Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-13 / 291. szám

SZERDA, 2000. DEC. 13. CSONGRÁD MEGYE 3 A munkaerőpiacnak képeznek Serleg Süle József ügyvezetőnek (balról). Baustudium mint a rendszerváltás „terméke". (Fotó: Gyenes Kálmán) A Baustudium Szakkép­zési és Átképző Kft. teg­nap, kedden jubileumi közgyűlést hívott össze, amelyen megünnepelték a cég fennállásának tizedik évfordulóját. A volt Délép­telepen található oktatási központnak köszönhetően a rendszerváltás viharos éveiben megmenekült a szakképzés, mára pedig az ország egyik legje­lentősebb képzőhelyévé nőtte ki magát. A Baustudium Kft. tíz év­vel ezelőtt, 1990. november 1 ­jén alakult meg az anyaválla­lat, a Délép többségi tulajdon­lásával. A törzstőkéből 6 szá­zalékot 26 magánszemély, a volt oktatók adták össze, s ilyen kis tulajdoni hányad mellett is vétójoguk volt a döntő kérdésekben. Az eltelt tíz esztendőben aztán fokoza­tosan kivásárolták a Délépet, így mára a Baustudium a „hu­szonhatok" birtokába került. (Az alapító tagok nevét megö­rökítette az a márványtábla, amelyet tegnap, december 12­én ünnepélyesen avatott fel dr. Benedek András, az Okta­tási Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, valamint Major Gyula volt gazdasági igazga­tó.) A tegnapi ünnepséget Sza­bó Zoltán, a GYOSZE (Gya­korlati Oktató Szervezetek Egyesülete) alelnöke nyitotta meg, az ünnepi köszöntőt pe­dig Süle József, a Baustudium Kft. ügyvezető igazgatója, a GYOSZE elnöke, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara elnökségének tagja tartotta. Süle József úgy emlékezett vissza az eltelt tíz esztendő eseményeire, mintha azok ma történtek volna. Felidézte a válságos hónapokat (éveket?), amikor úgy érezték, a szak­munkásképzés - a volt ipari nagyvállalatok haldoklásával - kilátástalan helyzetbe ke­rült. A Baustudium a rend­szerváltás „terméke" lett az­zal, hogy a Délép leépült, a tanulók és az oktatók pedig majdhogynem az utcán talál­ták magukat. A Délép akkori vezetőinek köszönhetően azonban megmaradt a közös vagyon, s már a kezdés évé­ben 450 tanulót vettek föl szakmunkásnak az akkori 36 tanműhelybe. Ezt követően a csúcson, a legjobb esz­tendőben 1031 tanulót is ok­tattak 52 tanműhelyben. Az alakulás, a vagyon megszerzése (a Délép tulajdo­ni hányadának kivásárlása) után a legnagyobb feladat a technikai fejlesztés lett, ami­ben az önkormányzatok segí­tettek, gyakorlatilag a Baustu­diumra bízták az építőipari szakmák képzését. Ebben Szeged, a megyei önkor­mányzat, vagy Vásárhely ép­púgy támogatta a céget, mint például Szentes egy ingyen telekkel, Makó pedig egy Ba­ustudiummal közös tanmű­hellyel. A Baustudium jelen­leg hat középiskolával tart fenn együttműködési megál­lapodást. „Nem mentünk egy­mással szemben az iskolák­kal, és ez sokat lendített a szakképzésen" - mondta Süle József. Az Oktatási Minisztérium nevében dr. Benedek András helyettes államtitkár köszönte meg a Baustudium eddigi „válságkezelő" munkáját, s mondta el: a jövőben az a cél, hogy piacképes ismereteket szerezzenek a gyerekek a szakmunkásképző intézmé­nyekben. Az „üzemek közötti képzőhelyek" az elkövet­kezőkben már a fejlesztés időszakára készülhetnek, hi­szen egyre több pályázaton le­het forrásokhoz jutni. (A Ba­ustudium egyébként az önkor­mányzati normatívák mellett a szakképzési alapból, valamint a pályázati pénzekből tartja fenn magát.) Idén például or­szágosan 5 milliárd forintnyi összegre lehetett decentrali­záltan, megyei szinten elér­hető pályázatokon szert tenni. Az ünnepségen jubileumi ezüst emlékérmet dr. Benedek András helyettes államtitkár, dr. Ványai Éva, Szeged alpol­gármestere, dr. Szeri István, a CSMKIK elnöke, valamint a tulajdonosok kaptak. Süle Jó­zsefnek a GYOSZE elnöksé­gének tagja, Soós Jenő serle­get ajándékozott. Az ünnepi műsort az Amadeus Klarinét Együttes játéka, valamint Sza­bó Dénes (Ságvári gimnázi­um) szavalata színesítette. F. K. A Nagy Fenyő A ki elég szemfüles, az már jóval karácsony előtt kigon­dolja, „mit is akar vásárolni kinek is". Elővesz egy papírost, és viszonylag örömmel jegyzetel, mert már ezek a pillanatok is hozzátartoznak a majdani csúcspillana­tokhoz, amikor a kifundált meglepetéssel családtagon­ként útjára indul az örömokozás. A karácsonyi listának persze megvan az a hátránya, hogy elkészítése után az orráig se lát az ember, mintegy elvhűen ragaszkodik a le­írtakhoz, és észre sem veszi, mennyi minden hasznos cucc kínálja még magát, ami így kimarad, esetleg na­gyobb örömöt okozhattunk volna véle. A karácsony közeledtével Orbán Viktor miniszterelnök is összeállította listáját, amelyen sok szép ajándék talál­ható, s „amelyek" alkalmasint elhelyezhetők az Ország­ház előtti karácsonyfa alatt. Listája sok figyelemről árul­kodik, mert épp úgy található rajta politikus, mint újság­író, de pusztán csak külföldön nyilatkozó hazai állampol­gár. A karácsonyi ajándék megtervezésénél nagyon fon­tos az egységes, harmonikus elgondolás, s ez itt, ennél a listánál sem hiányzik, hiszen a rajta szereplők mindegyi­ke bír egy közös tulajdonsággal, méghozzá azzal, hogy Magyarországról úgy nyilatkoztak külföldön, hogy azzal, a miniszterelnök szerint, lejáratta az országot, hamis ké­pet festett hazáról és kormányról. Igy hát a lista összeál­lításában megfogant szándék nem nélkülözi a nosztalgiát sem, amelynek segítségével évtizedeket utazhatunk vissza történelmi múltunkba, mikor is a hasonló listák összeál­lítását nem korlátozták csupán karácsonyra, mert akkor minden nap ünnep volt. jyoldogan tapasztalhatjuk hát, hogy az idő nem szállt el MJ felettünk nyomtalanul. De mint azt az előbb már em­lítettük, a listázásnak csupán egyetlen baja van, hogy az­tán az orráig se lát tőle az ember; pedig gondoljuk csak meg, mennyi szép ajándék elférne még a Nagy Fenyő alatt, amiben nem csak az ajándékozó, de a megajándé­kozott is örömét lelhetné. ÜJLJ^ caU Szigorított megkülönböztető jelzések Engedély és bejelentés Munkatársunktól Az új, december 1-én élet­be lépett jogszabály szerint minden, megkülönböztető és figyelmeztető jelzést használó vállalatoknak, szervezetek­nek meg kell újítaniuk koráb­bi jogosultságukat. Aki érvé­nyes engedéllyel rendelkezik, köteles azt december 31-ig bemutatni a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság Igazgatásrendészeti Osztá­lyán. Azoknak a szervezeteknek (mentőszolgálat, sürgősségi betegellátó intézmények, fegyveres erők és rendvédel­mi szervek, tűzoltók), ame­lyeknek csak bejelentési kö­telezettségük van, ugyancsak december 31-ig kötelesek adataikat a rendőrséggel kö­zölni. Ellenkező esetben ja­nuár 1 -tői a meghosszabbított engedéllyel nem rendelkező, vagy bejelentési kötelezettsé­güket elmulasztó szervezetek nem közlekedtethetik gép­járműveiket a forgalomban. AGRÁRKAMARAI KÜLDÖTTGYŰLÉS. Mint emlékezetes, a Csongrád Megyei Agrárka­mara októberben nem vá­lasztott elnököt, mivel az egyetlen jelölt, Futó Tamás nem kapott elegendő sza­vazatot. Ezért az agrárka­mara december 15-ére, péntekre újabb elnökvá­lasztó küldöttgyűlést hív össze, amelynek helyszíne a kamara székháza, idő­pontja pedig reggel fél ki­lenc. Ezen sort kerítenek az alapszabály megvitatá­sára, elfogadására is. La­punk információ szerint a jelölőbizottság Tasnádi Gábor vállalkozó elnökké választását javasolja a kül­dötteknek. OKTATJÁK A TER­MELŐKET. A Szegedi Tudományegyetem Szak­képzési Központja rende­zésében ma, szerdán a kö­vetkező helyszíneken, időpontokban és témákban tartanak előadásokat a mezőgazdasági termelők­nek: Csengelén a faluház­ban 15 órakor a mezőgaz­daságban vállalkozók adó­zásáról, Fábiánsebestyén­ben a faluházban 17 órakor a minőségi vetőmagter­mesztés szabályairól. Rú­zsán a művelődési házban 17 órakor az EU-csatlako­zásról. FOGYATÉKOSOK KIÁLLÍTÁSA. „Irodalom, életkép és kézműves" kiál­lítást rendeztek Ásotthal­mon, a Csongrád Megyei Önkormányzat Idősek Ott­hona ásotthalmi rehabilitá­ciós részlege lakóinak alko­tásaiból. A rendezvényt a Gondoskodás Szociális Magánalapítvány Közhasz­nú Szervezet, valamint a „Fogyatékosok Esélye" Közalapítvány támogatja. A kiállítást az Ásotthalmi Művelődési Házban, tegnap délután nyitotta meg Petró Ferenc polgármester és Murányi György, a Gon­doskodás Szociális Magán­alapítvány kuratóriumának elnöke. A bemutató decem­ber 15-ig tekinthető meg. Jubilált a Baustudium Csongrád megyében számottevő a javulás Kevesebb csecsemőt veszítünk el Csecsemőkori főbb halálokok 1996-1999 Míg ha­zánkban 1948-ban több mint 18 ezer gyermek halt meg egyéves kora elótt, addig 1999­ben „mindössze" 800 csecsemő. Csongrád me­gyében az országos át­lagnál is számottevőbb a javulás ebben az időszakban, amiben je­lentős szerepe lehet an­nak, hogy megyénkben nagyobb az urbanizáció, a népesség magasabb iskolai végzettségű és a megyében több egész­ségügyi intézmény talál­ható - olvasható a KSH munkatársának, dr. Ta­kács Bélánénak a közel­múltban elkészített elemzésében. A csecsemőhalandóság alakulása minden országban jelzésértékű, hiszen érzé­keny mutatója a társadalom fejlettségének és az egész­ségügyi állapotnak. Magyar­országon - s ezen belül Csongrád megyében is - az elmúlt 50 évben jelentős ja­vulás tapasztalható a cse­csemőhalálozásban. Köszön­hető ez az orvostudomány fejlődésének, a higiéniai vi­szonyok javulásának és az életszínvonal emelkedésé­nek. Egyéves születésnap előtt Míg hazánkban 1948-ban több mint 18 ezer gyermek halt meg egyéves kora előtt, addig 1999-ben „mindössze" 798 csecsemő. Csongrád megyében az országos átlag­nál is számottevőbb a javu­lás ebben az időszakban, hi­szen 1999-ben az egyéves születésnapja előtt 19 cse­csemő halt meg, ez 2,8 szá­zaléka az évszázad közepén elhunyt egy évesnél fiata­labb csecsemők számának. A csecsemőhalandóság Csongrád megyében még a '90-es évek közepén is ma­gas volt az európai fejlett or­szágokhoz képest, ekkor 1000 élveszületésből még 10 csecsemő halt meg. A követ­kező évek jelentős javulást hoztak, s ennek eredménye­ként a mutató értéke 1999­ben 5 ezrelékre csökkent, míg az országos átlag 10 ez­relék közelében maradt. A megyei csecsemőhalálozási arányszám évtizedek óta jobb az országosnál. Csong­rád megyében a cse­csemőhalálozás már három éve a legalacsonyabbak közé tartozik az ország megyéihez képest, amiben jelentős sze­repe lehet annak, hogy Csongrád megye jobban ur­banizálódott, az itt élő né­pesség magasabb iskolai végzettségű és a megyében több egészségügyi intéz­mény található. Sőt az 5 ez­relékes érték közelíti szá­mos európai uniós országét. Súly és halandóság A csecsemőhalál szoros összefüggésben van a gyer­mek születési súlyával: mi­nél kisebb súlyú a csecsemő, annál kisebb a valószínűsé­ge, hogy megéri az egyéves életkort. A kis súllyal szüle­tettek életben maradási esé­lye - a korszerű felszerelé­seknek, ellátásnak és az egészségügyi dolgozók szakmai rutinjának köszön­hetően - nagymértékben nö­vekedett az elmúlt évtize­dekben. Ezer 2500 gramm alatti súllyal született cse­csemő közül 1980-ban 145 csecsemő halt meg, 1990­ben már csak 107, míg 1999-ben 40. A legalább 2500 grammal született cse­csemők életkilátásai már sokkal jobbak, mint a kora­szülötteké. A csecsemőhalálozás leggyakoribb az egy hóna­pos kor alattiak körében. A kilencvenes években meg­halt csecsemők háromnegye­dét ebben az életkorban ve­szttették el. Az első hónap­ban a gyermek születés előtti fejlődése, öröklött tényezők, a szülés lefolyása és körül­ményei dominálnak a halálo­zásban. Az egy hónapnál idősebb csecsemők esetében - akiknek hónapról hónapra jelentősen növekszik az élet­esélyük - már inkább a kör­nyezeti tényezők, a táplálko­zás, a higiénia, a balesetek játszanak fontosabb szerepet a halálozásban. A cse­csemőkorúak 52 százaléka a koraszülöttség, az alacsony testsúly, a magzati és az új­szülöttkori vérzés következ­tében hal meg. Ezt követik a veleszületett rendellenessé­gek, deformitások és kromo­szóma rendellenességek, va­lamint a légzőrendszer be­tegségei Az utóbbi években egyre többet lehet hallani az úgynevezett hirtelen cse­csemőhalálról, amely min­den előzmény nélkül lép fel az egészséges csecsemőknél. Csongrád megyében az utóbbi négy évben 5 cse­csemő halálát okozta ez a tü­netcsoport. - írja a elemzé­sében dr. Takács Béláné. Lányok, az „erősebb nem" A csecsemőhalandóság nemenként lényeges eltérést mutat. A felnőttekhez hason­lóan már csecsemő korban is a lányok képviselik az „erősebb nemet". A megyé­ben 1990-1999. között összesen 482 csecsemő halt meg, 60 százaléka fiú volt. Igaz, az élveszületettek kö­zött is nagyobb a fiúk ará­nya, ám itt a különbség mindössze egy százalék. A csecsemő kori halálo­zás jelentős csökkenésével összefüggésben a születés­kor várható élettartam szá­mottevően emelkedett. Ha­zánkban egy 1999-ben szü­letett fiúcsecsemő 66 évre, egy lány kilenc esztendővel többre, 75 életévre számítha­tott. Ezzel szemben egy a negyvenes évek végén szüle­tett fiúgyermekre 59 év, míg egy leánycsecsemőre 63 év élettartam várt. A Csongrád megyei értékek kicsit ked­vezőbbek az országosnál. Kalocsai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents