Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

PÉNTEK. 2000. NOV. 3. KITEKINTŐ 13 Kedves Környékbéliek! C endes megemlékezéseink múltával ismét a dolgos köznapok sürejébe érkeztünk. Mivel a szép őszünk is csupán megkönnyezett a mindenszenteki csöndességben, hiszen alig permetezte meg a szerdai eső a száraz határt, minden folytatódhat ott, ahol abbamaradt, kedden. A tal­lókrumpü szedésénél, a répaásásnál, a kukoricaszár kévé­zésénél, az épületek falainak cserepezésénél. Minden olyan munkánál, amelyet a száraz ősz még november ele­jén is engedélyez. Habár, üyenkor, a reménytkeltő reménytelen vetések végeztével a számvetések idejének kéne következnie, az esőért való fohászkodás helyett, oldalunk is előre tekint, s mint már említettük: át-átlépjük a forráskúti határt s tar­tunk Röszke irányába. Tegnap épp a mórahalmi tanyafól­tárók irodájába jutottunk, és éppen a száraz, a „hamar sülős homok", a Homokhátság ügyében. Mint ismeretes, a Homokháti Kistérség a Dél-alföldi régió déli részén, Csongrád és Bács-Kiskun megyében, Szeged környékén, a jugoszláv-magyar határ mentén lelhető. Miután a valami­kori mórahalmi kőiskola falai közt, a nevezett kistérségi iroda térképen egyeztettük a „homokháti nagy közös ha­tárt", örömmel tapasztalhattuk, hogy a szomszéd térségbé­tiek igencsak jó úton haladnak. A legjobbon - mondhatnák a kedves környékbéliek, hi­szen földutakon járva, dűlők, tanyák közé érkezve voltak kíváncsiak az ott élők életére. (Gazdálkodásra, pm­colásra, eljárásaira például.) Amit láttak, hallottak, s ami kérdésre választ kaptak, abból formálták számokká a be­járt tanyai világot. Már jócskán a végén járnak az összeg­zésnek, a következtetések levonásának. A számok révén válik majd teljesen világossá másoknak is: e tájon, so­kunk, semmi haszonnal dolgozik nagyon sokat. Fogadják munkájukat kellő tisztelettel s nagy-nagy szeretettel: ftl^'ero&tjlt) A Homokháti Kistérségről Munkatársunktól A Homokháti Kistérség Fejlesztési Ügynöksége a mórahalmi köiskolában munkálkodik. Irodavezető menedzserként Fodor Csa­bát, ügyvezetőként Matu­la Anikót, projektmene­dzserként Bárkányi Time­át és Gulyás Pétert jegyzi kiadványuk, amelyben vázlatos áttekintését ad­ják munkájuknak. Ebből idézzük most rövid meg­fogalmazását annak: mi fán is terem a kistérség? „A Homokháti Kistérség homogén, összetartozó táj. Ne­vét a Duna-Tisza-köze min­denhol uralkodó, a tájat és a gazdálkodást és meghatározó talajtípusáról, a homokról kap­ta. A térség településeit össze­kapcsolják a táji adottságok, a történelmi múlt és jelenlegi helyzetük hasonlósága is. Egyetlen város van közöttük: Mórahalom, amely városi funkcióinál, fekvésénél fogva a térség központja. A legtöbb településnek közös a gyökere: a közeli városok egykor kiter­jedt tanyavilágából szer­veződtek tanyaközpontokká, majd községekké. Benépese­désük zömében a szegénypa­rasztság által történt. Önálló településsé, egyetlen kivétellel, az 1950. évi közigazgatási át­szervezés nyomán lettek. Ta­nyavilágukat azonban máig is őrzik, az ma is a térség egyik legmeghatározóbb sajátossága. A 15 településen ma közel 45 ezer ember él, közülük szinte minden második a tanyákon. Az utóbbi években újra von­zóvá vált a tanyai életforma, egyre többen telepednek meg az erdős, homokos pusztákon. A tanyák és települések népé­nek zöme a múlt századi bené­pesedéstől napjainkig hagyo­mányosan mezőgazdaságból élő paraszti társadalom. Kultu­rális hagyományai is ezt az életformát őrzik. A földdel ma is minden térségi lakos vala­milyen szinten kapcsolatban áll. Mindez mutatja a mezőgazdaság erős hagyomá­nyait, és alapja lehet a megújí­tásnak is." A Homokháti Kistérség számokban iTdTT Települések száma Összes terület 876 km2 Települések külterülete 850 km2 Települések belterülete 26 km' Erdőterület 186 km-' Összes lakónépesség 43425 fő Tanyai lakosság 18605 (42,8 1 Aktív korú népesség aránya 62% Népsűrűség 49,6 fő/km2 Termőterület átlagos aranykorona értéke 10,53 AK/ha Ezer főre jutó őstermelők száma 223 fő Új típusú, termékpályás szövetkezetek száma 10 db Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma 53 db Egy lakosra jutó SZJA 21329 Ft/fő Civil szervezetek száma 143 db Középiskolák száma 2 db Önkormányzati kezelésű utak hossza 2198 km Vasútállomással rendelkező települések száma 4 db Szennyvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 8% Telefonnal ellátott lakások aránya 43% Gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 54% Közüzemi vízhálózatba bekapcsoltak aránya 68% Tanya fölmérők járták a dűlőket Számadás előtt - Mórahalmon A jó homok termette krumpli. A kistérség aranya? (Fotó: Gyenes Kálmán) nagy ga­libát okozhat­nak. Is­merjük a korábbi évti­zedek szocialista szá­mait, amelyek, mint mára végérvényesen bebizonyosodott, min­denre jók voltak, csak a valóság hü tükrét nem mutathatták. Számtalan még a pél­da, hogy a számítógé­pekbe táplált számok, adatok, ha hamisak, hiába minden hamisko­dás, cicomázás. És, mi történik akkor, ha a számok igazak, és tényleg azt tükrözik, ami a való? Nem más, mint a mórahal­mi tanyafölmérők esetében, akiknek munkája nyomán, merthogy mindenhová be­kukkantottak, kiderül az igazság, feketén, fehéren... Történt, ugyanis, hogy megközelítően száz kérdést tettek föl a kistérségi fej­lesztési iroda kérdezői a ta­nyák embereinek. Móraha­lom környékéről ezekre a kérdésekre tisztességes vá­lasz érkezett. Még értékel­nek, de már lényegében megtudták, amire kíváncsi­ak voltak. Ásotthalmon 121, Rúzsán 50, Pusztamér­gesen 12, Öttömösön 10 hatévesnél fiatalabb gyerek él tanyán. Ugyanitt hatvan év fölöttinek 324, 218, 61, 35 személyt számoltak. A legnépesebb korosztálynak a negyven-hatvan közöttiek találtattak, számuk az álta­lunk találomra kiválasztott négy községben összesen 701. Asotthalmon, Puszta­mérgesen, Rúzsán és Öttö­mösön 2582 megkérdezett személy vallotta magát ta­nyainak. A kistérség tizenöt tele­pülésén 11470 tanyai él. Százalékban mérve a szüle­tettektől a hat-évesekig hét százaléka sorolható ide. a Tíz százalék a hét és tizen­négy évesek korosztálya, 17 százalék ebből a 15-29 éves generáció, kevesebb ennél, csupán 14 százalék a harmincasok aránya, míg a zöme tanyai - 28 és 24 szá­zalék - negyven évesnél öregebbnek mondja magát. A hatvan év felettieknél ez a 24 százalék 2798 embert jelent. Mielőtt még elennénk az elemzők kenyerét, és elcso­dálkoznánk azon, hogy mennyire elnyűhetetlen a tanyai ember, örömmel ál­lapíthatjuk meg, amit a kis­térségi iroda dolgozói is igazoltak: volna miért ki­nyitni az állam nagy buk­száját. A magyar tanya élni kí­ván! Mit kívánnának ennek okán éltetőik? Például mi is a térségfejlesztés stratégiá­ja? (Hogy a hivatalos politi­kai nyelvezet megfogalma­zásával éljünk.) Főként „a mezőgazdaság népesség eltartó képességé­nek erősítését, gazdasági szerepének megőrzését", aztán „a környezettudatos, fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés, termé­szeti és települési környezet minőségének fejlesztését", valamint „a humán értékek védelmét" tartják elsődle­gesnek a homokhátsági pro­jekt kidolgozói. Ehhez, per­sze, programot is ajánlanak, alprogramokkal, intézkedé­si csomagokkal. Hogy ebből ki mit olvas ki magá­nak, az lehet akár magán­ügy is, hiszen, ahány ház, annyi értelmezés. A lényeg, hogy igencsak rá kéne kap­csolódnunk az európai von­alakra, ha még látni nem is látjuk, de hallani már min­denképp halljuk, hogyan is működik a nyugati világ. Vállalkozás, piac, birtok­nagyság, környezetkímélés, tájékozódási csatornák stb. mind, mind olyan kifejezé­sek, amelyek már itt vannak az udvarunkban, tétovák, mint a szomszéd tehene, ha a más istállójába téved. Mint ismeretes, ha a sze­gény jószág oda is megy a többihez, semmiképp sem mondhatjuk: ez így van rendjén! A nyugati világot, ha sajnos, ha nem: mindnyá­junknak meg kell tanul­nunk. És, hogy ez mennyire megy könnyen - sajnos ­nemcsak rajtunk múlik! A kistelekieknek mon­dom, a szomszéd kistérség­ben, (Mórahalmon), ebbe belevágtak. Maforoa Tibor Jó földnek tartja a homokot? Ábrahám Antal móra­halmi gépkezelő: - Csator­nát építeni könnyebb benne, csak a rézsűi hagyjuk lapo­sabbra, hogy be ne omoljon. A homok hátránya még a homokkő, amelyik szürke, a terméskő, amelyik vörös in­kább, ezek a feketefölde­ken, mint Tiszaszigeten, ahol most dolgozok, egyál­talán nincsenek. Gyerekko­romból emlékszem, hogy amelyik homokon a király­dinnye megtermett, az már nagyon sülős, nagyon hit­vány föld volt. Nem is volt olyan part, amelyiken ne lett volna... Ábrahám (Ködmen) Im­re, zákányszéki nyugdíjas: ­Nekem már nincs egy szem se. Odaadtam a gyerekek­nek. Vagyis: van még egy kicsi megtartalékolva, az árát kifizettem, az még a ne­vemen van. Nem messzire innen, abban a parcellába, ahová majd mindnyájunkat letesznek. Nemsokára a nyolcvanadik évembe fordu­lok, járom az orvosokat, négy éve, amióta a felesé­gem itt hagyott, kétszer is kés alá feküdtem. Emlék­szem, mikor gyerek voltam, a homok sokszor megsütötte a talpamat, mezítláb jártuk. Szilágyi Vilmos, hordó­nyi gazdálkodó: - írhatják a nevem dével, Sziládinak, és gyével Szilágyinak is. Két hold földem van, itt, mind­járt a falu szélén. Az mind homok. Örökségből lett az enyém. Gabonát termesztek benne. Tavasszal, ha nagy a szél, hordja mindenfelé a port. Ez a föld is jól terem, de azért, annyit nem, mint a fekete. Voltam olyan vidé­ken, ahol mind feketeföld volt. Kukoricát törni vittek oda bennünket. Mégis azt mondom, hogy a földet szé­lén azért szeretem, mert azon lakom. Nagy István, üllési kar­bantartó: - Otthon, Csólyos­pálosban négy hold földünk volt. Mondhatom úgy, hogy aránylag, elég gyenge ho­mok. Többre nem is nagyon emlékszem, mert nem ma­radtam otthon, kovácsinas­nak tanultam. Üllésen fél hold föld lett a juss. Kötöt­tebb talaj, mint a csólyosi, de a víz és trágya meg műtrágya nélkül nem igazán terem. A falunak vannak jobb földjei is, például a Ha­lesz, vagy a Karahomok. Különben, ha jó a kedvem, a dal is eszembe jut: „Homok a szélben..." Balóstycrí egészséghét Munkatársunktól Egészséghetet szervez­nek november 6-tól 10-ig Balástyán. Hétfőn 8.30-kor a polgármesteri hivatalban kezdődő ünnepi megnyitó után egész várják az ér­deklődőket különféle szűréseken, bemutatókon és programokon. A mű­velődési ház udvarán tüdőszűrést, az ifjúsági klubban bioptronlámpás gyógykezelést és étrendi szaktanácsadást tartanak. A fogorvosi rendelőben in­gyen eltávolítják a fogkö­vet, az általános iskolában pedig zenés tornán vehet­nek részt a lányok és asszonyok. Kedden vér­nyomást és vércukorszintet mérnek, de hasi ultrahan­gos-vizsgálatot is végez­nek. Az ifjúsági klubban pedig megtudhatjuk, ho­gyan őrizhetjük meg egészségünket. Szerdán urológiai rákszűrésre, csontsűrűség vizsgálatra kerül sor. Emellett az ér­deklődők előadást hall­gathatnak meg a kábító­szerekről és a veszélyez­tetett kiskorúakról, de to­vábbi programokra várják a kismamákat, az idősek­nek pedig a nyugdíjas klubban rendeznek be­szélgetést. Csütörtökön koleszterinszint mérést és nőgyógyászati vizsgálatot végeznek, az ifjúsági klub vöröskeresztes és szociál­is vásárán pedig olcsón, sőt ingyen is hozzájuthat­nak a rászorulók ruha­neműkhöz, s egyebekhez. Az általános iskolában „Ép testben, ép lélek" címmel egészségügyi ve­télkedőt szerveznek gye­rekeknek. Pénteken aller­giatesztet készítenek az érdeklődőknek, illetve előadásokat hallgathat­nak meg a stresszről és a szenvedélybetegsé­gekről. Domaszéki Hírmondó Munkatársunktól Megjelent a Domaszéki Hírmondó legfrissebb szá­ma. Ebben többek között arról olvashatunk, miért fontos számunkra 1956. október 23-a, illetve a ha­lottak napjáról is sokat megtudhatunk a lapból. A rendőrség hírekből kiderül, hogy az utóbbi két hónap­ban több kerékpárt és se­gédmotort is elloptak Do­maszéken. A járgányok többségét kerítés nélküli házak udvaráról kötötték. Az utóbbi időben fokozot­tan ellenőrzik és szigorúb­ban büntetik az éjszaka ki­v i 1 ági tat 1 an u I közlekedő kerékpárokat, lovaskocsi­kat és lassú járműveket. A lámpa nélküli járművek gazdái 500-tól 10 ezer fo­rintig terjedő helyszíni bír­sággal számolhatnak. A Hírmondó ezen kívül be­számol még a november 6­án, hétfőn kezdődő egész­ségügyi hétről, illetve az egy éves születésnapját ün­neplő domaszéki ifjúsági önkormányzatról. A leg­utóbbi képviselő-testületi ülés fontosabb döntéseiről is tájékozódhatnak a lap olvasói. Beszámolót olvas­hatnak a helyi gazdaszö­vetkezetről, Domaszék er­délyi, illetve leendő német és angol testvértelepülése­iről, a növekvő iskolai lét­számról és a helyi homok­bánya további sorsáról.

Next

/
Thumbnails
Contents