Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

KAPCSOLATOK 9 CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 2. Ciiffflfflimni Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED. SAJTÓHÁZ. PF.: 153. 6740. TELEFON: 481-460 Jk hét fotója Láblógatva MM r Tanulj meg, fiacskám, komédiázni.*.!" Egy régi reklámkampány, még a fényeskedve ránk köszöntö piaci gazdaság hajnalán, igyekezett minket rávenni arra, hogy pénzünket a megjelölt bankba (részvénybe?) fektessük, majd vessük magunkat azonnal hintaszékbe (zoknira vetkezve), oszt' nincs más dolgunk, mint egy iszonyatosan nagy ollóval szeletelni a hasznot hozó szelvényeket. „Láblógatva", ahogy hónapokon által rágták a szájunkba. Az emeleti ablak párkányán kacérkodó fiatalember talán azóta harangoz a lábával, s - mint valami pozitív Ollókezű Edvárd - nyesegeti befelé a profitot. De az is lehet, hogy halált megvető bokakihelyezésével csupán imponálni kíván az integetés irányában elhelyezkedő célszemélynek. Vagy nem talált tiszta zoknit, s kicsit kiszellőzteti a tegnapit. De az sem kizárt, hogy már cipőre (papucsra) se futja, s éppen a nyomtalanul eltűnő, egykori befektetéstől vesz érzékeny búcsút. (Fotó: Schmidt Andrea, szöveg: Nyilas Péter) Szegedért van az egyesület? A rendszerváltásig elég sokat nyelt a magyar nép. ami azóta folyik, az kész kabaré. Az „előadásból" hadd emeljek ki néhány jelenetet. A nézőközönség (a választópolgár) érdekeit figyelmen kívül hagyják. A családi adókedvezmény csak a (dísz)páholyban ülők, a nagyjövedelműek, tudják igénybe venni. Akik a kakasülön ülnek (a főállású anyák, a jövedelempótló támogatást „élvezők", a munkanélküliek) nem élhetnek vele. Mert: „Magyarország nem olyan gazdag, hogy azokat az életerős embereket támogassa, akik a társadalom számára hasznos tevékenységet nem folytatnak." (Idézet Orbán Viktor miniszterelnök parlamenti felszólalásából.) Az előadás gyakran botrányos. A „színészek" (a politikusok) rosszul alakítanak, egymást szidják. Ha valaki „rosszul játszik", azt kiközösítik, kígyót-békát kiáltanak rá. De ha bizonyítják az ártatlanságát, elfelejtenek tőle bocsánatot kérni. Miért is tennék? így van munkája a kritikusoknak (bíráknak) is. A nézőközönségnek feltűnik, ha a statiszták (kormányközeli cégek, vállalkozások) hibáznak. Azokon Munkatársunktól Az otthoni számítógépés internethasználat széles körű elterjedését segítendő a kormány meghirdette a Családnet programot, amelynek keretében 1400 netcsomag kedvezményes vásárlására nyílik lehetőség. A program keretében meghirdetett számítógépekre meghatározott feltételek alapján lehet jelentkezni. A jelentkezés feltételei: nagykorúság, legfeljebb 67 év. A jelentkezőnek érvényes adókártyával, személyi igazolvánnyal, állandó bejelentett lakcímmel, saját nevén levő vezetékes telefonnal, valamint minimum 32 ezer forint igazolt havi nettó jövedelemmel és legalább egy éves folyamatos munkaviszonnyal kell rendelkeznie. A jelentkezés további feltétele, hogy a pályázó az elmúlt 6 hónapban saját tulajdonú telefonvonalán a távközlési szolgáltató által egyirányúsítás nem történt és telefonszámláját rendszeresen fizette. A pályázó családjában két 18 év alatti gyermeknek kell lennie, akik közül az egyik legazonnal segítenek, fű alatt el lehet intézni mindent. Nagy palást sok mindent eltakar. Csak a kritikával nem számolnak. Ha a nézőközönség soraiból van valakinek adóssága, azt rögtön büntetik. Elzárják a vizét, fűtését, villanyát. A nagy cégek élnek, mint hal a vízben, pedig ott is felszaporodnak milliárdos, milliós adósságok. A nagy színház előadásában a jogerős bírói ítéleteknek érvényt tudnak szerezni. Ott valószínűleg nem húzódik hat évig egy munkaügyi per. Ott a végrehajtó és a felszámoló nem pereskedik azon, hogy ki fizessen. A kisember pedig ez idő alatt a süllyesztőbe kerül. A szegedi „finálé" mégsem olyan rossz. Az előző önkormányzat terveit a mostani - a díszletek némi átalakításával - végrehajtja: a Klauzál tér nem zöldül, de szépül, a Hősök kapuját, ha hibásan is, de fölűjították, s új játszóterek épülnek ugye nem a kutyák számára? Ugyanis sétáitatást tiltó táblát eddig nem láttam. Bár arról a gazdáknak kell gondoskodni, hogy a játszóterek csak a gyerekeké maradjanak. Nyári Ferenc József Szeged alább 8 éves. A pályázók hitelképességének meg kell felelni a Postabank által támasztott követelményeknek, amelyek ellenőrzése a jelentkezési lapon megadott adatok alapján történik. A kedvezményes csomagok megvásárlására november 10-ig lehet jelentkezni. Amennyiben a jelentkezési feltételeknek megfelelő érdeklődők száma meghaladja a rendelkezésre álló csomagok számát, abban az esetben sorsolnak a jelentkezők között. A sorsolás időpontja november 20. A kedvezményes csomag tartalmaz egy multimédiás számítógépet, a világháló megismeréséhez és használatához 2 évig havi 20 órás internet hozzáférési lehetőséget és 2 évig havi 20 órás díjmentes telefonhívást, valamint 1 e-mail címet 2 MB tárterülettel. A Családnet csomag 29 ezer forintos kezdő összegre és 3 éves futamidő alatt, havi 6800 forintos részletre vásárolható meg. További információ a 06-40-200-275-ös számon kérhető. .V ' - : - - ' É ' • -* 1 " te - • "osss " ' lr-v- m ' W-- Akinek van szeme, az látja, hogyatx szépül Szeged városa (pl. a Fogadalmi templom impozáns megvilágítása, a belvárosi gyönyörű épületek felújítása, a megújult Klauzál tér lenyűgöző látványa, stb.). A városlakóknak ez nagy öröm és büszkeség, s különösen annak kellene lennie a nevével is e nemes célt sugalló társulásnak, azaz a „Szegedért Egyesülef'-nek . S itt ért a döbbenet: az egyesület elnökségének megnyilatkozásai (hírlevélben, rádióban) nyílt városellenességről vallanak, amely arcpiritóA tarhonya szögedi specialitás - írja Bálint Sándor noha fogyasztotta a csongrádi és a dorozsmai kubikos is éppúgy, mint a makai, vagy a tápai embör is. A tápai asszonyok nagy fűzfateknőben készítették, hozzá tavalyi búzalisztet és aranysárgájú, sót nem egy helyen szinte piros sárgájú tojásokat használtak. És természetesen szögedi szitásoknál vásárolt nyárfakeretes rézhuzalos restákat. Abban aztán volt kisebb és nagyobb szemű, merthogy több méretű tarhonyát készítettek. Tarhonyakészítés idején szinte minden ház udvarán a fa, vagy kocsiszín hűvösében gyúrták és restázták az asszonyok, lányok, majd a szemek nagyságától függően napra terítették őket. Szárításhoz megfelelt a gyékényszövő ráma két bakja a ráhelyezett deszkákkal, amelyre szövött gyékényszőnyeget, arra meg hófehér lepedőt teritettek. Estig többször is megforgatták az egyre sárguló és száradó tarhonyát. Emlékszem, édesanyám a készítés idejének utolsó mozzanataként piros sárgájú tojással még azért döggölgette át a már méretesre restázott tarhonyát, hogy an -szégyenletes, éppen az elnevezésük miatt is. Hisz nekik kellene élenjárniuk a város szépítésében - ehelyett egy közcélt jelölő társulás mögé bújva, személyes érdeksérelmeiket publikálják a hatalomból kiesett, kudarcot vallott, sikertelen emberek az állapotukra jellemző, aberrált megnyilatkozásaikkal. Mert kérdezem: mi ez, ha száradás után szép rózsaszín legyen, amitől majd szép színt kapott a vele-belőle főzött étel. De maradt fakóbbra restázott is, hiszen a tejeslevesbe mégsem tett piros tarhonyát. A megszáradt tarhonyát méretenként rakta külön-külön „acskó"-ba, s így akasztotta a kamrába, de úgy, hogy lehetőleg ne érjen a falhoz. Innen fogyott egész évben. A gyékényszedő bandák munka közbeni főétke volt a kruplistarhonya. Egy-egy bandában hatan voltak, s köztük volt főzni tudó ember is. A főzésért a banda megszedett és kévézett gyékényéből napi egy plusz kévét kapott. A kis bográcsban főtt krumplis tarhonyát körül ülték és abból kanalazgatták, hozzá otthonrul vitt kenyeret ettek, majd szomjukat vízzel csillapították. Emlegetik, hogy Diósviszlóra járó tápai gyékénybandáink egyikének Kószó Kúdús András bácsi volt a szakácsa. nem beteges tévelygés, ha a közügyek (Szeged városáért -sic!) helyett a város vezetőinek privát életében és zsebében turkálnak?! És az igényességet nélkülöző, infantilis, totális dilettantizmust tanúsító irományban, az úgynevezett „Hírlevélben" lázítják és uszítják a polgárokat azok ellen, akik már két éve láthatóan is a váaki furfangosan cselekedett a tarhonyával. Főzés közben odament hozzá egy viszlai, birkáit közel legeltető juhász, mert hogy igen finom illat csalogatta. A kérdésre: „Mit főz maga, jóember?", András bácsi válaszolt: „Krumplistarhonyát". A juhász hümmögött, majd újra kérdezett: „Tarhonyát, hát az mi a csoda?" András bácsi látta, hogy itt elő lehet venni a Mórától már rég ismert tápai furfangot, hát megmondta vala: „Ez kérőm egy nagyon szapora termés, amibül sokmindönt lőhet főzni mifelénk, Tápén." Az ember kérte, adjon néki vetőmagnak valót, cserébe ád egy kis kerek birkasajtot. Haza is szaladt érte, mert a közelben lakott. Az idő alatt András bácsi elmondta a bandatagoknak, mi készül, s mire a juhász visszaérkezett fél kilónyi tarhonya várta, amit egyszerűen csak egy újságstaniszliba tettek. A termesztés mikéntjét is ros szépítésén, jobbításán dolgoznak. Kérem a tisztelt elnökségi urakat, számoljanak be egy Hírlevélben arról, hogy Ok mit tettek (korábbi közéleti pozícióikban) és jelenleg mit tesznek Szeged városáért! Türelmetlenül várom az ilyen tartalmú publikációjukat! Javaslom a Biblia intelmét szem előtt tartani: „Szavaid alapján igazulsz meg, és szavaid alapján vonsz magadra ítéletet." H. J. L. városát szerető nyugdíjas elmondották néki: „Őszi szántásba tavasszal boronált és megutalt (vonalazott) földbe kell szemenként, egymástól húsz centire vetni, aztán, ha kikel, legalább kétszer meg kell kapálni. A két dolog - a tarhonya, meg a sajt - gazdát cserélt, majd hozzáláttak a kanalazáshoz. A juhásznak is volt kanala, szívesen kínálták, hogy egyen. Evés közben a tápai atyafiak kuncogtak, amitől juhászunk gyanút fogott, hát elmondták neki a színigazságot, s azt is, hogyan kell kruplistarhonyát főzni. Jót nevettek, de portékáikat nem cserélték vissza. Mondták is a hajdani tápaiak: „Dunántúlon azóta ösmerik a tarhonyát, miúta Kúdús András egy sajtért elárulta készítés titkát." Másnap megint jött a juhász, mostmár asszonyostúl, hadd hallja a saját fülével, miként is kell tarhonyát csinálni. Az asszony jelenléte is A gyermekklinika köszöni A SZTE ÁOK Gyermekgyógyászati Klinikán ismét sokan fáradoztak azért, hogy a gyermekek ittléte kellemesebben teljék. Ezért köszönet illeti az alábbi felajánlókat, segítőket: az I. emeleti játszószoba és kezelő kifestéséért a burkolásáért a Móra Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskolát. A II. emeleti játszószoba függönyeiért Asztalos Istvánnét. A szobát borító műanyag padlóért Juhász Jánost. Rácz Antal szobafestőt a nővérszoba festéséért. Valamint a klinika teraszainak növényekkel való díszítéséért Törő Jánost és Török Lászlót, illetve a Domagro Kft.-t. A gyermekgyógyászati klinika vezetősége Miért szűnt meg a Virág? Az, hogy a Virág cukrászda megszűnt, azt a tisztelt önkormányzatnak köszönhetjük. Ha nem piszkálják állandóan Szervánszky urat, akkor még mindig létezne a Virág cukrászda, és Szegednek lenne mire büszkének lenni, de vannak, akiknek ez nem tetszett, és tettek róla, hogy ne így legyen. Külföldön is híres volt a Virág cukrászda. Sokan nem tudták elviselni, hogy ez így van, s ezért választás elé vitték az ügyet. Szervánszky úr az irigység miatt bezárta a cukrászdát. Remélem, örülnek azok, akik elűzték a tulajdonost. Kántor Zsolt tette tán, hogy gyékényszatyor aljáról az egyik tápai szödő elővette a cserépbutellát, hogy a benne lévő pálinkával megkínálja a juhászékat. Csettintettek is nagyot, majd megkérdezték: „Hát ennek van-e fortélya Tápén, miből készült ez?" András bácsi erre is megválaszolt: „Ez kérőm szépen gyékénypálinka. A juhász már érezte, hogy ez újabb tápai furfang, végig nézett a tápaiakon, vajon megmondják-e, milyen pálinkát kaptak? András bácsi folytatta: ... Valódi vegyespálinka ez, szögedi tanyárul való. Mivel a szövött gyékény árából adtunk érte, vagyishát nem készült ez gyékénybül, ezért egymás közt mink csak így nevezzük: gyékénypálinka." A kis butella, lévén közel a levesmars (dél), most is körbe járt, és most már nyolcvan kanalazták a finom tápai krumplistarhonyát, mert a jó illatú és italú gyékénypálinka után igencsak ötette magát. Messze már az az idő, amikor ez valóban megtörtént, de ha Tápén szóba kerül a „kis Kúdús András", mind mosolyogunk, mert miszerintünk ő volt és nem más, az utolsó tápai furfangos. ilj. Lele József Jelentkezési feltételek Indul a Családnet Hagyományaink - szögedi szemmel Tarhonya és gyékénypálinka fordulhat, 'HOZZÁNK! Hirdetését feladhatja személyesen: hétköznap 8-18 óráig, Sajtóház, Szeged, Stefánia 10. DÉLMAQYARORSZÁQ KFT.