Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-09 / 288. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2000. DEC. 9. Maros, Mártély, hermanos tavak Az angol angoltanár csukája sze Mérlegelés, horgászverseny után - csukaszezonban, Mártélyon. (Fotó: Tésik Attila) Az agyhártyagyulladás Az utóbbi hetekben ismét sokat hallottunk egy „újonnan" felbukkanó kórról, az agyhártyagyulladásról. Mi is ez a betegség, és hogyan terjed? Ezek az első kérdések, melyekre választ kell adni ahhoz, hogy pánik nélkül beszélhessünk az agyhártyagyulladásról. Az agyhártyák szervezetünk egyik csodálatosan védett, izolált terét határolják, melybe kórokozó, vírus, baktérium, esetlenként gomba, csak elvétve juthal. A behatoló kórokozó típusa meghatározza a kiváltott reakciót; a baktériumok okozta fertőzésre a gennysejtek felszaporodása jellemző. A baktériumok az esetek egy részében környező szervekből, például fül-orr-gégészeti gócokból közvetlen terjedéssel jutnak az agyhártyához. E fertőzések kórokozó összetétele változó. Más esetekben a kórokozó a véráram útján jut a védett területre; ilyenkor a kórkép középpontjában áll az agyhártyagyulladás. Ezt a formát a baktériumok szűkebb csoportja okozhatja; köztük szerepel a Neisseria meningitidis (meningococcus), mely nevében is hordozza az agyhártya (meninx) latin nevét. A kórokozó elsődleges megtelepedési helye; a behatolási kapu, a felső légutakban van. Ide jellemző módon cseppfertőzés útján jutnak a meningococcusok. Véráram útján nem csak az agyhártyákhoz, hanem a szervezet bármely pontjához eljuthatnak baktériumok. A legsúlyosabb esetekre éppen a kiterjedt fertőzés, s az erre adott általános reakció, a sepsis kialakulása jellemző. Ennek részét képezi egyfajta kóros vérzékenység. Szerencsére találkozásunk a baktériummal az esetek döntő többségében tünetmentesen zajlik, 100 baktérium hordozóra jut egy beteg. A súlyos betegség kialakulása gyakoribb bármely ok miatt legyengült immunrendszer esetén, csecsemőkön, kisdedeken. A szorosabb kontaktus miatt nagyobb arányban találkoznak a kórokozóval a serdülök, fiatal felnőttek, kollégisták, katonák. A legtöbb megbetegedés az „influenza szezonban" fordul elő, amikor különböző vírus fertőzések az egyébként egészséges emberek szervezetét is legyengítik. (A betegség tüneteiről és a kezelésről a következő résben írunk.) Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos környezetünkért Hulladékaink Emberemlékezet óta nem volt ilyen csodálatos a tél elejébe úszó őszünk. Bár azóta bejött a tél - a Maroson éppúgy látni pecást, mint a szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület vizein, és Mártélyon. A jelszó: kíméljük a Tiszát! Mártélyon csukázóversenyt is tartottak nemrég. Több, négy kilón fölüli ragadozók is horogra akadtak. A párducpöttyös rablóhalak egyikét egy angol nemzetiségű, budapesti angoltanár zsákmányolta - versenyen kívül. A Maros-parlon valaki wobblerezik a nagy kanyar kövezett, meredek, dérlcptc partoldalában. A fából készült, színes műhalacsku úgy mozog a rohanó vízben, mini az eredeti, s - remélhetőleg fölkelti a ragadozó halak figyelmél. Ökörszem cserreg a sügérfoga/.alú szederindák bolíhajtásai alalt, láthatatlan rigó zörög a bokrok között, az avarban, vadkacsák vízreszállásának hangját hozza a kanyaron túlról a lég. A horgásznak vannak esélyei: a burványló víztükör alatt mindig kóvályog egy-két rablóhal a mélyben. Hirtelen - épp emelné ki a fahalacskát a folyóból szinte a vízbe rándul a bot vége, és fölnyekken, zizeg az orsó. Karikába hajlik a bot, az orsó folyamatosan zizeg, a zsinór merőlegesen mutat a mélybe, s halad erről arra. Aztán hirtelen csökken a hal ereje, följebb kerül, lehet kijjebb húzni, már látszik is a víz alalt, félméteres, Hajunkról Az ápoltság egyik legfontosabb jele a haj állapota. Lehetünk csinosak, jól sminkeltek, ha hajunk ápolatlan, az egész külsőnk annak (űnik. A haj ápolása nem merül ki abban, hogy divatos frizurát készítünk, készíttetünk. Szabó Judit fodrász szerint gondoskodnunk kell a megfelelő sampon, balzsam, pakolás beszerzéséről is. Télen a hajunk, fejbőrünk egy kicsit másfajta törődést igényel, mini nyáron. A hidegben sapkái húzunk, kendőt kötünk. Bizonyára tapasztaltuk, hogy hajunk ilyenkor jobban zsírosodik. Ennek ellenére vigyázzunk a gyakori hajmosással. Ha mégis szükséges, gyengéden, hígított samponnal végezzük ezt a műveletet, nem túl erősen masszírozva a fejbőrt. Fontos a megfelelő sampon kiválasztása. Normál (nem feslett, nem daucroll) hajnál a legegyszerűbb hajápolói keressük, akár a babasampont. Igénybevett hajat erre a célra kifejlesztett termékkel ápoljuk, melyen feltüntették a sampon típusát. A pakolásokkal óvatosan bánjunk! Nem kell minden hajmosás alkalmával használni, mert egyes pakolások szilikont tartalmaznak, melyek beépülnek a hajszálakba. és zsírosfthatják azt. Elegendő havonta egyszer felkenni a hajra. Balzsamot, hajolajat csak a hajvégekre használjuk! Jó frizurát könnyebb készíteni egészséges hajból, szebben is mutat. Vigyázzunk hajunkra, fejbőrünkre! Tandi Orsolya aranysárgásba hajló, vaskos testű, úszója piros: domolykó. Még két gyors burvány, aztán oldalára fekszik, meg sem moccan, amikor a horgász kiemeli a nyeletlen szákkal. - Most horgászom a Maroson harmadjára, s most fogok itt halat először. Nem rossz arány - mondja örömmel Kiss István, aki korábban kifejezetten tiszai horgász volt. Amióta azonban a Tisza ciánügybe keveredett, máshová jár: úgy gondolja nagyon helyesen -, hogy ma is kíméletre szorul ez a sokat szenvedett folyó. Ekkor „fedezte föl" a Marost, amit újabban viszonylag mértékletesen sújt a határontúli szennyezés - és „foglyul ejKözeli hozzátartozó halála, válás, szakítás, állásvesztés, támadás, házassági problémák, családi konfliktusok ezek azok az életesemények, amelyek a leggyakrabban vezetnek depresszióhoz. A stressz kialakulásában pedig a munkahely a „föbünös", hiszen az ébrenlét óráiból többet töltünk a munkahelyünkön, mint otthon. A modern társadalmakra szinte általánosan igaz, hogy az ébren töltött órákból az ember többet fordít a munkahelyére, mint otthonára, családjára. Ezért a munkahelyi események nagyobb szerepet játszanak a stressz kialakulásában. Az alulfizetettség például jelentős stresszforrás lehet, amire az egyén nem ritkán önbizalma elvesztésével reagál. Vizsgálatok igazolták, hogy a családi és munkahelyi szerepek konfliktusa gyakran depresszióhoz, egészségromláshoz és alkoholizmushoz vezet, ezek a jelenségek pedig tovább fokozzák a konfliktusokat a környezettel. Egyes kutatók szerint a testi és a pszichiátriai betegségek ugyanarra a stresszre adott alternatív válaszlehetőségek. A legújabb kutatások szerint a betegségek kiváltásában nem maguknak az életesemétette" a vadregényes táj. Haladjunk máshová! Szegeden, a repülőtéri tavak (Keramit-Tejes-Gumis) partján mindig ülnek horgászok. Az őszi telepítéskor negyvenöt mázsa „horogérett" pontyot raktunk vizeinkbe mondja Schreiter Tibor, a szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület ügyvezető alelnöke -, mostanában is fognak belőlük. Ez nem meglepő: ebben a szép időben még táplálkozik a ponty. Annál meglepőbb viszont, amit ezután mond az ügyvezető alelnök: négymázsányi márna (kimondottan folyóvízi hal) is került az egyesületi tavakba a nyáron a Dunából, a Körösökből, a telepítések révén. nyeknek, hanem a fenyegetettségnek, illetve a veszteségnek van kritikus szerepe. A stressz központi eleme a veszteség megélése, de lényeges meghatározója még az adott életesemény előreláthatósága, időbeli eloszlása és kontrollálhatósága is. A stressz súlyossága nem önmagában az életeseményen múlik, hanem annak az egyén számára való jelentőségén. Az egyén stressztűrő képessége szempontjából alapvetően meghatározók a személyiségvonások: a személyiségtípus, a belső vagy külső kontroll általi irányítottság, valamint az, hogy az életesemény stresszszintjét hogyan ítéli meg az egyén. Stresszt mérséklő té- Aki ismeri a márnaugrást, nagyon meglepődött. Kérdezte is Erdei Attila, az ismert versenyhorgász: hihet-e szemének, márna ugrott a Gumison?... Azóta sok-sok márna horogra akadt itt, s bebizonyosodott: ha a víz tiszta, mint a mi tavainké, e folyami halfaj is megmarad benne - így Schreiter Tibor. Hozzátéve: azért itt is a ragadozóké, a csukáé, süllőé a késő őszitél eleji szezon. Éppúgy, mint a Mártélyiholtágon, ahol nemrégiben csukázóversenyt is tartott a hódmezővásárhelyi Dobó Ferenc Horgászegyesület. Több, négy kilón felüli csuka is horogra akadt, tájékoztat Bokor János egyesületi nyező lehet a család és a munkahely nyújtotta szociális segítség, azaz a társas támogatás, valamint a fejlett stresszmegoldó képesség. A legújabb vizsgálatok tanúsága szerint a krónikus depresszió más, testi betegségekkel összemérhető, sőt, esetenként nagyobb fokú romláshoz vezet az életminőséget, családi és társadalmi funkciók ellátását illetően. A szenvedésen és a társadalmi-családi funkciókárosodáson túl a depresszió nagyon sok halálesetért felelős: a betegek 15 százaléka követ el öngyilkosságot egy adott évben. Emellett rontja a szívinfarktus utáni felépülés esélyeit, és megrövidíti a datitkár, a legnagyobbat egy kisgyermek fogta, egy másik nagyot pedig egy angol nemzetiségű, budapesti angoltanár zsákmányolta versenyen kívül. A holtág partján, kivételesen, csak egy horgászt találunk. (- Hétvégenként népes a part, és általában eredménnyel járnak a pecások mondja Bokor János. Csak törpeharcsa ne lenne!...) - A horgász előtt két csuka lebeg a vízben, a partba szúrt ághoz kötve. A piros bóbitás úszó, és a másik fölszerelés karika-kapásjelzője nem mozdul. Vadrécék röpte fütyül a tél eleji, kék-arany holtág levegőegében. Farkas Csaba ganatos betegek túlélési idejét is. A depresszió, amellett, hogy bizonyos betegségek önálló kockázati tényezője, szorosan összefonódik az önkárosftó viselkedésformákkal, így a dohányzással, az alkoholizálással, és az öngyilkosság is különösen gyakori a depressziósok között. A tartós hangulatzavartól, depressziótól szenvedők nehezen képesek szociális helyzetük javítására, ezért könnyen kerülnek folyamatos állapotrosszabbodáshoz vezető ördögi körbe. (Cikkünk dr. Dudás Róbert és dr. Janka Zoltán cikkének felhasználásával készült. Folytatjuk.) Keczar Gabriella Napjainkban folyamatosan nö a háztartásban keletkező hulladékok menynyisége. Azzal, hogy szelektív módon gyűjtjük a feleslegessé vált anyagokat, nemcsak pénzt takaríthatunk meg, hanem segítjük a hulladékok minél nagyobb arányú újrahasznosítását és védjük környezetünket. A hulladékgazdálkodás legnagyobb kihívása a szelektív hulladékgyűjtés, amely a lakosság együttműködése nélkül nem működhet. Vegyük igénybe a szelektív hulladékgyűjtés rendelkezésre álló lehetőségeit. Szegeden számos helyen, elsősorban egyes bevásárlóhelyek, áruházak közelében találhatók Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság közterületi gyűjtőkonténerei, amelyekbe háztartásunkban képződött papír, műanyag és üveg hulladékot elhelyezhetjük. Az elmúlt év szeptemberében indult el a „Zöld zsák" akció. A társaság kiosztott egy zöld műanyag zsákot, melybe gyűjthető és térítésmentesen elszállíttatható minden háztartásban keletkező Munkatársunktól A szénsavas üdítőkben lévő koffein inkább függőséget okoz, mintsem a termék ízének javulását, sugallja egy kis fogyasztói csoporton végzett kutatás eredménye. A Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem tudósai ugyanis azt találták, hogy 25 felnőtt kólafogyasztó közül csupán ketten voltak képesek különbséget tenni a koffeintartalmú és azt nem tartalmazó fajták között. „Ez élesen ellenkezik egyes, könnyúitalt forgalmazó cégek kijelentéseivel, melyek szerint a koffeint kimondottan csak hasznosítható anyag, melyeket a zsák oldalán is feltüntettek. Aki a teli zsákot elszállításra kihelyezte az utcára, az kapott egy újat. Aki ezután kíván bekapcsolódni az akcióba, a társaság ügyfélszolgálatán igényelhet zöld zsákot, térítésmentesen. A zsákban található vegyes hulladékot az elmúlt évben elkészült regionális hulladékválogató üzem dolgozza fel, válogatja szét és bálázza, ezután kerül tovább a hasznosítókhoz. A Gyálaréten, Kiskundorozsmán és Sándorfalván működő hulladékudvarok térítésmentesen fogadják a szervezett hulladékszállításba nem kerülő lakossági hulladékot. Itt is biztosított a hasznosítható anyagok elkülönített konténeres gyűjtése. A megtelt konténereket folyamatosan elszállítják, a hasznosítható anyagok a válogató üzembe, a vegyes hulladék a lerakótelepre kerül. A lakossági hulladék 1 köbméter (egy utánfutó) mennyiségig ugyancsak térítésmentesen beszállítható a Szeged és Sándorfalva között, a Csongrádra vezető főút mentén található Központi Hulladéklerakó telepre. Szabó Ferenc az íz kedvéért adják a termékhez" - állítja a drogvisszaéléssel foglalkozó Amerikai Nemzeti Intézet által finanszírozott tanulmányt vezető pszichofarmakológus, Roland Griffith. 1998-ban 15 milliárd doboz, 70 százalékban koffeintartalmú szénsavas üdítőt vásároltak az amerikaiak, míg a két legnépszerűbb könnyúital, a Coca-Cola Classic és a Pepsi koffeinmentes fajtáit csupán 5 százalékban fogyasztották. Griffith úgy gondolja, hogy ezért a különbségért a termékekhez adott kevéske koffein tehető felelőssé. Stressz, depresszió, egészség A munkahely a „föbünös" Szegedi Ruhagyár. A munkahely elvesztésének veszélye állandó stresszforrás. (Képünk illusztráció. Fotó: Karnok Csaba) Ízetlen szenvedély