Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-11 / 264. szám

SZOMBAT, 2000. Nov. 11. HANGSÚLY 11 Kell egy próbaper? F alamivel több mint két esztendeje (is) járt Sze­geden az Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. el­ső embere, s természetesen azt kérdeztük tőle, mikor indul tovább a Kiskunfélegyházánál megállt autópá­lya-építés. Rövid interjú volt, szokatlan fotóval il­lusztrálva: a vezérigazgató két választási küzdelem kellős közepén álló - utóbb kiderült, győztes - politi­kus között ,Jényképezkedett". Mindez számos tanul­sággal szolgált már akkoriban is, de maradjunk csak annyiban, Szegednek nagyon fontos lenne az autópálya. Nem tudom, mennyit dolgoztak az ügyön a hát­térben a megye országgyűlési képviselői, a szegedi városatyák, de látszata nincs a munkának. Az is el­képzelhető, hogy a prioritást nem érzékelték. Szerin­tem fel kellett volna szerelni a városházi folyosón egy súlyos, belógó táblát, rajta autópálya-felirattal, hogy abba jövet-menet beleüssék fejüket a legin­kább illetékesek. És minden ilyen alkalommal meg­kérdezzék maguktól, ma mit tettem a pályáért? Vagy az egyik ellenzéki hetilapunk ötletét ellopva, napon­ta jeleztük volna az újság egyik nem túl rejtett sar­kában, hogy már 236. már 619. stb. napja abba­hagyták az autópálya-építést Kiskunfélegyházánál. Ennyit az érzelmekről, a racionalitás viszont az mondja, az AKA Rt. francia tulajdonosai nem ellen­ségük saját pénzüknek, s akár egy menetben is meg­építették volna Röszkéig az autópályát, ha megérte volna nekik. Annál is inkább, mert a 35 éves kon­cessziós jogból azért egyre csak fogynak az évek. A franciák pedig számolnak, így bízunk abban, hogy­ha a jugoszláv helyzet konszolidálódása nyomán meglódul a forgalom, ők is érdemesnek tartják majd tovább építeni a pályát. Új gazdasági vezető érkezett minap a kiadóhoz, s azt kérdezte, miért nem írunk sűrűbben a sztrádáról, pontosabban annak hiányáról. Mert már unjuk egy kicsit - hangzott a tömör válasz -, továbbá, két esz­tendeje gyakorlatilag nincs új információ az ügy­ben. Inkább csak az vált világossá, hogy 2003-ig ki­zárólag az AKA Rt. építheti meg az autópályát, ad­dig mással ez ügyben egyszerűen nem is tárgyalhat a kormány. jrr lőbb vagy utóbb persze ideér a sztráda Szegedre JOj is, akkor már csak az lesz a kérdés, a fővárost délről közelítő autós, miért fizet egyetlen pesti retú­rért többet, mint amennyit a keletről (M3-as) vagy a nyugatról (Ml-es) ingázónak kell egy egész hóna­pos állandó használatért. Ez persze teljes esély­egyenlőtlenség, s még mindig nem tudom, valame­lyik dörzsölt szegedi ügyvéd miért nem kéri el egy próbaperben a különbséget a magyar államtól. Kovács András Régiós különbségek Munkatársunktól Hazánk főváros-centri­kussága az elmúlt évtized­ben tovább erősödött, s ez megmutatkozik az infrast­rukturális fejlesztésekben, ezen belül az úthálózat fej­lettségében. E mellett a hét régió, illetve azok belső fej­lettsége sem egyforma. Ré­giófejlesztéssel foglalkozó szakemberek szerint ezek a különbségek csökkenhetnek a jövőben, persze csak ak­kor, ha az említett területek mindegyike gazdaságilag gyarapszik. Ez a relatív kie­gyenlítődési folyamat öt-hét esztendőt vehet igénybe, s megvalósulása gazdasági ér­dek az ország számára. Kö­zép-Magyarország és a Du­nántúl nyugati része évek óta kiemelkedő helyet foglal el a fejlettségi rangsorban, a külföldi vállalkozások beru­házásait, a helyi kis és nagy cégek számát, működését, tőkéjét vagy éppen a kerese­teket, a munkanélküliséget tekintve. A kutatásokból ki­derül, hogy a Dél-Alföld szerepe erősödik, ám az ada­tok azt is előre jelzik, hogy ott, ahol nem adott az inf­rastruktúra - például az au­tópálya hosszú távon nem garantált a fejlődés. Parkolópályára került Szeged és a megye A töke sztrádán érkezik I 18l|S ; - - —: Felhajtó körgyűrű: határ Európa és a Balkán között? (Fotó: Schmidt Andrea) A statisztikai hivatal egy friss felméréséből ki­derül: Szeged elveszítette vezető helyét az itt foglal­koztatott diplomások szá­mának rangsorában is. Budapest után Györ-Mo­son-Sopron és Vas megye „előzött le" bennünket. A nyugati országrész dina­mikusan fejlődő ipara és gazdasága Szeged eddigi erősségét, a jól képzett szakembereket is rendre elcsábítja már. A Nyugat-Dunántúl vonze­rejét kétségkívül nagy mér­tékben növeli korszerű inf­rastruktúrája, nem utolsósor­ban a fővárossal és Európával gyors kontaktust teremtő au­tópályája. Egy felmérés tanú­sága szerint viszont Szeged lassan a térképről is lekerül, ha nem ér ide gyorsan a sztrá­da. Az M5-ös pályát üzemel­tető AKA Rt. felkérésére ké­szített tanulmány szakértői is azt állítják, még mindig jobb egy méregdrága autópályán közlekedni, mint sztráda nél­kül, elzártan élni. A Kopint Datorg nemrégiben nyilvános­ságra hozott elemzése szerint Szeged a legnagyobb vesztese annak, hogy megtorpant az M5-ös építése. A sztráda bér­lőjének a koncessziós szerző­dés értelmében 2003. végéig kellene megkezdenie a pálya déli szakaszának megépítését. Ám erre egyenlő semmi jel sem mutat: a kormány és az Negatív számok Egy felmérés készítői számszerűsítették is, mennyivel jobb helyzetbe lenne a szegedi gazdaság, ha már ide ért volna az autópálya. A szakértők szerint sztrádával Sze­ged lakónépessége nyolcezerrel nőhetett volna, de az ipari szektorban 970 új munkahely „megteremtésére" is képes lett volna egy autópálya. Számítások szerint a munkanélküliség gyorsabb, 0,8 százalékos ütemű csök­kenését hozná egy sztráda. Arról nem is beszélve, hogy minden évben 5 milliárd forinttal több működőtőkét csalogatna Szegedre. Ha már készen lenne a Kiskunfél­egyháza-Szeged közötti szakasz, akkor évi hat és fél milliárddal nőne a helyi beruházások összege is. Ha­sonlóan elgondolkodtató eredmények születtek, amikor a kutatók a város bevételeit elemezték: 38 milliárdos árbevétel-, 13 milliárdos export-kiesést és 1,6 milliárd­nyi elmaradt vállalati nyereséget okozott az európai út hiánya. Mindezt egyetlen év alatt. Ma úgy néz ki, há­rom éven belül nem ér el hozzánk az autópálya. R. G. AKA Rt. közötti tárgyalások egyelőre parkoló pályára ke­rültek. A gazdasági szakem­berek szerint azonban egy a fontos, hogy mihamarabb le­gyen autópálya, az már má­sodlagos kérdés, fizetős-e vagy ingyenes. Egybehangzó vélemények szerint a sztráda meggyorsítja a gazdasági nö­vekedést, s ez a gyakorlatban nagyon is jól bizonyítható. A kutatók a közelmúltban olyan területek fejlődését ve­tették össze, ahová visz autó­pálya (Kecskemét, Kiskunfé­legyháza, Gyál) az ezekkel közel azonos helyzetben lévő, ám sztráda nélküli települé­sekkel. Kiderült, az autópálya mentén fekvő területekre na­gyobb volt a külföldi műkö­dőtőke beáramlása, dinamiku­sabban fejlődött a gazdasági élet és gyorsabban csökkent a munkanélküliség. Egészen kézzelfogható az az összehasonlítás, miszerint az autópályával ellátott tele­püléseken öt év alatt csak tíz százalékkal csökkent a foglal­koztatottak száma, míg Szege­den ez az arány harminc szá­zalékot tesz ki. Sokkal na­gyobb a különbség a gépipar­ba beáramló külföldi tőke ese­tében: míg ez a hányad nálunk alig éri el a tíz százalékot, ad­dig a sztráda mentén fekvő te­lepülések többségében meg­haladja az ötven százalékot is. Ha ennyire magától értető­dő az autópálya haszna, akkor miért halad ilyen lassan a sztrádaépítés? - kérdezhetik sokan. A válasszal egyelőre mindenki adós. Az AKA Rt. már jó ideje elküldte a kor­mánynak a pálya továbbépíté­sére vonatkozó legújabb el­képzeléseit jelezve, hogy kész tárgyalni többféle megoldás­ról is. Úgy tűnik a tárca is haj­landó lenne az egyeztetésre, csak még asztal nem került, ahol összeülhettek volna az érdekelt felek. Pedig az idő sürget. A szomszédos Jugo­szlávia újonnan alakult kor­mánya is az egyik legfonto­sabb tennivalójának a Belg­rád-Újvidék közötti autópálya megépítését tartja. Sokak sze­rint Magyarország úgy is be­kapcsolódhatna a szerbiai inf­rastruktúra újraélesztésébe, hogy kiépítené az E 75-ös jelű nemzetközi folyosó határon inneni szakaszát. A pálya több mint 50 kilométeres részének költsége azonban százmilliár­dos tétel. Igaz, gazdagon meg­térülhetne a beruházás, ha a kereskedelmi áruházláncok és a szolgáltató multivállalkozá­sok után végre a termelőtőke is Szegedre jönne. Egyelőre azonban nem csak a pálya, de a délvidék gazdasága is parkolópályára kényszerül. Rafai Gábar figyelő NEGY EV, NYOLCVAN SZÁZALÉK. 1996. december 28. óta kell útdíjat fizetni az M5-ös sztrádán. Kezdetben a Budapest-Kecskemét szakasz megtételéért 850 forintot kellett fizetni. A koncessziós szerződés értelmében az AKA Rt. féléven­te jogosult díjait módosítani. Ez­zel eddig minden alkalommal élt is. így azután - a legutolsó július 1-jei áremelést is beszá­mítva - összesen 80 százalékkal drágult az útdíj, nagyjából ennyivel (74,8 százalékkal) emelkedett ennyi idő alatt a ben­zin fogyasztó ára. EGYES AZ ÖTÖSNEK? Július l-jétől átlagosan hat szá­zalékkal emelkedtek a Buda­pest-Kiskunfélegyháza közötti pályaszakaszok díjai. Most egy személygépkocsi után a két Bács-Kiskun megyei város kö­zött 610 forintot, míg Kecske­méttől a fővárosig 1530-at kell fizetni. Azaz Szegedről a fővá­rosig és vissza összesen 4280 forintba kerül a kétszer 96 kilo­méteres sztrádaszakasz megtéte­le. A postákon beszerezhető négyutas bérletek 12, a gyakori használóknak járó kedvezmény 24 százalékos. Az összesen 260 kilométernyit kitevő Ml-es és M3-as állami díjas autópályákon használható „heti", pontosabban kilenc napra érvényes matrica mindössze 1300 forintba kerül. DRÁGA, DE FORGAL­MAS. A legfrissebb forgalmi adatok szerint az M5-öst az év eddig eltelt időszakában közel 15 százalékkal használták töb­ben, mint egy évvel korábban. A Kecskemétig vezető szakasz 10, a Kiskunfélegyházáig tartó, ke­vésbé kedvelt rész forgalma pe­dig 16 százalékkal javult. MENESZTETT MATRI­CÁK? A tíz európai ország, összesen 18 ezer kilométernyi fizetős sztrádáját üzemeltető Európai Fizetős Hidakat és Au­tópályákat Üzemeltető és Fej­lesztő Társaság (ASECAP) nemrégiben Rómában tartotta ülését. Ezen, többek között a matricás rendszert is kifogásol­ták. Az európai sztrádaszerve­zet titkára szerint hazánk nem számíthat az EU és a külföldi bankok támogatására a sztráda­építésben. Az európai társaság a különböző országok díjrend­szerét egységesítő, általános elektronikus tarifarendszer alapjainak kidolgozásán mun­kálkodik. Legkésőbb 2006-ig áttérnek az útarányos fizetési rendszerre, ami egyenlő az elektronikus fizetési módoza­tokkal. Mibe kerül nekünk az autópálya hiánya? Kormányos Sándor, buszsofőr: - Minél később ér el Sze­gedig az autópálya, annál többet vesztünk vele. Kis­mértékben a gazdaság is fel­lendülhet, mivel növekszik a vásárlóerő. Nekem rokonaim élnek a fővárosban, s panasz­kodnak, hogy igen lassan le­het hozzánk eljutni. A pálya megépülésével, egy jobb au­tóval persze, már akár másfél óra alatt is itt lehetnének. Szovics Gyuláné, nyug­díjas munkaügyi előadó: - Szegednek most hatal­mas átmenőforgalmat kell elviselnie. A többségében Jugoszláviából, Romániá­ból érkező kamionok a vá­roson keresztül dübörög­nek. Az autópálya elké­szültével viszont elkerülné­nek minket. Az építkezés pedig sok munkahelyet te­remtene a régióban élők­nek. Horpácsy István, taxiso­főr: - Jó dolog az autópálya, de olyan magas a dtja, hogy alig használják ki. Szinte mindenki a régi, zsúfolt utat veszi igénybe. Budapestről Kiskunfélegyházáig 2400 forint körüli összeget kell fizetni egy személyautó után. Ausztriában például már 1300 forintért már egy tíz napos bérletet vásárolha­tok. Laczi Klára, szoftver-me­nedzser: - A munkám miatt igen sűrűn járok Budapestre. Az autópálya kényelmes, gyors, de az ára... Ezért, ha lehet, vonattal megyek. Kedvező áron bérletrendszert kellene bevezetni. Az értelmiség szép lassan elmegy Szeged­ről, pedig a Tisza-parti város a Kelet kapuja. A pálya fel­lendítené a gazdaságot és több lehetőség nyílna. Matulay Ágnes, kozmeti­kus: - Szeged az ország szé­lén van, messze a főváros­tól. Az autópálya talán egy kicsit közelebb hozta volna Budapestet. Csak nézzük meg Kecskemétet, amióta elért „hozzá" az autópálya, látványos fejlődésnek in­dult. Konferenciákat, külön­féle programokat szervez­nek, Szeged meg csak stag­nál. Szilágyi Károly, szaty­mazi vendéglős: - Szatymazt nézve, telje­sen mindegy, hogy van autó­pálya vagy nincs. Tudtom­mal a tervekben nem is sze­repel szatymazi leágazó. Az autópálya amúgy csak akkor érne valamit, ha meg lehetne fizetni a díjat. Ez az összeg azonban annyi, mint a ben­zinpénz Budapestig. így semmi értelme a gyorsfor­galmin menni. Farkas Tibor, szatymazi hentes: - A teherforgalom java­részt még mindig a régi úton zajlik, ezért nem tartom nagy veszteségnek, hogy csak késve ér el hozzánk az autópálya. Szatymaz életét nem változtatná meg, min­den maradna a régiben. Sze­geddel amúgy egy kicsit más helyzet. A szegediek biztos örülnének a mihamarabbi építésnek.

Next

/
Thumbnails
Contents