Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-11 / 289. szám

11 KAPCSOLATOK SZOMBAT, 2000. DEC. 9. Folyatatódik a Stefánia rendezése • • Ontözökutat is fúrnak Folytató­dik a sze­gedi Stefá­nia rende­zése: a Kass Szálló és Arany János utca közti területen már végez­tek a földmunkákkal, s ki­emelték a beteg, vagy a park rendje szempontjából rossz helyen nótt fákat, cserjéket. Tavasszal foly­tatják a munkát: tovább­épül a díszburkolatos sé­tány, fölújítják a park ré­gi játszóterét is. Akik gyakran járnak a sze­gedi Stefánia környékén, lát­hatják: jó egy hónapja folyik a park rendezése. Forró Mari­anna városi főkertész, a pol­gármesteri hivatal stratégiai irodájának munkatársa arról tájékoztatta lapunkat, hogy a pályáztatással kiválasztott ki­vitelező (a Szőke és Szőke 2(XX) Kft.) elsőként a vár és a Kass Szálló közötti parkrész automata öntözőrendszerét építette ki. A hálózat az Er­zsébet-szobor mögötti egész parktükröt megpermetezi: au­tomata-vezérlésű, föld alatt rejtőző öntözőfejei főként az esti órákban bújnak majd elő, s a locsolás végeztével ismét eltűnnek a fű között. Az elműlt hetekben meg­erősítették a partfal menti sé­tány földrézsűjét is; árvizes időben a rézsű a partfal meg­támasztására is szolgál. A Ti­sza-parti járdáról a parkba ve­zető, szűk lépcsőket kiszélesí­tették. Megkezdődött a „Stefánia második ütem", vagyis a Kass A Stefánia Kass Szálló melletti területén befejezték a földmunkákat, s szélesebbre szabták a partfalhoz vezető lépcsőket. (Fotó: Nagy László) Szálló és az Arany János utca közti terület fölűjítása is. A földmunkákkal már végezlek: a Stefánia középső részén is vaskosabb már a partot támo­gató foldrézsú. A parkrekonstrukció óhatat­lanul együtt jár a beteg, vala­mint az ún. „gyomfák" (nem te­lepített. azaz: vadon nőtt fák), illetve cserjék kiemelésével. A növények kivágása megtörtént: tavasszal a tervek szerint űj, ár­nyéktűrő cserjéket telepítenek a Stefánia Kass Szálló melletti te­rületére. A parkfölújítás második szakasza - miként az első is ­Fekete Zoltán kerttervező mérnök elképzelései szerint történik. Jövőre továbbépítik a díszburkolattal kirakott sé­tányt, s a fölújított területre ugyanolyan kandeláberek és padok kerülnek, amilyeneket a színházzal szemközti park­szakaszon láthatunk. A díszburkolatos járda melletti sétányokat - ugyan­csak hasonlóan a már fölújí­tott területhez - sárga gyöngy­kaviccsal szórják föl. A Stefá­nia régi játszótere (fölújítás után) megmarad, így a parkba látogató gyerekek nem marad­nak játszóhely nélkül. A most fölújítás alatt álló parkrészre is automata öntö­zőrendszert telepítnek, amely­nek vizét egy újonnan fúrt kútból veszik. Az új kút költ­ségei hamar megtérülnek, hi­szen a jövőben nem a drága ivóvízzel locsolnak majd. A parkban sétálók, s a játszóté­ren szaladgáló gyerekek sem maradnak víz nélkül: egy új ivókút vize csillapítja szomjú­ságukat. Korábban többször föl­merült egy Stefániára ter­vezett zenepavilon fölállí­tásának terve is - a megva­lósítás lehetőségeiről még egyeztető tárgyalásokat folytatnak a stratégiai iroda munkatársai. A főkertész kiemelte: a kivitelező munkája nem csu­pán a magas szakmai köve­telményeknek felel meg (a város csak első osztályú munkát vesz át), hanem, a tapasztalatok szerint, elnyer­te az arra sétáló szegediek tetszését is. Forró Marianna elmondta még, hogy ugyancsak jövőre készíttetik el a Stefánia har­madik, északi szakaszának re­konstrukciós terveit. Nyilas Péter lesíel sms: 06-30/218-11-11 Kedves Olvasóinkl Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett szívesen fogadja a 06­30/218-11-1 l-es számra az SMS-üzeneteket is. Ész­revételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentései­ket köszönjük! Színház. Előbb legyen „személyi következmény" a színházban, utána kapjanak 113 millió forintos támogatási -véli X. a 30/310-81-87-ről. Vakcina. Nem csak a nyugdíjasok, a fiatalok se tud­ják megfizetni az agyhártya elleni védőoltás árát! - kap­csolódott egy „csörögös" ész­revételhez Balázs a 30/314­77-05-ről. Rádió. Mikor sugároz már a Tisza Rádió? - kérdezi tü­relmetlenül a 70/214-73-16 tulajdonosa. Telefon. Azl a szolgálta­tást, amit a más megyékben élők már élvezhetnek, vagyis a vezetékes telefonszám azo­nosítását, mikor teszi lehetővé a V-fon? - tudakolják a 20/911-82-61-ról. ÚL Szép a Kárász utca, dc csúnya a Dorozsmai út. Mi, akik az utóbbi helyen élünk hova adózunk? - teszi fel a „költői kérdést" Szeged ve­zetőinek a 20/988-46-09-ről „esemesező". Közbiztonság. Attól, hogy néhány „falfirkálót" elkaplak, még nem javult Szeged köz­biztonsága - jelenti ki a 30/229-57-95 mobil számról üzenetet küldő, aki kérdez is: Mi lesz a komoly ügyek sor­sa? Galambok. A nemrégiben újrafestett belvárosi híd bolt­ívéről az emberek után a ga­lambokat is ki kéne tiltani, mert hatalmas piszkot csinál­nak - osztja meg velünk ta­pasztalatát a 30/985-75-08-ról levelező mobilos. További adalékkal a 30/25-75-907-ről szolgállak: a galambok ürülé­két kerülgetve kell lépkedni a járókelőknek, a faágakon ül­dögélő madarak „szerencse ajándékai" miatt kell aggodal­masan fölfelé nézegetniük a várakozóknak a 4-es villa­mosnak a Centrum áruházzal szembeni megállójában. Kosárfonó. Javítással fog­lalkozó kosárfonó van-e Sze­geden? - kérdezte a 30/349­14-79 lelefon tulajdonosa. Baktói „zöngék ## SZEGEDI RUHÁZ ATI KET. 6723 Szeged, Róna u. 27. szám alatt raktári kiárusítást (art 2000. december I l-lől hétfőtől az alábbi termékekből: - női ruha, női blézer, mellény, szoknya, blúz - férfiöltöny, női kabát, női műszőrme bunda, sapka - kellékek: maradék cérna, húhózár - rongyszőnyeg - varrógép, villanymotor, vasalóasztal, gőzkazán. Valamint ugyanott 15 nm-es irodahelyiség hérbe kiadó. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig, de. Klárától, du. 17 óráig. Tel.: 62/489-253. A baktói kiskertekről szépen szóló, fejlődést di­csérő hamis zöngék a la­kóterületi övezetté válás metamorfózisában... A törpe kisebbség igényeit támogató többségi de­mokrácia diktatúrája, mert eredetileg a 180 majd 280 és végül 320 kezdeményező aláírásról beszélve, — bár ezeket az aláírásokat nyilvánosan senki sem látta - (szeret­ném látni az eredetieket) 1996-ban elindították a belterületté nyilvánítás kö­vetelését a több, mint ezer­egyszáz telektulajdonos közül, azaz 920 tulajdo­nossal szemben, akiknek ekkor még csak tudomá­suk sem volt az ellenük el­követett merényletről. Tehát, rajtuk kívül a több­ség akkor sem hallatta szavát, szinte máig hallgat, nem vesz tudomást a nyakukba varrandó költségekről, ugyanis azt sem hiszi el, hogy lakóterületi öve­zet lesz és hogy rájuk, ingatla­nukra terhelik a közművek ki­építési költségeit, ha fizetés­képtelenek lesznek. Mint ismeretes - az elké­szült hivatalos tervezet szerint - egy-egy ingatlanra egymillió kettőszázezertől kétmilliót is meghaladóan terjedhetnek a felmerülő költségek, amit a te­lekre terhelnek és rávezetik a földhivatalban a tulajdoni lap­jukra, ha nem tudnak fizetni. Csak kevés tulajdonos szeren­cséltetheti magát kis területe vesztésével, mert a többségnek ugyanakkor tetemes, 2-4-6 mé­tert is meghaladó területvesz­téssel lesz „értékesebb" a kert­je, miközben azt furulyázzák a tulajdonosok füleibe: - Értékesebb lesz a kertje! Jelenleg 500 ezer forint kö­rüli összeget érő üres telek­földre vetítendő teher alatt, ho­gyan fog a telek tetemesen meghaladó árban értékemelke­dést elémi, amikor jelenlegi ér­tékének három-négyszerese lesz rajta a teher, illetve ennyi­vel lehet majd megváltani. A Hosszútöltés út átépítési terheit a telektulajdonosokra van szándékuk terhelni, ami­kor ezt az utat boldog és bol­dogtalan fogja használni átme­nő forgalommal, hogy kikerül­je majd a városi forgalmas utat a várost tehermentesítve, for­galom és környezetvédelem szempontjából. Az 5-ös útról letérnek Sándorfalva felé és a Sándorfalvi útról a Hosszútöl­tés útra. hogy ezen kivilágított városi úton az Algyői és vásár­helyi útra forduljanak az útjuk megrövidítésével. És mi fizes­sük meg az útjukkal kiskert tu­lajdonosok? Hát nem, mi ebből nem kérünk! Röviden: a kisbirtokosok szövetsége által kibocsátott, 850 kérdőívből állítólag mint­egy 280 igenlő válasz érkezett meg a csúsztatott, átverő első kérdésre, hogy: „Akar-e épít­kezni?" (Ki ne akarna?! Én is szeretnék építkezni, de nem városi lakóterületen!). Erre adott igenlő választ a több mint ezeregyszáz telektulaj­dont birtoklók közül 280. Hol van az indító 320 kérelmezó aláírás tulajdonosa?! Vagy so­ha sem volt?! Dr. Gila Ferenc önkor­mányzati képviselő 2000. no­vember 8-án megtartott lakos­sági fórumon - a vélt hatalom jegyében, amit úgy gondolhat, hogy birtokol - többségi igénynek maszkírozta a fenti igényeket, míg szakszerűtlen­nek minősítette a polgármeste­ri hivatal által kibocsátott ezer körüli kérdőívből visszafutott kétharmados többségben eluta­sító választ a mintegy 290-et meghaladó válaszból. Az első egyenes kérdés így hangzott: „Egyet ért-e azzal, hogy a Baktó kiskerteket lakóövezetté nyilvánítsa Szeged M. J. V. Önkormányzata?" „Igen". „Nem". A nemet választották kétharmados többségben. Ez mennyivel kevesebb a 280 igenlő választól, ami csak leg­feljebb alig több mint egyne­gyede a többségnek, az ezer­egyszáznak! Akik nem nyilatkoztak azok nem kérik és ezek száma meg­haladja a 820 tulajdonost. Koszi Sándor postabontás Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ, PF.: 153. 6740. r ] hatszög Rózsa Gábor Szentesi színképek - V. Szegeden, a bombázás negyvennégy Szent Iván delére születtem a Nap utcai klinikán. Jelképes ez a sok napszimbó­lum, és csak most, bő félszázad múltán értékelem a Hóbiárt basa utcai óvodát, benne a Domonkos-rendi nővérkékkel. Ketten voltak, és egyikük sem volt színes; fekete-fehérben osztották az igazságot és a szeretetet. Egyikük csak büntetett (felfe­lé húzta a kis pajeszomat), a másik meg simogatott, és dalla­mosan szólt: - Gáborkám! (Szerelem született...) Edesanyukám hurcolt biciklivel az oviba, és sokszor meg­esett, hogy már lenyugvóban volt a fodortelepi Tölgyes utcá­ban a Nap, mire hazaértünk. Széles utca volt, most is a nagyfeszültségű vezetékek nyiladéka Oncsától Gedóig. (Iste­nem! Ismerik-e még ezeket a szent neveket?) Akkor úgy esett, hogy a lenyugvó Nap átsütött az együi boci fiilén. En meg elcsudálkozJam, hogy az bizony piros. - Anyuci! Mitől olyan piros a bocifiile? - kérdeztem alig négyévesen. Anyám, akinek a Miasszonyunkról elnevezett szegény tanítórendbéli nővérek Zárda utcai polgári sulijából élemedett a felfogása, azonnal rávágta: - Mert vér van ben­ne kisfiam... Azt hiszem, azóta vagyok materialista. Igen ám, de a do­log nem ilyen egyszerű, és nem is ilyen példaértékű. Mert a színeket már falfesték állapotukban sokkal hamarabb tanul­tam meg tisztelni „Páger" tanár úr úgy tanította: „- Ked­veskéim, képzeljék el, jön a fény gyanútlanul... Egyszer csak beleütközik ennek a szép kislánynak a kedves kis kobakjába, és azután fogja magát, és visszatükröződüc a maguk szemé­he. " Én meg a filléres falfestékekből csomagoló papirosokra megmázoltam ezekből a színes porokból tejjel keverve ugya­nannak a széplánynak a gólya madarat, és azt is, hogy mer­ről hozza azt a kisbabát, aki ma éppen harmincöt már, és úgy elszállt idegenbe, mint az a madár... Tanyám lett Szentesen, a Eelsőréten, és esténként ki-kiül­tem elébe az olajos pufajkámban - csak úgy. Kérdi tőlem a másik három gyermekem anyja, hogy mit csinálok odakint a sötétben? - Birtokolok! - mondám, de nem volt igaz Ha hi­szik, ha nem, előbb szabad szemmel, később mérnöki műszer­rel felfedeztem az éjszaka színeit. - Csodálatosak Szentesen! A csongrádi vonat fehéren vakít, de a fülkéi barátságos bar­nák. A magyartési úton tejfehéren refiektoroznak, de eltom­pítva csak amolyan kuplerájsárgák. A délnek szálló repülők hiába villognak kéken, pirosan, a kondenzfelhőjük felveszi a város kivilágításának neon-kékes, izzó-sárgás fényét, és az egész úgy terül rám, mint egy bakacsinos takaró. Ha pedig előveszem, és felállítom a teodolitomat, negyvenszeres nagyí­tásban látom az éjszaka színes világát Szentes felett. (A szerző mérnök-muzeológus Szentesen.) miről írt a DM? 75 éve Röndnek muszáj lönni Néhány nappal ezelőtt keseregtük el a Délmagyar­ország hasábjain, hogy Sze­geden ebben a nagy és népes sportvárosban még mindig nincsen megfelelő korcso­lyapálya. A hiány pótlása el­sősorban a városé lenne, de a város hatóságában úgy lát­szik nincs vállalkozó szel­lem. A korcsolyázók azért valahogy megoldják a kér­dést. Amikor a Tisza meg­kezdte az apadást és vissza­tért keskenyebb medrébe, az 50 éve ártér mélyedéseiben megre­kedt vizet megfagyasztotta a nagy hideg s ezen korcso­lyáznak néhányan. Az egyik nap egészen váratlan megje­lent egy zúzmarás bajuszú rendőr, s felszólftotta a kor­csolyázókat, hogy haladék­talanul hagyják el a jeget. A rendőr szerint: Van városi szabályröndölet, amellik ki­mondja, hogy a Tisza men­tén tilos a korcsolázás, mert hát röndnek muszáj lönni itt is! (1925) Karácsonyi akciá A belkereskedelmi mi­nisztérium a dolgozók za­vartalan és torlódásmentes lebonyolítása érdekében le­hetővé teszi, hogy a főváros és a nagyobb ipari városok és gócok, bányászvidékek dolgozói maguk és család­tagjaik részére munkahe­lyükön, az üzemekben, hi­vatalokban lisztet, cukrot, 25 éve tojást, paprikát és rizst ren­delhessenek. A megrende­lést a családfőnek kell elő­jegyeztetni családtagjai ré­szére is. A családfő úgy a maga, mint a családtagok részére személyenkét egy kiló finomlisztet, 1 kiló cukrot, fél kiló rizst, 2 deka paprikát és 3 darab tojást rendelhet. (1950) UEFA Kupa: Barcelona-Vasas Népstadion, 38 ezer néző. Az első 5 percben semmi kü­lönös nem történt, csupán az, hogy kirajzolódott a Vasas és Barcelona felállítása. A 15. percben megszületett a mérkő­zés egyetlen gólja, s mivel ezt a Barcelona lőtte, gyakorlati­lag eldőlt a továbbjutás sorsa. Az UEFA Kupa-mérkőzés má­sodik félideje az első, viszony­lag gyenge 45 perc után érde­kes és színvonalas kupamérkő­zéssé változtatta a Népstadion idei utolsó összecsapását. (1975)

Next

/
Thumbnails
Contents