Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

SZOMBAT, 2000. DEC. 2. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 A szobrok mosolya A Kárász utca Széchenyi téri bejáratába állított „kö­szöntő szobrokról" sokféle véleményt mondtak már (többnyire jót). Karneváli (bohóc?) ruhába öltözött férfi­és nőalak fogadja az arra járókat, s tiszteletteljesen félre­húzódva tessékel be mindenkit a sétálóutcába. A férfi kissé előrehajolva kandikál a feje fölé tartott zászló alól, a lány sudáran, méltósággal áll, az ő lobogójának selyme karcsú derekára csavarodott. A szoborleány kezdettől hatalmába keríti a bűvkörébe kerülőket. Titka belülről sugárzó mosolyában rejlik. Aki fölnéz rá, s csak résnyire is nyitva a lelke, magával visz egy csöppnyi derűt. Mint az a nagyon is életteli lány, aki a Kárász utcából jövet, a szobor elé kerülve kissé hátrafor­dult, a válla fölött fölpillantott a bronzalakra, s visszamo­solygott a karneváli hercegnőre. A született jámborak már-már elhitték, hogy minden ki viszontszereti a szobrokat, „akik" látható jóindulattal fordulnak felénk. Egy hónapig így is volt. A farsangi fia­talember hegyes orrú, puha cipőjének orrán sárgán csillo­gó csörgögomb szinte csábította a szobor mellett elhaladót a gömböcske megérintésére: sokan csak úgy, menet köz­ben, megsimogatták a „csörgőt". Ám néhány napja hiába keresik a farsangi lábbeli dí­szét: valaki letörte a cipő orráról a kicsinyke bronzgömböt. A szobrok azonban tovább mosolyognak, így, megcsú­folva is. Nyilas Pétar Babamenté inkubátorház Gógl Árpád Kisteleken Mentőállomást avattak A szalagvágás előtti pillanat. Dr. Gógl Árpádtól jobbra dr. Göbl Gábor az Országos Mentőszolgálat fő­igazgatója, dr. Simon Marianna, a Csongrád megyei mentőszervezet vezető főorvosa, Nagy Sándor, Kiste­lek polgármestere. (Fotó: Miskolczi Róbert) Tegnap, pénteken föla­vatták Kistelek új mentő­állomását és aláírták a hozzá kapcsolódó köz­ponti orvosi ügyeletről rendelkező szerződést. A főutcára nyíló épületet dr. Gógl Árpád miniszter ad­ta át. A Kossuth utcai mentőállomás három és fél hónap alatt épült. Az ünnepi avatási ceremóni­án - amely magába foglalta a jelképes kulcsátadást és a bejá­rathoz feszített nemzetiszfn sza­lag elvágását - dr. Simon Mari­anna, a Csongrád megyei men­tőszervezet vezető főorvosa el­mondta, hogy erre az épületre már nagy szüksége volt Kiste­leknek, hiszen a korábbi helyen nyomorúságos körülmények közt dolgoztak a szolgálat embe­rei. A több éve zajló küzdelem, amelyet az új állomás építéséért vfvtak végül is eredményre ve­zetett: tetszetős épületben, a kor igényeihez illő gépekkel tudják ellátni a reájuk háruló szolgála­tot, a bajba jutott ember segíté­sét. Ezzel Kistelek, a hozzá tar­tozó községekkel, bekapcsolód­hat az országosan integrált men­tőhálózatba. A mentősök munkájának se­gítése évtizedes célja az egészé­gügyi minisztériumnak - mon­dotta dr. Gógl Árpád, miniszter. Avatóbeszédében említette, hogy Kisteleken, az új állomás alakításával példaértékű tett zaj­lott. Az egészségügyi intézmé­nyek egy helyre kerültek, a men­tőállomás szomszédja a központi orvosi rendelőnek. Az egészsé­giügyi tárca első embere azt kí­vánta, hogy a szolgálatban álló bajtársak jól érezzék magukat e helyen, habár még a kormányzat és a társadalom se tudja úgy megbecsülni a mentősöket, ahogy azt áldozatos munkájuk után érdemelnék. Reményét fe­jezte ki, hogy lépésről-lépésre épül az a társadalom, amelyben az egészség megtartását tanítják meg minden állampolgárnak. Az egészségügy nem tehet mást, mint szolgál és elviszi a beteget a segttőhelyre - sum­mázható dr. Gőbl Gábor főigaz­gató köszöntőjéből a mentőállo­más építésének célja. A kistele­kivel együtt az Országos Mentő­szolgálat most már 200 állomást működtet. Mivel a korábbi he­lyet vissza kellett adni az egy­háznak és kellően tönkre is ment, új állomás építéséről hatá­roztak, amely csaknem 100 mil­lió forintba került. Három és fél hónap alatt lett kész, ilyen gyor­san még Magyarországon nem épült mentőállomás. Az 1460 négyzetméteres telken 294 négy­zetméter az irodáké, 190 a gará­zsé és az autómosó, 130 az orvo­si ügyelet és maradt még 144 négyzetméter a későbbi oktató­teremnek. Kistelek fejlesztési program­jának legfontosabb eleme való­sult meg - mondotta Nagy Sán­dor polgármester, miután meg­köszönte a minisztérium, a men­tőszolgálat, a tervezők, építők áldozatos munkáját. Található most már a városban olyan hely, amelyet európai mércével mérve is a huszonegyedik századinak nevezhetünk. A Farkas Éva és Pályi András tervezte mentőállomást a FER­ROEP és alvállalkozói építették. M. T. Az országban több egészségügyi intézmény bejáratánál, vagy köz­vetlen mellette van már kihelyezett inkubátor azoknak az újszülöttek­nek megmentésére, akiktől szülő anyjuk szabadulni akar. Inku­bátorház, amit tegnap adták át ünnepélyesen a szegedi szülészeti klini­kán még nincs áz or­szágban. A szegedi inkubátorház különlegessége abban áll, hogy a szülészeti klinika kertjében, külön álló kis épületben, egy csendes, éj­szaka néptelen utca felől kö­zelíthető meg. A jó elhelye­zés biztosítja, hogy az újszü­löttjétől megválni kívánó asszonyok, lányok a legna­gyobb titokban helyezhessék el itt kicsinyüket. A klinika adjunktusa. Or­vos Hajnalka mutatta be a babamentő „működését". Az anya újszülöttjét a kis ház Markovits Iván utcára nyíló ablakát felhúzva, az ott elhe­lyezett, állandóan meleg in­kubátorba teheti. Azzal egy időben, hogy a csecsemőt az inkubátorba fekteti, a szülé­szeti klinika portáján meg­szólal a jelzőberendezés. A portás azonnal értesíti az ügyeletes szülésznőt, aki az Az inkubátor ablaka a Markovits Iván utcára nyílik. (Fotó: Miskolczi Róbert) előre elkészített speciális „kellékekkel" a klinika felől lemegy az inkubátorházba a babáért, s az újszülött inten­zív osztályra viszi. A baba­mentéshez körülbelül 3-4 perc kell, addig az anyának van ideje, hogy - immáron gyermeke nélkül - távozzon az inkubátorháztól. Kilétét senki nem kutatja. - Az idén 2 csecsemőt ta­láltak holtan Szegeden, az újszülöttgyilkosságokat sze­retnénk megelőzni azzal, hogy felállítottuk az inkubá­torházat - folytatja dr. Pál Attila, az intézet igazgató professzora -, s mindazok­nak az anyáknak, akik nem akarják, vagy nem tudják felnevelni gyermeküket, kí­nálunk megoldási lehetősé­get. A szegedi szülészeti klini­káról évente 6-8 baba kerül állami gondozásba, részben azért mert az anyjuk lemond róluk, részben, mert a család rossz, egészségtelen körül­mények között él. Az inku­bátorházba elhelyezett kicsik is állami gondázásba kerül­nek, de éppen újszülött ko­ruk miatt nagyobb az esé­lyük az örökbeadásra, mint idősebb társaiknak. Ha évente „csak" két új­szülött életét menti meg az inkubátorház, már nem léte­sült hiába. K. K. Feltámadt a Holt-Maros Elkészült az újszegedi Holt-Maros rehabilitáció­jának első üteme. A hol­tág 430 millió forintos költséggel megtisztított szakaszának átadási ünnepségét tegnap dél­előtt tartották. A kivite­lező Szeviép Rt., aján­dékképpen, még egy játszóteret is épített a Holt-Maros partján. Tegnap délelőtt egyszerre játszóteret és holtágat is „avatott" dr. Bartha László szegedi polgármester. Elké­szült ugyanis az újszegedi Holt:Maros rehabilitációjá­nak első szakasza, s a munka befejezését a holtág partján frissen fölépített játszótéren méltatta a polgármester. A „Holt-Maros I. ütem" az újszegedi holtág déli sza­kaszának rendbe tételét tűzte ki célul. A meder és környe­zete rekonstrukciójára kiírt nyílt közbeszerzési pályáza­tot a Szeviép Rt. nyerte, a ki­Holtági leltár A Holt-Maros első szakaszának rehabilitációja so­rán elvittek 60 ezer köbméter iszapot és szemetet; a parkrendezés 12 ezer köbméter föld megmozgatásá­val járt. Beépítettek 20 ezer négyzetméter terfil szi­getelő szövetet, 3 ezer köbméter zeolit természetes kőanyagot, 1100 darab akáccölöpöt. Elhelyeztek hét iszapfogó berendezést és egy csapadékvíz-végáteme­lőt. A holtág partján 250 iskolázott facsemetét ültet­tek el. vitelezés műszaki ellenőre a Városi Vízügyi Beruházási Kft. volt. A közel 430 millió forintos beruházás költségeit városi kasszából fedezték, de jelentős segítséget jelentett a Környezetvédelmi Miniszté­rium 91, 157 millió forintos pályázati támogatása is. A szegedi önkormányzat 1996-ban kezdte a terület rendbe tételét. Elsőként ne­kifogtak a holtág vízgyűjtő területén húzódó utcák csa­tornázásának: megépült a Töltés utcai főgyűjtő, majd környékbeli utcákban is be­kötötték a szenny vizel veze­tőket. így kommunális szennyvíz már nem folyhat a holtágba. Elvitték a szagok fő forrá­saként „szolgáló" iszapot, a partra és mederbe hajigált szemetet. Szigetelték, majd kövekkel rakták ki a cölö­pökkel szegélyezett holtág­medret, a partra iskolázott facsemetéket ültettek. A Szeviép Rt. idén januárban kezdte a munkát, s tartotta a határidőt. A tegnap délelőtti ünnep­ségen jelen volt Farkasné Pocsai Blanka, a terület ön­kormányzati képviselője, va­lamint dr. Nemcsók János országgyűlési képviselő, aki kezdettől sokat tett a Holt­Maros rehabilitációjáért. A kivitelező még egy ajándékkal is meglepte a környékbelieket: játszóteret épített a holtág partjára, a Hargitai utca Torockói utca felőli végén. Mészáros Ist­ván, a Szeviép Rt. fő-építés­vezetője a helyszínen mond­ta el, hogy a hintákkal, má­szókával, csúszdával fölsze­relt játszótér 3,6 millió fo­rintba került. Dr. Bartha László rövid beszédében azt kérte a kör­nyékbeliektől, vigyázzanak a szépen rendbe hozott terület­re. Az aggodalom megalapo­zott: a holtág déli partján máris megjelentek az első, titokban odahordott szemét­kupacok... Nyilas Péter A város • ee ee kozos karácsonya Munkatársunktól Ma délután 3 órakor ün­nepélyesen kezdetét veszi a Dóm téri Advent elnevezé­sű, három héten át tartó vá­sár és kulturális rendezvény­sorozat. A megnyitó ünnep­ségen először dr. Bartha László, Szeged város polgár­mestere szól az egybegyűl­tekhez, majd dr. Katona András, a Vásár és Piacszer­vező Kft. igazgatója mondja el üdvözlő szavait. A műsor­ban fellép Róka Szabolcs, aki históriás éneket ad elő, a Tükrös együttes népzenét játszik, Kemény Henrik pe­dig a vásári bábszínház „mű­fajban" mutatkozik be. Idén első ízben lesz Mikulás-ta­lálkozó, Mikulás-szépség­verseny is. Dr. Benyik György, a teo­lógia professzora, aki az első napon a konferanszié szere­pét is betölti, lapunknak el­mondta, hogy színes, tartal­mas programok várják az idei ünnepi hetekben a sze­gedieket. A város közös ka­rácsonya lesz ez, amelyben szeretnék, ha minél többen részt vennének, közölte a rendezvények egyik fő szer­vezője. Óvoda­ünnep Munkatársunktól Hogy szalad az idő! - áll­apíthatná meg a hajdani apu­ka, a hírre, amely szerint hú­széves a Lila óvoda. Pedig, mintha tegnap lett volna, amikor átadták az Északi la­kótelep új. lilára színezett óvodáját, sok kisgyermekes szülő nagy-nagy vágyát. És, lám, már tényleg húsz éve és ha az évenkéti 200-250 gye­reket számoljuk, Szegeden jópáran mondhatják maguk­ról, hogy ott tanultak meg késsel-villával enni, illedel­mesen viselkedni. Igaz, a kezdet gyermekei mára las­san már mind apák lesznek s ők majd az ötvenéves óvo­dáról fedezik fel ugyanezt. Holott, mindnyájan tudjuk: azóta se, ezután se telnek gyorsabban a napok, mint szokásos. A mai, szombati visszaemlékezésre meghív­ják az óvoda korábbi mun­katársait, és a három órakor kezdődő ünnepségen Bódiné Vági Klára, az óvoda vezető köszöntője után műsorral te­szik emlékezetessé a husza­dik születésnapot. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tegnap, pén­teken Budapesten sajtótá­jékoztatót tartott arról, milyen sorsot szánnak a pénzintézet tulajdonában lévő négy konzervgyár­nak, köztük a szegedi­nek. Havai János vezér­igazgató-helyettes el­mondta: még ebben az évben szeretnék szak­mai befektetőnek eladni a Szegedi Konzervgyár Kft.-t. Hosszú várakozás után a nyilvánosság elé állt a Magyar Fejlesztési Bank vezetése, hogy beszámoljon a tulajdo­nában lévő négy konzervgyár, a Limpex-cégcsoport (nyí­regyházi EKO, Nagyatádi Konzervgyár, hatvani Arany­fácán és Szegedi Konzervgyár Kft.) helyzetéről. Mint ahogy azt Havai János, az MFB üz­leti vezérigazgató-helyettese elmondta, „bonyolult taktikai lépések" után szánták rá ma­gukat, hogy nyilvánosságra hozzák elképzeléseiket, a Ma: demonstráció a konzervgyár előtt Nem bezárást, eladást ígérnek az MFB-nél négy cégre vonatkozó úgyne­vezett reorganizációs progra­mot. A program során a közel­múltban az MFB megvásárol­ta a cégcsoportot hitelező ke­reskedelmi bankoktól a Lim­pex-csoporttal szemben fenn­álló több milliárd forint értékű hitelállományt, így most már a fejlesztési bank lett a hitelező. (Havai magyarázata a szegedi gyárat terhelő 9,2 milliárd fo­rintos jelzálogra az, hogy az összeg „keretjelzálogként" működött, nem használták fel teljes egészében, s vala­mennyi konzervgyárra ráter­helték.) Az MFB hitelátválla­lásával tehát már nincs jelzá­log, megszűnt az egyes gyárak egymásért való kötelezettség­vállalásának kényszere, kie­gyenlítették egymással szem­beni követeléseiket, megte­remtődtek az önálló működés, továbbá az egyenkénti eladás feltételei. „Rendeztük a soro­kat, hogy a négy gyár portéka lehessen." A bank azt is megtehette volna - mondta Havai János hogy felszámolja a cégeket, de nem (gy lépett. Ehelyett a magyarországi konzervipar termelésének mintegy harma­dát adó Limpex reorganizáci­ós programjához az MFB 3,5 milliárd forint pótlólagos pénzügyi forrást biztosított, amelynek megtérülésével a konzervgyárak privatizációja során számolnak. Az MFB ál­lításai szerint a hatvani gyár 800, a szegedi 200 millió fo­rintos veszteséget halmozott fel. Az MFB azt tervezi, hogy mind a négy, önállóvá váló gyárát „tehermentesen" szakmai befektetőnek érté­kesíti. A nagyatádi és a nyí­regyházi üzemek a vezér­igazgató-helyettes szerint jö­vőre már nyereségesen ter­melhetnek, s meghirdetésük­re is csak 2001-ben kerül sor. A hatvani és a szegedi kft.-re beérkezett vételi aján­latokat azonban már az elkö­vetkező két hétben, decem­ber 15-ig értékelik, s ha kel­lő garanciákkal rendelkező vevők jelentkeznek, akkor a lehető leggyorsabban elad­ják a konzervgyárakat. Az érdeklődők a jövő hét elején megkaphatják a befektetési tájékoztatókat. • A december 15-e nagyon közeli dátum, a Szegedi Konzervgyár dolgozói pedig mindeddig úgy tudták, azon a napon leáll az üzem, hi­szen már a felmondásukról szóló értesítést is a kezükbe adták. Ennek nem mond el­lent az MFB sajtóközlemé­nye sem, amely úgy fogal­maz, megfelelő garanciával rendelkező szakmai befekte­tő hiányában még ebben az évben leállítják az üzemet. Ugyanakkor erőfeszítéseket tesznek az értékesítésre. „Arra a nem várt esetre ké­szülve azonban - áll a közle­ményben -, ha az ilyen mó­don történő értékesítés nem járna eredménnyel, ... a dol­gozók minden törvény sze­rinti járandóságot megkap­nak." Ennek fedezetét a re­organizációs program bizto­sítja. Mivel a legfrissebb infor­mációk nem nyugtatták meg a dolgozókat, ígéretükhöz híven ma, szombaton dél­előtt fél 11-kor megtartják néma demonstrációjukat a konzervgyár előtt. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents