Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

„Nem felejtjük el a magyarok segítségét" (11. oldal) w ALAPÍTVA: 1910-BEN SZOMBAT, 2000. OKT. 7., 90/236. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) ITT MEGTALÁLOD AZ IGAZIT! Rúzsai „tüzeskedö" Elfogták a gyújtogatásokkal alaposan gyanúsítható személyt, aki a cselekményeket beismerte. (6. oldal) Belgrádi bizonytalanság Milosevics még mindig Jugoszlávia elnökének tekinti magát. (2. oldal) Citfl.i'iii.iiBgi ANIMAL CANNIBALS Pénzosztás — kiknek Is4! Savanya: búcsúezüst Munkatársunktól Savanya Norbert, a Duna-Tisza Muréna Búvárklub sportolója ezüstéremmel búcsúzott a Spanyolországban. Palma de Mallorcán rendezett uszonyos és búvárúszó világbajnokságtól. Az 1500 méteren szerzett arany és a 400 méteren elért 6. helyezés után a 800 m-es uszonyos úszás döntőjét követően a dobogó második fokára állhatott fel Gyémánt Imre mesteredző tanítványa. A győzelmet a görög Dimitriosz Tomaisz „zsebelte be". - Egyre jobban jöttem fel a görög srácra - mondta nem sokkal a finálé után Savanya Norbert —, ha még egy kicsi van hátra, valószínűleg én nyerek. De ez a szám 800 méternél befejeződik... A szegedi kiválóság hétfőn érkezik haza a világbajnokságról. A bérek az egészségügyben sem nőnek az égig... Nem rendkívüli juttatás, hosszú távra szóló fizetésemelés kellene. (Fotó: Schmidt Andrea) Várhatóan még ebben az évben szétosztják az egészségügyi dolgozók között a nyári, Semmelweis-napi 15 milliárd forintos egyszeri jutalom maradék részét. Arról, hogy kik kapjanak az 5,1 milliárdból, még vitatkozik a szakszervezet és a miniszter - a döntést elhalasztották. Maradt ugye a rosszemlékű egyszeri egészségügyi bérjuttatás 15 milliárdjából 5,1 milliárd forint, amennyi még kiosztásra vár. Arról, hogy kik lesznek a „szerencsés nyertesek", még nincs döntés, mert az egészségügyi miniszter azt akarja - s ezt nyilatkozta nemrégiben Szegeden adott interjújában lapunknak is -, hogy a betegágy mellett több műszakban dolgozók részesüljenek ebből a pénzből. A szakszervezetek egyelőre azon az állásponton vannak, hogy a nyári első pénzosztásból kihagyottak részesüljenek. így a vérellátó szolgálat munkatársai, az első pénzosztás idején gyes-en, vagy betegállományban levők, a területi ellátási kötelezettségre nem kötelezett háziorvosok, a köztisztviselők, mint például az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkatársai. Rajtuk kívül nem kaptak a „nyári pénzből" az orvoskarok elméleti intézetében dolgozók, illetve azok, akik az oktatási minisztérium státuszán teszik a dolgukat az orvosegyetemeken. A szakszervezetek tehát nekik juttatnának a megmaradt ötmilliárdból, ám, hogy a kimaradók hányan vannak összesen, ezt éppenúgy nem tudja senki, mint ahogyan a 15 milliárdos osztás előtti fejenként 100 ezer forintos miniszteri ígéret idején sem tudta a szaktárca, hány ember között kell(ene) szétosztani a pénzt. Az egyszeri juttatás a nyáron, a jó szándék ellenére is balul sült el, s elégedettség helyett dühöt szült. A nagy garral beharangozott jutalom valamennyi „jutalmazott" eseMinket is „érint" Jugoszlávia Ami Jugoszláviában történik, az nem belügy, mert az egész délkeleteurópai térség szempontjából is áttörésnek számít. A szeptember 24-i választás és az október 5-i felkelés következményeit még nem lehet pontosan vázolni. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Magyarország számára is új lehetőségek nyílnak. Történelmi példákkal is igazolható, hogy a szomszédságból következően a dél-alföldi térséget érinti elsőként és leginkább minden jugoszláviai történés. A civil kapcsolatok, a népi diplomácia erőfeszítései összegződtek az euroregionális folyamatokban. Az utóbbi évek komoly műhelymunkájának eredményeként megtaláltuk a szom. szédos népek együttműködésében használható formákat, kifejezéseket, megszülettek a rövid és hosszú távú programok, tervek. Nem véletlen, hogy a hármashatár mentén összegződtek azok az állami és önkormányzati kezdeményezések, melyek eredményeként az egész világ ismeri az úgynevezett szegedi folyamatot. Szegednek mint hídfőállásnak méltó módon kell továbbra is közvetíteni az európai kapcsolatokat! Ez a véleménye dr. Besenvi Sándornak, a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége elnökének, aki szerint a jugoszláviai változások kivételes történelmi pillanatot teremtenek a mi térségünk számára. Szerinte diszkriminált területből vonzó beruházási ponttá válhatunk. De hiába a szellemi előkészület, hiába a történelmi pillanat kínálta alkalom, ha késlekedik a politikai döntés, mert ez mozgósíthatja a gazdasági erőforrásokat. A befektetők számára segítség Besenyi szerint, hogy a délalföldi régió operatív programját, tizenhárom fejlesztési irányát épp a minap fogadta el a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, s a hónap elején vitatták meg a DunaKörös-Maros-Tisza Eurorégió stratégiai programját. Ú. I. tében egyenlő volt a havi nettó alapbérrel. Ismervén az egészségügyiek alacsony fizetését, többségük számláján alig lehetett észrevenni a szerény többletösszeget. Akkortájt az egészségügyben dolgozók azt hangoztatták, megalázták őket, s a megalázó gesztussal tovább rontották az egyébként is rossz hangulatot a fehérköpenyesek világában. S hogy most miként sikerül a maradék pénz szétosztása, nem lehet tudni, de tény. ebből sem jut majd fejenként néhány ezernél több a fizetési bankszámlákra. Az egészségügyi dolgozók közül többen, akik az ágy mellett dolgoznak - s akiket a miniszter szerint megilletne -, azt mondják: kapják az első körből kimaradtak. Az ágy mellettiek ugyanis már megtapasztalták, hogy pár ezerrel nincsenek kisegítve a bajból. Azért is ajánlatos lenne a kirekesztettek mostani jutalmazása, mert nyári kihagyásuk a juttatásból megosztotta az egészségügyieket. Mások szerint viszont azok érdemelnének még egyszer pluszpénzt, akik a legnehezebb munkát végzik, nagyon alacsony bérért, éjjel és nappal a betegágyak mellett. Abban minden egészségügyi dolgozó egyetért, nem az egyszeri - s már szerencsétlenül elsült - pénzosztásokat kellene forszírozni, hanem a hosszú távon érvényesülő béremelést. Erre van miniszteri ígéret. A jövő év elejétől 20 százalékos növekedést emleget a tárca vezetője az egészségügyieknek. Kalocsai Katalin A vértanúk emlékezete Tegnap délután tizenhárom hős tábornokra emlékeztek a szegediek. (Fotó: Karnok Csaba ) Munkatársunktól Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharcra, az Aradon kivégzett hősökre emlékeztek a szegediek tegnap. Az ünnepség este 6 órakor kezdődött az Aradi vértanúk terénél lévő emlékműnél. A Himnusz elhangzása után, melyet a KirályKönig Péter Zeneiskola fúvószenekara kísért, Bartha László polgármester tartott megemlékező beszédet. Mint elmondta, a 151 évvel ezelőtti események áldozatai hősi halálukkal példát mutattak nemzetünknek, és emléket állítottak a forradalomban név nélkül elhaltaknak. Ezt követően a Dugonics András Piarista Gimnázium és a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai tizenhárom szál virágot és gyertyát helyeztek el az aradi vértanúk tiszteletére. A megemlékezés végén pártok és szervezetek képviselői koszorúzták meg az emlékművet, majd a megjelentek is gyertyákat és virágokat helyeztek el a talapzaton. Szentiváni gála Meglett, komoly férfiak - közöttük dr. Talpai János polgármester - álltak az újszentiváni focipálya szélén tegnap délelőtt, és a futószámokat követően a „focigála" résztvevőit buzdították. Pénteken Ujszentiván adott otthont a hagyományos területi sportvetélkedőnek. A „Szentiván-kupán" Tiszasziget, Deszk, Kübekháza, Szóreg, a szegedi Kodály Téri Általános Iskola csapata, és természetesen az újszentiváni diákok vettek részt. A sportnapon a mezei futás és a foci mellett torna, asztalitenisz, kézilabda és a még nem olimpiai sportágként számon tartott zsinórlabda várta a diákokat, míg a rendezvény végére a kötélhúzás maradt. (Fotó: Schmidt Andrea)