Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-02 / 282. szám

SZOMBAT, 2000. DEC. 2. CSONGRÁD MEGYE 3 £ hírek KÓRHÁZI ÁGYAK A Csongrád Megyei Önkor­mányzat a fenntartásában működő szentesi és a makói kórház esetében többletkapa­citási finanszírozási igényt nyújtott be az Országos Egészségbiztosítási Pénztár­hoz. A normatíván felüli fek­vőbetegellátást szolgáló, összesen 77 ágyra vonatko­zó, jövó évre szóló szerző­déskötéshez kérik az egész­ségügyi miniszter támogatá­sát. Az indokok között a két térség lakosainak nagy szá­ma és idős kora mellett a ha­tárközelségből adódó foko­zott kórházi ellátási igény is szerepel. MADÁRMEGFIGYE­LÉS A VADASPARKBAN. December 3-án (vasárnap) délelőtt 10.30 órától mada­rakról szóló foglalkozást tart a Szegedi Vadasparkban dr. Kasza Ferenc, aki a madár­megfigyelés és a madárcse­megék készítésének rejtel­meibe avatja be az érdeklő­dőket. A madarak barátai a hazai madárvilágról, a Sze­gedi Vadasparkban éló fa­jokról, a madarak téli eteté­séről hallhatnak hasznos tud­nivalókat. A foglalkozás résztvevői az előadás után a vadasparkban és a Sancer-ta­vak környékén figyelhetik meg a madarakat, ezért aki teheti, távcsövet is hozzon magával. ADVENTI KÓRUS­HANGVERSENY. Az idén első alkalommal - holnap, vasárnap este 6 órakor - ren­deznek adventi hangversenyt a Honvéd téri református templomban. A sokak érdek­lődésére számot tartó prog­ram ötlete a városi lelkészi értekezleten - hagyományte­remtő szándékkal - vetődött fel. Az egyházak képviselői támogatták is a javaslatot, hi­szen a templomok többségé­ben igen színvonalas énekkar működik. így az ökumenikus kórustalálkozón több egyház templomi kórusa mutatkozhat be, elősegítve a résztvevők lelki ráhangolódását a közel­gő karácsonyi ünnepekre. HALÁLOS BALESET VÁSÁRHELYEN. Tegnap délután Hódmezővásárhe­lyen, a Kistöltés utcában ha­ladt Trabant személygépko­csijával egy 81 éves férfi. Az idős, szívproblémákkal küsz­ködő helybéli lakos - vélhe­tően szívinfarktus következ­tében - vezetés közben rosszul lett és meghalt. így a kocsi átvágódott a menet­irány szerinti bal oldalra, ahol az éppen odaérkező te­herautóval összeütközött. Mivel a két jármű csak érin­tőlegesen súrolta egymást, a személygépkocsi egy vil­lanyoszlopnak is nekiment. Végül a közeli fának csapód­va állt meg. Padlót fognak a vállalkozók? A minimálbér terhekkél jár Kereskedelem. Jövöre fölmegy az alkalmazott „ára" is. (Fotó: Schmidt Andrea) Egy nemrégi­ben meg­jelent elemzés szerint 110 ezer forintra van szüksége egy átla­gos négytagú magyar családnak ahhoz, hogy alapszinten megéljen. Amennyiben tehát janu­ártól a két kenyérkereső csak a felemelt minimál­bért, a kétszer 40 ezer forintot viszi haza - rá­adásul bruttóban -, még mindig nem mondhatja azt, eljött a Kánaán. Ak­kor hát miért is elége­detlenkednek a munka­adók a minimálbér 40 ezer forintra történt fel­emelésével...? A munkaadók és a mun­kavállalók, valamint az ér­dekképviseletek ezen az őszön hosszas tárgyalások után sem fogadták el a kor­mány azon javaslatát, hogy a minimálbér 2000. január 1­től 40 ezer forintra emelked­jen. Orbán Viktor miniszter­elnök megoldotta a gordiuszi csomót: a kormány részéről egyoldalúan bejelentette a radikális változást. „A KISOSZ annak örül­ne a legjobban, ha pillanat­nyilag 100 ezer forint lenne a minimálbér - mondta dr. Martonosi István, a Csong­rád Megyei Kereskedők Egyesületének titkára -, csak ehhez feltételek kellet­tek volna, kompenzációk a kormány részéről." Martonosi szerint egy ek­kora terhet oly módon lehet a munkaadók és a vállalko­zók nyakába pakolni, ha a másik oldalon fogynak a be­VALLALKOZO ESETEN MINIMÁLBÉR 25 500 Ft/hó 40 000 Ft/hó TB járulék 33% 8415 Ft TB járulék 31 % 12 400 Ft Nyugdíj j. 8% 2040 Ft Nyugdíj j. 8% 3 200 Ft E.biz.jár. 3% 765 Ft E.biz.jár 3% 1.200 Ft Össz. 44% 11 220 Ft Össz.: 42% 16 800Ft Eü. hozzájárulás 3 900 Ft Eü.hozzájárulás 4 200 Ft SZJA 5 100 Ft SZJA 8 000 Ft 44% + Eü.h.j.+SZJA 20 220 Ft 44% + Eü.h.j.+SZJA 29 000 Ft Havi többletköltség: 8780 Ft TB járulék többlet 51,2% SZJA többlet 58,4% ALKALMAZOTT ESETÉN MINIMÁLBÉR 25 500 Ft/hó 40 000 Ft/hó TB járulék 33% 8415 Ft TB j. 31% 12 400 Ft Munkaadói j. 3% 765 Ft Munkaadói j. 3% 1200 Ft Eü.h.j. 3900 Ft Eü.h.j. 4200 Ft Szakképz.j 1.5% 383 Ft Szakképz.j. 1.5% 600 Ft Minimálbér 25 500 Ft Minimálbér 40 000 Ft Összesen: 38 963 Ft Összesen: 58 400 Ft Alkalmazott utáni többletköltség: 19 437 Ft fizetnivalók. A választások során is olyan ígéretek hang­zottak el, hogy a kis- és kö­zépvállalkozók közterheit fokozatosan csökkentik. Ez nem valósult meg, sót, ez a réteg fizeti ma is a legtöbbet, míg a multinacionális válla­latok arányosan kevesebbet tesznek bele a közös kasszá­ba. „Ma Luxemburgban 340 ezer, de még Portugáliában is 70 ezer forintnak megfele­lő összegre rúg a minimál­bér. A mostani 25 ezer 500 forintot nagyon kell szé­gyellnünk, de sajnos, még ennek a minimumnak a kifi­zetése is óriási terheket rótt a munkaadókra. A KISOSZ­nak lettek volna kompenzá­ciós javaslatai, ám ezeket a kormány nem vette figye­lembe" - jelentette ki dr. Martonosi István. A KISOSZ többek között azt kérte: terjedjen ki az egyéni vállalkozóra is az adójóváírás intézménye (ha­vi 3 ezer forint); a járulék­csökkentés mértéke legyen 5 százalék a jelenlegi 2 he­lyett; az egészségügyi hoz­zájárulás az egyéni vállalko­zó, valamint a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazott után csak 2100 forint legyen, a jelenleginek az 50 százalé­ka. Javasolták még többek között azt is hogy 10 millió forintos éves bevételig, amennyiben az illető vállal­kozó beruház, élvezzen tel­jes adómentességet. Az érdekképviselet javas­latait és háttérszámításai azonban nem jutottak el a kormányig. így alakult az a jelenlegi helyzet, amely a következő növekvő kiadásokkal terheli majd meg a kis- és közép­vállalkozókat: míg eddig a minimálbéren bejelentett vállalkozó közterhei az szja­val együtt 20 ezer 220 forin­tot tettek ki, addig jövőre közel 9 ezer forinttal többet kell fizetnie, összesen 29 ezer forintot. Az alkalmazott utáni többletköltség pedig a ko­rábbi 38 ezer 963 forintról 58 ezer 400 forintra, emel­kedik, a két összeg közötti különbözet: 19 ezer 437 fo­rint. Fekete Klára jegyzet S e szeri, se száma a jogsértéseknek. Most így érezzük. Pedig régebben is sérüllek jogaink, csak éppen nem tudtuk, vagy inkább nem mertük kimondani, ugyanis e sebek orvoslásában nemigen reménykedhettünk. A rend­szerváltás előtti időszakban a Kádár-titkárságot ruházták fői félig-meddig hivatalos jogorvoslati intézménnyé. De persze az esetek többségében hiú ábrándnak bizonyult, hogy „Kádár elvtárs majd megoldja". A gyengék és kiszolgáltatottak védelmezője most az ál­lampolgárijogok országgyűlési biztosa. Az utolsó ments­várként az ombudsmanhoz fordulók száma csökken, ám a panaszosok egyre bonyolultabb jogi feladványokhoz kérnek segítséget. A legtöbb panasz a települési önkor­mányzatok ellen fogalmazódott meg 1999-ben is. De szá­mos beadvány születik polgári jogi, illetve büntetőügy, egészségügyi ellátás, pénzintézeti vagy rendőrségi eljárás miatt, továbbá a közüzemi szolgáltató, az egészség és a nyugdíjbiztosító ellen. A visszássággal leggyakrabban érintett alkotmányos jogok: a jogállamból fakadó jogbiz­tonság, a tisztességes eljárás, a tulajdon, a szociális biz­tonsághoz és ellátáshoz való jog. Am az ombudsmanok­hoz érkező panaszok 70-80 százalékát el kell utasítani. Például azért, mert az ombudsman nem avatkozhat be munkaügyi vitába. A sérelem furcsa esetére bukkant a Magyarok Világ­szövetsége. E nemzetközi szervezet kiderítette, hogy a jogforrásnak tekinthető Emberi Jogok Egyetemes Nyilat­kozata magyar fordítása sekélyes, sok helyen ködös, vagyis rossz és félrevezető. Mert például eltitkolja, hogy az 1948-ban elfogadott dokumentum kimondja: minden­kinek joga érdekeinek védelmében szakszervezetek létesí­tése, és az azokba való belépés. E fordítói hanyagság jogtipró szándékot tükröz. Hiszen e tétel léte vagy nem lé­te talán még sohasem volt olyan sorsdöntő nálunk, mint mostanában, amikor az éppen aktuális kormány folya­matosan gyomlálgatja a munkavállalók és szakszerveze­teik amúgy is csenevész jogait. Egyértelmű, hogy a mul­tik idecsábítása a munkavállalók sérelmére történik. S az emiatt is szaporodó munkaügyi viták föltárása és orvos­lására használhatóak a szakszervezeteket is. Szervezett munkavállalónak lenni - legalábbis a demokráciákban -: emberi jog. • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez i könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241 -209, 62-230-446 A UND AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! ee Ünnepi aukció Munkatársunktól A karácsony előtti, általá­nos műkincspiaci mozgás Szegedet sem kerüli el: ha­gyományteremtő szándék­kal, december hetedikén a Szín-Kép Galéria ad otthont az ünnepi antik bútor- és festményárverésnek. A Belvárosi Árverési Csarnok szervezte aukción mintegy hetvenhat tétel ­több bútor, szőnyeg, falióra és festmény - kerül licitre. Kató Szilvia ügyvezető el­mondta: az árverési anyag, élén a bútorokkal felvenné a versenyt a fővárosi aukciós házak kínálatával, ám úgy vélik a helyi értékeket hely­ben érdemes megmérettetni. A licitre bocsátott bútorok zömében biedermeier dara­bok, ám akad köztük a köz­kedvelt ónémet stílusban és a szintén népszerű barokk, valamint copf stílusban ké­szült darab is. A szervezők törekedtek arra is, hogy a kalapács alá túlnyomórészt eredeti állapotban lévő nem restaurált érékek kerüljenek. A festményeknél az elérhető árak kategóriájába tartozó képeket kínálják a szerve­zők. Az aukcióra bocsátott ér­tékeket december 6-ig, az árverés helyszínén tekint­hetik meg az érdeklődők. Boross Péter ex-minisz­terelnök, Orbán Viktor fő­tanácsadója a csengelei útavatás apropóján járt Csongrád megyében a hé­ten. Az alkalmat kihasz­nálva kértünk tőle interjút, amelyben kíváncsiak vol­tunk arra is, miként itéli meg a jelenleg uralkodó politikai közállapotot. - Mi az oka annak, hogy az utóbbi egy, de főként fél évben egyre kevesebbet látni közszereplőként? - Ennek semmilyen speciá­lis oka nincs - válaszolta Bo­ross Péter. - Az embernek szembe kell néznie saját élet­korával, ahhoz igazítani a közéleti szerepléseket. Az iga­zi aktivitást az utánam jövő Borosst lehangolják a közéleti botrányok Gazságok keverednek a rágalmakkal generációktól lehet várni. Ez persze nem azt jelenti, hogy vissza akarnék vonulni a poli­tizálástól. - Tíz évvel ezelőtt, a rend­szerváltást követő első de­mokratikus kormány tag­jaként gondolta volna, hogy a jelenlegi színvonal­ra süllyed a politikai köz­állapot? - Lehangol az, ami mosta­nában tapasztalható. Nem erre számítottunk. Különösen az uralkodó stílusjegyek okoznak számomra kellemetlen közér­zetet. A közélet lesüllyedt, az emelkedettségnek nyomai sin­csenek. A legnagyobb baj az, hogy a tényleges gazságok összekeverednek a rágalmak­kal. Sajnos, úgy tűnik, hogy a közélet egyes szereplői tény­leg tettek azért, hogy árnyék vetődjön rájuk. A média egy része pedig azonnal nagydob­ra ver híreket, amelyek való­ságtartalmáról meg sem győ­ződött. - Vesztegetésről, korrum­pálódott képviselőkről szólnak a hírek. Főtaná­csadóként mit javasolt Or­bán Viktornak a probléma Boross Péter bízik a mérsékelt hangütés sikeré­ben. (Fotó: Karnok Csaba) kezelésére. Egyáltalán, a miniszterelnök kíváncsi a véleményére? - Váltakozó rendszeres­séggel találkozom vele, be­szélgetéseink során inkább a kormányzáshoz kapcsolódó szakkérdések jönnek eló. A miniszterelnök helyzete nem könnyű. Sokan azt várják, hogy amikor felröppen egy hír, azonnal kommentálja. Holott akkor még nem lehet tudni, hogy ténylegesen elkö­vetett gazemberségről, avagy egy felfújt léggömbről van szó. Helyesnek tartom azt az elvet, hogy adott ügyben el­őször az arra illetékes hatósá­gok mondják ki az „ítéletet", csak azután foglaljon állást a kormányfő. - Mintha a botrányok szele az MDF-et elkerül­né. Hogyan látja pártja jelenét és esélyeit a más­fél év múlva következő választásokon? - A Magyar Demokrata Fórum fontos, többek között stimuláló szerepet tölt be a jelenlegi kormánykoalíció­ban - vélekedett az ex-mi­niszterelnök. - A többihez képest egy nehezebben irá­nyítható párt. Belső demok­ratizmusát hozta magával, az úgynevezett sorba állítási ké­pessége nem olyan erős, mint más pártban az tapasztalható. Ez persze nem feltétlenül hátrány. Gyakran üt meg olyan komoly hangot, amellyel jótékonyan hat a magyar közéletre, a hirtelen­kedés nem jellemző rá. Ami a jövőt illeti, nehéz jósolni. Reményeim szerint a jobbkö­zép irányzat megmarad a kormányzásban a következő választások után is. Az MDF hitvallása az, hogy a balol­dallal együttes kormányzati feladatot nem vállal. A párt a rendszerváltás óta új stílust honosított meg a közéletben, a radikalizmustól menteset, mérsékeltet, amelyre a jövő­ben is szükség van. V. Fekete Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents