Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

PÉNTEK, 2000. NOV. 3. A TORONY ALATT 7 A polgármester a szegedi betegellátásról Bajok vannak? Megköszönöm prof. dr. Simonka János Au­rélnak a járó és fekvő­beteg szakellátás kap­csán írt aggódó és fele­lősségteljes észrevétele­it, ugyanakkor szá­momra érthetetlen, hogy sorai milyen infor­mációk birtokában szü­lettek. Ugyanis a Ma­gyar Orvosi Kamara képviselője a Szeged M. J. V. Közgyűlése által a Szeged város tulajdoná­ban lévő egészségügyi intézmények - azaz a kórház, gyermekkór­ház, Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat - működtetésére és fenntartására beérke­zett ajánlatok bírálatá­ra létrehozott bizottság egyik tagja volt az OEP az ANTSZ, a közgyűlés három bizottsága, stb. képviselője mellett, aki értékes véleményével hozzájárult a bizottság zavartalan, folyamatos munkájához. A bizottság valamennyi tagja a benyújtott dokumen­tációkról objektív pontozás alapján alkotta, illetve fo­galmazta meg álláspontját. A bizottság véleménye az volt, hogy csak egy ajánlat foglalkozott a szegedi egészségügy egészével, át­fogóan - ez a Fuziomed Kft. ajánlata volt, ugyanek­kor a másik két anyagban is találtunk értékes elemeket, gondolatokat. Ezért megfo­galmaztuk a Fuziomed Kft. felé. hogy vegye fel a kap­csolatot a másik két ajánlat­tevővel. Ez megegyezett a Csongrád Megyei Orvosi Kamara vezetőjének állás­pontjával. A Magyar Orvosi Kama­ra Országos Elnöksége által a Csongrád Megyei Orvosi Kamara elnöke rendelkezik felhatalmazással a bizottság­ban való részvételre, illetve a járó és fekvőbeteg ellátás átalakításával kapcsolatos véleményformálás közvetí­tésére. A kamara mint köz­testület, testületi vélemé­nyalkotásrajogosult. Termé­szetesen nem feladatom vizsgálni azt, hogy a bizott­sági delegáció és véle­ményalkotás mely szerve­zetnél hogyan alakul, de úgy ítélem meg, hogy a Csong­rád Megyei Orvosi Kamara felhatalmazása e tárgyalá­sokra nem vitatható, hiszen a szegedi egészségügyi in­tézmények ellátási területe nem csak Szeged városra, hanem vonzáskörzetére, a környező kistelepülésekre is kiterjed, melyet úgynevezett Betegbeutalási Szabályzat határoz meg. A bizottságot a közgyűlés az egészségügyi intézmé­nyek további működtetésére vonatkozóan döntési jogkör­rel nem ruházta fel, így az kizárólag javaslatot fogal­mazott meg a közgyűlés fe­lé, mely szerint az újságok hasábjain oly sokat emlege­tett Fuziomed Kft.-vei ajánl­ja további tárgyalások le­folytatását. A Fuziomed Kft. jelenleg még nem szándéko­zik az intézmények működ­tetését felvállalni, tervei sze­rint egy előzetes átvilágítási munkát végezne el, melynek alapján bővebb ismereteket szerezhet egészségügyi in­tézményeink működtetésé­ről, így természetesen csak erre vonatkozott a bizottság ajánlása is. Az átvilágítást követően kívánja a kft. jövő­beni terveit megfogalmazni, és majd az önkormányzattal tárgyalni. A bizottság ajánlása alap­ján az egészségügyi intéz­mények átalakításával kap­csolatos előterjesztés elké­szült, melyet a Magyar Or­vosi Kamaráról szóló tör­vény alapján 2000. október 30-án, hétfőn eljuttattunk a Csongrád Megyei Orvosi Kamarához. Az egészségügy privati­zációjáról szóló törvényter­vezetek alapján a MOK ál­tal megfogalmazott felhívás az egészségügy vagyoni pri­vatizációjára vonatkozik. Szegeden azonban az átala­kítási javaslat a működtetés­re, funkcióra vonatkozik, így a Szegedi Orvosi Kama­rai felhívása pontatlan. Az egészségügyi intéz­ményrendszer átalakításával az önkormányzat érdeke közismert, azaz célunk, hogy a lakosság ellátását hatékonyabb, korszerűbb el­vek alapján valósítsuk meg, valamint szakembereinknek - orvosoknak, szakdolgo­zóknak - az elvégezett lel­kiismeretes munkájukért na­gyobb anyagi megbecsülést nyújthassunk, melyet úgy tűnik a egészségügyi ellátást meghatározó jogszabályter­vezetek is alapgondolatként fogalmaznak meg. Én és munkatársaim nyitottak va­gyunk a továbbiakban is minden olyan észrevétel, jo­gos kritika megfontolására, amely ebben a munkánkban segítségünkre van, és a vá­ros polgárainak érdekét szolgálja. Dr. Bartha László polgármester Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala elkészítette a Szeged-Baktó volt kiskertterület lakóterületté nyilvánításához kapcsolodó intézkedési javaslat költségbecslését. A dokumentáció 2000. november 1.-2000. november 30. között tekinthető meg a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálati irodájában és a városi főépítésznél. (Szeged, Széchenyi tér 11.) November végére megtisztulhatnak a lépcsők... Rakpartról költözik a föld Ha az időjárás is kedvező marad, november végére sokkal szebb és gondozottabb lesz a rakpart belvárosi szakasza. (Fotó: Miskolczi Róbert) Amennyi­ben nem érkezik mihama­rabb segít­ség - mond­//> juk hatal­mas mar­kológépek, földszállításra alkalmas teherautók for­májában - nemsokára el­borítja a hordalék Szeged tiszai rakpartjának belvá­rosi szakaszát - fogalmaz­tuk meg aggodalmunkat október közepén megje­lent cikkünkben. Nos, azóta sokat változott a világ a Tiszánál - ma már nagy teljesítményű gépek ta­karítják a rakpartot, s ha az időjárás is kegyes lesz a mun­kásokhoz, november végére mintegy 20 ezer köbméter föld költözhet el a lépcsőkről. A hetvenes években szor­gos szakemberek építették a rakparti lépcsőket Szeged bel­városában. E betonépítmény betakarásához viszont már nem kellett újabb munkásokat toborozni, ugyanis szeretett, lustán hömpölygő Tiszánk tel­jesen önszorgalomból lerakta itt hordalékát. S ahogy telt az idő, egyre nőtt a domb, előre­vetítve a nem éppen szép rak­parti jövőt. Sokan már attól féltek, pár év múlva nyoma sem marad a sok millióért emelt lépcsősornak. Ezt az aggodalmunkat fo­galmaztuk meg mi is a közel­múltban megjelent cikkünk­ben (Belvárosban nyílik a bá­nya? - DM, október 16.), ám szerencsére azóta fölöslegessé vált az írásunk címét záró kér­dőjel. Ugyanis pár nappal ez­előtt munkagépek érkeztek a partra, s mire ezek a sorok ki­kerülnek a nyomdából, már sok-sok köbméter föld költö­zik el a lépcsőkről. - Már korábban is kapcso­latban állt részvénytársasá­gunk az Ativiziggel, e terület gazdájával. Amikor pedig megjelent a Délmagyarország cikke, amelyben a rakpart megtisztítását szorgalmazták, úgy gondoltuk, ez ügyben tud­nánk segíteni - szólt a szege­dieknek minden bizonnyal nagy örömet okozó földszállí­tásokról Nagy Sándor, a Sze­gedi Mély- és Magasépítő Rt. igazgatója. - Az Ativizig belegyezésé­vel már meg is kezdtük a munkálatokat, s ha továbbra is kedvező marad az időjárás, terveink szerint november vé­gére mintegy 20 ezer köbmé­ter hordalékot visznek el gép­járműveink a lépcsőkről. Az itt kitermelt földet pedig utak melletti padkák építésekor, mélyebben fekvő földterüle­tek feltöltésekor, házépítések során is tudjuk majd hasznosí­tani - mondta el Nagy Sándor. Bátyi Zoltán Kasza József Szegeden Munkatársunktól Ma este 6 órakor a Szege­di Nemzeti Színház társalgó­jában Kasza József, Szabad­ka újraválasztott polgármes­tere nyitja meg Kelcs László festőművész kiállítását. A délvidéki festőművész meg­nyitóján közreműködik Ro­gács Erzsébet is. Zöld értékek Munkatársunktól Miért van szükség a „zöld értékek" politikai képvisele­tére Magyarországon? cím­mel vitafórumot rendeznek november 4-én, szombaton 10 órától Szegeden, az MTSZ Székházban (Kígyó utca 4.). Az előadók (Mol­nár Gyula, főiskolai adjunk­tus, Teszler István, a Zöld Demokraták társelnöke, Krasztev Péter, az MTA iro­dalomtörténeti intézetének munkatársa, llosvay György, a Csemete Egyesület elnöke és Lovászi Péter, a madárta­ni egyesület megyei elnöke) környezetvédelmi témákban fejtik ki véleményüket, a jö­vőbeni zöld törekvéseket vá­zolják fel. Zöld szóm Munkatársunktól A 06-80-820-032-es, in­gyenes, zöld számon hív­hatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik van­nak a várost érintő ügyek­ben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hív­ják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefon­szám csak a 62-es körzet­számról érhető el. Tíz év­vel ezelőtt szentesí­tették Sze­ged és az Ohio ál­lamban lé­vő Toledo testvérvárosi kapcsolatát. Az azóta eltelt időszak­ban sokat fejlődött a két város közötti együttmű­ködés, az élet szinte min­den területén van valami­lyen kapcsolata a szege­dieknek és a toledóiak­nak. Más kérdés, hogy nem mindenütt kielégítő. A napokban tért vissza Toledóból Héjjá Zsoltné, a Szeged-Toledo Baráti Egyesület alelnöke, aki részt vett az USA-ban rendezett jubileumi ün­nepségen is. Az alelnök asszony el­mondta, hogy októberben járt a testvérvárosban, annak ap­ropóján (is), hogy a tengeren túli városban most ünnepelték a Szegeddel kötött szerződés tizedik évfordulóját. Koczka Ferenc, a szegedi egyesület elnöke a tavasszal járt Tole­dóban, előkészítette ezt az utat, amelyen az alelnök asszony mellett Násztor Jó­zsef, a Dél-alföldi Népművé­szeti Egyesület vezetőségi tagja is részt vett. Az igazi gá­la műsor ezúttal ugyan elma­radt, mert a szegedi művé­szek, elfoglaltságuk miatt, most nem tudtak elutazni az Óceánon túlra. - A megemlékezés azon­ban nem maradt el - mondja Héjjá Zsoltné -, mert toledói Magyar Házban összegyűltek az ottani magyarok és a sze­gedi vendégekkel együtt ün­Testvérvárosi kapcsolatok Szegedet ünnepelték Toledóban nepelték a jeles évfordulót. Telt ház volt, rengetegen el­jöttek, s tiszteletünkre szép ünnepséget szerveztek toledói barátaink. Andrew Rakay, az ottani Magyar Ház elnöke, Joh Henry Fullen, a Toledói Testvérvárosi Iroda igazgató­ja, Bálint Erzsébet, Judy Ba­logh, a Szeged Bizottság tag­ja, Ann Galoway, a Testvér­városok Amerikai Szövetsé­gének alelnöke köszöntötte a testvérvárosi vendégeket és egyben méltatta a két közös­ség közötti együttműködést, külön rámutatva arra, hogy mekkora szükség van az ilyen kapcsolatok kiszélesítésére. Válaszomban én is azt hang­súlyoztam, hogy a jövőben is meg kell mindent tenni a test­vérvárosok kapcsolatának el­mélyítéséért. Az alelnök asszony néhány adatot is felsorol a két város együttműködésének idei „tör­ténelméből". így például most kezdte meg kinti tanulmányait Horváth Zsuzsanna, szegedi egyetemista lány, kilenc tagú citerazenekar (a sándorfalvi­ak) látogatott a toledói bará­tokhoz, Koczka Ferenc, a sze­gedi egyesület elnöke, zongo­raművész, több előadást is tartott a testvérvárosban. On­nan pedig - neves orgonamű­vész járt a szegedi Dómban, két hetes magyar-ukrán-ame­rikai kommunikációs szemi­náriumot szervezett szegedi és környékbeli pedagógusok­nak az ottani Great Laké Con­Héjja Zsoltné: Épülnek a két város kapcsolatai, de van még lehetőség a bővítésre... (Fotó: Miskolczi Róbert) sortium. A karitatív szerveze­teik jóvoltából idén decem­berben érkezik városunkba az a szeretet-csomag küldemény, amelyet minden évben a tole­dóiak küldenek a szegedi és Csongrád megyei szociális in­tézményekben lévő gyerme­keknek, illetve a nagycsaládo­soknak. Ennek a látogatásnak a keretében, valószínűleg de­cember közepén, kerül majd sor a szegcdi megemlékezésre is, mellyel a két város 10 éves kapcsolatát elevenítenék fel. Héjjá Zsoltné magánem­berként az Aphrodithe Me­nyaszonyi Ruhaszalon tulaj­donosa, Amerikában így al­kalma volt az üzleti kapcsola­tok körében is tapasztalatokat gyűjteni. Elmondása szerint. ha valaki piacképes termék­kel, megfelelő árral és jó mi­nőséggel akar megjelenni az amerikai piacon, akkor annak van helye azon a piacon. Azt azonban tudni kell, hogy az első lépés a befektetés, vala­mint a megbízhatóság. Ezt so­kan elfelejtik. Sokan ugyanis csak azt tartják fontosnak, hogy egyszer kimenjenek Amerikába, s azzal be is feje­zik. Pedig a kapcsolatokat csak úgy lehet életben tartani, ha azokon az ember dolgozik is. Héjjáné ezt nemcsak a test­vérvárosban tapasztalta, ha­nem Clevelandban, Colum­busban, Chicagóban, Detroit­ban, Buffalóban, Washington­ban egyaránt. - Több jeles. Szegedet „pártoló", személyiséggel is találkoztunk kintlétünk alatt, így például dr. Böjtös László tiszteletbeli konzullal, Abe­lovszky Erzsébettel, a Ohio Állam kormányzójának ma­gyar főtanácsosával, a toledói Zonta Klub képviselőivel, Marcy Kapturral, az ottani magyar társasági és egyesületi élet egyik jeles képviselőjé­vel, valamint Kapossy Kitti­vel, az amerikai magyar egye­sületek szövetségének elnöké­vel, ismert rádiós személyi­séggel, Kanadában pedig Cuth Jánossal, a torontói ma­gyar újság főszerkesztőjével. Hajlat Istvánnal, a chicagói magyar lap tulajdonosával, akik részletesen publikáltak is ottani látogatásunkról, illetve a szegedi kapcsolatokról. Mindezek vélhetően hozzájá­rulnak majd ahhoz, hogy a vi­lág másik féltekéjén ismerő­sebben csengjen Szeged neve - mondotta lapunknak Héjjá Zsoltné. Kisimre Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents