Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-19 / 246. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 19. BELFÖLD 11 Fürjek, pacsirták terítéken Lőttek az olaszok A Leonce és Léna a következő előadás Algírba készül a Zugszínház Molnár Tibor, Szerdahelyi Ágnes, Deme László, Sós Tünde és Gara Anna a Büchner-darab próbáján. (Fotó: Miskolczi Róbert) A magyar vámosok már szinte menetrend­szerűen fülelnek le védett madarakat csempésző külföldi vadászokat. Teg­nap reggel a röszkei ha­táron három olasznál ta­láltak a bejelentett, s en­gedéllyel lelőtt nyulakon, fácánokon kívül védett madarakat a csomagtar­tóban. A taljánoknál nagy hagyománya van az énekesmadarakból készített ételeknek, de vadászathoz is viszik csa­linak a nálunk befogott szárnyasokat. Az elműlt hónapokban összesen több mint 30 millió forint eszmei értékben koboz­tak el a fináncok déli határain­kon külföldi, főleg olasz vadá­szoktól szigorúan védett mada­rakat. Legutóbb múlt vasárnap a tompái átkelőnél összesen 410 darab fürj, réce, pityer és pacsirta megkopasztott tetemét találták meg egy szerb busz csomagterében. Tegnap reggel pedig a röszkei vámosoknak akadt dolga madárcsempé­szekkel. Három olasz vadász érkezett a határhoz, s bejelen­tést tettek fácánokból és nyu­lakból álló zsákmányukról. A fináncok átnézték a hűtőládá­kat, s nem kellett csalódniuk. Az engedéllyel kilőtt állatok alól 38 fürjet és 4 vadgerlét va­rázsoltak elő. Olaszországban nagyon keményen büntetik a védett állatok kilövését. A vadászok ezért hazánkat és a szomszé­dos Romániát. Jugoszláviát Munkatársunktól A fehér bot napja alkal­mából a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Csongrád Me­gyei Szervezete kulturális seregszemlét szervez. Októ­keresik fel előszeretettel, hogy kiélhessék gyilkos szen­vedélyüket. A vadászat örö­mén kívül azonban a haszon­szerzés és a bulizás is idecsal­ja a taljánokat. A lövöldözés után hajnalig tartó partikon vesznek részt, majd a megko­pasztott, lefagyasztott teteme­ket haza viszik. Csizmaor­szágban ugyanis a pizzán és a spagettin kívül finom cseme­gének számít a pacsirtapásté­tom vagy a fürjleves. Egy ró­mai vagy torinói vendéglős pedig igen szép summát is ké­pes megadni egy-egy „zafto­sabb" szállítmányért. A nálunk és a szomszéda­inknál nemcsak lövik, hanem néha be is fogják a madarakat. Hiszen élve is lehet őket „használni". Baglyokat eleven csaliként alkalmazzák vadá­szatnál. A szerencsétlen éjsza­kai ragadozókat kikötik egy fához, s várják, hogy a dühös énekesmadarak le-lecsapjanak rá. Aztán már nincs is más hátra, mint a rejtekhelyről le­puffantani a méregtől szinte teljesen elvakult szárnyasokat. Az elmúlt hónapokban több mint 30 millió forint esz­mei értékben koboztak el déli határainknál olasz konyhára szánt védett madarakat. A magyar bíróság, ha a lelőtt madár megtalálható a nemzet­közi egyezmény listáján, ak­kor természetkárosítás bűntet­te miatt el is ítéli elejtőjét. Pár alkalommal fizettek is ola­szok pénzbírságot, illetve ki is utasítottak közülük néhányat hazánk területéről. K. T. ber 19-én, csütörtökön dél­után 2 órakor az Eko-park­ban (Szeged, Fürj utca 92.) lépnek fel a megyei szerve­zetek tagjai, valamint a Sze­gedi Dóm Kamarakórusa. Vezényel Farkas Jácinta. Ha sikerül támogató­kat találnia, az algíri egyetemi színházi világ­találkozón is bemutatko­zik a Zugszínház szegedi amatör egyetemi társula­ta Büchner: Leonce és Lé­na című darabjának előadásával. A Radnóti gimnáziumból indult cso­port a bemutatót nemrég elhunyt művészeti ve­zetőjük, Koy Gábor em­lékének ajánlja majd. Georg Büchner: Leonce és Léna című ironikus vígjá­tékának előadására készül a Szegedi Tudományegyetem hallgatóiból álló Zugszínház amatőr csoportja. Az amatőr színházi csoport öt éve diák­színjátszó körként alakult meg a Radnóti Miklós Gim­náziumban. A társulat azóta Koy Gábor rendezésében számos olyan előadást tar­tott, amely a szegedi amatőr színjátszás legszebb éveit idézte. A radnótis diákok egy angol nyelvű drámafesz­tiválra készülve keresték meg Koy Gábort, a szegedi Egyetemi Színpad egykori tagját, aki a kilátástalannak induló próbákból rövid idő alatt több díjat elnyerő előadást csinált. Koy Gábor ezután Forster: Brutus című darabját, majd Moliere: Kép­zelt beteg című vígjátékát vitte színre velük, és mind­két produkció 10-10 előadást ért meg Szegeden. A társulat előadásainak sora Molnár Ferenc: Játék a kastélyban című színművével folytató­dott Varga Katalin elképze­lései szerint. Büchner: Leon­ce és Léna című darabját Koy Gábor tavaly kezdte próbálni a Zugszínházzal, ám betegsége nem engedte meg, hogy befejezze az előadást. A társulatra azon­ban olyan erősen hatott Koy Gábor személyisége és művészi tudatossága, hogy elhatározták: előadják a da­rabot. Az előadás végső formá­ba öntésére Kosztolányi Jó­zsef matematikus, a Radnóti Miklós Gimnázium tanára vállalkozott, aki rendezőként és színészként maga is tagja volt a radnótis társulatnak, s a Képzelt beteg előadásaiban kitűnő Purgó doktor alakítá­sával hívta fel magára a fi­gyelmet. A társulat tagjai úgy emlékeznek vissza első közös sikerükre, a Brutusra, mint amelyben megtanulták: a statikus, szövegmondó színháznak is lehetnek nagy energiái, és célszerűbb eze­ket kihasználni, ha a társu­latnak még nincs elég ta­pasztalata a színpadi moz­gásban. A Képzelt beteggel viszont az amatőr társulat már élettel teli színpadot tu­dott nyújtani; a moliere-i címszerepet alakító Deme László szerint Koy Gábor előre gondolkodott, és tuda­tos színházépítéssel válasz­totta meg a darabot. A Leon­ce és Léna előadására már egy tapasztalt amatőr társu­lat készül, amelynek tagjai képesek hozzáadni a maga elgondolásait a Koy Gábor alkotta vázhoz. A Zugszínház hamarosan színpadra kerülő produkció­jában a következő a szere­posztás: Sós Tünde (Léna), Nagy Zita (nevelőnő), Deme László (Leonce), Formanek Csaba (Valerio), Molnár Ti­bor (Péter király). Szerdahe­lyi Ágnes, Gara Anna és Ba­kajsza Gábor (az államta­nács), Koy Krisztián (me­sélő). A kamaradarab, ahogy eddigi előadásaik is, a hetve­nes évekbeli magyar amatőr színházi hagyományokat vi­szi tovább. A Zugszínház előrelátha­tólag az Algírban március­ban megrendezelt egyetemi színházi világtalálkozón is előadja majd a darabot. A csoport nemrég kapott meg­hívást a rangos nemzetközi találkozóra, ám az utazás költségeit illetően egyelőre még támogatókra szorulnak. S. P. S. Biztonságpolitika és történelem Munkatársunktól Az új európai biztonsági struktúra címmel rendez ma egynapos fórumot a Szegedi Biztonságpolitikai Központ. A magyarországi, romániai és szerbiai történelem tanárok részvételével zajló összejöve­telen jeles diplomaták, politi­kusok, kormánytisztviselők és a nemzetközi szervezetek kép­viselői tartanak majd előadá­sokat. A többi között a fórum felkért előadói között van Pó­da Jenő, a Miniszterelnöki Hi­vatal főtanácsadója, dr. Ti­sovszky János, az ENSZ Tájé­koztatási Hivatalának igazga­tóhelyettese, Rábai Zsolt, a NATO főhadiszállásának in­formációs és sajtó menedzse­re, dr. Nicolaus Rockberger, EU-konzulens, Andrew Dol­lan, a Nemzetközi Politikai Kutatási Központ főigazgató­ja, Pecze Zoltán, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője, Kerék-Bárczy Szabolcs, a Külügyminisztérium Kabineti­rodájának főtanácsadója, dr. Patyi Sándor dandártábornok, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Hivatalának főigaz­gatója, dr. Pataki G. Zsolt, a Külügyminisztérium osztály­vezetője és Isaszegi János ez­redes, a Magyar Honvédség művelet irányító központjának parancsnoka. Műsorok a vtv-n Munkatársunktól Ma este negyed nyolckor jelentkezik a „Legyen az ügy­felünk!" című magazin a Sze­gedi Városi Televízióban. A mai adás témája az egészség­ügy lesz. A műsor bemutatja az új, fény- és sóterápiát alkal­mazó klinikát. Ezen kívül szó lesz még a terhességmegszakí­tó tablettáról, illetőleg a méh­és a petefészekrák elleni orvos­ágról. Az érdeklődők az adás alatt hívják a 493-693 és a 424-647-es számot. Fél ki­lenctől láthatják Simkó-Nagy Tamás szubjektív zenei műso­rát, a Zene One-t. Fehér bot Diáktanácsadók konferenciája Otthonos egyetem Biztonságosabb lesz a pénz Változik az ezres, jön a húszezres A húszezres bankót Deák Ferenc arcképe díszíti. (MTI Telefotó: Balaton József) Novem­ber else­jétől keve­sebb esé­lyük lesz a pénzha­misítók­nak, vál­tozik ugyanis az ezerfo­rintos bankó. Emellett újabb fontos hír, hogy jövá februártól már húszezer forintos bank­jegyekkel is fizethetünk. A Magyar Nemzeti Bank tegnap, szerdán tartott sajtó­tájékoztatót a bankjegyekkel kapcsolatos változásokról. November elejétől új bizton­sági elemmel - egy optikai­lag változó tulajdonságú nyomattal - gazdagodik az ezerforintos. A védelmet nyújtó ábra a pénz előoldalá­ra, a vízjelmező felett talál­ható rejtett kép helyére kerül majd. A nyomaton az MNB­felirat lesz olvasható, s attól függően, hogy milyen szögből tekintünk rá, vörö­seslila vagy sárgászöld szín­ben játszik majd. Mint azt Török László, az MNB ügy­vezető igazgatója elmondta, a mostani fejlesztés azt a célt szolgálja, hogy a már ismert hamisító, sokszorosító eljá­rásokkal ne legyen reprodu­kálható a bankjegy. Leg­többször a holografikus ha­tású fóliacstkkal nem védett ezreseket hamisították. To­vábbi módosítás, hogy az idei évszámmal kibocsátott ezerforintosok előoldalának bal alsó sarkában sorszám helyett a „Millennium" feli­rat lesz olvasható, de ez sen­kiben ne keltsen rémületet, hiszen bár más, mint a meg­szokott, ez is valódi. Ezek „pénzcsinosítások" szabad szemmel is láthatóak lesznek, ugyanakkor a bank­jegy megjelenését, automa­ták, feldolgozó gépek általi kezelhetőségét nem befolyá­solják jelentősen. Az 1998 óta kibocsátott, immár régi­nek nevezhető ezerforinto­sok továbbra is forgalomban maradnak. A jegybank dön­tést hozott a húszezer forin­tos megjelenésének pontos időpontjáról is. Eszerint a készpénzforgalom igényével összhangban február elsején kibocsátják az új, nagy cím­letet. A húszezreseket - a dá­tumváltás jegyében, takarék­címletként - már tavaly le­gyártották. Az új papírpénz előoldalán Deák Ferenc arc­képe, a hátoldalán az 1866­ban megnyílt, régi or­szággyűlési képviselőház épülete látható. Ezzel a kibo­csátással a magyarországi, új bankjegysorozat címleteinek száma hétre emelkedik, ha­sonlóan a nemzetközi gya­korlathoz. A tájékoztatón elhangzott, hogy a húszezres kibocsátá­sa tisztán pénzforgalom­technikai kérdés. Előnye az, hogy kíméli a jelenleg forga­lomban lévő, - a készpénzál­lomány közel háromnegye­dét alkotó - tízezer forinto­sokat, így a forgalom keve­sebb bankjeggyel, olcsóbban lebonyolítható. Hasonló fo­lyamai játszódott le három esztendeje, a tízezresek be­vezetése után. Az új bankjegy térnyeré­sével párhuzamosan a koráb­bi, megszokott ötezresek da­rabszáma egy év alatt a felé­re csökkent. Katkó Krisztina Ötödik alkalommal rendezik meg a felsőok­tatási diáktanácsadók or­szágos konferenciáját. A Szegedi Tudományegye­temen tartott tegnapi ta­nácskozáson elhangzott, hogy a tanácsadó szerve­zetek egyre több támoga­tóra találnak a kormány­zat, illetve a civil szerve­zetek részéről. A felsőoktatási diáktaná­csadó szervezetek támogatá­sa, tevékenységük fejlesztése különös tekintettel a drogme­gelőzésre, valamint a hallga­tók közérzete a főbb témái an­nak a kétnapos konferenciá­nak, amely tegnap kezdődött a Szegedi Tudományegyete­men. Az országból több diák­tanácsadó, illetve a hamburgi és Sussex-i egyetem hasonló szervezetének képviselői vesznek részt a Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület (FE­TA) ötödik országos konfe­renciáján. A FETA elnöke, dr. Rito­ókné dr. Ádám Magda szerint egyre több támogatóra talál­nak a kormányzat, illetve a ci­vil szervezetek részéről. Be­szédében hangsúlyozta a di­áktanácsadó képzés bővítésé­nek szükségességét és a karri­er-tanácsadás kiszélesítését. A Soros Alapítvány két év alatt összesen 79 millió forinttal tá­mogatta a diáktanácsadó szer­vezeteket. Az alapítvány kép­viselője, dr. Papp Lajos sike­resnek értékelte ezt a progra­mot, mivel a tanácsadók be tudtak épülni a felsőoktatási intézményekbe. Az ezredforduló felsőokta­tását meghatározó tényezőket vette számba dr. Szövényi Zsolt, az oktatási minisztéri­um felsőoktatási főosztályá­nak helyettes vezetője, aki szerint a diáktanácsadási rendszer elsődleges célja azt elérni, hogy a tömegképzés ellenére is otthon érezzék ma­gukat az egyetemen a hallga­tók és az oktatók. A felsőok­tatásban az általános és kö­zépiskolákban elterjedt drog­megelőzési programok indítá­sát sürgette dr. Topolánszky Ákos, az Ifjúsági és Sportmi­nisztérium helyettes államtit­kára. Hegedős Szabolcs Borbemutató Szegeden Munkatársunktól ber-21-én, szombaton a Duna­Figula Mihály balatonfüre- Hungária Borházban (Tímár di-csopaki borász minőségi utca 10/B). Az érdeklődők 10 palackozott boraival ismerked- és 14 óra között ingyen kóstoi­hetnek meg a szegediek októ- hatják meg a borokat.

Next

/
Thumbnails
Contents