Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-28 / 278. szám

10UNIVERSITAS KEDD, 2000. Nov. 28. 270 ezer forint lenne a reális éves normatíva Mennyit ér ma az ösztöndíj? Szigorúan vett inflációkövető számítás eredményeképpen mára évi 1270 ezer forint lenne a hallgatói normatíva reális értéke állítják a diák-érdekképviselők. Ezzel szemben jelenleg 70 ezer forintot folyásit az állam hallgatónként. A normatívából kigazdálkodott tanulmányi ösztöndíj sokat vesztett értékéből, ezért a HÖOK legfontosabb igényei közé tartozik a fejpénz emelése, aminek esélyeit csökkenti, hogy finiséhez érkezett a kétéves költségvetés vitája. Az egyetemeknek hallgatónként juttatott éves állami normatíva összege 1993-as bevezetése óta csupán tízezer forinttal emelkedett, jelenleg hetvenezer forintot tesz ki. Az infláció ütemét figyelembe véve szerény mértékűnek mondható növekedés egyúttal azt is jelenti, hogy a normatívából folyósított tanulmányi ösztöndíj és szociális támogatás sokat vesztett reálértékéin')!. Szigorúan vett inflációkövető számítás eredményeképpen véli a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) megválasztott új elnöke, Almássy Kornél - mára 270 ezer forint lenne a normatíva reális értéke. Az ösztöndíj értékvesztését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karán diplomát szerzett Almássy Kornél saját tapasztalata is alátámasztja. - Jó tanulmányi állaggal elsőévesként szinte ugyanannyi öszPénzre várva. Csak úgy tudnak viszonylag értékálló ösztöndijat biztosítani, ha tovább szűkítik a juttatásban részesülök körét. (Fotó: Schmidt Andrea) Ösztöndíjhatárok Szegeden Állam- és Jogtudományi Kar: 3600-11 050 Ft Bölcsészettudományi Kar: 2400- 8 000 Ft Egészségügyi Főiskolai Kar: 0-10 000 Ft Gazdaságtudományi Kar: 4000-11 000 Ft Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar: 1000-19 650 Ft Mezőgazdasági Főiskolai Kar: 4000-14 000 Ft Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar: 2000-12 000 Ft Konzervatórium: 1500- 8 000 Ft Természettudományi Kar: 5500-12 500 Ft Forrás: SZTE Hallgatói Önkormányzat töndljat kaptam, mint felsőéves koromban - mondja a január elsején hivatalba lépő HÖOK-elnök. aki úgy emlékszik, kitűnő teljesítményre 1316 ezer forint járt havonta. Értékelése alapján azonban nemcsak az ösztöndíj nagysága, hanem annak tanulmányi átlagok szerinti arányosítása is kívánnivalót hagy maga után: a támogatás ösztönző-képességét rontja, hogy a jeles és a közepes átlageredmény után fizetett juttatások összege sok esetben csupán néhány ezer forinttal tér el egymástól. A hallgatók országos érdekképviseleti szervének legfontosabb igényei közé tartozik a normatíva emelése, bár ennek esélyeit a következő két évben csökkentheti, hogy finiséhez érkezett az államháztartási kiadásokat 2002 végéig rögzítő költségvetés vitája. Almássy Kornél azonban bízik abban, hogy a büdzsé megszavazása után is képesek lesznek meggyőzni a kormányt, rendelet formájában intézkedjen a fejpénz korrigálásáról. A megválasztott HÖOK-elnök optimizmusát nem osztja Jancsák Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke, aki szerint a normatíva emelkedésének esélyeit rontja a jövőre bevezetendő diákhitelrendszer, mivel fennáll a veszélye, hogy a kormányzat a felvehető kölcsönre hivatkozva lesöpri az asztalról az érdekképviseleti szerv fejpénzemelési követelését. - Nehéz úgy felosztani a hallgatónként járó havi hétezer forintot, hogy abból valóban ösztönző ösztöndíjat adhassunk. Úgy vélem, már maga a névhasználat is groteszk - mondja Jancsák Csaba. A hallgatói önkormányzatok csak úgy tudnak viszonylag értékálló ösztöndíjat biztosítani, ha egyre feljebb emelik a juttatásra jogosító tanulmányi eredményhatárt, s ezzel tovább szűkítik az ösztöndíjban részesülők körét. Talán mégis van más megoldás is: az SZTE elnöke szerint plusz forrásokat vonhatnának be, ha pénzpiaci résztvevőket, vállalkozásokat győznének meg arról, ösztöndíjjal támogassák a hallgatók egy részének tanulmányait. Az is járható út - mint az országban eddig egyedülálló szegedi példa bizonyttja -, hogy a helyi önkormányzattal jön létre megállapodás a diákok támogatására. Hegedűs Szabolcs A HADERŐREFORMKÓ1-. Fodor Lajos vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka. vezérkari főnök Haderőreform ctmmcl tart előadást ma 18 órai kezdettel. Az érdeklődőket az Egyetem utca 2. szám alatt található Bölcsészettudományi Kar TTK-s előadójába várják. VÖRÖSMARTY EMLÉKÉRE. Felolvasó ülést szervez Vörösmarty Mihályra emlékezve a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karának Magyar Irodalom Tanszéke szerdán délelőtt 10 órától a kar tanácstermében. Az ülést délután fél ötkor zenés irodalmi összeállítás követi a költő műveiből és kora romantikus zeneirodalmából. KÜLFÖLDI ÖSZTÖNDÍJ. Franciaországi ösztöndíj-lehetőségekről tart tájékoztatót Bob Kaba Loemba, a Francia Nagykövetség ösztöndíjakért felelős osztályának vezetője szerdán I 1 órakor a Szegedi Tudományegyetem rektori hivatalának tanácstermében. IFJÚ KÉMIKUSOK. A Szegedi Ifjú Szerves Kémikusok Támogatásáért Alapítvány és a Szegedi Akadémiai Bizottság közös rendezésében tartanak tudományos ülést szerdán 14 órától a SZAB székházában, ahol az érdeklődők a szakmai előadások mellett meghallgathatják az alapítvány céljait bemutató tájékoztatót. A felsőoktatásról számokban Diplomás arányok A grafikon a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát mutatja a 25 éves és idősebb népesség körében. Mint látható, legmagasabb ez az arány a skandináv és a Benelux államokban. Ezek között is Finnország vezet - 1998-ban a diplomával rendelkezők aránya megközelítette a 30 százalékot -, és ez az ország mutatja a legnagyobb mértékű és legegyenletesebb fejlődést is e téren. „Dobogós" még Svédország, amely szintén ugrásszerű növekedést mutatott 1990 és 1995 között, azóta viszont szinte változatlan, 28 százalék körüli az arány. Belgium. Dánia és Hollandia sem marad el jelentősen az élmezőnytől. A legalacsonyabb, 10 százalék alatti a diplomások aránya Olaszországban, Portugáliában. Magyarország a középmezőny alján helyezkedik el 10, 13 illetve 14 százalékkal, 1990-95 között nagyobb, azt követően valamivel kisebb fejlődést mutatva. A hallgatói létszám a megfigyelt időszak első öt évében 100 ezerről 180 ezerre, a következő három évben 280 ezerre nőtt. Ezen belül a nappali tagozatosok száma 80 ezerről 130 ezerre, majd 180 ezerre, a levelezőké először 20 ezerről 50 ezerre, majd 100 ezerre nőtt (kerekített értékek). Az egyetemi és főiskolai nappali tagozatos hallgatók aránya a 18-22 éves népesség körében ezzel 1990-99 között alig több mint 8 százalékról majd 18 százalékra emelkedett. Nyugat-Európában ekkora mennyiségi növekedés 3035 év alatt ment végbe. Az oktatási rendszer más szintjeit tekintve sokkal kedvezőbb a kép. Iskola előtti oktatásban a megfelelő korúak 87 százaléka részesül Magyarországon, szemben a 68 százalékos európai átlaggal. Figyelemre méltó, hogy Észak-Európában ez az arány alig több mint 40 százalék. Az alapfokú oktatásban nincs nagy különbség Európa egyes területei között; az érintett korosztály 93-98 százaléka jár általános iskolába. Magyarországon ez az arány 95 százalék fölött van. A középfokú oktatás tekintetében a magyarországi arány teljes mértékben megfelel az európai átlagnak: 80 százalék. Az élen Nyugat-Európa van 88 százalékkal, a legrosszabb az arány Dél-Európában 74 százalékkal. (Forrás: Dr. Katona Tamás tanszékvezető egyetemi tanár. SZTE) K. G. Felvételi reform három lépésben Három lépésben tervezi az oktatási kormányzat a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítását. A reformok célja egy egységesebb rendszer kialakítása és a verseny feltételeinek megteremtése az intézmények között. A kormány határozott szándéka a felsőoktatási felvételi rendszer átalakítása. A reformokat három lépésben, 20012005 között kívánják bevezetni. A jövő évi vizsgáknál életbe lépő változások még nem érintik a diákok felkészülését, a pontszámítási rendszert viszont már igen. Az Oktatási Minisztérium elképzelései szerint a diákok legfeljebb 6 pluszpontot kaphatnak a középiskolai és felvételi eredményükhöz a nyelvtudásért, a tanulmányi versenyeredményekért és a kiváló sportteljesítményért. További változás, hogy jövőre csak egy nyelvért lehet pluszpontot kapni; C típusú felsőfokú nyelvvizsga esetén ötöt, az alacsonyabb szintű nyelvvizsgákért kevesebbet. A tárca ezt az elképzelést azzal indokolja, hogy a nyelvvizsgák száma a szociális helyzet függvénye, a kormányzat pedig nem engedheti, hogy szociális különbségek befolyásolják a hallgatók esélyeit. A jelentkező diákokat nem, a felsőoktatási intézményeket viszont már érinti az a döntés, mely szerint a jövő évi keretszámok megállapításánál a miniszter nem intézményekre, karokra és szakokra határozza meg a felvehető hallgatók számát, hanem csak azt határozza meg, hogy egy-egy (több szakból álló) szakcsoportban hány hallgatói hdyet finanszíroz az állam. A tárca várhatóan 14 szakcsoportba sorolja be a szakokat, a hallgatók viszont továbbra is szakokra, szakpárokra jelentkeznek. így az egyes intézmények versenyezni fognak egymással a hallgatókért és az államilag finanszírozott hallgatói helyekért. Annak érdekében, hogy az intézkedés nyomán ne legyenek működési zavarok a felsőoktatásban, egy-egy intézménynek legfeljebb 5 százalékos hallgatói létszámnövekedést tesznek lehetővé. Költségtérítéses hallgatót csak akkor lehet felvenni, ha minden államilag finanszírozott képzésre jelentkező és a felvételi követelményeknek megfelelő hallgatót felvettek, és az intézménynek még marad szabad kapacitása. A felvételi pontszámítás alapjait érintő változásokat 2003-ban tervezi bevezetni a kormány. A hallgatók továbbra is 60 pontot hoznak a középiskolából, de a jelenlegitől eltérő rendszerben. Az öt érettségi tárgy osztályzatát kettővel szorozzák, ezzel összesen 50 pontot lehet szerezni, majd ehhez hozzáadják az érettségi átlagát, szintén kettővel szorozva. A felvételi vizsgán az írásbeli átlaga kétharmad arányban, a kevésbé objektív szóbelié pedig egyharmad arányban járul hozzá az itt megszerezhető 60 ponthoz. Az intézményeknek egységesen az (gy felépülő 120 pontos rendszert kell alkalmazniuk. Az egységes és felvételi vizsgának is minősülő érettségit harmadik lépésként várhatóan 2005-től vezetik be. Keczer Gabriella Az egyetem napja: november 7 7. Egyházzenészekel képeznek Két szak indításáról határozott tegnapi ülésén a Szegedi Tudományegyetem tanácsa. A jövőben felvételiző diákok egyházzenei, illetve műszaki informatikai képzésben részesülhetnek. A testület tagjai november 11 -ét jelölték ki az egyetem napjává. Ének-zenetanár, egyházzenész képzettséget nyújtó, nyolc féléves, nappali tagozatos szak indítását tervezi a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kara a következő tanévtől. A karon folyó képzés bővítésével az SZTE tanácsa is egyetértett tegnapi ülésén. Az indoklás szerint főiskolai végzettségű egyházzenészre kifejezett igény mutatkozik a régióban, már csak azért is, mivel jelenleg egyedül az ország másik felén. Szombathelyen folytatnak hasonló képzést. A szak indításával a kar nemcsak a magyarországi, hanem a határon túlról - a Vajdaságból és Erdélyből - érkező magyar származású hallgatókra is gondolt, akik körében különösen keresett a képzés. Az indoklás arra is kitér, hogy az egyházzenész feladatát diploma nélküli, vagy idős kántorok látják el a katolikus és a protestáns felekezetekben. Szintén a következő tanévtől kívánja elindítani a műszaki informatikai szakot a Természettudományi Kar. Az ötéves képzésben a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolai Kar, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is közreműködik. A műszaki informatikai szakon végző diplomások képesek lesznek termékek, termelési, minőségbiztosítási, műszaki szolgáltatási folyamatok és rendszerek tervezésére, fejlesztésére. valamint ellenőrzésére, továbbá műszaki szolgáltatásokat nyújtó tevékenységeket irányíthatnak. A szak elindítását a dél-alföldi régióban ilyen képzettségű szakemberek iránt jelentkező igény indokolja. Az egyetemi tanács tagjai támogatták azt a javaslatot, amely szerint 2003. december végéig dr. Varga István főiskolai tanárt bízzák meg a tanárképző főiskolai kar pedagógiai és tanítóképző intézetének vezetésével. A testület megválasztotta dr. Szőnyi György Endrét, az Angol-amerikai Intézet vezetőjét az egyetemi habilitációs bizottság docens tagjává. A tanácstagok felhatalmazták dr. Galambos Gábort, a stratégiai bizottság elnökét, hogy előzetes tárgyalásokat kezdjen a Szabadkai út mellett fekvő Török Ignác laktanya megvásárlásáról. Ezen a területen a hallgatói szálláslehetőségeket bővítené az egyetem. Elfogadták az SZTE ünnepemok és megemlékezéseinek rendjéről szóló szabályzatot, amely november 11 -ét jelöli ki az egyetem napjává. Azért esett a választás erre a napra, mert 1940-ben ekkor nyitották meg a Ferencz József Tudományegyetem Kolozsvárra történő visszahelyezését követően még abban az évben Szegeden megalapított Horthy Miklós Tudományegyetem első tanévét. H. Sz.