Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-06 / 259. szám

HÉTFŐ, 2000. NOV. 6. FÓKUSZ 7 Battonyán már kész a Torgyán -piramis Fölmentek a miniszterhez Jelzőrendszer - időseknek Biztonságban érzik magukat A tiltakozó akció résztvevőinek egy csoportja hordóra állítja a Torgyán Józsefet ábrázoló bábut. (MTI Telefotó: Tóth Gyula) Ellentüntetés készül Budapest (MTI) Ellenzéki politikusok - többek között Szekeres Imre, Kuncze Gábor - házánál szervez ellentüntetést az önmagát legitim­nek tartó Független Iljúság. Ezt Gulyás Balázs főtitkár közölte. Hozzáfűzte: a Független Ifjúság országos elnöksége til­takozik az immár nyolc hónapja leváltott korábbi vezetőinek azon akciója ellen, amely során „battonyai búzaégetőkkel" közösen demonstrációt szerveztek Tor­gyán József épülő háza elé. - Különösen aggályosnak tartjuk, hogy az egyesület nevével és presztízsével visszaélve tették ezt - jelentette ki a főtit­kár. Emlékeztetett arra, hogy a Független Ifjúság vasárnap tüntető volt vezetőit a tagság február 19-én leváltotta, amelyet megerősített a Fővárosi Bfróság március 20-ai elsőfokú döntése is, amikor beje­gyezte az Imrédy Szabolcs vezette elnök­séget - A vasárnapi tüntetésen résztvevő volt vezetőknek egy-egy levél feledékeny­ség elleni gyógyszert fogunk küldeni, ak­kor talán eszükbe jut ez a döntés - fogal­mazott Gulyás Balázs. Az idő­sek otthoni gondozása egy új for­mával bővült Sze­geden, a jelzőrend­szeres házi gondozással. Az országban egyelőre csak néhány helyen al­kalmazott, időseket se­gítő módszert nálunk ok­tóber közepétől alkal­mazzák. A program köz­ponti „szereplője" egy rá­dió adó-vevő rendszer, amelynek jeladó részét ­egy néhány centiméteres készüléket - a gondozás­ra szoruló idős ember a nyakában hord, és ezzel - szükség esetén - gomb­nyomással riasztja a gon­dozási központot. Az öregek házi gondozásá­nak állandó problémája, hogy az idős ember - a gondozási idő kivételével - gyakorlatilag nem tud kapcsolatba lépni a gondozójával, ami szélsősé­ges esetben akár az idős életé­be is kerülhet. A folyamatos kapcsolattartás lehetőségét próbálta ki az elmúlt évben a Szociális és Családügyi Mi­nisztérium a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen. Két modellkísérletet végez­tek, aminek lényege, hogy a házi gondozást diszpécserköz­pont révén 24 órás folyamatos ügyelettel egészítették ki. A modellkísérlet sikere arra késztette a minisztériumot, hogy pályázatot hirdessen a jelzőrendszeres házi gondozás megszervezésére és működte­tésére. A pályázathoz a szege­di önkormányzat 500 ezer fo­rint önerőt biztosított, amihez a szegedi Humán Szolgáltató Központ 3 millió forint egy­szeri támogatást nyert, vala­mint a máltaisoktól a jel­zőrendszer műszaki berende­zéseit. A szőregi idősek otthoná­ban kapott helyet a számító­gépes diszpécserközpont. Ide futnak be annak a 25 idős em­berek jelzései, akik az első körben kapták meg a kis jelzőkészüléket. A számító­gépnél a szóregi idősotthon dolgozói a nap 24 órájában fogadják a jelzéseket. — Az október közepén in­dult program „főszereplője" egy rádió adó-vevő rendszer, amelynek jeladó részét — egy néhány centiméteres készülé­ket - a gondozásra szoruló idős ember a nyakában hord, és ezzel - szükség esetén — gombnyomással riasztja a központot - kezdi a tájékozta­tást a szegedi gondoz.óhálózat vezetője. Német Ida, aki a si­keres pályázat kidolgozója. ­A diszpécserközpontban a számítógép-monitoron megje­lenik a segélykérő neve és cí­me, amiről rádiótelefonon ér­tesítik az ügyeletes gondo­zónőt. Ő fél órán belül a segít­séget kérő ember otthonába siet. A gondozónők az alap­vető elsősegélynyújtó felsze­relésen kívül maguknál hor­danak egy rádió adó-vevőt, ami folyamatos összeköttetést biztosít számukra a központ­tal, valamint rádióelefont, aminek segítségével - szük­ség esetén - riaszthatják az orvost. - Egyelőre csak 25 idős embernek jutott jelzőkészü­lék, novemberben bővül a kör, még 25-en kapnak - ve­szi át a szót Barta Tiborné, a szőregi idősek otthonának ve­zetője, akinek intézményében működik a diszpécserközpont. - Több szempont alapján vá­logattuk ki az időseket: az egyedül élő, beteges, alacsony jövedelműek élveztek előnyt, s közülük is azok, akikről tud­tuk, hogy képesek megítélni, mikor indokolt riasztaniuk az ügyeletes gondozónőt. Barta Tiborné és Német Ida az eddigi igen kisszámú riasztás okát sorolják: egy esetben azért hívták a gondo­zónőt, mert az idős néni ele­sett, s nem tudott felkelni. Máskor erős szédülés okán ri­asztotta az idős hölgy a köz­pontot. A segélykérőnek le­esett a vérnyomása, ezért szé­dült, a gondozónő beadta ne­ki a vérnyomáscsökkentő gyógyszert, beszélgetett vele, és a néni hamarosan jobban érezte magát. Egy harmadik esetben a mozgásképtelen fiút nevelő család kért segítséget a fiú tolószékbe emeléséhez, mert a szülők, akik egyébként gondozzák a fiatalembert, megbetegedtek. Előfordult véletlen riasztás is. A kis ké­szülék, amit a nyakba akaszt­va kell hordani, egyiküknél nekiütközött az asztal sarká­nak, s működésbe lépett. A szegedi jelzőrendszeres házi gondozásban mindössze 4 gondozónő teljesít ügyele­tet. A legmegbfzhatóbbakat választották ki, hiszen a gon­dozónőnél van állandóan a gondjaira bízott idős ember lakásának kulcsa. A legna­gyobb tapasztalattal bíró és szakmailag is a legjobb gon­dozónők kerülhettek csak szó­ba, hiszen munkájuk során számos olyan helyzet adódik, amikor azonnal és jól kell dönteniük. Egyelőre csak kevés egye­dül élő idős, beteg ember ki­váltsága Szegeden a jelző­rendszer adta biztonságérzet, holott ilyen módszerrel tör­ténő otthoni gondozás lénye­gesen olcsóbb lenne, mint a gondozásra szorulók intézeti elhelyezése. Kalocsai Katalin Sarok­ház az épülő Tor­gyán-villa, több irány­ban is le­het majd menekülni belőle. Egyelőre azonban gyékényfüggöny mögött bujkál a szégyenlős csalá­di palota a XII. kerület­ben, a budai Mártonhe­gyen, a Tállya és a Méra utca összefutásában. Va­sárnap délben demonstrá­lók kirándultak föl az őszi lombok közé Szegedről, a Hajdúságból, Battonyáról, meg lentről, a túloldali Pestről, ahová a Tállya­Méra sarokról körpanorá­másan lelátni. A demonst­rálókat barátságos rend­örök fogadták. Egy tüntetőbusz, benne a sok útkeresővel, eltévedt a fővárosi forgatagban, így de­monstrálóból csak olyan har­minc élvezhette a gyönyörű kilátást. A rendőrökkel meg a nyomtatott és az elektronikus sajtó képviselőivel együtt azonban lehettünk ötvencn­hatvanan is. Hordó Torgyánnak A battonyai Karsai József és csapata komótosan kipakol a fekete Nissan terepjáróból, egy hordót visznek, amelyen már előre rögzítettek egy pár gumicsizmát. A hordót a Tor­gyán-kerftés elé helyezik, a gumicsizmába beleállítják a Torgyán-bábut, amelyet Ma­Teátruma novemberi programjáról számolt be sajtótájékoztatóján Ko­rognai Károly, a Szegedi Nemzeti Színház igazga­tója, aki az intézmény adósságállományát firta­tó kérdésre nem kivánt válaszolni, mondván, erről már csak az egy he­te kinevezett önkormány­zati biztos, Zoltán Gábor hivatott nyilatkozni. A színházat érintő köz­gyűlési döntéseket Korognai Károly úgy értelmezte, hogy az önkormányzat kimondta: a szegedi teátrum alulfinan­szírozott. ezért adósságállo­mányát a költségvetési év gyarország leghíresebb cukor­felvásárlóitól és vízfogyasztói­tól, a soltvadkerti borter­melőktől kaptak ajándékba a battonyaiak. A Torgyán-bábu nyakában tábla lóg, s a táblán egy név: Szatmári Lajos. Töb­bek szerint ez volt Torgyán III/III-as fedőneve a kádári megtorlások idején, és utána is. Az országgyűlés 1991. évi tavaszi ülésszakán, június 4­én, a szintúgy egzotikus múltú Vásárhelyi Miklós (SZDSZ) szólalt fel napirend előtt, s töb­bek között a következőket cí­mezte Antall Józsefnek: „A sajtóból értesültünk arról, hogy a miniszterelnök úr - egyben a kormánykoalíció legnagyobb pártjának elnöke - az elmúlt napokban a koalíció egy másik pártja vezetőinek a nyilatkoza­tok szerint kérésükre, bizonyos úgynevezett feddhetetlenségi igazolásokat adott át. Ugyan­akkor a miniszterelnök úr arról is informálta a Kisgazdapártot, hogy vezető személyiségei kö­végéig, azaz december 31 -ig várhatóan felszámolják, hogy a következő költségve­tési évet nulláról indíthassák. A jövő évre már emelt összegű önkormányzati, és azzal arányosan növekvő minisztériumi támogatásra számíthat a Szegedi Nemzeti Színház. A direktor úgy vél­te. a sajtó helytelenül nevezi csődbiztosnak a színházhoz kirendelt önkormányzati biz­tost, Zoltán Gábort, akivel összehangolt munkára törek­szik. Az év hátra lévő részé­ben igyekeznek felkutatni a megtakarítási lehetőségeket. zött olyan politikus is van, aki korábban a titkos szolgálat há­lózati ügynöke volt." Torgyán jogi úton lemosta magáról az ügynökölés vád­ját. Papírja van róla, hogy mégse ő volt Szatmári Lajos. Hogy akkor viszont Szatmári Lajos ki volt, arról eddig nem láttunk papírt, miközben Tor­gyán tisztasági bizonyítványá­nak sem ad mindenki hitelt... Dolgoznak a demonstrá­lók. A hordószónok Torgyán mögött, a kerítésre akasztott lepedőn a felirat: „A Nagy Vidékfejlesztó bársonyszéke." És már hozzák is a bársony­széket, rögtön melléhclyeznek egy bilit is, meg egy pörköltös tálal. Csak a miniszter úr őex­cellenciája össze ne keverje, hogy pörköltbe kakil, s a bili­ből eszik. A Független Ifjúság elne­vezésű, országosan mintegy 2500 tagot számláló ifjúsági érdekvédelmi szervezet kép­viseletében a szegedi Balogh Richárd és társa tart egy má­a következő évad művészi programját pedig úgy állítják össze, hogy az a rendelke­zésre álló költségvetéshez igazodjon. Korognai örven­detesnek tartotta, hogy az önkormányzat úgy foglalt ál­lást. az anyagi nehézségek ellenére sem „csorbulhat" a szegedi színházkultúra. Az általa vezetett intézmény adósságáról az igazgató nem kívánt nyilatkozni, mond­ván. erre már az önkormány­zati biztos hivatott. A színház novemberben két bemutatóra készül. Méhes László rendezésében 16-án a sik lepedőt, egy másik felirat­tal: „Bort, búzát, villát min­denkinek!" Balogh Richárd meg a független ifjakat jó tíz évvel ezelőtt megalapító Ládi Mihály - maga is nemrég ki­lépett FKGP-tag - elmondják, hogy minden ellenkező hí­resztelés ellenére, ők a szerve­zet hiteles képviselői, hogy szerintük a Kisgazdapárt he­lyébe Torgyán családi kft.-je lépett, a „korlátlanul fe­le lót lenkedók társasága". Vé­leményük szerint az ifjú kor­mány idején is nehéz a fiata­lok érdekeiért küzdeni, De­utsch Tamás minisztériuma csupán egy szűk kört, a kor­mány és tárca közeli fiatalo­kat képviseli. Villa - mindenkinek? A független ifjak a múlt héten már jártak a Torgyán­építkezésen, s felajánlották a munkavezetőnek a segítségü­ket, dc nem fogadták fel őket. Kamara-Tantuszban a Rideg­regényből készült Indul a bakterházat mutatják be. Ben­degúz szerepére másfélezer kisdiák közül választották ki a kiszombori Bittér Lászlót és a hódmezővásárhelyi Nagy Jenőt. A szereplőgárdából Jakab Tamás, Hunyadkürti István, Szerémi Zoltán. Ko­csis György, Müller Júlia mellett a direktor külön is ki­emelte a Rozi anyja szerepé­ben bemutatkozó M. Horváth Ágnest. Mezey Róbert jegyző édesanyját. November 24-én a nagyszínházban viszik szín­re a Pozsgai-Bomai-szerzőpá­Pcdig szívesen kalákáztak volna, mert azt szeretnék, ha tízévi munkája gyümölcse­képp mindenki építhetne Ma­gyarországon egy ilyen szép, úszómedencés villát, nem csak a fehér öltönyben, zöld nyakkendőben kaszálgató ró­zsadombi kisgazda, Torgyán József. A kerítés mögött, a gyé­kény résein át néha felvillan egy-egy terepszín biztonsági őr, meg néhány kék ruhás mc­lós. Most nem dolgoznak, megszentelik a hetedik napot, s az első tüntetést. A villa há­rom látható szintjén egy bána­tos őrző-védő kutyus szalad­gál le-föl, néha a kamerákba néz, tudna ő többet is, aztán elinal. A háziak nem jöttek el a demonstrációra. Ám aprólé­kosan, arcról arcra videózik a BRFK egy tiszthelyettese is, a 17324-cs számú szolgálati jel­vény viselője. Ugye, biztosak lehetünk ahhan, hogy a Tor­gyán ügyvéd uraságok, József és gyermeke, Attila nem fog­nak a rendőrségtől kazettamá­solatot kapni? Közben Karsai József frontember is sorra kerül. El­mondja, hogy az FKGP-t el­lopták az emberektől, dc el­lopták tőlük a normális meg­élhetést is. És fényképeket mutat a vidéki nyomorról, dü­ledező házakról, kiguvadt szemű, éhes battonyai csalá­dokról. És a frontember elte­szi a képeket, körültekint, ha­tásszünetet tart, s fölemeli a hangját: nem kell nekünk Tor­gyán király, aki Sarkadon meg Mezőhegyesen hatlovas hintókban húzatja magát! Az ellenállás vége Megtudjuk Karsai Jó­zseftől még azt is, hogy Bat­tonyán már kész a Torgyán­piramis, s a bábu, nyakában a Szatmári Lajos nevére szóló táblával, csütörtöktől ebben a piramisban fog nyugodni, a többi relikviával együtt: favil­la, pörköltös tál, biliké, vaska­zetta Szatmári életrajzával... A demonstrálók mind gyakrabban néznek az órájuk­ra, idő van! A tüntetést fél egyig engedélyezte a ren­dőrség. Pakolnak a szegedi fi­úk is. „Hál a hordó? Az med­dig marad?" - kérdezi egy alezredes. „Azt nem mi hoz­tuk" - válaszol Balogh Ricsi. „A Karsai úréké, Battonyá­ról." ,Ja!" - mondja az ales, és menne Karsai úrhoz, hogy vi­gye el onnan a hordóját a Tor­gyánjával együtt, de Ricsi egy pillanatra megállítja, kezet nyújt neki: „Köszönjük a se­gítséget." Jatlolnak, az ellen­állás aznapra végetért. Zelei Miklós ros Andersen meséjéből ké­szült zenés játékát, a Hóki­rálynőt. A darab rendezője, Szék­helyi József színművész fon­tosnak tartotta hangsúlyozni, hogy nem gyerekelőadást, ha­nem igazi családi produkciót készít, amelynek alapproblé­mája: -a boldogságkeresés. Székhelyi szerint a szegcdi színház olyan tehetséges fia­tal színészgárdával rendelke­zik, amit az ország bármelyik társulata megirigyelhetne. Gerda szerepét Rácz Rita, Kay-t Pataki Ferenc, a cím­szerepet Gregor Bernadett és Bacsa Ildikó alakítja. H. Zs. Barta Tiborné: „Ilyen készülék van a 25 idós ember otthonában, amihez tartozik a nyakba akasztható apró jelzógomb." (Fotó: Schmidt Andrea) Színház: családi produkciák

Next

/
Thumbnails
Contents