Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

„Nem felejtjük el a magyarok segítségét" (11. oldal) w ALAPÍTVA: 1910-BEN SZOMBAT, 2000. OKT. 7., 90/236. ÁRA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) ITT MEGTALÁLOD AZ IGAZIT! Rúzsai „tüzeskedö" Elfogták a gyújtogatásokkal alaposan gyanúsítható személyt, aki a cselekményeket beismerte. (6. oldal) Belgrádi bizonytalanság Milosevics még mindig Jugoszlávia elnökének tekinti magát. (2. oldal) Citfl.i'iii.iiBgi ANIMAL CANNIBALS Pénzosztás — kiknek Is4! Savanya: búcsúezüst Munkatársunktól Savanya Norbert, a Du­na-Tisza Muréna Búvár­klub sportolója ezüstérem­mel búcsúzott a Spanyolor­szágban. Palma de Mallor­cán rendezett uszonyos és búvárúszó világbajnokság­tól. Az 1500 méteren szer­zett arany és a 400 méteren elért 6. helyezés után a 800 m-es uszonyos úszás döntő­jét követően a dobogó má­sodik fokára állhatott fel Gyémánt Imre mesteredző tanítványa. A győzelmet a görög Dimitriosz Tomaisz „zsebelte be". - Egyre jobban jöttem fel a görög srácra - mond­ta nem sokkal a finálé után Savanya Norbert —, ha még egy kicsi van hátra, valószí­nűleg én nyerek. De ez a szám 800 méternél befeje­ződik... A szegedi kiválóság hét­főn érkezik haza a világbaj­nokságról. A bérek az egészségügyben sem nőnek az égig... Nem rendkívüli juttatás, hosszú távra szóló fizetésemelés kellene. (Fotó: Schmidt Andrea) Várhatóan még ebben az évben szétosztják az egészségügyi dolgozók között a nyári, Semmel­weis-napi 15 milliárd fo­rintos egyszeri jutalom maradék részét. Arról, hogy kik kapjanak az 5,1 milliárdból, még vitatko­zik a szakszervezet és a miniszter - a döntést elha­lasztották. Maradt ugye a rosszemlékű egyszeri egészségügyi bérjut­tatás 15 milliárdjából 5,1 mil­liárd forint, amennyi még ki­osztásra vár. Arról, hogy kik lesznek a „szerencsés nyerte­sek", még nincs döntés, mert az egészségügyi miniszter azt akarja - s ezt nyilatkozta nem­régiben Szegeden adott inter­jújában lapunknak is -, hogy a betegágy mellett több mű­szakban dolgozók részesülje­nek ebből a pénzből. A szak­szervezetek egyelőre azon az állásponton vannak, hogy a nyári első pénzosztásból kiha­gyottak részesüljenek. így a vérellátó szolgálat munkatár­sai, az első pénzosztás idején gyes-en, vagy betegállomány­ban levők, a területi ellátási kötelezettségre nem kötelezett háziorvosok, a köztisztvise­lők, mint például az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat munkatársai. Rajtuk kívül nem kaptak a „nyári pénzből" az orvoskarok elméleti intézetében dolgozók, illetve azok, akik az oktatási minisztérium státuszán teszik a dolgukat az orvosegyeteme­ken. A szakszervezetek tehát nekik juttatnának a megma­radt ötmilliárdból, ám, hogy a kimaradók hányan vannak összesen, ezt éppenúgy nem tudja senki, mint ahogyan a 15 milliárdos osztás előtti fe­jenként 100 ezer forintos mi­niszteri ígéret idején sem tud­ta a szaktárca, hány ember kö­zött kell(ene) szétosztani a pénzt. Az egyszeri juttatás a nyá­ron, a jó szándék ellenére is balul sült el, s elégedettség helyett dühöt szült. A nagy garral beharangozott jutalom valamennyi „jutalmazott" ese­Minket is „érint" Jugoszlávia Ami Jugoszláviában történik, az nem belügy, mert az egész délkelet­európai térség szempont­jából is áttörésnek szá­mít. A szeptember 24-i választás és az október 5-i felkelés következmé­nyeit még nem lehet pon­tosan vázolni. Annyi bizo­nyosnak látszik, hogy Magyarország számára is új lehetőségek nyílnak. Történelmi példákkal is igazolható, hogy a szomszéd­ságból következően a dél-al­földi térséget érinti elsőként és leginkább minden jugo­szláviai történés. A civil kap­csolatok, a népi diplomácia erőfeszítései összegződtek az euroregionális folyamatok­ban. Az utóbbi évek komoly műhelymunkájának eredmé­nyeként megtaláltuk a szom­. szédos népek együttműködé­sében használható formákat, kifejezéseket, megszülettek a rövid és hosszú távú progra­mok, tervek. Nem véletlen, hogy a hármashatár mentén összegződtek azok az állami és önkormányzati kezdemé­nyezések, melyek eredmé­nyeként az egész világ ismeri az úgynevezett szegedi folya­matot. Szegednek mint hídfő­állásnak méltó módon kell továbbra is közvetíteni az eu­rópai kapcsolatokat! Ez a vé­leménye dr. Besenvi Sándor­nak, a Dél-magyarországi Ci­vil Szervezetek Szövetsége elnökének, aki szerint a jugo­szláviai változások kivételes történelmi pillanatot teremte­nek a mi térségünk számára. Szerinte diszkriminált terü­letből vonzó beruházási pont­tá válhatunk. De hiába a szellemi előké­szület, hiába a történelmi pil­lanat kínálta alkalom, ha kés­lekedik a politikai döntés, mert ez mozgósíthatja a gaz­dasági erőforrásokat. A be­fektetők számára segítség Besenyi szerint, hogy a dél­alföldi régió operatív prog­ramját, tizenhárom fejlesztési irányát épp a minap fogadta el a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács, s a hónap elején vitatták meg a Duna­Körös-Maros-Tisza Euroré­gió stratégiai programját. Ú. I. tében egyenlő volt a havi net­tó alapbérrel. Ismervén az egészségügyiek alacsony fize­tését, többségük számláján alig lehetett észrevenni a sze­rény többletösszeget. Akkor­tájt az egészségügyben dolgo­zók azt hangoztatták, mega­lázták őket, s a megalázó gesztussal tovább rontották az egyébként is rossz hangulatot a fehérköpenyesek világában. S hogy most miként sikerül a maradék pénz szétosztása, nem lehet tudni, de tény. eb­ből sem jut majd fejenként né­hány ezernél több a fizetési bankszámlákra. Az egészség­ügyi dolgozók közül többen, akik az ágy mellett dolgoznak - s akiket a miniszter szerint megilletne -, azt mondják: kapják az első körből kima­radtak. Az ágy mellettiek ugyanis már megtapasztalták, hogy pár ezerrel nincsenek ki­segítve a bajból. Azért is aján­latos lenne a kirekesztettek mostani jutalmazása, mert nyári kihagyásuk a juttatásból megosztotta az egészségügyi­eket. Mások szerint viszont azok érdemelnének még egy­szer pluszpénzt, akik a legne­hezebb munkát végzik, na­gyon alacsony bérért, éjjel és nappal a betegágyak mellett. Abban minden egészség­ügyi dolgozó egyetért, nem az egyszeri - s már szerencsétle­nül elsült - pénzosztásokat kellene forszírozni, hanem a hosszú távon érvényesülő bér­emelést. Erre van miniszteri ígéret. A jövő év elejétől 20 százalékos növekedést emle­get a tárca vezetője az egész­ségügyieknek. Kalocsai Katalin A vértanúk emlékezete Tegnap délután tizenhárom hős tábornokra emlékeztek a szegediek. (Fotó: Karnok Csaba ) Munkatársunktól Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadság­harcra, az Aradon kivégzett hősökre emlékeztek a sze­gediek tegnap. Az ünnepség este 6 óra­kor kezdődött az Aradi vér­tanúk terénél lévő emlék­műnél. A Himnusz elhang­zása után, melyet a Király­König Péter Zeneiskola fú­vószenekara kísért, Bartha László polgármester tartott megemlékező beszédet. Mint elmondta, a 151 évvel ezelőtti események áldoza­tai hősi halálukkal példát mutattak nemzetünknek, és emléket állítottak a forra­dalomban név nélkül elhal­taknak. Ezt követően a Dugonics András Piarista Gimnázi­um és a Radnóti Miklós Gimnázium diákjai tizen­három szál virágot és gyer­tyát helyeztek el az aradi vértanúk tiszteletére. A megemlékezés végén pártok és szervezetek kép­viselői koszorúzták meg az emlékművet, majd a meg­jelentek is gyertyákat és vi­rágokat helyeztek el a ta­lapzaton. Szentiváni gála Meglett, komoly férfiak - közöttük dr. Talpai János polgármester - álltak az újszentiváni focipálya szélén teg­nap délelőtt, és a futószámokat követően a „focigála" résztvevőit buzdították. Pénteken Ujszentiván adott ott­hont a hagyományos területi sportvetélkedőnek. A „Szentiván-kupán" Tiszasziget, Deszk, Kübekháza, Szó­reg, a szegedi Kodály Téri Általános Iskola csapata, és természetesen az újszentiváni diákok vettek részt. A sportnapon a mezei futás és a foci mellett torna, asztali­tenisz, kézilabda és a még nem olimpiai sportágként szá­mon tartott zsinórlabda várta a diákokat, míg a rendez­vény végére a kötélhúzás maradt. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents