Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-08 / 287. szám

PÉNTEK, 2000. DEC. 8. A HELYZET 7 Üveg€Ípö V

an egy igen régen bevett szokásunk, nevezetesen, ha valamely konfliktus felüti a fejét, először is nem annyira gyakorlatias, mint inkább nyelvi megoldással próbálunk operálni. Itt van példának okáért a vagyonnyilatkozatok ügye. Alig telt bele néhány nap, már készen is állt a megoldás, járt újságról újságra, szájról szájra, hogy a képviselőknek úgynevezett „üvegzsebet" kell viselniük, hogy azon által mintegy nyomon követhető legyen „buxájuk" dagadási aránya. E szép részmegoldás nyilván ama teljesebb igényből fakad, hogy maguknak a képviselőknek/politikusoknak kellene üvegből lenniük, hogy úgymond átláthatók és „világosak" legyenek. Jut eszembe az üvegzsebről, hogy a mesékben már megpróbálkoztak bizonyos „üvegcipővel", s ha azt áttranszformáljuk a honi viszonyokra, elképzelhető, hogy kiválthatja az üvegzsebet, ugyanis, ha nem nevezett személyek üvegcipőt viselnének, egykettőre megállapíthatnánk, ki milyen nagy lábon él. Podmaniczky Szilárd Víz, penész és patkány a múzeum algyői telepén Megoldódik a raktárgondf?) cserével", illetve a múzeum részbeni anyagi hozzájárulásával garantáltnak látszott. A BM azonban mintegy másfél hónapja jelezte: anyagiak hiányában nem áll módjukban megvásárolni a Berlini krt.-i épületet. Ráadásul az is kiderült, hogy a 197 millió forintért megvásárolható Boros József utcai ingatlant jelentós, 210 milliós jelzálog terheli! A már kész adásvételi szerződés aláfrását így semmiképpen sem lehetett felvállalni, még azt követően sem, hogy sikerült töröltetni a jelzálogot a bankokkal. A megyei önkormányzat más célra szánt költségvetési keretéből ugyanis kockázatos lett volna megelőlegezni a vételárat. Ezért egyelőre lemondtak a fontos, de létkérdésnek mégsem nevezhető raktárvásárlásról, hangsúlyozta az elnök. A közelmúltban viszont két, reménykeltő ajánlatot is kapott a megyei önkormányzat. Egyrészt Szeged város önkormányzata jelezte, "hogy megvenné a Horváth Mihály utcai képtár épületét, a BMtől szerdán kapott információjuk pedig arról szólt: ha két részletben fizethetnék ki az ingatlan árát mégis igényt tartanának a Berlini krt.-i épületre. így várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy a Boros utcai raktárba költöztessék a múzeumi anyagot. Frank József befejezésül külön kiemelte: oda csak azok a tárgyak, eszközök, régészeti leletek kerülhetnek, amelyek valóban pótolhatatlanok. Ennek eldöntéséhez a múzeum szakembereinek mielőbb fel kell dolgozniuk a gyűjtemény bizonyos részét. Az ugyanis hosszú távon elképzelhetetlen, hogy drága pénzen további raktárépületeket vásároljanak vagy béreljenek. N. Rácz Judit A határon túli magyar diákokért Összhangplatform Budapest (MTI) A határon túli régió magyar diákszervezeteit tömörítő Összhang elnevezésű együttműködési platform támogatja a magyar kormány azon törekvéseit, hogy egységes szolgáltatási és jogi rendszert alakítsanak ki az érintett államok hallgatói számára. Kucsera Tamás Gergely, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája elnöke az Összhang öt tagszervezetének álláspontját ismertető keddi budapesti sajtótájékoztatón kifejtette: elképzeléseik szerint a határon túli magyar hallgatók az anyaországi diákokhoz hasonló juttatásokban részesülnének, azaz diákigazolványt kapnának és járna utánuk normatív támogatás is. Ennek összegét a hallgatói szervezet vezetője szerint differenciáltan, az adott állam gazdasági paramétereihez igazodóan kellene megállapítani. A HÖOK elnöke a diákhitel határon túli hallgatókra történő esetleges kiterjesztéséről úgy fogalmazott: a konstrukció nem lehet nemzetközi program, a hitelrendszer a nemzetgazdaság milyenségéhez igazodik. Hangsúlyozta: az érintettek helyzetének javítását a juttatások felől kell megközelíteni. Kucsera Tamás Gergely a határon túli diákszervezetek támogatását illetően a finanszírozási rendszer tisztázását jelölte meg célként. Véleménye szerint az utólagos finanszírozási forma a programok ellehetetlenüléséhez vezethet. - A megoldás a normatív finanszírozás lenne ezen a téren is - mutatott rá. Tisztázandónak nevezte továbbá, hogy az érintett tárcák - az Oktatási, valamint az Ifjúsági és Sportminisztérium - pontosan mit értenek alapműködés, szakmai, közéleti, szervező tevékenység alatt. Lajos B. János, a Felvidéki Diákhálózat vezetője a határon túli magyar diákok ösztöndíj-szerződése kapcsán pozitívumként említette, hogy a Magyarországon teljes képzésben részt vevő hallgatók a tanulmányi átlag függvényében differenciált összegű juttatásban részesülnek. A raktárépületen kívül, az udvar egy részét is igénybe kell vennünk tárolási célokra, mondta Zsemberi Lajos, a múzeum gondnoka. (Fotó: Schmidt Andrea) Úgy tűnik, megoldódik a Móra Ferenc Múzeum szegedi, központi raktárbázisának problémája azzal, hogy új, megfelelő helyre költözhet. Az ügy több, figyelmet érdemlő szempontja közül a legfontosabb: a jelenlegi, algyői barakképület omladozik, fala több helyen nedves, penészes, alkalmi „látogatóként" pedig megfordul ott a patkány is, és mindez megnehezíti a múzeumi anyagok biztonságos tárolását. A megyei közgyűlés, éppen ezért, már szeptemberben tárgyalt arról, miként lehetne e célra megfelelő ingatlant vásárolni. Novemberben azonban - mivel bizonytalanná vált a szükséges pénzügyi fedezet biztosítása - úgy látszott, meghiúsul a terv. Jelentős muzeális értéket képviselő bútoroka't, régészeti leleteket őriznek Algyőn, a múzeum 3000 négyzetméteres raktárában. Az egykor más célra épült barakkokban azonban nincs igazán biztonságban a zömében pótolhatatlan értékű múzeumi gyűjtemény. Az intézmény fenntartója, Csongrád Megye Önkormányzata egy másik ingatlan megvásárlására azonban saját költségvetési keretéből nem tudott forrást biztosítani. Sőt! A közelmúltban már az is kérdésessé vált, sikerül-e értékesíteni azokat az ingatlanokat, amelyek árából ennek költségeit finanszírozták volna. A sürgető helyzet részleteivel kapcsolatban dr. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke elmondta, a legutóbbi testületi ülésen a képviselők egyetértettek abban, hogy a gondot hitel felvétele, illetve vagyonvesztés nélkül kell megoldani. A megyei önkormányzat ugyanis csak körültekintő gazdálkodással tudott megszabadulni a megörökölt adósságállománytól, amelyet nem szeretnének „újratermelni". Ezért gondoltak arra, hogy a Berlini krt. 16-18. szám alatti ingatlant értékesítik az új múzeumi raktárbázis megvásárlása érdekében. A közgyűlés így megvételre ajánlotta az épületet a Belügyminisztériumnak, miután az helyet keresett a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság számára. Ezzel párhuzamosan tárgyalásokat folytattak a Kender Rt., illetve a Forest Kft. képviselőivel a Szegeden, a Boros József utcában lévő, általuk értékesítésre szánt épület megvételéről. A múzeumi raktár és restaurátorműhely odatelepítése jó megoldásnak tűnt, a pénzügyi fedezet pedig lényegében „ingatlanMásodik alkalommal híviák meg a városházára az év végének közeledtével Szeged legnagyobb adózóit. Tavaly száz, az idén ötven cég vezetője vett részt azon a tájékozatón, amelyet Bartha László polgármester és Tímár László alpolgármester tartott a torony alatt. A város vezetői többek között az elfogadásra váró kétéves költségvetés részleteiről és a helyi adórendeletekben várható változásokról tájékoztatták a város virilistáit. Bartha László többek között elmondta, Szeged vezetése kiemelten kezeli az infrastruktúra fejlesztését, hogy minél több termelő beruházás jöhessen Szegedre, ezzel is munkahelyeket és az adózás révén magasabb városi bevételeket kívánnak elérni. Ennek érdekében az elkövetkezendő két évben 3-3 milliárdos hitelt is fel kényszerül venni a város. Szeged polgármestere azzal kezdte tájékoztatóját, hogy az önkormányzat nem tervezi az elkövetkezendő két évben a vállalkozók terheinek növelését. A ma közgyűlés elé kerülő helyi adórendelet módosítása is elsősorban olyan változásokat tartalmaz, amelyek a lakosságot érintik. A város költségvetési koncepciójáról elmondta, elsősorban az út, csatorna és szennyvízhálózat fejlesztésében gondolkodik az önkorKULTÚRÁVAL A NYUGAT KAPUJÁBAN. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Csongrád Megyei Önkormányzat támogatásával zajló „Kultúrával a nyugat kapujában" millenniumi nemzeti fesztivál vers-, próza és mesemondás megyei szakági döntőjén Gyulai Norbert (Kistelek), Hódi Viktória (Sándorfalva), valamint Szabó Orsolya (Szeged) szerepelt a legeredményesebben, így az országos vetélkedőn ók képviselik majd Csongrád megyéi. LUCA-NAPI BÁL BAKSON. Immár ötödik alkalommal rendez Luca-napi bált a Baksi Általános Iskola. Az intézmény a Művelődési Házban szombaton 18 órakor kezdődő program bevételét jótékonysági célra kívánja fordítani. megépítésére. Több sportcélú beruházást is tervez a közeli jövőben Szeged. Hamarosan sor kerül a sportcsarnok rekonstrukciójára, és egy UEFA szabályainak megfelelő futballstadion megépítésére is szerepel a tervek között. Tímár László alpolgármester a helyi adók felhasználásáról is tájékoztatta a megjelenteket. Többek között a belváros rekonstrukciójára, és a város ipari parkjának közművesítésére is jut az idén a helyi cégek által befizetett milliókból. A tájékoztató után a megjelent cégvezetők közül többen tettek fel kérdéseket Szeged vezetőinek. Kelemen János, a Coop Szeged Rt. vezérigazgatója arra volt kíváncsi, változott-e az önkormányzat filozófiája a bevásárlóközpontok további betelepülésével kapcsolatban. A polgármester szerint Szeged már túlzottan is jól ellátott kereskedőházakkal, a város a jövőben már csak a bútoripar területén működő kereskedőcégét preferálna, ez ugyanis változatlanul hiányzik a szegedi palettáról. Többen is feltették a kérdést, eleget tett-e a város azért, hogy megmaradjon a Ruhagyár és a Konzervgyár? A válaszban a város vezetői kifejtették, erősen korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy privát cégek ügyeibe beleszóljanak. A ruhaiparban ráadásul még lehet lehetőség arra, hogy a kapacitás egy*részét megmentsék, s ehhez minden segítséget megad a város vezetése. R. G. Ma A MUNKÁSPÁRT Tarján-Petőfitelepi alapszervezete 16 órakor taggyűlést tart a Hüvelyk u. 1. szám alatti volt barakóvodában. Az ötven legnagyobb adózó Virilisták a városházán Disputa Szeged gazdálkodásáról: a legnagyobb adózókat fogadták a város vezetői. (Fotó: Schmidt Andrea) mányzat, hogy ezzel is befektetőket vonzzon a térségbe. A város vezetése kiemelt fontosságúnak tartja az E5-ös sztráda megépítését, ám Szegednek az AKA Rí. és a kormány közötti tárgyalásokra nincs hatása. A polgármester tegnap bonthatta fel azt a levelet, amelyet a koncessziót bérlő társaság küldött a városnak, s amelyből az derül ki, hogy az AKA Rt. szeretné felgyorsítani a pályaépítést. Bartha László több olyan nagyberuházásról is beszámolt, amely a városvezetés terveiben szerepel. Ilyen az a 19 milliárdos hulladékhasznosítási program, amelyre Brüsszelből kapott támogatást Szeged. Most egy újabb ISPA-programra adta be pályázatát a város: a Szeged-Makó északi elkerülő út