Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-13 / 291. szám

SZERDA, 2000. DEC. 13. EGY SZÁZALÉK III. Hívja a 06-40-48-48-48-as telefonszámot! 'sur Raiffeisen Bankfiók Szeged, Kossuth L. sugárút 9-13. ti^l BANK Ipari parkok: újabb fejezet? Munkatársunktól Az ipari park cím (és annak kiírása) 1996 óta létezik. Azóta Csongrád megyében hat címet adtak ki, Kisteleket leszámítva az összes város kiérdemelte a lehetőséget. Szeged egyetlen ipari parkját Első Szegedi Ipari Park Kft. néven 1998-ban érte a megtiszteltetés. Még abban az évben három, a bútoriparban és a festékgyártásban érdekelt vállalkozás települt a parkba és foglalta el az alapterület egynegyedét, számuk azonban sajnos azóta sem bővült. Szegeden 1999-ben is adtak be pályázatokat ipari park cím elnyerésére - sikertelenül. Mellesleg egész Csongrád megyéből nem nyert senki. A városban a Délépítő Kft. a volt házgyári területtel, a Vertikál Kft. pedig Kálvária Ipari Park címen a volt textilművek ingatlanegyüttessel pályázott. Az országban 1996 óta ipari park címen 112 szervezet működik, s jelenleg további 33 pályázat vár elbírálásra. Az ipari parkok teljesítménye ma már imponáló, termelési értékük együttesen 1,6 milliárd forint, a foglalkoztatottak száma 100 ezer fő, a betelepült tőke nagysága pedig 1,5 milliárd dollár. Szakemberek szerint az elkövetkező 6-8 esztendőben a parkokba akár 11-12 milliárd dollárnyi tőke is vándorolhat. Minimálbérek Budapest (MTI) Erös lesz a kényszer a vállalkozói körben arra, hogy megkerüljék a minimálbér ténylegesen 40 ezer forintra emelését hangsúlyozta Szirmai Péter, a VOSZ társelnöke a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai fórumán hétfőn, Budapesten. A tanácskozáson többen hangsúlyozták: a drasztikus, 57 százalékos emelés komoly feszültségeket jelent majd a gazdaságban. A célt, a magasabb minimálbér elérését nem vitatták, de helyesebbnek tartották volna a fokozatos megvalósítást. Javasolták például, hogy minden évben az átlagbér-emelés kétszeresével kellett volna növelni a minimálbért, s így csökkenteni a minimálbér átlagbérhez számított lemaradását. Mérlegelni kellett volna, hogy az ilyen mértékű emelés mennyiben hátrányos a cégek versenyképességére - hangzott el. A multinacionális cégeknél arányaiban jóval kevesebb a 40 ezer forint alatti fizetéssel foglalkoztatottak száma, így számukra versenyelőnyt jelent ez az intézkedés, összehasonlítva az alacsony bérszínvonalon tevékenykedő hazai cégekkel, kisvállalkozásokkal. Többen emlékeztetettek arra, hogy a vállalkozói szféra ezért kérte a fix összegű egészségügyi hozzájárulás mérséklését. Javasolták, hogy a 3900 forintot ne 4200 forintra emeljék, hanem 2000 forintra csökkentsék, de a kormány érdemben erről nem volt hajlandó tárgyalni. Bizonyos rendkívül alacsony bérszínvonalon tevékenykedő ágazatokban külön kompenzációt is igényeltek volna, mert e nélkül sok cég csődhelyzetbe kerülhet. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 437,95 Ausztrál dollár 163,21 Cseh korona 7,63 Dán korona 35,60 Euró 265,39 Belga frank (100)/ Luxemburgi frank (100) 657,88 Finn márka 44,64 Francia frank 40,46 Holland forint 120,43 ír font 336,98 Német márka 135,69 Olasz líra (1000) 137,06 Osztrák schilling 19,29 Portugál escudo (100) 132,38 Spanyol peseta (100) 159,50 Japán yen (1ÍH)) 270,68 Kanadai dollár 197,48 Lengyel zloty 68,62 Norvég korona 32,84 Svájci frank 176,54 Svéd korona 31,16 Szlovák korona 6,14 USA dollár 300,73 J Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAI GÁBOR E-mail: egyszaz@delmagvar.szeged.hu Raiffeisen Devizabetét Kamatoztassa nálunk devizáját! Példák az 1000 USD értékű lekötésire [EBKMJ Futamidő DEM 1 hónap 5,30% 3,25% 3 hónap 5,60% 3,50% További devizanemek és futamidők: EUR, GBP, ATS; 6 és!2 hónap. Közalapítvány a szabadtériért Adóforintokból táplálkozik a kultúra Csukát is keltettek az idén a Fehér-tavon Mégis lesz halfeldolgozó üzem? A Szegedi Szab a d t é r i Játékokért Közalapítványt is megtépázták az utolsó egy-két esztendő és a színház körüli botrányok. Azt követően ugyanis, hogy a szabadtérit 1999-ben közgyűlési határozattal beolvasztották a Szegedi Nemzeti Színházba, megszűnt az alapítványnak otthont adó iroda is. Majd a színigazgató elbocsátotta Kovács Ágnes igazgatóhelyettest, mellesleg a közalapítvány „szülőanyját", valamint Bátyai Edina szervezési osztályvezetőt. Ebben a bizonytalan helyzetben lemondott társadalmi tisztségéről dr. Kürtösi Katalin is, a közalapítvány kuratóriumának elnöke. Az új elnökséggel idén április 7-én a városi közgyűlés mégis a korábban menesztett Bátyai Edinát bízta meg, aki az eltelt hónapokat azzal töltötte, hogy a korábbi színvonalra „hozza föl" ezt a város kulturális életében legnagyobb hagyományokkal rendelkező közalapítványt. - Miben különbözik a Szegedi Szabadtéri Játékokért Közalapítvány a többi, „mezítlábas" alapítványtól? - A közalapítványnak az a legnagyobb vonzereje, hogy fogadni tudja a gazdálkodó egységek, magánvállalkozók Bátyai Edina: „Sokan reflexszerűen adták a pénzt, sokan azonban megkeresésre várnak." (Fotó: Gyenes Kálmán) iparűzési adójának 5, valamint a személyi jövedelemadók I százalékát. Mint emlékezetes, már több éve közgyűlési döntéssel - a cégek maguk dönthetnek arról, iparűzési adójuk egy kis töredékét milyen célra fordítsák, kit támogassanak. Ez a városi határozat jó a gazdálkodóknak, de nagyon jól jött a szabadtérinek is, hiszen például 1999-ben a Dóm tér akkori költségvetése (250 millió forint) 10 százaléka ilyen forrásokból származott. - A színházi belső viták és harcok miért voltak ekkora hatással a közalapítvány munkájára? - A közalapítványban mindenki mindent társadalmi munkában csinál. Amíg tehát a Deák Ferenc utcában a szabadtéri irodákat tudott fenntartani, használhattuk annak infrastruktúráját. Az összevonás után azonban hosszú ideig nem volt hol intézni a telefonokat, a levelezést, a dokumentációt, az adóbevallást, majd amikor Kovács Áginak velem együtt távoznia kellett a színházból, az elnöki székből fölállt dr. Kürtösi Katalin is. Ez teljesen érthető, hogy nem vállalta tovább, hiszen ő teljes vagyonával felelt, miközben egy fillér juttatást se kapott, s elvesztett bennünket, azokat a munkatársakat, akikben megbízott. - Változott-e a helyzet azóta, hogy Ön lett a közalapítvány elnöke? - Furcsa volt, hogy az állásomból menesztettek, ám az elnökségre alkalmasnak találtak... De ez már a múlté. Kaptam aztán egy olyan lehetőséget, hogy a színház marketing csoportjának irodájába bejárhatok, csak az a baj, egyedül kell mindent elintéznem. Társadalmi munkában. Ha tárgyalni megyek egy céghez, a saját autómat kell használnom. Állásom azóta sincs, a vállalkozói művészvilágban alkalmi megbízásokat teljesítek. - Mivel foglalkozott az utolsó hat hónapban? - Leginkább az adminisztrációval. Eleinte az is gondokat okozott, hogy nem volt aláírási jogköröm, az erről szóló bírósági határozatot például csak október végén kaptam meg. Most újra ott kellene folytatni a munkát, ahol még Kovács Ágival tavaly abbahagytuk. Bízom benne, hogy eddigi támogatóink nem hagynak el bennünket. - Az idei bevételek összegén érződik-e, sokáig nem volt gazdája a területnek? - Az iparűzési adó 5 százalékát május végéig kellett befizetni a közalapítvány számlájára. Sokan reflexszerűen utaltak, ám legalább ugyanennyien arra vártak, hogy újra megkeressük őket - és ez sajnos, nem történt meg. Most abban reménykedem, mivel a hátralékot december 20-ig kell rendezniük, eszükbe jut a Szegedi Szabadtéri Játékokért Közalapítvány és a Dóm téri színvonalas munka. Sajnos, az idei bevételek nagyságát össze sem lehet hasonlítani az 1999-essel. - Miért vállalja még ilyen körülmények között is ezt az „ingyenmunkát", amely ráadásul komoly felelősséggel jár? - Sajnálom azt a hároméves munkát, amelyet a közalapítvány felépítésére fordított egy csapat. És tudom, ha én nem csinálom, senki se fogja fölvállalni. Jövőre szeretném időben elkezdeni a szervezést, hiszen működési zavarok már nincsenek, a jogi háttér rendeződött. Remélem, akik eddig áldoztak Szeged kulturális életére, a jövőben is megtalálnak bennünket. Fekete Klára Nehéz évkezdet után - eredményes esztendövég. A tavalyinál nagyobb lesz a karácsonyi halválaszték. (Fotó: Gyenes Kálmán) juthatott víz, az utánpótlást a nagyon bőséges belvízből fedeztük. Közvetett hatást mégis gyakorolt a kft.-re a cián: az embereknek, folyamatosan látva a televízió képernyőjén az elpusztult, tiszai halakat, elment a kedvük a halfogyasztástól. Ez a mi forgalmunkra is rányomta a bélyegét. A mérgezés után két hónapon át a megszokott mennyiségnek 20 százaléka fogyott halból. Az export ugyanakkor változatlan maradt: Olaszország, Németország, Belgium hasonló mennyiségben vett. át tőlünk halat. Összességében kínálati piac alakult ki, ennek következtében a termelői halárak lényegesen csökkentek; a termelői ár jelenleg a négy évvel ezelőtti szinten van. - A költségek viszont mindenekelőtt az óriási belvizet követő, máig tartó aszály következtében jócskán megnőttek. - Ha a víz hőfoka tartósan 25 Celsius fok fölé emelkedik — márpedig a mi, méter körüli állagmélységű tavaink hőmérséklete a nyáron 27-28 Celsius fokra is felment -, akkor naponta 170 ezer köbméternyi víz párolog el területünkről. Ezt mesterségesen kellett pótolni, ami nem kevés pénzbe került. A kukorica, a jó minőségű takarmánybúza - amellyel halainkat etetjük - ára ugyanakkor megemelkedett, szintén az aszály miatt. A halak táplálékhasznosítása viszont, ugyancsak a hőség hatására, csökkent, így mérséklődött súlygyarapodásuk is. - Eddig a rendkívüli eseményekről ejtettünk szót. Most beszéljünk azt olyan, évről évre visszatérő momentumokról, mint a halszaporítás, a lehalászás! - A tenyészhalak egészségesen, jó kondícióban töltötték a telet, és a keltetőházi munka, szokás szerint, eredményes volt. A pontyon, harcsán, amuron, busán kívül az idén a csukát is elkezdtük mesterségesen szaporítani. A csukaszaporítás alapvetően jól sikerült, s jövőre, a megszerzett gyakorlat birtokában, még eredményesebben folytathatjuk. Az idén kelt kis csukáink már elérték a 25-30 dekát. Az őszi lehalászás eredményesen zárult, a tenyész-, az áruhalállomány egyaránt telelőbe került. És betölthetjük mostani, legfontosabb feladatunkat: a karácsonyi halellátás biztosítását. Az idén, úgy látjuk, nagyobb lesz a vásárlói igény a karácsonyi hal iránt, mint a múlt években. Ugyanakkor a választék is növekedett: az igazán kedvelt méretű, másfél kilós pontyot éppúgy kínálhatjuk, mint a harcsát, busát, amurt. Sütni való kárász is lesz karácsonykor, a korábbi években ez a hal ünnepekre már elfogyott. Várható kereskedelmi mérlegünkről egyelőre csak annyit tudok mondani: bár forgalmunk növekszik, ezt nem követi arányosan a nyereség növekedése. - A vásárlók körében egyre nagyobb lenne az igény a konyhakész, tisztított halra. Megépülhet-e a korábbiakban tervezett. Fehér-tavi halfeldolgozó üzem? - Sapard-támogatást szeretnénk a halfeldolgozó létesítésére igénybe venni, ám a pályázatot az idén túl későn írták ki, így nem tudtunk pályázni. De megvan a kiviteli terv, s amikor a támogatást megkapjuk, már kezdődhet is az építkezés. Farkas Csaba Rendhagyó évef tudhat maga mögött a szegedi Fehér-tavon tevékenykedő Szegedfish Kft. Az év eleji, tiszai ciánmérgezés hónapokra visszafogta a halfogyasztást - függetlenül attól, hogy a Fehér-tóba a mérgezés időpontjában egyáltalán nem juthatott Tisza-víz. Kevesebb hal fogyott tehát az év első hónapjaiban, s a termelői ár máig a négy évvel ezelőtti időszakéval egyenlő ugyanakkor az aszály megnövelte a költségeket. A halszaporítás jól sikerült - az idén a csukával bővült a mesterségesen keltetett halak köre -, s karácsonyra a tavalyinál bővebb halválaszték várja a vásárlókat. Sztanó Jánost, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatóját arra kértük: bővebben is ismertesse a kft. jelenlegi helyzetét. - Több szempontból is rendhagyó évet hagy maga mögött a Szegedfish Kft. Volt itt minden: bőséges belvíz, tiszai ciánmérgezés, óriási aszály... - A Tiszát ért ciánmérgezés közvetlen hatást nem gyakorolt ránk: tavainkba a mérgezés időpontjában nem