Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

PÉNTEK. 2000. NOV. 3. KITEKINTŐ 13 Kedves Környékbéliek! C

endes megemlékezéseink múltával ismét a dolgos köznapok sürejébe érkeztünk. Mivel a szép őszünk is csupán megkönnyezett a mindenszenteki csöndességben, hiszen alig permetezte meg a szerdai eső a száraz határt, minden folytatódhat ott, ahol abbamaradt, kedden. A tallókrumpü szedésénél, a répaásásnál, a kukoricaszár kévézésénél, az épületek falainak cserepezésénél. Minden olyan munkánál, amelyet a száraz ősz még november elején is engedélyez. Habár, üyenkor, a reménytkeltő reménytelen vetések végeztével a számvetések idejének kéne következnie, az esőért való fohászkodás helyett, oldalunk is előre tekint, s mint már említettük: át-átlépjük a forráskúti határt s tartunk Röszke irányába. Tegnap épp a mórahalmi tanyafóltárók irodájába jutottunk, és éppen a száraz, a „hamar sülős homok", a Homokhátság ügyében. Mint ismeretes, a Homokháti Kistérség a Dél-alföldi régió déli részén, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, Szeged környékén, a jugoszláv-magyar határ mentén lelhető. Miután a valamikori mórahalmi kőiskola falai közt, a nevezett kistérségi iroda térképen egyeztettük a „homokháti nagy közös határt", örömmel tapasztalhattuk, hogy a szomszéd térségbétiek igencsak jó úton haladnak. A

legjobbon - mondhatnák a kedves környékbéliek, hiszen földutakon járva, dűlők, tanyák közé érkezve voltak kíváncsiak az ott élők életére. (Gazdálkodásra, pmcolásra, eljárásaira például.) Amit láttak, hallottak, s ami kérdésre választ kaptak, abból formálták számokká a bejárt tanyai világot. Már jócskán a végén járnak az összegzésnek, a következtetések levonásának. A számok révén válik majd teljesen világossá másoknak is: e tájon, sokunk, semmi haszonnal dolgozik nagyon sokat. Fogadják munkájukat kellő tisztelettel s nagy-nagy szeretettel: ftl^'ero&tjlt) A Homokháti Kistérségről Munkatársunktól A Homokháti Kistérség Fejlesztési Ügynöksége a mórahalmi köiskolában munkálkodik. Irodavezető menedzserként Fodor Csabát, ügyvezetőként Matula Anikót, projektmenedzserként Bárkányi Timeát és Gulyás Pétert jegyzi kiadványuk, amelyben vázlatos áttekintését adják munkájuknak. Ebből idézzük most rövid megfogalmazását annak: mi fán is terem a kistérség? „A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Nevét a Duna-Tisza-köze mindenhol uralkodó, a tájat és a gazdálkodást és meghatározó talajtípusáról, a homokról kapta. A térség településeit összekapcsolják a táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzetük hasonlósága is. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál, fekvésénél fogva a térség központja. A legtöbb településnek közös a gyökere: a közeli városok egykor kiterjedt tanyavilágából szerveződtek tanyaközpontokká, majd községekké. Benépesedésük zömében a szegényparasztság által történt. Önálló településsé, egyetlen kivétellel, az 1950. évi közigazgatási átszervezés nyomán lettek. Tanyavilágukat azonban máig is őrzik, az ma is a térség egyik legmeghatározóbb sajátossága. A 15 településen ma közel 45 ezer ember él, közülük szinte minden második a tanyákon. Az utóbbi években újra vonzóvá vált a tanyai életforma, egyre többen telepednek meg az erdős, homokos pusztákon. A tanyák és települések népének zöme a múlt századi benépesedéstől napjainkig hagyományosan mezőgazdaságból élő paraszti társadalom. Kulturális hagyományai is ezt az életformát őrzik. A földdel ma is minden térségi lakos valamilyen szinten kapcsolatban áll. Mindez mutatja a mezőgazdaság erős hagyományait, és alapja lehet a megújításnak is." A Homokháti Kistérség számokban iTdTT Települések száma Összes terület 876 km2 Települések külterülete 850 km2 Települések belterülete 26 km' Erdőterület 186 km-' Összes lakónépesség 43425 fő Tanyai lakosság 18605 (42,8 1 Aktív korú népesség aránya 62% Népsűrűség 49,6 fő/km2 Termőterület átlagos aranykorona értéke 10,53 AK/ha Ezer főre jutó őstermelők száma 223 fő Új típusú, termékpályás szövetkezetek száma 10 db Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma 53 db Egy lakosra jutó SZJA 21329 Ft/fő Civil szervezetek száma 143 db Középiskolák száma 2 db Önkormányzati kezelésű utak hossza 2198 km Vasútállomással rendelkező települések száma 4 db Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 8% Telefonnal ellátott lakások aránya 43% Gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 54% Közüzemi vízhálózatba bekapcsoltak aránya 68% Tanya fölmérők járták a dűlőket Számadás előtt - Mórahalmon A jó homok termette krumpli. A kistérség aranya? (Fotó: Gyenes Kálmán) nagy galibát okozhatnak. Ismerjük a korábbi évtizedek szocialista számait, amelyek, mint mára végérvényesen bebizonyosodott, mindenre jók voltak, csak a valóság hü tükrét nem mutathatták. Számtalan még a példa, hogy a számítógépekbe táplált számok, adatok, ha hamisak, hiába minden hamiskodás, cicomázás. És, mi történik akkor, ha a számok igazak, és tényleg azt tükrözik, ami a való? Nem más, mint a mórahalmi tanyafölmérők esetében, akiknek munkája nyomán, merthogy mindenhová bekukkantottak, kiderül az igazság, feketén, fehéren... Történt, ugyanis, hogy megközelítően száz kérdést tettek föl a kistérségi fejlesztési iroda kérdezői a tanyák embereinek. Mórahalom környékéről ezekre a kérdésekre tisztességes válasz érkezett. Még értékelnek, de már lényegében megtudták, amire kíváncsiak voltak. Ásotthalmon 121, Rúzsán 50, Pusztamérgesen 12, Öttömösön 10 hatévesnél fiatalabb gyerek él tanyán. Ugyanitt hatvan év fölöttinek 324, 218, 61, 35 személyt számoltak. A legnépesebb korosztálynak a negyven-hatvan közöttiek találtattak, számuk az általunk találomra kiválasztott négy községben összesen 701. Asotthalmon, Pusztamérgesen, Rúzsán és Öttömösön 2582 megkérdezett személy vallotta magát tanyainak. A kistérség tizenöt településén 11470 tanyai él. Százalékban mérve a születettektől a hat-évesekig hét százaléka sorolható ide. a Tíz százalék a hét és tizennégy évesek korosztálya, 17 százalék ebből a 15-29 éves generáció, kevesebb ennél, csupán 14 százalék a harmincasok aránya, míg a zöme tanyai - 28 és 24 százalék - negyven évesnél öregebbnek mondja magát. A hatvan év felettieknél ez a 24 százalék 2798 embert jelent. Mielőtt még elennénk az elemzők kenyerét, és elcsodálkoznánk azon, hogy mennyire elnyűhetetlen a tanyai ember, örömmel állapíthatjuk meg, amit a kistérségi iroda dolgozói is igazoltak: volna miért kinyitni az állam nagy bukszáját. A magyar tanya élni kíván! Mit kívánnának ennek okán éltetőik? Például mi is a térségfejlesztés stratégiája? (Hogy a hivatalos politikai nyelvezet megfogalmazásával éljünk.) Főként „a mezőgazdaság népesség eltartó képességének erősítését, gazdasági szerepének megőrzését", aztán „a környezettudatos, fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, természeti és települési környezet minőségének fejlesztését", valamint „a humán értékek védelmét" tartják elsődlegesnek a homokhátsági projekt kidolgozói. Ehhez, persze, programot is ajánlanak, alprogramokkal, intézkedési csomagokkal. Hogy ebből ki mit olvas ki magának, az lehet akár magánügy is, hiszen, ahány ház, annyi értelmezés. A lényeg, hogy igencsak rá kéne kapcsolódnunk az európai vonalakra, ha még látni nem is látjuk, de hallani már mindenképp halljuk, hogyan is működik a nyugati világ. Vállalkozás, piac, birtoknagyság, környezetkímélés, tájékozódási csatornák stb. mind, mind olyan kifejezések, amelyek már itt vannak az udvarunkban, tétovák, mint a szomszéd tehene, ha a más istállójába téved. Mint ismeretes, ha a szegény jószág oda is megy a többihez, semmiképp sem mondhatjuk: ez így van rendjén! A nyugati világot, ha sajnos, ha nem: mindnyájunknak meg kell tanulnunk. És, hogy ez mennyire megy könnyen - sajnos nemcsak rajtunk múlik! A kistelekieknek mondom, a szomszéd kistérségben, (Mórahalmon), ebbe belevágtak. Maforoa Tibor Jó földnek tartja a homokot? Ábrahám Antal mórahalmi gépkezelő: - Csatornát építeni könnyebb benne, csak a rézsűi hagyjuk laposabbra, hogy be ne omoljon. A homok hátránya még a homokkő, amelyik szürke, a terméskő, amelyik vörös inkább, ezek a feketeföldeken, mint Tiszaszigeten, ahol most dolgozok, egyáltalán nincsenek. Gyerekkoromból emlékszem, hogy amelyik homokon a királydinnye megtermett, az már nagyon sülős, nagyon hitvány föld volt. Nem is volt olyan part, amelyiken ne lett volna... Ábrahám (Ködmen) Imre, zákányszéki nyugdíjas: Nekem már nincs egy szem se. Odaadtam a gyerekeknek. Vagyis: van még egy kicsi megtartalékolva, az árát kifizettem, az még a nevemen van. Nem messzire innen, abban a parcellába, ahová majd mindnyájunkat letesznek. Nemsokára a nyolcvanadik évembe fordulok, járom az orvosokat, négy éve, amióta a feleségem itt hagyott, kétszer is kés alá feküdtem. Emlékszem, mikor gyerek voltam, a homok sokszor megsütötte a talpamat, mezítláb jártuk. Szilágyi Vilmos, hordónyi gazdálkodó: - írhatják a nevem dével, Sziládinak, és gyével Szilágyinak is. Két hold földem van, itt, mindjárt a falu szélén. Az mind homok. Örökségből lett az enyém. Gabonát termesztek benne. Tavasszal, ha nagy a szél, hordja mindenfelé a port. Ez a föld is jól terem, de azért, annyit nem, mint a fekete. Voltam olyan vidéken, ahol mind feketeföld volt. Kukoricát törni vittek oda bennünket. Mégis azt mondom, hogy a földet szélén azért szeretem, mert azon lakom. Nagy István, üllési karbantartó: - Otthon, Csólyospálosban négy hold földünk volt. Mondhatom úgy, hogy aránylag, elég gyenge homok. Többre nem is nagyon emlékszem, mert nem maradtam otthon, kovácsinasnak tanultam. Üllésen fél hold föld lett a juss. Kötöttebb talaj, mint a csólyosi, de a víz és trágya meg műtrágya nélkül nem igazán terem. A falunak vannak jobb földjei is, például a Halesz, vagy a Karahomok. Különben, ha jó a kedvem, a dal is eszembe jut: „Homok a szélben..." Balóstycrí egészséghét Munkatársunktól Egészséghetet szerveznek november 6-tól 10-ig Balástyán. Hétfőn 8.30-kor a polgármesteri hivatalban kezdődő ünnepi megnyitó után egész várják az érdeklődőket különféle szűréseken, bemutatókon és programokon. A művelődési ház udvarán tüdőszűrést, az ifjúsági klubban bioptronlámpás gyógykezelést és étrendi szaktanácsadást tartanak. A fogorvosi rendelőben ingyen eltávolítják a fogkövet, az általános iskolában pedig zenés tornán vehetnek részt a lányok és asszonyok. Kedden vérnyomást és vércukorszintet mérnek, de hasi ultrahangos-vizsgálatot is végeznek. Az ifjúsági klubban pedig megtudhatjuk, hogyan őrizhetjük meg egészségünket. Szerdán urológiai rákszűrésre, csontsűrűség vizsgálatra kerül sor. Emellett az érdeklődők előadást hallgathatnak meg a kábítószerekről és a veszélyeztetett kiskorúakról, de további programokra várják a kismamákat, az időseknek pedig a nyugdíjas klubban rendeznek beszélgetést. Csütörtökön koleszterinszint mérést és nőgyógyászati vizsgálatot végeznek, az ifjúsági klub vöröskeresztes és szociális vásárán pedig olcsón, sőt ingyen is hozzájuthatnak a rászorulók ruhaneműkhöz, s egyebekhez. Az általános iskolában „Ép testben, ép lélek" címmel egészségügyi vetélkedőt szerveznek gyerekeknek. Pénteken allergiatesztet készítenek az érdeklődőknek, illetve előadásokat hallgathatnak meg a stresszről és a szenvedélybetegségekről. Domaszéki Hírmondó Munkatársunktól Megjelent a Domaszéki Hírmondó legfrissebb száma. Ebben többek között arról olvashatunk, miért fontos számunkra 1956. október 23-a, illetve a halottak napjáról is sokat megtudhatunk a lapból. A rendőrség hírekből kiderül, hogy az utóbbi két hónapban több kerékpárt és segédmotort is elloptak Domaszéken. A járgányok többségét kerítés nélküli házak udvaráról kötötték. Az utóbbi időben fokozottan ellenőrzik és szigorúbban büntetik az éjszaka kiv i 1 ági tat 1 an u I közlekedő kerékpárokat, lovaskocsikat és lassú járműveket. A lámpa nélküli járművek gazdái 500-tól 10 ezer forintig terjedő helyszíni bírsággal számolhatnak. A Hírmondó ezen kívül beszámol még a november 6án, hétfőn kezdődő egészségügyi hétről, illetve az egy éves születésnapját ünneplő domaszéki ifjúsági önkormányzatról. A legutóbbi képviselő-testületi ülés fontosabb döntéseiről is tájékozódhatnak a lap olvasói. Beszámolót olvashatnak a helyi gazdaszövetkezetről, Domaszék erdélyi, illetve leendő német és angol testvértelepüléseiről, a növekvő iskolai létszámról és a helyi homokbánya további sorsáról.