Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-16 / 268. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 16. mozaik OKTATJAK A TKK­M KLÓKÉT. A Szegedi Tudo­mányegyetem Szakképzési Központja rendezésében ma, csütörtökön az alábbi helyszí­neken. időpontokban és témák­ban rendeznek előadásokat: [iordányban 17 órakor a l'alu­házhan a szántóföldi növény­termesztésről. Mórahalmon 19 órakor a közösségi házban a szőlő- és gyümölcstermesz­tésről, valamint a falusi turiz­musról. ÚJ, MAGYAR NYELVŰ ZENEI CSATORNA adását kezdte sugározni november 14­én 15 órától az Antenna Hun­gária Rt. A kfsérleti. digitális, műholdas sugárzás során ugyan egyelőre még csak mo­noszkópot ad a Tv Plusz Rt. ál­tal üzemeltetett új csatorna, ám az Igérctk szerint november 24­én valóban megkezdheti adását a MusicMax. A csatorna először napi 16 órában, január­tól viszon 24 órában sugározza inajd adását, amely a kor köve­telményeinek megfelelően inle­rakllv lesz. Azaz: a nézők On­line kérhetik majd egy-egy klip levetítését, s azokat akár le is lökhetik számítógépükre. A SZAB-BAN. A Szegedi Akadémiai Bizottság tudós­klubjának mai vendége dr. Gönczöl Katalin, az állampol­gári jogok országgyűlési bizto­sa lesz, aki 17 órától az emberi jogokról tart előadást a SZAB székházában. Ugyanitt rende-. zik meg a száz évvel ezelőtt született Rédei László akadémi­kusról megemlékező konferen­ciát, amely holnap 15 órakor kezdődik és vasárnap ér véget. A rendezvény része a magyar tudomány napjához kapcsolódó programsorozatnak. Mórahalom vonzza a befektetőket n Beüzemel" az ipari park Az szegedi Adamantos Kft. csarnokot épít a mórahalmi ipari parkban. (Fotó: Gyenes Kálmán) Egyre több cég ér­deklődik a mórahalmi ipari park iránt. A közel­jövőben négy új beruházó rendezkedik be az üze­mek, szövetkezetek szá­mára kiépített területen: ékszerkészitó, zöldségföl­dolgozó és ládagyártó üzem, valamint egy nyom­da kezdi meg működését. Három éve nyílt meg a mó­rahalmi ipari park. A teljes inf­rastruktúrával kiépített, 15 hek­táros terület a „Homokhát" Térségi Agrár-Ipari Park nevet viseli. A kezdő vállalkozások sikeres beindítását az ipari park területén álló „inkubátor-ház" szolgáltatásai (befektetési és jogi tanácsadás, stb.) segítik. Az ipari parkban működik a Mórakert és a Móragazda szö­vetkezet, a Homokkert Kht., az Arany Delikát Plusz Kft., a Móraép Kht., valamint a rozs­malom raktára. Helyi szövetkezetek és tár­saságok után a város határain kívülről érkező beruházók is jelezték letelepedési szándéku­kat. Nógrádi Zoltán polgár­mester lapunk érdeklődésére elmondta, hogy a közel­jövőben négy - két mórahalmi s két szegedi - cég kezdi meg működését a ipari parkban. „Az érdeklődés folyamato­san növekszik. Mi sem jelzi ezt jobban, mint hogy a pol­gármesteri hivatalban kettőről hatra emeltük az ipari parkban működő társaságok kiszolgálá­sával foglalkozó csoport lét­számát" - mondta a polgár­mester. Már épül a szegedi Ada­mantos Kft. üzemcsarnoka ­az arany- és ezüstékszereket készítő társaság várhatóan húsz-harminc dolgozót foglal-, koztat majd, s a tervek szerint jövőre kezdi meg működését. A helyi Móraprizma Szö­vetkezet zöldség- és gyü­mölcsföldolgozó üzemében ugyancsak jövőre (2001 máso­dik felében) indul a termelés. A szövetkezetben szintén húsz-harminc dolgozó talál munkát. A mórahalmi Harena Kht. (elnevezése a „homok" latin nevéből származik) az önkor­mányzat és helyi szövetkeze­tek összefogásával szülelett. A társaság, az ipari parkban bé­relt telephelyén, újraindítja a korábban fölszámolással fe­nyegetett ládagyárat. A nyomdai munkákkal is foglalkozó, szegedi Innova Press is jövőre nyit telephelyet a mórahalmi ipari parkban. Nyilas Péter sms: 06-30/218-1 Ml Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, a tele­fonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218­I l-l l-es számra az SMS-ü/.eneteket is! Észrevételeiket, véleményüket köszönjük! Válasz Korognai kitün­tetésére. „Hogy kaphal ki­tüntetést az, aki csődbe vi­szi a megye színházát, s nem tesz mást, csak azt, ami a dolga? - SMS-ezték a 30-239-7243-as telefonról. Egy másik SMS ugyaneb­ben az ügyben: „A száztagú cigányzenekart nem Korog­nai Károly léptette föl először a szabadtéri színpa­dán" (30-935-1625). Telcfőnia. „Az ingyenes zöld szám elérhetetlen mo­bilról, miért?" - ftják a 20­936-7572-ről. Erről sajnos, nem szerkesztőségünk te­het, valószínűleg a mobil­szolgáltatónak nincs szer­ződése a Matávval. Szemetes a város. „Azért sok a szemét a vá­rosban, mert nincs elég ba­dclla, nézzenek körül a Köl­csey utcában!" - kaptuk az üzenetet a 30-553-629-ról. Körülnéztünk, valóban nin­csenek. Nyereményjátékot indít egy olvasónk. „Már van falfirka a Klauzál tcrcn. aki eltalálja, hol, azok között értékes nyereményeket sor­solok ki" - élcelődött valaki a 20-9215-624-ről. Olva­sónk valószínűleg ily mó­don jelezte, talán a város­nak nem kellett volna meg­spórolnia a speciális festé­ket az amúgy sem olcsó fel­újítás során. Információink szerint négyzetméterenként alig 100 forinttal emelte volna a vakolás költségeit a falfirkától védő, egyszerű melegvízzel lemosható ada­lékanyag. Szita-rosta kérög*. Európai utas Ttz perc van még az. indulásig, de a busz már bent áll a végállomáson. Az ajtók zárva. Esik az eső, váratlanul, hiszen délelőtt még szép idő volt. A leendő utasok csen­desen áznak. Milyen jó lenne, ha jönne a sofőr, és felen­gedne minket erre a ttz percre, hogy ne ázzunk! A vezető azonban csak egy perccel a menetrend által előirt indu­lási idő előtt érkezik meg, sietve, hiszen a sofőrváró és a busz között megázhat. O száll fel legelőször, csak utána jöhetünk mi, utasok. Szigorúan betartván a felszállás rendjére vonatkozó ukázt, csak az első ajtót hagyja nyit­va, az emberek persze meglódulnak, és így a rosszabb reakcióidővel rendelkezők tovább áznak. A hideg és az eső miatt a gázüzemű motor nem akar indulni, csak hö­rög. úgy melegszik. Végül egyperces késéssel indulunk el. De ahová úgy igyekszünk. Európába, talán sosem fo­gunk eljutni. Sarnyai Tibor ...majd mögösz a mérög mondóka jutott az eszem­be, amikor a Délmagyar­ország november 2-i szá­mának a 9. oldalán olvas­tam ifj. Lele József „Ha­gyományaink - szögedi szemmel" (ha már hagyo­mány és még szögedi is, miért nem szömmel!) soro­zatának újabb munkáját, amelyben a tarhonyáról és a gyékénypálinkáról irt. Szeretem Lele Jóska barátomnak ezeket a cik­keit, mert érdekesek, ar­ról a hagyományos szöge­di és tápai életről szólnak, ami kihalóban van, amit utódok csak ezekből és a hasonló írásokból ismer­hetnek meg. Nagy a felelőssége az ilyen cikkek írójának. Ebben a cikk­ben az egyik mondat „És ter­mészetesen szögedi szitásoknál vásárolt nyárfakeretes rézhuza­los restákat" anakronizmus. Ez a rosta nem hagyományos, ha­nem olyan „újítások" eredmé­nye, amik a szakmában az 1950-es évek végén alakultak ki. Ezeknek a történetével sze­retném a jelzett cikket kiegé­szíteni. Apámnak, aki a tanítómes­löröm volt, elmondásából is­merem, hogy a szita és a rosta kérget főleg Erdélyből, elsősor­ban Szászrégenbői és környé­kéről, illetve Kárpátaljáról, Ra­hó környékéről szerezték be. Anyaga a lucfenyő legértéke­sebb. a törzsének az első ágig tartó része. Ezek közül az al­kalmas a kéreg készítésére, amelyik a hegyről való leeresz­téskor megrepedt, mert azt le­het jól hasítani. A kérget nem fűrészelik, ha­nem szálára (hosszanti irány­ban) vonókéssel hasítják. E postabontás Ezt a rovatunkat olvasóink írják. Az olvasói leveleket a szerzők mondanivalójának tiszteletben tartásával, szerkesztett formában jelentetjük meg. Az itt közölt írások szerzőik magánvéleményét tükrözik. LEVÉLCÍMÜNK: DÉLMAGYARORSZÁG SZERKESZTŐSÉGE, SZEGED, SAJTÓHÁZ. PF.: 153. 674(1. TELEFON: 481-460 munkafolyamat a torta szelete­léséhez hasonlít. így érthető, hogy mért a hasadt törzsű fa, és miért csak az első ágig teijedő rész alkalmas a kéreg készíté­sére. A falapokat ezután üst­ben, forró vízben főzik, gőzö­lik, majd fogas hengeren enge­dik át. Ezzel az egyenes falap hajlfthatóvá válik. Ezután a kü­lönböző méretű kérgeket szét­válogatják, és méretének meg­felelően karikába rakják. Az első kéreg két végét spárgával összevarrják, és még huszonki­lencet belehajtanak. Egy karika kéregből, ami két részből áll (egy szélesebből és egy keske­nyebből) aminek külön neve volt: ráf, ügyes mester 30 szi­tát, vagy rostát tud készíteni. A II. világháborút követő Párizsi Békeszerződés megkö­tése után a mestereknek nem volt lehetőségük fenyőfa szita­kéreg beszerzésére. A raktáron lévő készletek földolgozása után megoldást kellett keresni a fenyőfa pótlására. A szita és a rosta hagyományos elkészítése hosszadalmas, kézműves mun­ka. A fenyőfa kérget hársfa hánccsal varrták össze. A nyárfa-kérget nem lehe­tett hasítani, csak fűrészelni. A puhafa, nehezebben, de varrha­tó, és tűrhetően lehet formázni. Hasonlít a hagyományos anyaghoz. A másik út a bükkfa felhasználása. A bükk könnyebben fűrészelhető, főzéssel, gőzöléssel jól hajlít­ható, hátránya, hogy a kemény­fa merev, varrni nem lehet, csak szögezni, vagy tűzőgéppel összetűzni. A szögezés, a tűzőgép használata az elkészí­tés idejét meggyorsította. A harmadik lehetőség a kéregnek alumínium lemezzel való he­lyettesítése. Ez gyorsan elké­szíthető, gépesíthető. Amikor ezek a szöveteket földolgozták, már szita-, vagy rostafenéknek nevezték. A szi­ta és a rosta két részből áll. A kéregből, ez fából készüli, és szitálásra használt részből, a fenékből. A tarhonyarostáknál a rézfenekű volt a gyakoribb. Amikor a tervgazdálkodásban a színesfém felhasználást kor­látozták, nem lehetett rézdrótot kapni, nem készült rosta rézfe­nékkel, csak cinezett drótból. Ez is elősegítette a rézfenekű rosták hagyományossá válását. Sajnos ezek a változások a hagyományos kézműves mes­terség fokozatos megszűnésé­hez vezettek Bogdán Lajos, az utolsó szögedi szilakötőlegény c ] hatszög Nóvák István Légy üdvözölve! A Limestől Keletre az élet nehe­zebb volt. Települések keletkez­tek és eltöröltettek, de Szeged min­dig újjászületett. Az elmúlt évtizedek hanyagsága, „fejlesztései" miatt a Palotás Város európai arcát, jelentőségét elveszí­tette. Reneszánszára ismét szükség van. A város - a középkor alkonyán ­a legfejlettebb települések közé tartozva, a magyar Fi­renze szerepére készül. Szeged legújabb kori rehabili­tációjához jelképet keresve merítettem ebből a korból. A klasszikus ízlés elragadó alkotásai azok a kis bronzszobrok, amelyek az itáliai reneszánsz alatt vál­tak népszerűvé. Hosszá ideig a Belvedere-i Apollont tekintették a leghíresebb klasszikus szobornak. Antico másolata - a berakással formált szempárral, aranyo­zott felületeivel - az alkotás esztétikai kiválóságát bi­zonyítják. Párkányi Péter Kárász utcai köszöntő szobrai a Belvedere-i Apollon méltó utódaiként az örök művé­szeti érték hordozói. Az alkotások az ötvösművész biz­tonságával formált, anyagában színezett felületei - az előnytelen tájolással megküzdve - sziluettjeikkel a Szegeden mindig jelen lévő Nappal látomásként egye­sülnek. Többszólamúak: karneváli jelmezükkel megidézik a ma már alig létező reneszánsz világot, hirdetik a szép iránti vágyat, köszöntik az áj évezredet, üdvözlik a vá­roslakót, az idegent, őrzik és indítják a város főutcá­ját. Végül elnézést kérnek azoktól, akik nem értik mondandójukat. Reményeink szerint a herceg és kísérője „Salve"-t mondva Szegednek és lakóinak, az örömteli életei igényelve varázsolnak mediterrán hangulatot váro­sunk szívébe. Olvasó, általam is légy üdvözölve. (A szerző Szeged főépítésze.) miről írt a DM? 75 éve ítélet helyett kiegyeztek Ismeretes az a néhány hónap óta folyó nagy port fölvert pör, amely­nek kapcsán néhány ma­gyar zeneszerző és a sze­gedi vendéglősök és kocsmárosok állottak egymással szemben. A zeneszerzők ugyanis szerzői jog bitorlásáért bepörölték a szegcdi ká­véház, vendéglő és kocs­matulajdonosokat, mivel évek óta semmiféle tanti­emet nem fizettek a ze­neszerzőknek azokért a darabokért és kuplékért, 50 éve amelyeket estéről estére játszottak a cigányok he­lyiségeikben. A magyar zeneszerzők ugyanis évek előtt szerzői egye­sületbe tömörültek éppen úgy, mint a színpadi szerzők, hogy végre energikusabb formában megvédjék jogaikat. Az úgynevezett „nótapörök" közül kettőben már meg­született a megegyezés, de decemberben a tör­vényszék elé kerül a töb­bi kávéház és étterem tu­lajdonosa is. (1925) Tibet földjén a kínai hadsereg A Kínai Népköztársas- tibeti hazafiak tevékenyen ág kormánya azt a célt tűzte ki célul maga elé, hogy befejezi egész Kína nemzeti egyesítését, ismé­telten kifejezésre juttatta azt a szándékát, hogy fel­szabadítja az imperialista elnyomás alól Tibetet, amely ősi kínai terület. A 25 éve támogatják a népfelsza­badító hadsereg egységeit, szembehelyezkednek az­zal az áruló politikával, amelyet az egyházi ne­messég, valamint a feudá­lis osztály képviselőiből álló lasszai hatóságok folytatnak. (1950) Kommunális beruházások A negyedik ötéves ter­vidőszak szegedi és Csongrád megyei beruhá­zási programja a megvaló­sított, illetve az idei évben befejeződő létesítmények­nél többet tartalmazott. A kommunális beruházások csaknem valamennyi terü­letén jellemző a tervezett kezdési időpontok elha­lasztása, a beruházások üzembe helyezésének el­halasztása, ami késlelteti az ellátottság javítását. Ér­demes megemlíteni, hogy mekkorra érték jut egy főre a kommunális beru­házások összegéből. A megyében átlagosan 2514 forint az egy főre jutó át­lag. némileg magasabb az országos átlagnál. (1975)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents