Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-17 / 269. szám

PÉNTEK, 2000. Nov. 17. CSONGRÁD MEGYE 9 „Égető" gond Megoldásra vár az intézet kiszolgáló részlegének korszerűsítése, hiszen a kastélyhoz eredetileg istállónak készült, százéves épületben kapott helyet a központi ste­rilizáló és a gyógyszertár is. Az ott működtetett nagy ér­tékű gépek, műszerek megóvását biztosítaná az a beru­házás, amellyel sor kerülhetne a három esztendővel ezelőtt életveszélyessé minősített épület „kiváltására". Ennek szükségességét alátámasztja az a tény, hogy a födém repedezett, a tetőszerkezet, a gerendázat korhadt, nem terhelhető. Az önkormányzatnak problémát jelent az is, hogy az épület energetikai szempontból gazda­ságtalanul üzemeltethető. Az oldalt írta és szerkesztette: N. Rácz. Judit Rehabilitációs osztály és ambulancia Országosan egyedülálló Bár az országban hét szívsebészeti régió működik, ahhoz kap­csolódó rehabilitáció osztály, illetve ambu­lancia csupán a Dél-AI­földön, pontosabban Deszken áll a betegek rendelkezésére. A kórház 1981-ben épült új pavilonjában található - a tüdőgyógyászati tanszék mellett - a kardiológiai re­habilitációs osztály, amely­nek vezető főorvosát, dr. Szász Károlyt a speciális el­látás előnyeiről és szakmai kihívásairól kérdeztük. - Főorvos úr, kik és mi­ért kerülnek erre az osz­tályra? - A szegedi szívsebészeti centrumhoz kapcsolódva, területi ellátást végzünk. Csongrád megyén kívül fo­gadjuk Bács-Kiskun és Bé­kés megye betegeit is. Évente mintegy 1500 sze­mély kezelése biztosított a 45 ágyas osztályon. Ezek egynegyede a szívsebé­szetről kerül át. friss műtöttként, akikre megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani. A szívbetegségek­kel ugyanis gyakran együtt jár a magas vérnyomás, a mozgásszervi és cukorbe­tegség, de egyéb érbetegség társulásával is számolnunk kell. - Mennyire mondható általánosnak, hogy a szí­vinfarktuson és koszorú­ér-műtéten átesett bete­gek felépülve ismét mun­kába akarnak állni? - A korábbi években in­kább a rokkanttá nyilvání­tást választották. Mára, a társadalmi változások követ­keztében inkább ragaszkod­nak munkahelyükhöz, ezért maguk kérik rehabilitációs kezelésüket. A reaktivizá­ciójuk megítélése fele­lősségteljes döntést, igen komoly diagnosztikus vizs­gálatokat és a betegek hosszabb idejű gondozását igényli. Szerencsére ehhez mind a személyi, mind a tár­gyi feltételek adottak. Csa­patmunka ez, amelybe a jól felkészült orvosoktól az ápolókig, beletartoznak a di­etetikusok, a gyógytorná­szok, a szociális munkások és az egész feltételrendszert biztosító menedzsment. - Milyen kapcsolata van az osztálynak a szegedi egyetem kardiológiai centrumának részlegei­vel? - Több mint szoros, hi­szen orvosaink ott végzik a szívkatéterezést és más, spe­ciális vizsgálatokat, de aktívan bekapcsolódunk a műtétre kerülő betegek kiválasztásá­ba is. Részt veszünk az or­vostanhallgatók oktatásában is, miután egyedül Szegeden szerepel a tematikában a re­habilitációs képzés. - Hogyan látja ön, az egyéb orvosi szakmákhoz viszonyítva, a kardiológi­ai rehabilitáció helyze­tét? - Felértékelődött ez a szakterület amióta tudjuk: a szív- és érrendszeri betegsé­gek a halálozási ranglistán az első helyen helyen áll­nak. Mi egy láncszem va­gyunk abban a rendszerben, amely sikerrel veheti fel a küzdelmet e népbetegséggel szemben. Színvonalas gyógyítómunka A béke kis szigetén Mindenki előtt is­mert, milyen súlyos működési és finanszíro­zási gondokkal küsz­ködik az egészségügy, amely ugyanakkor kénytelen alkalmaz­kodni a folyamatosan változó körülmények­hez. Ez a fenntartókra, így a megyei önkor­mányzatra is kiemelt feladatot ró. A közgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnökét, dr. Hadik Györ­gyöt arról kérdeztük, hogy a deszki kórház működési feltételeinek biztosítását mennyiben tudta elősegíte­ni a tulajdonos, Csongrád Megye Önkormányzata. - A megyei önkormány­zatot jelenleg három, a deszki, a szentesi és a ma­kói kórházra vonatkozóan terheli fenntartói kötele­zettség - hangsúlyozta a képviselő. - Ez azt jelenti, hogy garantálni kell az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához nélkülözhetet­len szakmai feltételeket és ezzel együtt az intézmény működőképességét. Azaz a szükséges beruházások megvalósítása önkormány­zati kompetencia. Ezért évente jelentős saját forrást kell elkülöníteni a megyei költségvetésből gép-mű­szer. illetve egyéb pályáza­tokra. így igényeltünk és. nyertünk el kormányzati tá­mogatást a szentesi kórház­rekonstrukcióra, amelynek megvalósítása már folya­matban van. A makói kór­ház esetében pedig decem­ber 15-ig nyújtja be az ön­kormányzat a kiviteli terves pályázatot. A jövő évben viszont - a tervek szerint ­a deszki kórház központi kiszolgáló tömbjének kiala­kítására nyújtunk majd be pályázatot. Sürgető feladat lenne az ezzel kapcsolatos gondok felszámolása. A szakkórházról ugyanakkor el kell mondani: az nem csak a „béke kis szigeté­nek" tekinthető, de ott va­lóban európai színvonalú gyógyító munka folyik. A kollégák magasan képzett szakemberek, az intézet pe­dig úgy néz ki, hogy nyu­gat-európai mércével mér­ve sincs okunk panaszra. Természetesen az eszköz­park lehet akármilyen kor­szerű, az amortizáció azt is „kikezdi". Ezért annak da­rabjait szükség szerint cse­rélni kell, de további bőví­tésre szorul a képalkotó be­rendezések sora is. A me­gyei önkormányzat ugyanis szeretné, ha sikerülne hosszú távon fenntartani, illetve továbbfejleszteni az igényes gyógyítómunka feltételeit. Persze ez ön­erőből reménytelen lenne, ezért helyez a testület nagy hangsúlyt az említett pályá­zati lehetőségek maximális kihasználására. Intézeti struktúra Fekvőbeteg ellátás: 188 ágyon. Ebből 143 tüdőgyógyá­szati. 45 pedig kardiológiai re­habilitációs ágy. A járóbeteg-ellátást - mind­két területen - szakambulancia látja el. Négy tüdőgondozó-in­tézet tartozik gazdaságilag a kórházhoz, amelyek Szegeden, Hódmezővásárhelyen. Kiskun­dorozsmán és Mórahalmon működnek. Tulajdonosa ezek­nek is a megyei önkormányzat. A szegedi és a vásárhelyi tüdőgondozó a város lakosságá­nak tüdőszűrését is elvégzi. A megye kis településein ezt a feladatot mozgó szűrőbusz igénybevételével oldják meg. Új műszerekre Szerdán született döntés: a megyei önkormányzat 31 millió forintot biztosít a kórház szá­mára, hogy lecserélhessék a tíz éve használt légzésfunkciós és terheléses rendszert. Az elnyert összegből világszínvonalú be­rendezéseket vásárol az intézet, amellyel tovább javulnak a gyógyítás feltételei. Felújítási pénzek Az elmúlt tíz évben közpon­ti támogatásból 53, míg egyéb forrásból 238 millió forintot fordíthatott a deszki szakkórház felújításra, fejlesztésre. A tulajdonosi támogatások A megyei költségvetési ke­retből - az elmúlt évtizedben ­biztosított 173 millió forintból épület felújításra, rekonstrukci­óra 66, műszerfejlesztésre 70, egyéb fejlesztésre pedig 37 mil­lió forint jutott. Laborok, vizsgáló Légzésfunkciós laboratóri­um kialakítására 1990-9 l-ben, sajáterős beruházásként került sor, 20 millió forint értékben. Két évvel később az endoszkó­pos labor fejlesztésére - önkor­mányzati és kórházi pénzforrás­ból - került sor. Erre 42 millió forintot fordítottak. Az ötven­millió forintot igénylő röntgen és ultrahangos vizsgáló, szintén a megyei önkormányzattal kö­zös beruházásként valósult meg. Jáványtani adatok A tbc-s betegek zöme a leg­inkább fertőzött területekről ­Makóról és körzetéből, vala­mint Szegedről, ez utóbbi ese­tében valószínűleg a hajléktalan szállások kapacitásának növe­kedése miatt - kerül Deszkre. Az idén 239 tüdőrákos beteget vettek nyilvántartásba, amely az összlakosságra vetítve rosszabb az országos átlagnál. Értékelés A kórház felügyelő tanácsa a nyáron értékelte az intézmény tevékenységét. A szakvélemény - többek között - megállapítot­ta: a Csongrád Megyei Önkor­mányzat Mellkasi Betegségek Szakkórházában kiemelke­dőnek minősíthető szakmai munka folyik, amelyben je­lentős szerepet játszott - az el­múlt tíz évben - a koncepció­zus kórházigazgatói és gazda­ságvezetési szempontok határo­zott érvényre juttatása is. A „csúcsra járatott" deszki szakkórházban Európai normák - a betegekért Csúcstechnikával végzik már a bronchoszkópos vizsgálatokat is a Deszki Mellkasi Betegségek Szakkórházában. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szegedtől néhány ki­lométerre, Deszken ta­lálható a térség egyet­len szakkórháza, ahol Csongrád megye bár­mely településéről - de még Bács-Kiskun és Bé­kés megyéből is - ér­kező tüdő- illetve szív­betegek ápolásáról gondoskodnak. Az egy­kori kastélyból és egyéb gazdasági épüle­tekből és egy „új pavi­lonból" kialakított inté­zetben ma már magas szakmai színvonalon ­a legkorszerűbb gyó­gyítóeszközökkel - dol­gozó szakembergárda garantálja, hogy az egyetemi tanszékként is működő kárházban igé­nyes gyógyítómunka folyjon. Sokak tudatában - mint­egy történelmi megnevezés­ként - még ma is a deszki szanatóriumként él a Csong­rád Megyei Önkormányzat Mellkasi Betegségek Szak­kórháza. Akik beérkezve meglátják a szépen gondo­zott parkot, a tavat, azoknak szintén sokkal inkább az a benyomásuk, hogy szanató­riumban és nem kórházban vannak. Az elmúlt tíz esz­tendő alatt látványosan fejlődő intézmény igazgató főorvosával, dr. Kraszkó Pál professzorral azonban nem csak a pozitívumokról, de az aktuális feladatokról, a meg­oldásra váró gondokról is szót ejtettünk. - Professzor úr! Minde­nekelőtt egy kis történeti visszatekintésre kérem, hiszen sokan nem tudják milyen változáson ment át az intézet, amíg az egy­kori szanatóriumból szakkórház lett. - Mint szanatóriumba már 1948-tól érkeztek ide ápolásra szorulók, de tüdőbetegeket valójában csak a 70-es évektől lát el az intézet. Korábban TBC-s gyermekeket, valamint uro­lógiai problémákkal küsz­ködőket és csonttuberkuló­zisban szenvedőket fogadott. - Az utóbbi évtized alatt méltán jó hírnevet kiví­vott kórház belső struktú­rája is ez idő alatt válto­zott meg? - Lényegében igen. A kezdetektől megyei fenntar­tású intézetben ettől kezdve vizsgálót hoztunk létre. A korszerű betegvizsgáló, be­tegőrző helyiségek kialakítá­sa érdekében pedig mi ma­gunk - még a központi ágy­számcsökkentés előtt - fel­számoltuk a felesleges ágya­kat. - Nem jelentett ez egyben bizonyos mértékű vissza­lépést? - Nem, ellenkezőleg. Amíg korábban évente kéte­zer, most 5 ezer beteget fo­gadunk. A 12 napos, átlagos ápolási időbe pedig beletar­toznak a gyors kivizsgálá­sok, valamint a súlyos, rákos betegek hosszabb ápolása is. - Sokakban felvetődhet a kérdés: nem okoz-e ne­hézséget egy gyógyító in­tézet számára, hogy lé­nyegében politikusok döntésétől függhet bizo­nyos, szakmai szempont­ból fontos beruházás, fej­lesztés megvalósítása? - A közgyűlés mellett működő szakbizottság véle­ményét általában méltányol­ják a képviselők. Ugyanak­kor kétségtelen: a deszki kórház ügyének támogatásá­val nem lehet lakossági sza­vazatokat szerezni, hiszen az egész megyére, mi több a ré­gióra szóló feladataink van­nak. A jó értelemben vett politikai lobbi előnyeit ezért nemigen élvezhetjük. Sze­rencsésnek mondható vi­szont, hogy az előző, de főként a mostani megyei ve­zetés hagy minket dolgozni. Egy bizonyos szemléletvál­tást jelent az, hogy a jelenle­gi megyei elnök nem csak elismert tudós, de intéz­ményvezetői gyakorlattal is rendelkezik. így az intézet gazdálkodását érintő kérdé­sekben is könnyebben tár­gyalhatunk. Összességében elmondható: a megyei ön­kormányzat lehetőségeihez mérten többnyire igyekezett segítséget adni kórházunk legsürgetőbb fejlesztéseihez. A pályázatokon nyert pén­zekhez biztosította a saját erőt, bár az évek során előfordult az is, hogy műkö­dési tartalékainkból kellett kiegészítenünk a hiányzó fo­rintokat. Erőfeszítéseink azonban nem voltak hiába­valóak és remélem a jövőben is sikerül hasonló tempóban javítani az amorti­zálódó gép- és műszerpar­kunkat és az egyéb kor­szerűsítésekre is jut pénz. kapott egyre kiemeltebb sze­repet a tüdőbetegek gyógy­kezelése, valamint a szívbe­tegek elő- és utókezelése, re­habilitációja. Az alaptevé­kenységekhez kapcsolódóan pedig gyógyszerek, gyógyá­szati és diagnosztikai eszkö­zök tesztelését is végezzük. Az átalakulást az is indokol­ta, hogy fokozatosan csök­kent a tuberkulózis, de vele szemben nőtt a tüdődagana­tos, fulladásos, asztmás bete­gek száma, akik speciális ke­zelésre, gondozásra szorul­nak. - Ehhez, vélhetően, meg kellett teremteni a nélkü­lözhetetlen személyi és műszerezettségi feltétele­ket is. - Igen, ez fontos feladat lett. Fokozatosan felnőtt egy erős szakorvosi gárda, amelynek tagjai több szak­vizsgával, illetve nyelvvizs­gával is rendelkeznek. A be­tegek magas szintű ellátásá­nak biztosításában sokat se­gített az, hogy 1989-ben, ok­tatóbázisként megalakult itt, a Szegedi Orvostudomány Egyetem Tüdőgyógyászati Tanszéke. Ezzel országosan is egyedinek mondható gyógyintézet jött itt létre. A kórház feletti tulajdonosi jo­gokat ugyanis a megyei ön­kormányzat gyakorolja, az ezzel együtt járó jogokkal és kötelezettségekkel. Azaz gazdaságilag is a megyéhez tartozunk. Ugyanakkor, egyetemi oktatóhelyként, magasabb szintű fejleszté­sekre volt szükség, amely­nek terhei elsősorban a tulaj­donosra hárultak volna. Ter­mészetesen mi is igyekez­tünk takarékosan gazdálkod­ni, hogy bármelyik kliniká­val egyenértékű műszaki hátteret alakíthassunk ki. - Mely szakmai területe­ket érintették ezek a fej­lesztések? - Légzésfunkciós és en­doszkópos laboratóriumot, valamint a képalkotó eljárá­sok diagnosztikai hátterét je­lentő röntgen és ultrahangos Dr. Kraszkó Pál, orvosigazgató: - Intézetünkben, a személyi feltételek biztosítása mellett, kiemelt hangsúlyt helyezünk a műszerpark korszerűsítésé­re is. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
Thumbnails
Contents