, amikor korábbi sajtótájékoztatóján azt állította, hogy dr. Básthy Gábor alpolgármester a Duna-Tisza Regionális Befektetési Rt. felügyelő-bizottsági tagja volt. Básthy ugyanis a cégben tulajdonosi képviselőként dolgozott, ám a polgármester szerint ez még több jogot biztosított számára, mint a felügyelőbizottsági tagság. K. B. Vatikáni világkonferencia az egészségügyről A privatizáció sehol sem vált be - Húszmilliós kárt okoztak a Magyar Rádiónak A stúdióvezető különös utalványozásai A szegedi ügyészség vádat emelt a Magyar Rádió szegedi stúdiójának egykori vezetője, Vágási Kálmán és hét társa ellen. Csalással és egyéb bűncselekményekkel vádolják őket, egyébként valamennyien büntetlen előéletűek. A Magyar Rádió szegedi körzeti stúdiójának munkáját 1988 óta irányította Vágási Kálmán. A cég belső vizsgálata derített rá fényt, hogy szabálytalan kifizetések történtek, ezt követően adták át az ügyet pontos felderítésre a rendőrségnek. A vádlottak között találhatóak Vágási volt munkatársai, Józsáné Héjjá Ildikó gazdasági főelőadó valamint a stúdió gépkocsivezetője, könyvelője és hivatalsegédje. A nyomozás adatai és a vád szerint az 1995 és 1999 nyara közötti időszakban a körzeti rádió vezetője 140 olyan fiktív megbízási szerződést kötött négy személlyel műsorszerkesztésre, tudósításra, egyéb hasonló, újságírói munkák elvégzésére. Az érintett személyek ezeket csak papíron teljesítették, a valóságban nem. Az úgynevezett utólapokat Vágási és Józsáné aláírta, majd a rádió budapesti műsorutalványozási részlegéhez továbbították, onnan utalták ki a honoráriumokat. A stúdióvezető 5,5 millió forintot utalt ki apósa részére, aki 1998 októberében meghalt, ám a honoráriumot még két hónappal később is folyósították neki. Az anyósnak 3,8 millió forintot, keresztlányának pedig 2,7 millió forintot utalványozott Vágási Kálmán, aki fiktív szerződést kötött egy asszonnyal, aki archiválásért, telefonügyeletért vett fel fizetést, holott nem végzett ilyen munkát a rádiónál. Az átutalt összegeket viszont rendszeresen átadta a gazdasági vezetőnek, ez két év alatt 1 millió 686 ezer forintot tett ki. Vágási és Józsáné a fiktív számlázással összesen 18 millió 470 ezer forint kárt okozott a Magyar Rádiónak. Még '95-ben történt, hogy a stúdióvezető 1 millió forintos szerződést kötött egy számítástechnikai kft.-vel arra, hogy annak tevékenységéi reklámozza a rádió. A számlát viszont egyéni vállalkozóként állította ki. 700 ezer forintot fel is vett, azt nem továbbította cégének, hanem sajátjaként kezelte. Ezen túl magán mobiltelefonjának 472 ezer forintos számláját a Magyar Rádióval fizettette ki. Józsáné terhére rótta az ügyészség, hogy munkatársait felkérte arra, hogy egy rádió-nyereményjáték szelvényeire a telefonkönyvből másoljanak ki neveket és hamisítsák alá az átvételi elismervényt. Ezzel mintegy 30 ezer forintos kárt okoztak. Mindezt állítja a vád, az ügyet a szegedi városi bíróság tárgyalja majd. K. Z. A római katolikus egyház történelme során mindig igen nagy figyelmet fordított a betegek gyógyítására, ápolására és gondozására, a legeslegelesettebbek szolgálatára, hisz Isten saját képmására teremtette az embert. A betegek ellátása évszázadokon keresztül szinte kizárólag egyházi intézményekben történt. Az egyház ma is megkülönböztetett figyelmet szentel a betegeknek és egészségügyi ellátásuknak. Ennek szellemében rendezte a Pápai Egészségügyi Tanács Vatikánban idén XIV. nemzetközi konferenciáját az egészségügy és a gazdaság viszonyáról - adja hírül a Magyar Orvos, az orvosi kamara hivatalos lapja. A konferencia a lehető legmagasabb szintű volt, egészségügyi miniszterek, egyetemi tanárok, püspökök és bíborosok, WHO, Ápolási Dolgozók Világszervezete és más világ-vallások protestánsok, zsidó, iszlám. hindu képviselői is jelen voltak. A tárgyalt kérdések különösen most, itthon is közérdeklődésre számíthatnak. Az előadók hangsúlyozták, hogy az egészségügyi ellátásnak igazságosnak, mindenki számára elérhetőnek kell lennie. Ezzel szemben ma számos helyen az egészségügyet a kettéosztottság jellemzi: a gazdagok magas szintű ellátása ellentétben van a szegények elégtelen vagy gyakran nem is létező ellátásával. Ez éles ellentétben áll a keresztény erkölcsi felfogással, hisz Isten teremtett javai minden rászoruló igényeit kell, hogy szolgálják. A WHO elfogadhatatlannak tartja ha a kormányok másra, például a privatizált egészségügyre kívánják áthárítani az egészségügyi ellátást, mert ennek az lesz az eredménye, hogy a tehetőseknek kiemelt ellátást biztosít, miközben a társadalom széles rétegei ellátatlanok maradnak. A judaizmus felfogása szerint, azt a munkát, amit nem fizetnek meg kellően, a társadalom értéktelennek minősíti. így válhat értéktelenné az orvos és munkája, ha a bére alacsony. A beteg ember, az emberi élet és egészség nem gazdasági termék, értéke pénzben ki nem fizethető, hisz egyszeri és megismételhetetlen. Isten ajándéka. Az orvosi és egészségügyi tevékenység nemcsak foglalkozás, hanem minőségileg ennél több: hivatás és küldetés; célja az élet megőrzése, jobbá tétele, szolgálata és továbbadása. Ez nemcsak az orvosokra, nővérekre, hanem az egészségügyi gazdasági és műszaki szakemberekre is vonatkozik. Az egészségügyi ellátás nem csupán biológiai szintű: ha a betegség gyógyítható, gyógyítson, ha nem gyógyítható, kezeljen, mindig próbálja enyhíteni a fájdalmat, a szenvedést, és mindig nyújtson vigaszt. A mai „modern szemlélet" elsősorban a gyógyításra irányul, az ápolás és gondozás iránt kisebb az érdeklődés, a vigasznyújtással és együttérzéssel a pénzügyi szemlélet nem tud mit kezdeni. A túlzott teljesítmény-finanszírozás a teljesítmény hajszolására ösztönöz, miközben az ellátás elcmbcrtelenedhet és a betegek lelki igényei nem nyernek kielégítést. A kongresszus résztvevőit II. János Pál pápa is fogadta. Beszédében hangsúlyozta minden emberi élet teljes és egyforma tiszteletét a fogantatástól a halálig. Az egészségügy fejlődésének javait mindenkinek élveznie kell. A közjó előmozdítása elsősorban a kormányok feladata. A kongresszus visszatérő gondolata volt, mely itthon most különösen időszerű, hogy az állam nem hátrálhat ki az egészségügyből. A privatizáció sehol a világon nem oldotta meg az egészségügyi ellátást: a gazdagoknak megkülönböztetett ellátást nyújt, miközben a szegények tömegei kiszorulnak belőle. A gazdasági haszon az egészségügyben nem cél, hanem minden ember javát szolgáló eszköznek kell lennie. Ez nem képzelhető el másként, csakis úgy, ha mindenkiben, így a legszegényebbekben is Isten képmását tiszteljük és szeretjük. Dr. Hencz Péter Baktóból és Szóregról száműzték a belvizet Csatornák a végeken Elhunyt dr. Keresztes Anna Munkatársunktól Dr. Keresztes Anna nyugalmazott egyetemi adjunktus, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai Intézetének volt munkatársa december 17-én türelemmel viselt hosszú szenvedés után elhunyt. Személyében segítőkész kollégát és szeretett oktatót gyászolnak egykori munkatársai. Emlékét megőrzik a Gyógyszerésztudományi Kar dolgozói, barátai és tanítványai. Ez a szóregi csatorna már képes a belvíz elvezetésére. (Fotó: Schmidt Andrea) JEZSUITA A KÁVÉHÁZBAN. A Millenniumi Kávéház (Szeged. Dugonics tér 12.) mai, csütörtöki vendége Hofher József. A jezsuita szerzetes a megtestesülés misztériumáról beszél. Az este 6 órakor kezdődő rendezvényre a belépés díjtalan. GALAMBOK A HÍDON. A szegedi Belvárosi hidal ellepő galambok okozta kellemetlenségek miatt a híd „madárriasztó" rendszerének fölszerelését tervezi a városgonnokság. A hidat a Belváros épületein már bevált elektromos vezetékhálóval védik meg az acélszerkezet korroziójáért is „felelős" galambok ellen. SÁNDORFALVI KARÁCSONY. Ma, csütörtökön községi karácsonyi ünnepségre várják az érdeklődőket Sándorfalván. A polgármesteri hivatal előtti téren felállított fenyőfánál este 6 órakor gyertyagyújtással kezdődik az ünnepség. A jelenlévő gyerekek ajándéksorsoláson vesznek részt. KARÁCSONYRA CDÉKET ÉS KÖNYVEKET AJÁNL ma, csütörtökön, este nyolckor a szegedi városi televízió „Paletta" című magazinja. Az adásban ezen kívül beszámolót láthatnak Komis Péter fotókiállításáról, Solymosi Bálint új kötetéről, Esterházy Péter szegedi dedikálásáról, és a színház Gerschwin-estjéről. megbízásából elkészített csatornahálózat minden bizonnyal orvosolja ezt a problémát. Bánvölgyi Zoltán, a városgondnokság műszaki ügyintézője elmondta: a legfontosabb volt, hogy a baktói kiskertek mentén mélyülő, záportározóként is használatos kübikgödör vizét egy befogadó csatornába vezethessék. A gödör ugyanis esős időszakokban hamar megtelt vízzel, s mivel tartalmát nem csapolták le, nem tudott több vizet elnyelni, így egy idő után a környékbeli területek is telítődtek vízzel, és sokszor egybefüggő vízfelület borította a telkeket. Az Erdőszéli úton ezért egy nyolcvan centiméter mély, nyílt csatornát alakítottak ki, összesen 4,2 millió forintért. A 812 méter hosszú csatorna a Szérűskerti csatornába vezeti a kübikgödör vizét, innen pedig végül a Tiszába kerül a Baktói kiskertekben felgyülemlett belvíz. Bánvölgyi Zoltán egy kulisszatitkot is elárult. Az Erdőszéli úton ugyanis sikerült megmenteniük egy hatalmas nyárfát. Bár a gyönyörű fa a csatorna nyomvonalába esett, a tervek módosításával sikerült elkerülni a kivágását'úgy, hogy a csatornát a fa mellett vezették el. Bánvölgyi Zoltán szerint legalább kétévente érdemes megtisztítani az árkokat, s így elkerülhető, hogy egy hasonlóan csapadékos időszak belvízgondokat okozzon a környéken. Bár évi tíz, tizenkét millió forintnál ritkán költenek többet a belterületi csatornák karbantartására, az idén erre a célra 100 millió forintnál is többet fordított a város. A baktói csatornával együtt ugyancsak ma adják át hivatalosan a szőregi Mályva, illetve Pálya tereken elkészült belvízelvezetőket. A szakemberek ezen a területen is csak használhatatlan árokmaradványokat találtak, amelyek használhatatlansága miatt tavasszal víz alá került az egész szőregi focipálya is. Itt 810 méternyi árkot ástak, 9 millió forintért. Bár a csatorna hossza majdnem méterre megegyezik a baktóival, építésének költsége csaknem kétszeres. Ennek oka, hogy Szőregen mélyebben kellett megásni az árkokat, s mivel lakóterületről van szó - szemben a baktói kiskertekkel - sokhelyütt a közművezetéket is el kellett kerülnie a csatornának. Számos, már megkezdett csatornaépítés folytatódik jövőre, és megindul a Szegedi Vízügyi Beruházási Kft. 820 millió forintos összértékű csatornaépítési beruházása is — tudtuk meg Bánvölgyi Zoltántól. Kéri Barnabás Az eddig megszokott évi 10-12 millió forinttal szemben az idén több mint százmillió forintot költött a városgondnokság a belterületi csapadékvíz-elvezetó csatornák karbantartására. A Baktón és Szöregen legutóbb elkészült, összesen másfél kilométernél hosszabb csatornákat ma adják át hivatalosan. A baktói kiskertek körül futó „árokmaradványok" kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy elvezessék az őszi-tavaszi belvizeket. A kiskertek tulajdonosai tapasztalhatták, hogy a legkritikusabb időszakokban összefüggő síkvíz állt telkükön. A városgondnokság