Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

II. STEFÁNIA SZOMBAT, 2000. DEC. 2. Az elvesztegetett tíz év következményei Quo vad is Románia? IUESCU PARTJA A NAGYROMÁNIA PÁRT RMDSZ Románia választási térképe az első forduló után. A választások első fordulójának sajátossága, hogy az erdélyi megyékben az elnökjelöltek versenyében vagy Frunda György, az RMDSZ jelöltje, vagy pedig Corneliu Vadim Tudor, a Nagyrománia Párt jelöltje végzett az első helyen. A legkülönösebb eredmény Bihar megyében született, ahol pártként az RMDSZ, elnökjelöltként a nacionalista Tudor nyert. A Kárpátokon túli területek egyértelműen Iliescu győzelmét hozták .(Forrás: EvenimentuI Zilei) A vasárnapi romániai választások végeredménye sokakat megdöbbentett nemcsak belföldön, hanem az országon kívül is. Pedig ami bekövetkezett, jórészt előre látható volt. A választási eredmény szinte logikus következménye annak, ami az elmúlt tíz évben történt (illetve nem történt) a szomszéd országban. Ezerkilencszáznyolcvankilcnc decemberében nehezen értelmezhető események történtek Romániában. A temesvári felkelés után következett egy bukaresti „forradalom", elmenekült a diktátor házaspár, heves utcai harcok folytak valamilyen máig azonosítatlan „terroristákkal", a bukaresti televízió pedig egyenes adásban közvetített mindent, s eközben nagy volt a lelkesedés, a külföldi közvélemény pedig el volt bűvölve. (A magamfajta szkeptikusokat, akiknek már akkor gyanús volt a dolog, és egy zseniális bizantin színjátékra gyanakodtak, akkor még lehurrogták...) Szóval Romániában látványosan gyözött a „demokrácia" a kommunista diktatúra fölötl. Néhány hét, hónap múltán, az első „bányászjárásokat" követően aztán mind többen kérdőjelezték meg, hogy forradalom volt-e egyáltalán az, amit a médián keresztül a nagyvilág láthatott? Egyre többen állították, hogy ez nem volt más. mint egy forradalomnak álcázott palotaforradalom, melynek következményeképpen december 22-én a kommunista nómenklatúra második, harmadik vonala kerül hatalomra. Románia 1990 elején páratlan lehetőséget kapott a sorstól. Az új hatalmi elit eleinte bírta a tömegek támogatását - az első hetekben még a magyar kisebbségét is, élvezte a Nyugat bizalmát. Minden adva volt tehát ahhoz, hogy végrehajtsák azt a társadalmigazdasági átalakítást, ame„Az ontbudimon olyan élőlény, melynek nagy a szája, de rövid a karja." „Az ombudsman a Parlament emberi jogi őrző kutyája: hangosan ugat, de nem harap." E képek, metaforák érzékeltetik: milyen összetett szerepet vállal az, aki ombudsmanná lesz. A magyar jogrendszerben 1995 áta létező intézmény ismertségét és elismertségét jelzi, hogy idén az év emberévé Gönczöl Katalin ombudsmant választották. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a minap a szegedi tudósklub vendége volt. Az emberi jogokról, az omhudsmani intézményről tartott előadása után beszélgettünk Gönczöl Katalinnal. - A; ombudsman szemszögéből milyen az emberi jogok hazai állapota? - A rendszerváltással együtt egyre gyakrabban hivatkoznak az emberi jogokra. Ez együtt jár az egyének azon fölismerésével, hogy nem alattvalók, hanem jogokkal rendelkező emberek. - A jog: emberi találmány. I)e mi az, amit az emberi jogok közé kell sorolnunk ? - Az emberi jogok forrása: az alkotmány és az Emberi Jogok Katalógusa; továbbá az lyet a közép-európai országokban is elkezdtek. Az elengedhetetlenül szükséges gazdasági reformok azonban egyre késtek. Iliescuék nem ismerték föl (vagy nem voltak képesek szembenézni vele), hogy az ország nem tudja megspórolni az eleinte nagy áldozatokkal járó gazdasági szerkezetátalakítást. A ceausescui gazdasági megalománia, az autark gazdaságpolitika megannyi szörnyű emléke, a különböző kombinátok, raktárra termelő gyáróriások változatlanul tovább működtek. Tehették, mert az évek során a vállalatvezetés rájött, bármennyire is cladósodnak, az egymást követő kormányok űgyis a „zsebükbe" (vagyis az adófizető állampolgárok zsebébe) nyúlnak, hogy újabb és újabb lej-milliárdokat vessenek oda. A privatizáció akadozott, a magánosított vállalatok jelentős része a volt nómenklatúra tagjainak kezére került, akik az esetek többségében nem tudták hatékonyan működtetni, és néhány év alatt elkerülhetetlenül bekövetkezett a csőd, a vállalati felszámolás... Az elmúlt években olyan, valaha külföldön is ismert vállalatok kerültek padlóra, mint a kolozsvári Dcrmata, vagy a Technofrig. Az állampolgárok az elhibázott gazdaságpolitika következményeit hamarosan a bőrükön érezték meg. Beindult az inflációs spirál, amely azóta sem állt meg. A munkanélküliségi ráta fokozatosan tíz százalék fölé kúszott, sőt egyes válságvidékeken a kilencvenes évek közepén már a 20 százalékot is maghaladta. Az általános elszegényedés párosult a közbiztonság erőteljes romlásával, a korrupció hihetetlen mértékű elszaporodásával - noha ez szinte ehhez kötődő különböző nemzetközi szerződések; illetve az Alkotmánybíróság gyakorlata és a különböző európai jogesetek. Ugyanakkor az írott szöveg, a jog csak csontváz, élővé akkor válik, ha tartalommal töltjük meg. Látni kell: az emberi jogok értelmezése függ az adott ország hagyományaitól, kultúrájától, gazdasági adottságaitól. Ezért az ombudsman is annyit követelhet az. emberi jogok teljesítéséből, amennyit az adott ország átlagpolgára is megengedhet magának. így például egy szociális otthonban nem kéri számon. hogy miért nincs faragott éjjeliszekrény, ellenben szóvá les/.i. ha például az ott élőknek személyes tárgyaik elhelyezésérc nincs zárható fiókjuk vagy szekrényük, illetve hiányzik a sötétítő függöny azon az ablakon, mely az utcára néz. De az emberi jogoknak létezik olyan nemzetközi és általános része is, mint például az emberi méltósághoz, vagy az élethez és az egészséghez valő jog. ami minden országban egyformán követelménnyé teszi, hogy megfelelő légtér legyen egy laktanyában vagy börtönben, ott a WC-re ajtót szereljenek. - A; ombudsman számára a legmagasztosabb emberi jog is hétköznapi, apró törnemzeti hagyomány e balkáni országban. Mindezekkel párhuzamosan a kilencvenes évek közepére az ország külpolitikai helyzete is megváltozott. A délszláv háború idején egy pillanatra úgy tűnt, Románia geostratégiai szempontból ismét fontos lesz a Nyugat számára. Bukarestnek azonban hamarosan csalódnia kellett, mert a .jenkik" nem Temesváron létesítettek katonai repülőteret, hanem Taszáron, miáltal az „örök rivális" Magyarország természetszerűleg felértékelődött Washington szemében. Ráadásul a Jugoszlávia elleni olajembargót Románia folyamatosan kijátszotta - a Cotroceni palota, vagyis Iliescuék tudtával! - ami télietekben nyilvánul meg. Az emberi jogok jellemzik a kort? - A globalizálódás eredményeként az, emberi jogoknak egy új generációja van születőben. E körbe tartozik az egészséges környezethez való ugyancsak nem javította az ország imázsát... A kilencvenes évek közepén már mindenki gyökeres változásokat várt. A Nyugat a megbízhatatlan, és Moszkvával „kokettáló", a gazdasági reformokat halogató, a szélsőséges pártokat a kormányba beemelő Iliescutól és pártjától ugyanúgy meg akart szabadulni, mint a román társadalom nagy része, amely pedig az életszínvonala további romlásának megállítását, néhány év után az életszínvonal növekedését, a korrupció megfékezését várta el az új kormánytól. (Sokan megfogalmazták akkoriban, hogy az 1989-es „hamis forradalom" után valódi forradalomra van szükség...) Az 1996 novemberi vájog, a gyermeki jogok védelme, vagy az űj népvándorlás mellékterméke: a migránsok jogai. Ezzel együtt új igazságszolgáltatási mechanizmus is formálódik: így például az unióban létezik közösségi ombudsman, ott az emberi jogok lasztások után hatalomra kerülő jobbközép koalíció azonban mindenkinek csalódást okozott. A Ciorbea-kabinet, majd utódai ugyancsak nem merték felvállalni a radikális gazdaságszerkezeti átalakítást, a veszteséges gyárak bezárását avégett, hogy a felszabaduló irdatlan összegeket új beruházások ösztönzésére fordítsák, segítsék a privatizáció felgyorsítását, a külföldi működő tőke becsalogatását. Ennek következtében az életszínvonal tovább romlott. A korrupció tovább nőtt, annak ellenére, hogy Ciorbeáék az első hónapokban még a korrupció-elleni hadjárattal igyekeztek növelni bizalmi tőkéjüket. A „tavaszi nagytakarítás" azonban ott is biztosának intézménye, a hágai nemzetközi bíróság. - A mi ombudsmanjaink milyen eszközökkel gyógyíthatják a jogsértést? - A magyarországi állampolgári jogok országgyűlési biztosa és helyettese, az adatvédelmi biztos, valamint a kisebbségi jogok ombudsmanja a Parlament intézménye. Az ombudsmanok feladata az emberi jogi és alkotmányos visszásságok földerítése. Vizsgálati jogkörük rendkívül széles. így például az állampolgári jogok biztosa bejelentés nélkül, váratlanul látogathat mondjuk egy börtönbe, az elé kerülő ügy vizsgálatához szükséges minden iratot megszerezhet. Ugyanakkor bár az ombudsman minden hatóságot és azok eljárását, a monopolhelyzetben lévő szolgáltatót vizsgálhat, de nem vehet részt magánszemélyek vitájában, munkaügyet és semmilyen 1989 előtti esetet nem vizsgálhat, illetve egy éven túli ügyekbe se avatkozhat be. Az ombudsman által föltárt és megállapított jogsértés orvoslására szolgáló, jogi érvekkel alátámasztott álláspont azonban nem kötelező érvényű: ajánlás. - Most, a vadkapitalizmus időszakában az ajánlás gyenge jogi eszköznek tűnik. részben nevetségbe, részben közönybe fulladt. A magyar kisebbség szintén csalódott: a kezdeti magyarbarát gesztusokat (kétnyelvű helységnévtáblák stb.) kevesellte - míg a nacionalista-kommunista ellenzék, és a nacionalizmussal fertőzött román tömegek sokallták. A Nyugat számára ugyancsak csalódást okozott a jobbközép koalíció. A folyamatos ígérgetések, jobb esetben tétova reform-lépések nem növelték a román gazdaság iránti bizalmat. A curoatlanti integrációs jelszavak keveseknek bizonyultak. ugyanis az „eurokraták" a konkrét cselevésekel kérték/kérik számon Bukaresten. A választások előtti előterjesztések a kormánykoalíció pártjai számára semmi jóval sem kecsegtettek. A mindennapi megélhetési gondokkal küszködő romániai társadalom (a lakosság 40 százaléka a szegénységi küszöb alatt él!) apalikussá vált. A közbizalom a demokrácia alappilléreiben megrendült: a bukaresti szociológiai intézet, a CSŰR választások előtti utolsó felmérése szerint a parlamenti bizalmi index 9 százalék, a kormányé 13, az igazságszolgáltatási intézményekben pedig a megkérdezetteknek csupán 20 százaléka bízott. Két intézmény van csupán, amelyek évek óta a felmérések bizalmi indexeit vezetik: az egyház és a hadsereg. Annak ellenére van ez így, hogy az ortodox egyház - és annak feje, a bukaresti pátriárka - 1989 előtt maximálisan kiszolgálta a Ceausescu-rezsimet, és ugyancsak számos korrupciós botrány lengte körül, míg a hadseregben máig ott szolgál számos olyan tiszt, akik az 1989 decemberi vérengzésekben bűnösök... Ilyen körülmények között - Éppen ellenkezőleg. Én a nem kötelező érvényű ajánlás miatt szeretem ezt az. intézményt. A korrekt, szakmailag szikár, érzelemtől és politikától mentes tényállás a legjobb reparálási lehetőség. Ugyanis a másik oldal, a jól képzett bürokrata szaktudását előcsalogatja, hiszen válaszolnia kell az ombudsman ajánlására, le kell írnia, azt miért nem, vagy miért csak részben fogadja el. így szakmai párbeszéd jön létre, mely alkalmas a gyakorlat formálására. Tehát az ajánlás nyomásgyakorlás, melyet az ombudsman fölerősíthet a nyilvánosság erejével. - Azt is mondhatjuk, hogy a média az ombudsman szövetségese? - Igen. Rendszeresen figyeljük a vidéki és fővárosi napilapokat, a rádió és tévé műsorokat. Innen ered a hivatalból indított vizsgálatok 90 százaléka. Egyébként az összes vizsgálat 15 százaléka hivatalból indított. Egy olvasói levél, vagy egy helyinek tűnő probléma sokszor elindít egy hólabdát. Ezt követően a nyilvánosság különbözői fórumai beszámolnak egy-egy omhudsmani vizsgálat eredményéről, illetve az öszszegező jelentésekről. - Talán ez is oka annak, hogy gyorsan ismertté lett ez az intézmény. Ez abban nem volt nehéz Corneliu Vadim Tudornak megszereznie a román választók szavazatainak egyötödét. A politikai elemzők csak akkor döbbentek rá igazán, hogy mennyire sokan áhítoznak a kemény kéz politikájára, amikor kiderült, hogy nem elsősorban a vidéki, idősebb, legfeljebb elemi iskolát végzett tömegek alkotják a fő támogatói bázist (mint a TDRP esetében), hanem, tömegével szavaztak rá az iskolázott, fiatal generáció tagjai is. „C. V. Tudornak van karizmája, és a fiatalok arkangyalt látnak benne, kezében az igazságosztó karddal, de valójában C. V. Tudor nem tesz mást, mint jelszavakkal és jelmondatokkal dobálózik, és a román állami intézményekben uralkodó összevisszaságra spekulál" - állítja az egyik bukaresti újságíró. Merre halad ezután Románia? Nem kenyerem politikai jóslásokkal foglalkozni, de azt nyugodt szívvel merem kijelenteni, hogy sok jóra az ország lakosai nem számíthatnak. Valószínűleg tovább fog folytatódni az ígérgető-osztogató-fosztogató politika, olykor „megfűszerezve" magyar- és nyugatellenességgel. Az euroatlanti integráció eddig is minimális esélye lassan semmivé foszlik. Románia az EU-ba integrálódó közép-európai országok és Oroszország közti „szürke zónában" fog vegetálni. Az erdélyi magyarság pedig csupán abban reménykedhet, hogy egyfajta magyar-magyar integrációnak (kettős állampolgárság, különleges státus stb.) köszönhetően nagyobb lesz a mozgástere, és legalább valamilyen perspektívát láthat maga előtt. . Reményeim szerint az elkövetkező években az erdélyi a románok közül mind többen ismerik fel végre, hogy az egységes nemzetállami mítosznak vége, és eljött az ideje annak, hogy Erdély (az erdélyiek) a maguk dolgaival törődjenek, akár azon az áron is, hogy végleg hátat fordítanak Bukarestnek... Vincze Gábor is lemérhető, hogy az év embere az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Gönczöl Katalin lett. Miben más a közép-kelet-európai rendszerváltó országokban újnak számító intézmény, mint a nyugateurópai bejáratott demokráciák omudsmani rendszere? - Az átmeneti társadalmak ombudsmanja sok vizsgálatot indít hivatalból, az átlagosnál több a sürgősségi és az utóvizsgálat. Például a rendőrök emberi jogait azért tettük górcső alá, mert arra a kérdésre kerestük a választ, mi lehet annak az oka, hogy a hozzánk érkező panaszok 11 százaléka a rendőrök ellen irányul. De hivatalból vizsgáltuk például a diákjogokat, a börtönbeli állapotokat, az öngyilkossági kísérletet elkövetők emberi jogait, a közhasználtú épületek hozzáférhetőségét. Az ombudsman-generáció legfiatalabb tagjaként Európában többségben vannak a rendszerváltó országok ombudsmanjai, akik objektív okok miatt gyakrabban kényszerülnek arra, hogy szövetségeseként és segítségül hívják a sajtó nyilvánosságát. Ugyanakkor az ombudsmani intézmény nagyon személyiségfüggő. Ezt kifejezi a Kukorclly István alkotmányjogásztól származó gondolat: szerepfelfogásától függően az ombudsman a jogállam építményének díszítő eleme vagy tartó oszlopa. Újszászi Ilona ti Az év embere: Gönczöl Katalin Az ombudsman: díszítőelem vagy oszlop Gönczöl Katalin: Nincs nőnemű alakja az ombudsman szónak, mely a svédből lett nemzetközi kifejezés, aminek szószerinti jelentése: élőlény. (Fotó: Schmidt Andrea)