Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-30 / 280. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 30. HIRDETÉS 7 Multimatematika A

vásárló számol. Akadnak, akik képesek buszra ülni, fél órát zötykölődni, hogy valamit olcsóbban megvásároljanak. A postaládákba hetente-kéthetente bedobált árukatalógusok úgy vonzzák a vevőt, mint nyáron ragasztós papír a legyet. Hiába, a hazai, vékonypénzű vásárlók inkább az idejüket áldozzák fel, mint a pénztárcájukat nyissák meg jobban. A mulli is számol. Ha Magyarországon ma minden azon dől el, milyen egy termék ára, akkor mesterségesen is alacsonyan kell tartani. A nagy forgalom, sűrű fillér elmélete azután meghozza a megfelelő profitot. Olcsón és kulturáltan, sorba állás nélkül nem lehet vásárolni. Valami, valamiért. Amikor nehezményezzük, hogy a hipermarketben olykor csak a pénztárak fele működik, akkor azt is látni kell, fel vehetne a cég még néhány embert a kasszákba, ám ez azonnal megjelenne a liszt, a tej, a cukor és a hús árában. No, nem sokkal, csak néhány forinttal kellene emelni az árakat. Am a versenyképességnek már oda. F

igyelmes hipermarket-rajongók sűrűn találkozhatnak a gondolák között notesszel járkálgató „vásárlóval". Nem is titok, a nagyok egymáshoz küldik alkalmazottaikat vásárolni, hogy közben feljegyezzék: mi, mibe kerül. Ilyen kegyetlen árversenyben azután mindenki ott próbál takarékoskodni a költségeivel, ahol csak tud. Szegeden persze megtalálni mindennek az ellenkezőjét is: az elegáns, belvárosi csemegéket, ahol nagyobb a tisztaság, nincs sor, ám magasabbak az árak. Ki-ki eldöntheti, melyiket választja. Szatócsok, ne sírjatok! Egyre többet költünk Bolttípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek forgalmábél Utcai árus Egyéb Kis diszkont Nagykereskedelem Hipermarket Szupermarket Kis vegyesbolt Nagy diszkont Forrás: Cfk Piackutató Intézet ConsumerScan Több piackutatás is alátámasztja azt, hogy a kereskedelem koncentrálódása és a nagy áruházláncok terjeszkedése nem jár együtt feltétlenül az önálló kis boltok tömeges ellehetetlenülésével. A felmérések szerint a vásárlóerő átáramlása a szuper- és hipermarketekbe legérzékenyebben nem a kis üzleteket, hanem a 100400 négyzetméter eladóterű boltokat érinti. Hazánkat sem kerüli el az a tendencia, hogy az értékesítés skálájának két végpontja, a mamut-léptű hipermarketek és az apró sarki fűszerboltok száma növekszik világméretekben. A kutatók ezt a fogyasztói igények változásával magyarázzák. Miután az átlagos magyar vásárlót az elmúlt évek egyre szélesedő kínálta kényezteti, egyre inkább tudatosul benne, hogy a pénzéét valóban válogathat. A vásárlók ma már elvárják az alacsony árakat, azt, hogy mindent egy helyen lehessen beszerezni, továbbá igénylik a folyamatos akciókat és a minél frissebb árukínálatot. Ezeknek az elvárásoknak a hipermarketek felelnek meg leginkább, míg a vásárló abbéli igényét, hogy a lakóhely közvetlen közelében legyen vásárlóhely, a kis boltok elégítik ki leginkább. A fenti tendenciát a számok is alátámasztják. Három esztendővel ezelőtt, amikor a multinacionális kereskedelmi cégek terjeszkedése hazánkban is felgyorsult, a hipermarketek két százalékkal részesedtek a napi fogyasztási cikkek forgalmából. Ezzel szemben az idén - mint azt a grafikon is mutatja - már 12 százaléknyit hasítottak ki a tortából. E közben, a hipernél alapterületben és kasszaszámban kisebb szupermarketek részesedése az elmúlt három évben nem változott, a nagy diszkontok és a nagykereskedések részesedése pár százalékkal esett, s ugyancsak teret veszíttek a kis diszkontok, az utcai és egyéb árusok, a korábbi évekkel összehasonlítva a számok igazolják, hogy a sokak szerint halálraítélt üzletecskék változatlanul őrzik pozíciójukat a piacon, évek óta tartva közéj egyharmados részesedésüket. A felgyorsult versenynek komoly tétje van. A napi fogyasztási cikkek forgalma ugyanis négy év alatt közel duplájára nőtt. Míg 1996-ban nyolcszáz milliárd forintot költöttek a magyar vásárlók ezen termékcsoportra, addig az idei forgalom meghaladhatja az 1550 milliárd forintot. A szakemberek becslései szerint a napi cikkek piac tovább bővül majd: 2001-ben várhatóan ezerhatszáz milliárd forint vándorol át a magyar pénztárcákból az élelmiszerboltok kasszáiba. O. K. K. Nem mindig a hiper a szuper! Az olcsóságnak ára van Munkatársainktól Az elmúlt két esztendőben indultak Szegeden és Csongrád megyében is hóditó útjukra a hiper- és a szupermarketek. Ám ilyen rövid idő alatt is gyökeresen átrendezték a hazai vásárlói szokásokat. A mamutáruházak több szempontból is vonzóak: szinte mindent meg lehet vásárolni egy helyen, a nagy forgalom miatt az árakat legtöbbször sikerül a „padlón tartani", ráadásul még a jólét illúzióját is megadják a gondolák között sétáló vásárlóknak. Az is igaz, ahány (áru)ház, annyi szokás... Statisztikák szerint a havonta 77 ezer forintnál nagyobb jövedelmű háztartásokban élők adják a hipermarketek vásárlóinak zömét. Ám előbb-utóbb szinte mindenki megfordul ezekben a hatalmas üzletekben, ha másért nem, hát az időtöltés, nézelődés kedvéért. Négy nagy áruházat: a szegedi Corát, Match-et és Tescót, valamint a vásárhelyi Billát kerestük föl, próbavásárlásra. Az árak mellett elsősorban a választékot, a tisztaságot, és a kiszolgálás gyorsaságát vettük górcső alá. Elöljáróban máris megállapíthatjuk: az olcsóságnak ára van. Ott, ahol sokfélét és jó áron kínálnak, általában többet kell várni a pénztáraknál és olykor a tisztaság is hagy némi kívánnivalót maga után. Mégis úgy tűnik, a vásárlók magas száma azoknak az áruházaknak az üzletfilozófiáját hitelesíti, amelyeknek sikerül folyamatosan mélyen tartani az árakat. Kétségkívül a térség legnagyobb „üzeme" a szegedi Tesco, ahová késő délután olykor csak kisebb várakozás után lehet bejutni, mert a parkolóban keresni kell a bevásárlókocsikat. Ilyenkor már észrevehető, hogy az óra mutatója jócskán elkerülte a delet: némelyik kocsiban sok a papírhulladék. A hipermarket főbejáratánál is látszik a forgalom: a vevők a cigarettavégek mellett a csomagolóanyag egy részét is a bejárat elé terítik. A Cora környezete késő délután is rendezettebbnek tűnt, bár ez mindenképpen összefügg azzal, hogy a város HVPTPT S-.ÁT™ "TT' V® ajáflrtfL/a,'™*" fFVIk J «f® ^ ' " Nagybevásárlás a nagyoknál: a pénzünk a tét? (Fotó: Karrtok Csaba) Jellemző árak (Ft) Billa Cora Match Tesco Tej (2,8 %-os) 114 117 122 117 Kenyér (1 kg) 119 119 109 125 Sertéscomb (1 kg) 1100 799 835 819 Omnia (25 dkg, őrölt) 449 449 449 449 Sertéspárizsi (1 kg) 449 339 489 470 szélén van. A Plazában „lakó" Match késő este is patyolattiszta volt, igaz forgalomban nem is versenyezhet a két hipermarkettel. A vársárlókat vonzó akciós kínálat mindenütt kiváló: az éppen aktuális portékákat valóban jó áron, forgalmas helyen „tálalják". Ugyancsak csalogató a friss áru ígérete. A Tesco és a Cora is saját pékséget üzemeltet, így a választékba még késő este sem lehet belekötni. Hentesáru tekintetében nem ilyen egységes a kép, ugyanis a nagy áruházakban is vannak jobb, szélesebb kínálatot nyújtó, olcsóbb napok és vannak olyanok is, amikor a nagyobb tétel megvásárlását érdemes máskorra halasztani. A vizsgált áruházak mindegyikében találtunk kiporciózott, előre csomagolt hentesárut is. A csemegepultok előtt szinte minden napszakban sorba kell állni, ám este mintha kicsit többet vártunk volna. A logikával ellentétben ilyenkor ugyanis több vevőre kevesebb eladó jut, ez alól csak a Match kivétel. Örökzöld téma a zöldségosztály is: tény, hogy a nagy áruházak nem tudnak versenyezni a piacok friss kínálatával, ám az is tény, hogy nem is akarnak. Mindenesetre az áruházi világítás nem tesz jót a zöldségeknek, gyümölcsöknek. A legszebb áruval és közel patika tisztasággal a Match-ban találkoztunk. Ez utóbbi azonban sajnos nem mindig mondható el a multikról. A tejtermékek-kínálatban viszont minden „nagy" verhetetlen. A hipermarketek megjelenése előtt talán el sem tudtuk képzelni, hányféle sajt létezik a világon. Ma már a széles kínálat is csalogató azok számára, akik hajlandóak megfizetni a különlegeset is. A non-food, azaz nem élelmiszer osztályok is kemény versenyben állnak egymással. A Tesco, éppen a panelváros közelsége miatt, a szélesebb igényeket igyekszik kielégíteni. Olykor már nyolc-kilencszáz forintért is lehet férfiinget kapni, vagy egy-két ezerért pulóvert. A Cora ruhanemű részlege valamivel nagyobb, színvonalasabb és persze drágább is. Talán csak a fehérneműrészleg kivétel, női alsóruházatból ugyanis mindkét helyen hatalmas a választék, jó árakkal. A háztartási és vegyi áruban látszik legkevésbé a különbség a vizsgált áruházakban. Mindenhol, mindent kedvező áron lehet kapni, ám a műszaki cikkek kínálatában erősebbnek tűnik a Cora. Ahány (áru)ház, annyi szokás - előlegeztük meg körképünk elején az örökigazságot. Vonatkozik ez a kiszolgálás gyorsaságára is. A bevásárlás végén a pénztársorhoz fáradva a Tescóban kellett a legtöbbet várakoznunk: 46 pénztárgépből mindössze 23 üzemelt. A Cora kasszái szinte mindig „csúcsra járnak", ám az esték itt is csendesebbek, s még arra is időt kell hogy szakítson a pénztáros, hogy külön-külön zacskókba tegye a portékát. Igaz, ez legtöbbször lelassítja a fizetést. Az áruházból kijövet kellemesebb élményben van része a vásárlónak, mint amikor a Tescót próbája elhagyni. Ott ugyanis koldusok és kéregetők zaklatják a vevőket a parkolóban, néha kissé erőszakosabban „kérve" a száz forintot érő bevásárlókocsikat. A vevők számára egyelőre az ár számít, ám hosszú távon a pénzért értéket szeretnének kapni. Ez óhatatlanul tovább élezi majd a kereskedelmi versenyt, s a fogyasztónak - ha majd meg is tudja fizetni - nem győznek akciókkal, hosszabbított nyitva tartással és más „csemegékkel" a kedvében járni. Mi alapján választ boltot? Dr. HóTiné Duna Anikó, aneszteziológus asszisztens: Nehéz így hirtelen válaszolni, hiszen ez így ritkán fogalmazódik meg az emberben. Miután kisgyermekünk van. ezért fontos, hogy gyorsan be tudjunk vásárolni. E mellett igyekszünk olyan helyre menni, ahová a picit is magunkkal vihetjük. A nagy élelmiszer-áruházak, a hipermarketek egyébként ezeknek kritériumoknak megfelelnek, hiszen mindent egy helyen be lehet szerezni. A választásnál az ár a második legfontosabb szempont. Szántó István, vállalkozó: Szeged belvárosában lakunk, így amikor napi fogyasztási cikket vásárolunk, a legfontosabb, hogy ne kelljen sokat utazni az áruért. A mindennapi cikkeket - a tejet kenyeret és más apróságokat - szinte a munkából hazajövet, a közeli kisboltokból szerezzük be. Bár nincs igazán jó zöldséges a közelben, mi mégis az itteni kínáltból választunk. Hipervagy szupermarketbe a havi nagybevásárlások kedvéért -megyünk ki. Soós Ferencné, bolti eladó: Amikor boltot választok, a legfontosabb, hogy szép, friss áruból álljon a kínálat. Jómagam élelmiszerboltban dolgozom, így tisztában vagyok azzal, hogy mit, hol érdemes beszerezni, és milyenek az árak. Tapasztalatom szerint a vevők már igényesebbek, még azok is, akiknek nagyon be kell osztaniuk a pénzt. A csúnya áru még akkor sem kelendő, ha nagyon olcsó. Azt, hogy hol vásárolok, az árak és a széles választék is meghatározza. Domjánné Benczédi Katalin, szikáncsi óvónő: Amikor nem jövünk Vásárhelyre, akkor a helyi üzletben vásároljuk meg az alapvető élelmiszereket. Ha viszont a városba járunk, akkor az áraktól függően térünk be egy-egy boltba. Főként azért ez a domináló, mert négy gyermekem van, így sok minden kell. A pénztárca kímélés érdekében házi tejet iszunk, valamint megtanultam sajtol készíteni, ezért már erre sem kell költenünk. Húst és fagyasztott készételt elég ritkán vásárolunk. Hatékony nagyok Munkatársunktól Magyarországon jelenleg mintegy 22 500 élelmiszerbolt működik, több mint 2,2 millió négyzetméternyi eladótérrel. A boltok termelékenysége alapján nemrégiben egy lista készült, amely a szerint állítja rangsorba a hazai üzleteket, hogy mekkora az egy négyzetméterre jutó éves forgalmuk. A sor a G-Roby bolthálózat vezeti, ennél a társaságnál évente több mint hárommillió forint bevétel jut egy négyzetméternyi eladótérre. Második helyen a Metró áll, 2.1 millió forinttal, harmadik pedig az Auchan 1,9 milliós négyzetméterenkénti átlagforgalmával. A Cora-ra 1,87 millió, a Kaiser's-re 1.3 millió forint jut, míg a Tesco egymillió ötvenezer forintos négyzetméterenkénti forgalmával a hatodik a listán, az adatsorból az is kiderül, hogy a Plus üzletek eladóterületére átlagosan 820 ezer forint forgalom, a Penny Markctre 800 ezer forint jut. A sort tizenkettedikként az Interspar zárja, náluk egy négyzetméter 760 ezer forintot hoz a konyhára Hol „terem" a vásárlóerő? Munkatársunktól Az egy főre jutó vásárlóerő a megyék közül Fejérben, Győr-Moson-Sopronban, Vasban és Komárom-Esztergomban haladta meg az országos átlagot - derül ki a Gfk Piackutató Intézet november utolsó hetében napvilágot látott, legfrissebb kutatásából. Az egy főre utó vásárlóerő-indexet különféle statisztikai adatok - a lakosság száma, a jövedelmek, a járadékokra vonatkozó mutatók, valamint a munkanélküliség aránya - alapján számítják ki. Az index jó iránytű a kereskedelem-fejlesztéshez és a kereskedelmi marketing tervezéséhez, ha az országos átlagost 100-nak vesszük, akkor a fent említett megyék mutatója egyaránt 104. Ez a magas érték magyarázza az Észak -Dunántúl kereskedelemszerkezetének gyors fejlődését mondja Kozák Ákos a GfK igazgatója. A ország vásárlóerőtérképén nem a Duna a választóvonal: a keletre fekvő Csongrád és Heves ugyanis e tekintetben megelőz két dunántúli megyét, Somogyot és Tolnát. A fővárosban a vásárlóerő indexe 126-os ez azt jelenti, hogy itt közel negyedével nagyobb fogyasztói potenciál, mint más területeken. Megyeszékhelyek közül a legnagyobb vásárlóerővel Székesfehérvár dicsekedhet, ezt követi Győr és Veszprém, ahol az országos átlagnál 15-19 százalékkal magasabb értékű a vásárlóerő. Az adatok szerint a kereslet Debrecenben, Nyíregyházán és Salgótarjánban a legkisebb, Szeged a középmezőnyben foglal helyet. Gigászi mulatók Munkatársunktól Számítások szerint tíz év múlva legkevesebb ötvenre, de akár hatvannál többre is emelkedhet a hazai hipermarketek száma. Az országban jelenleg a Tesco-Spar-Auchan-Cora-CBA ötösfogaté a kereskedelmi terep: ezeknek a cégeknek összesen harmincegy hipermarket van a birtokában. A francia érdekeltségű Auchannak két, a francia-belga Corának négy hipermarketje működik, míg a Tescó valamint a Spar 12-12 nagy üzletet birtokol, s egy hipermarketet a CBA üzemeltet. Bár a Metró mutatói mind forgalomban 10,3 milliárd forint), mind áruházszámban (9) igen jók, mégsem sorolható az „Elit ötöshöz", mert itt más jellegű kereskedelem, úgynevezett cash and carry folyik.