Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-20 / 297. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. DEC. 21. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Pancza: „Nincs mitől félnünk!" Kisgazdapárt a köbön? Osztódással szaporo­dik a kisgazdapárt ­gondolhatná a politika iránt alig érdeklődd pol­gár, ha a „nemzeti" vagy a „Torgyán nélkü­li" kisgazdákról hall, akik mostanában vadul hadakoznak a „függet­len" Kisgazdapárttal. Nem tudni pontosan, mi lesz a végkifejlete a Füg­getlen Kisgazda, Föld­munkás és Polgári Párt kaszabolósának, de az bizonyos, az utóbbi né­hány hónap történései­nek elemzésére a szerve­zet történetében majd önálló fejezetet szentel­nek. Az FKGP-n kívül rekedt kisgazdák véleményét már közöltük lapunkban. Most Pancza István, az FKGP Csongrád megyei elnöke, or­szággyűlési képviselő állás­pontjára voltunk kíváncsiak. - Egyetlen „kisgazdapárt" létezik, a Független Kisgaz­da, Földmunkás és Polgári Párt - jelentette ki beszélge­tésünk elején Pancza István, aki szerint a többi „kisgazda" név alatt szervezkedő nem te­kinthetők számottevő politi­kai erőnek. Példaként el­mondta, hogy az FKGP egy­kori ifjúsági szervezete, a most magát párttá nyilvánító Független Ifjúság meghason­lott önmagával. Az FKGP or­szággyűlési képviselője sze­rint az utóbbi időszakban nyilatkozgatók célja a zavar­keltés, de ez csak erőlködés, érintetlenül hagyja a történel­mi viharokat is túlélő pártot. A támadássorozat Pancza szerint arra irányul, hogy a 2002-es választásokon a Kis­gazdapárt minél rosszabbul szerepeljen. Az MSZP ugyanis nem akarja, hogy megismétlődjön 1998, ami­kor az FKGP elütötte a szoci­alistákat a győzelemtől azzal, hogy az egyéni körzetekben a Fidesz javára visszalépett, s ezzel szinte belökte a fide­szeseket a Parlamentbe. A MIÉP meg szívesen fogad­ná a kisgazdákat és megpró­bálja elcsábítani szimpatizán­sait. Az egykori kisgazdák nin­csenek sokan, de hangjukat fölerősíti a média - nyilat­kozta lapunknak Pancza, aki szerint például a Zsombón összegyűlt négy-öt „kisgaz­da" véleménye túlságosan nagy teret kapott, míg az ugyancsak szombaton, de Szegeden rendezett megyei nagygyűlésről általa kiadott nyilatkozat nem jelent meg a hírek között. Nagygyűlésü­kön kijelentették, hogy Csongrád megyében egysé­ges a Kisgazdapárt és egyér­telműen kiáll Torgyán József mellett. A koalíción belüli vitákat véleményütközésnek és nem támadásnak minősíti Pancza. Az elmúlt 92 év történelmi hagyománya, hogy a Függet­len Kisgazdapárt elnöke ma­radt az a személy, aki például miniszteri funkciót is betöl­tött, s e hagyományhoz a je­lenlegi vezérkar is ragaszko­dik. Pancza szerint azért kell Torgyán Józsefnek maradnia az FKGP elnökének, mert csakis ő képes összetartani a pártot. A párton belül nem látjuk szükségét a reformnak - je­lentette ki a Csongrád me­gyei elnök. A Független Ifjú­ság nyilatkozatát egy kívülál­ló szervezet véleménye, melynek nincs joga arra, hogy a párt irányításába és életébe beleszóljon. Csakis az egység mentheti meg a pártot a széthullástól ­véli Pancza, aki szerint ezért kell zárni a sorokat. Ez a módszer óvta meg a pártot az elmúlt tíz év alatt, amit tulaj­donképpen a folyamatos tám­adás évtizedeként éltek meg. A Kisgazdapárt népszerű­ségének ártott az utóbbi hó­napokban fölélénkülő, ellen­zéki oldalról érkező támadás­sorozat - ismerte el Pancza. Ezzel együtt azonban nő a szimpatizánsok tábora: Csongrád megyében a múlt héten 15-en jelentkeztek a kisgazdák közé. Ez is arra utal - vont mérleget a politi­kus -, hogy a támadások va­lójában megerősítik a Kis­gazdapártot. Pancza szerint az 1998-as eredményeiket megismétlik a 2002-es vá­lasztásokon, ezért hát a kis­gazdáknak nem kell tartaniuk a jövőtől. Ú. I. Családvédelem, új utakon Gyermekorvosok DM-információ A szegedi gyermekjólé­ti és családsegítő szolgál­tatásokat biztosító Hu­mán Szolgáltató Központ dísztermében, az Orszá­gos Bűnmegelőzési Ta­nács támogatásával ren­dezett szakmai konferen­ciát a Gyermeksors Ala­pítvány az elmúlt hét vé­gén. A konferencia céljául tűz­ték ki a gyermekjóléti és csa­ládvédelmi szolgáltatások kü­lönféle területein dolgozó szakemberek munkájának összehangolását, szakmai együttműködésének erősíté­sét. A rendezvényen a Hu­mán Szolgáltató Központ dol­gozóin kívül képviselve volt a rendőrség, a polgárőrség, az óvodai és iskolai gyermekvé­delem, a drogprevenció és az ifjúsági szabadidő-szerve­zés. Fontos szerepet tulajdoní­tottak az előadók és a résztve­vők az önkéntes segítők, kü­lönösen a középiskolai, főis­kolai és egyetemi hallgatók kiképzésének és alkalmazásá­nak. A szegedi Ifjúsági Ház Kht., a Humán Szolgáltató Központ és a Gyermeksors Alapítvány közös szervezésé­ben hétfőn esténként lehető­séget biztosítanak az érdeklő­dő fiatalokkal való foglalko­zásnak, a családvédelem és gyermekvédelem jogi taná­csadásának, de lehetőség lesz arra is, hogy a szakemberek kötetlen módon találkozhas­sanak egymással. Ujabb szolgáltatást is indí­tanak, amelynek célja, hogy a családi konfliktusok megol­dásában segítsenek, lehetősé­get teremtsenek a már szét­vált családok vitás ügyeinek intézésére, nézeteltéréseinek tisztázására, a láthatások semleges körülmények közöt­ti lebonyolítására. Minderről kis ünnepség keretében tarta­nak tájékoztatót az érdeklő­dőknek december 22-én, pén­teken 17 órai kezdettel, a sze­gedi Ifjúsági Házban. Kligl Szent Istvánja, Páczay Kenyérszegöje Szegeden és Kapuváron Másolás vagy újragondolás? Szent István és Gizella, Kapuváron és Szegeden. Kligl Sándor szerint nem kópiát, hanem másik műalkotást készített a hansági kisvárosba. (Fotó: Varga István és Miskolczi Róbert) Szegeden, 1996. au­gusztus 20-án a Szé­chenyi téri szovjet hősi emlékmű, négy eszten­dővel később, a Győr­Moson-Sopron megyei Kapuváron egy Lenin­szobor helyére került a szegedi szobrászmű­vész, Kligl Sándor Szent Istvánt és Gizellát ábrá­zoló alkotása. A szege­di önkormányzat sze­rint Kligl szerződése le­hetővé tette, hogy a művész újraöntse a szobrot, Kligl Sándor azonban állítja: nem másolatot, hanem új műalkotást készített. Bár négy évvel ezelőtt nyolcmillió forintért vállal­ta, végül tizenegy millióért készítette el Kligl Sándor szegedi szobrászművész Szent István és Gizella cí­mű alkotását, a szegedi ön­kormányzat megrendelésé­re. Akkoriban nagy vihart kavart, hogy Kligl - mű­vésztársai szerint - a valós költségeknél olcsóbban vál­lalta a szobor elkészítését, majd amikor pályázatát el­fogadták, újabb hárommilli­ót kért, és kapott. Az állam­alapítót sajátosan megfor­máló szobrot - dacára a hozzáértők szakmai bírála­tainak - végül a szegediek megszokták, sőt, meg is szerették. A műalkotás azonban nemcsak a szegedieknek tetszett. Kapuvár önkor­mányzatának vezetése a millenniumi esztendőben ugyanezt a szobrot rendelte meg Kligl Sándortól, és napra pontosan négy esz­tendővel a szegedi avatás után a hansági kisvárosban is leleplezték a művet. A szobrot Kligl Kapuvárra 5,5 millió forintért készttette el. Az összeg egy részét a kis­alföldi város millenniumi pályázaton nyerte, másik felét egy esztendő alatt gyűjtötték össze. A költsé­gekhez a helyi városszépítő egyesület, a település isko­lásai - papírgyűjtési pén­zükkel - és a Kapuvárról elszármazottak mellett a vá­rosi képviselők is hozzájá­rultak, ők egyhavi illetmé­nyüket ajánlották fel. Dr. Bíró Pétertől, Kapu­vár polgármesterétől meg­tudtuk: a millenniumi esz­tendőben szíve szerint a messzeföldön híres kapuvá­ri népviseletnek állított vol­na emléket. Ám később a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának régiófe­lelőse meggyőzte: Kapuvár nagyobb eséllyel pályázhat állami segítségre, ha vala­mely magyar szentről, ki­rályról formázott szobrot avatnak az ezredfordulón. A szegedi Kligl Sándorral a kapuvári kórház igazgató­ján, dr. Ballagi Farkason keresztül vették fel a kap­csolatot, aki személyesen is ismerte a művészt. A kapu­váriak egy szegedi látoga­tást követően kifejezetten azt kérték Kligltől, hogy a Széchenyi téren álló Szent Istvánt és Gizellát ábrázoló szoborhoz hasonlatosat ké­szítsen nekik is. Az átadás időpontjáig egyedül Gizella rózsafüzére nem készült el, ezt még várják a Tisza-parti szobrászművésztől. Kalmár Ferenc szegedi önkormányzati képviselő a közelmúltban interpellált az ügyben, és választ is kapott dr. Bartha László szegedi polgármestertől. Az írásból kiderül, Kligl szerződése „nem szabályozta a mű egyszeri megvalósításának kérdését és annak jogi von­zatait". így Kligl annyiszor készítheti el a szobrot - ki­sebb változtatásokkal, vagy akár azok nélkül - ahány­szor azt megrendelik tőle. Az interpellációra adott vá­lasz idézi a Képző- és Ipar­művészeti Lektorátus véle­ményét is. Eszerint elfoga­Pátzay Pál Kenyérszegőjét is jól ismerik mindkét településen dott, bár nem szokványos esetről van szó. Ferenczy Béni Petőfi-szobrából pél­dául négy is létezik, de Pátzay Pál Kenyérszegő cí­mű alkotásából is három van az országban. (A Kenyér­szegő érdekessége, hogy a mű ugyancsak megtalálható Kapuváron és Szegeden is. Ráadásul Pátzay - aki egyébként Kapuvár szülötte - készítette azt a Lenin szobrot is, amelynek helyén ez év augusztus 20-án Kligl Szent Istvánját felavatták.) „Ha Kapuvár városát nem zavarja, hogy közel ugyanolyan Szent István és Gizella-szoborban gyönyör­ködhet, mint Szeged váro­sa, akkor Szeged, az első megvalósító jogán legyen büszke arra, bizonyára olyan tetszetős képzőművé­szeti alkotásról van szó, amely csak minta lehet más város számára" - fogalma­zott válaszában dr. Bartha László. Kligl Sándor, a szobrok alkotója leszögezte: csak hasonlóság van a két kom­pozíció között, szó sincs új­raöntésről. (Szerződése egyébként ezt sem tiltaná.) Kapuvár megrendelése ugyanis - elsősorban anya­gi okokból, illetve a szo­bornak helyet adó tér sajá­tosságai miatt - csak egy méreteiben kisebb mű elké­szítésére vonatkozott. így a szegedi álló figura 2,8 mé­teres magasságával ellentét­ben Kapuváron Gizella alakja alig több, mint két méteres. „A művész soha­sem zárhatja ki magát alko­tása továbbgondolásának lehetőségéből" - mondta Kligl Sándor. Éppen ezért nem felhasználói, hanem csak vállalkozói szerződést kötött annak idején a szege­di önkormányzattal, amely lehetővé teszi, hogy később változtatásokkal, vagy anél­kül újra elkészíthesse a szobrot. A művész ugyanakkor hangsúlyozta: nemcsak mé­retbeli különbség van a két szobor között, hiszen a mű­vészi megformálás számos részletében is különbözik a két alkotás, amelyeket más­más öntőformában is készt­tett. Kéri Barnabás -Németh D. László forrás KARACSONYI HANG­VERSENY. Ma, szerdán 18 órától a SZTE aulájában (Sze­ged, Dugonics tér 13.) rendezi meg karácsonyi hangverse­nyét a Radnóti Miklós Kísér­leti Gimnázium. Az esten fel­lépnek az iskola diákjai, vala­mint vegyeskara Illés Mihály vezényletével. A műsort ­amelyben többek között J. S. Bach-, Chopin- és Kodály­művek, Ady- és Babits-versek hangzanak el - összeállították, a fellépő tanulókat felkészítet­ték: dr. Tóthné Wolf Anna, Kovács Józsefné és Dobó Ad­rienn. FEJEDELMEKRŐL A KÁVÉHÁZBAN. A Millen­niumi Kávéház (Szeged, Du­gonics tér 12.) mai, szerdai vendége dr. Várkonyi Gábor. Az ELTE történészének elő­adásában az érdeklődók töb­bet megtudhatnak a XVII. század nádorairól és fejedel­meiről. A 17.30-kor kezdődő rendezvényre a belépés díjta­lan. SZÜNETELŐ SZAK­RENDELÉS. Szegeden a Vasas Szent Péter utcai II. számú rendelőintézetben de­cember 23-ától a szombat dél­előtti szakrendelések átmene­tileg - a Tisza Lajos körúti in­tézmény munkálatainak befe­jezéséig - szünetelnek. A töb­bi napon a szokásos rendelési időben fogadják a betegeket. BUSZOK A JUGO­SZLÁVIAI VÁLASZTÁ­SOKRA. Déli szomszédunk­nál december 23-án, szomba­ton tartják a választásokat. Hosszú ideje először van arra lehetőség, hogy Jugoszláviá­ban demokratikus viszonyo­kat teremtsenek. Az OTPOR (radikális diákmozgalom) ve­zetői az elmúlt héten Szegedre látogattak, hogy a hazánkban élő jugoszláv állampolgárokat megkérjék, hogy menjenek szavazni. A Fidelitas, a Fidesz ifjúsági társszervezete - saját költségére - buszokat indít szombaton Szabadkára. Aki élni szeretne a lehetőséggel, az a szándékát ma, szerda dél­után 3 óráig jelezze az alábbi telefonszámokon: 20/4211­776 és 30/9030-725 vagy a dobo@tiszanet.mail.hu e-mai­len. Ünnepi buszozás Munkatársunktól A Tisza Volán Rt. kará­csonykor az alábbiak szerint közlekedteti a buszait. De­cember 21 -én és 22-én mun­kanapra, 23-án szabadnapra, 24-én, 25-én és 26-án mun­kaszüneti napra, 27-én pedig munkanapra kiírt menetrend lesz érvényben. A nemzet­közi járatok - kivéve a Csongrádról Aradra 5.30-kor induló busz, mely december 24-e és január 1-je .között szünetel - változatlanul szál­lítják az utasokat. A téli szü­netben, vagyis december 22­től január 2-ig, az iskolai előadási napokra meghirde­tett járatok nem közleked­nek. Szegeden a helyi jára­tok a fentiek alapján járnak az ünnepek alatt. December 24-én 16 órakor állnak le a buszok. Kivétel: délután 5 órától a 10-es, 11 -es Tarján­ból, a 22-es Petőfitelepről, a 7l-es a Mars térről, a 83-as, 84-es Makkosházáról 60 percenként közlekedik. A dómbeli éjféli misére a 35Y­ossal, a 73Y-ossaI, a 2-essel és 60-assal lehet eljutni. A szertartás végét megvárják a buszok, melyekre csak a helyben váltott jegyek érvé­nyes.

Next

/
Thumbnails
Contents