Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-05 / 234. szám

2 KÜLFÖLD CSÜTÖRTÖK, 2000. OKT. 5. kommentár Kiscsoport 7 acques Chirac francia köztársasági elnök a német egyesítési évfordulón mondott beszédében megint egy dátummal örvendeztette meg az uniós csatlakozásra váró országokat. Szerinte 2003. január elsején az EL készen áll az áj tagok felvételére. Chirac és a német külügymi­niszter a kitalálója a kétsebességes Európa „eszméjének". Ennek az a veleje, hogy az ebben elkötelezett EU-orszá­gok vonhassák egyre szorosahbra-mélyebbre kapcsolat­rendszerüket, a francia elnök szavával lehessen számukra „gyorsítósáv", a többiek maradhassanak lazább együttes­ben. A gyorsítósávon „közlekedők" egyáttal a bővítés el­kötelezettjei is. Az integráció felgyorsítását a franciák mellett hagyományosan a németek és az olaszok támogat­ják, de Spanyolországban és Belgiumban sem ellenzik. Martonyi Jánost a Becsületrend Parancsnoki Fokoza­tával tüntették ki tegnap Párizsban, ma Orbán Viktor is odautazik. A külügyminiszter a következő hetekben el­megy Berlinbe, Rómába és Londonba is, feltehetően azért, hogy az általa a napokban fölvázolt üjszerű magyar álláspont helyességéről győzködje az EL legbefolyáso­sabb politikusait. ,4 kitüntetése kapcsán a francia hírügy­nökségnek adott interjújában azt mondta, akár az EL, ő sem tartja járható útnak az egyenkénti, országonkénti fel­vételt, de nem híve az egyszeri nagy csapásnak sem, ami­koris az EL egyszerre tíz országgal bővülne, legjobb út a közép, azaz a kis csoportokban való bővítés. Varsóban alighanem felszisszentek. Találgatnak. Ma­gyarország Szlovéniával, Ciprussal és talán Esz/országgal szeretne az első körben bejutni? A „gazdag és kis orszá­gok" csoportja őket, lengyeleket (is) lekörözné? A csehek reakciójáról még nincs információ. M artonyi Jánosnak alighanem sokat kell még utaznia, hogy a kiscsoportos ötlet életrevalóságáról meggyőzzön mindenkit. Addig is: töltsön el bennünket a várakozás. Van aki a cáfolhatatlan valóságnak megfe­lelően kicsinek Iái bennünket. De hogy egyszersmind gaz­dagok is lennénk, arról még győzködni kell bennünket. i tUch A lengyelek és Martonyi n Gazdag és kis országok ## Varsó (MTI) Magyarország Szlové­niával, Ciprussal és talán Észtországgal létre akarja hozni a „gazdag és kis" országok csoportját, ame­lyet az Európai Unió elsőként fogadna be tag­jai sorába - írja a Rzecz­pospolita brüsszeli tudósí­tója. A varsói napilap szerdai cikke idézi Martonyi János keddi interjúját, amely szerint „a tagságért folyó versenyben mindenki magáért harcol. Sen­kitói sem kívánjuk, hogy vár­jon ránk, de mi se fogunk vár­ni senkire". A magyar külügy­miniszter - írja a tudósító ­körútra indult löbb nyugat-eu­rópai fővárosba, hogy meggyőzze a vezető politiku­sokai a magyar koncepcióról. A magyar diplomaták azzal ér­velnek, hogy a kis csoportok­ban történd bővítés csökkente­né az EU költségeit, különös tekintettel Lengyelország el­maradására a mezőgazdaság és az infrastruktúra területén. A cikk szerint Lengyelor­szág valóban a legfejlettebb tagjelöltek csoportjának végén kullog. A csütörtöki brüsszeli tárgyalási forduló ulán is csak 11 területen zátja le a tárgyalá­sokat a 29 közül, miközben Ciprus 16-tal. Észtország 14­gyel, Magyarország és Cseh­ország 13-mal, Szlovénia pe­dig 12-vel végez. Az Európai Parlament mi­nap nyilvánosságra hozott je­lentése szerint Lengyelország legnagyobb gondjai a me­zőgazdaság szerkezetátalakítá­sával, a közigazgatás és az igazságügy reformjával, a kor­rupció elleni küzdelemmel, valamint a vámhivatalok működésének zökkenőivel vannak. Szükség lenne a pri­vatizáció felgyorsítására is. El­ismerte viszont a jelentés, hogy az ország „óriási előreha­ladást tett" a környezetvéde­lem területén - írja a Rzecz­pospolita. Internet Európai felzárkózás Karlsruhe (MTI) Európa utolérheti az Egye­sült Államokat az internetben - állapította meg egy német kormánytag, aki szerint a mo­biltelefon-hálózatok sűrűségé­nek köszönhetően a telefonos internetezés terén az öreg kon­tinens már vezet az USA előtt. Németországban 2003-ban már elektronikus úton zajlik majd a vállalatok közötti üzle­ti forgalom 14 százaléka és a német illetékes szerint 2010­ben az internetnek köszön­hetően 750 ezer új munkahely lesz. Egyelőre azonban hiány van szakemberekből. A német kormány idén augusztustól hirdette meg, hogy különleges vízumot ad ki 20 ezer külföldi elektronikai szakembernek. Mint a kormány illetékese most közölte: szeptember 22­éig bezárólag kétezer munka­vállalási engedélyt adtak ki a nevezett szakembereknek, ed­dig 11 ezren jelentkeztek igé­nyükkel a német hatóságok­nál, az érdeklődők száma pe­dig 30 ezer fölött van. Az idén a németországi in­ternetezők száma elérheti a 20 milliót. Jugoszlávia - feszült légkör A mai nap döntő lesz? in A feszült légkör ellenére egy férfi az ellenzéki Szerb Demokratikus Ellenzék zászlajával a kezében a belgrádi belvárosában posztoló rendörökhöz bátorkodott... Társai nagygyűléseken követelik Milosevics elnök lemondását. (MTI Telefotó/AP/Mikica Petrovics) Belgrád (MTI) Szerdán folytatódtak és szaporodtak Jugoszlá­viában a három napja kezdett tiltakozó akciók, miközben egyre kemé­nyebbé válik a rendfenn­tartó szervek fellépése is. Az egyre szélesebb körű és gyakoribb tüntetések és úttorla­szok célja változatlanul az, hogy polgári engedetlenséggel kényszerítsék választási veresé­gének beismerésére, és az elnöki szék elhagyására Szlobodan Milosevics jelenlegi államfőt. A szerb hatóságok viszont szerdán büntetőfeljelentést tet­tek és letartóztatási parancsot adtak ki a Szerb Demokratikus Ellenzék (DOS) nevű ellenzéki tömörülés két vezetőségi tagja ellen. Nebojsa Csovicsot. a De­mokratikus Alternatíva ve­zetőjét és Borisz Tadicsot, a Demokrata Párt alelnökét sza­botázzsal, valamint a sztrájkjog­gal való visszaéléssel vádolják. Belgrád belvárosában több ezren feljelentést írtak alá Milo­sevics ellen. A beadványban vá­lasztási csalással, egyebek kö­zött 250-300 ezer, Vojiszlav Kostunica ellenzéki jelöltnek járó szavazat ellopásával vádol­ják az elnököt. A dokumentu­mot csütörtökön átadják a vá­lasztási bizottságnak. Szerdán rendőrök hatoltak be a Belgrád közelében lévő Kolubara szénbányába, és a munka felvételére próbálták rá­venni az ölödik napja sztrájkoló dolgozókat. Napközben azt je­lezték. hogy a bányászok közül többeket letartóztattak, később azonban a munkások közölték, hogy nem tudnak őrizetbe vé­telről. • A jugoszláv politikai válság változatlanul „teljesen nyílt" ­vélte az ENSZ-főtitkár délszláv Ugyekért felelős emberi jogi kü­lönmegbízottja. aki szerint a csütörtöki nap döntő lesz. Jirí Dienstbier. mint mondta nem akar „sem optimista, sem pesszimista híreket kelteni, de a csütörtöki nap - amikor is álta­lános sztrájkot tartanak - döntő lesz." - mondta Belgrádból ha­zatérve a CTK-nak Prágában. Jugoszláv ellenzéki vezetők osztják azt a nézetet, amely sze­rint a sztrájkban való részvétel aránya döntő fontosságú lesz. mert világossá kell tennie Szlo­bodan Milosevics jugoszláv el­nök számára, hogy el kell is­mernie választási vereségét, és le kell mondania. A volt csehszlovák külügy­miniszter szerint a jugoszláviai feszültség napról napra éle­ződik, „a vidéki lakosság na­gyon radikális, és hallani sem akar második választási fordu­lóról". Az ellenzék tart attól, hogy a tömegmegmozdulások péntekre is áthúzódhatnak, amikor kez­detét veszi a második forduló előtt a kétnapos kampáiiycsend. „Ha pénteken is demonstrációra kerül sor, azt Milosevics arra használhatja ki. hogy az ellen­zéket a törvény megsértésével megvádolva kivezényelje az ut­cára a hadsereget" - figyelmez­tetett Dienstbier. DM-információ A politikus születésé­nek 125. évfordulója al­kalmából tudományos konferenciát tartottak a bécsi magyar nagykövet­ségen Klebelsberg Kunó egykori belügy-, illetve vallás- és közoktatásügyi miniszterről. Az egybegyűltek előtt Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök „Állam és egyház gróf Klebelsberg Ku­nó felfogásában és gyakorla­tában" címmel, Újváry Gá­bor, a Bécsi Magyar Történet­tudományi Intézet igazgatója Klebelsberg­konferencia „Klebelsberg és a külföldi magyar intézetek" címmel tartott előadást. Tőkéczki László egyetemi docens „A nemzeti polgárság konzerva­tív oktatáspolitikája", és Kin­dert Judit, a magyar oktatásü­gyi minisztérium politikai ál­lamtitkárának kabinetfőnöke „Klebelsberg oktatáspolitiká­jának tanulságai" címmel ele­mezte a politikus munkássá­gát. Klebelsberg 19-22-től 1931-ig tartó kultuszminisz­tersége idején megreformál­ták a polgári iskolák rendsze­rét és a lánygimnáziumokat, ekkor építették ki a tanyasi is­kolák hálózatát, s ekkor ala­kult a pécsi illetve a szegedi egyetem. Klebelsberg Kunó alapítot­ta meg az első három külföldi magyar kulturális intézetet Berlinben, Rómában és Bécs­ben, továbbá egyebek között a Bécsi Magyar Történettudo­mányi Intézetet, amelyet a második világháború után be­zártak s amely nemrég kezd­hette újra meg működését. A konferencián részt vett Barsiné Pataki Etelka bécsi magyar nagykövet és Klebels­berg Éva, a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány elnöke. Az alapítvány október 4­étől egy hónapon át a bécsi Állami Levéltárban kiállítá­son mutatja be a Templomfo­tók a gyulafehérvári érsek­ségből című kiállítást, amely­nek képet Lestyán Ferenc fényképezte. Számítógépen rabolt a maffia Reggio Emilia (MTI) Az olaszországi szerve­zett bűnözés történetében először a szicíliai maffia elektronikus úton 264 milliárd lírát akart ellopni a számítógépes rendszer felhasználásával. Az olasz rendfenntartó erők azonban gyorsabbnak bizonyultak, és az „On li­ne" fedőnevű rendőrségi akció keretében a bolog­nai, a modenai és a pa­lermói hatóságok össze­sen huszonegy személyt tartóztattak le e bűneset kapcsán. Mindegyik a maffia szolgálatában állt, irányítójuk egy ismert büntetett előéletű sze­mély, Antonio Orlando. A nagy zsákmány meg­szerzésének előkészítéseként, Orlando utasítására a bűnszö­vetkezet néhány bankalkalma­zottat is felfogadott, tervének végrehajtásába pedig bevonta az első számú telefonszolgál­tató, a Telecom egyes szak­embereit. A rendőrség Köz­ponti Operatív Szolgálata azonban megfelelő informáto­rai révén időben értesült a ké­szülődő „nagy balhéról". Az alvilág köreiben ugyanis júli­us végétől már keringtek hí­rek arról, hogy a szicíliai maf­fia Reggio Emiliában működő egységei keresnek egy „kész­séges" bankigazgatót, aki részt venne az akcióban. A hatóságok így egy emberükei építették be, aki két hónapon keresztül eljátszotta a Banca di Roma Emilia Romagnában működő egyik leányvállalatá­nak vezetői szerepét. A terv értelmében ebbe a bankfiókba kellett elektroni­kus úton átutalni 264 milliárd lírát a szicíliai Banco Di Sici­Iiából, mégpedig a helyi tarto­mányi kincstári számláról, amelyen a közigazgatási in­tézmények alkalmazottainak fizetését tartották. A Banco di Sicilia néhány lefizetett alkal­mazottja - felhasználva a megfelelő jelszavakat - a Te­lecomban dolgozó cinkostár­sakkal együtt a záróra után létrehozott egy virtuális „bankablakot", amely egy kü­lön telefonkábel beiktatása se­gítségével lehetővé tette az említett összeg átutalását a Banca di Roma fent nevezett fiókjába. Itt a beépített rendőr-igazgatónál megjelent egy személy, aki saját nevét adta az ott megnyitott számlá­hoz, s aki a pénzintézet álcá­zott vezetőjének kitöltött több biankó-csekket. Azokon ke­resztül a beérkezett pénzt kül­földi számlára kellett volna továbbítani. A pénzáramlás „háromszögének" harmadik csúcsa egy lisszaboni bank Lausanne-i fiókja lett volna. A „bankigazgatónak" sike­rült lelepleznie a nagy műve­letet, még mielőtt azt végre­hajthatták volna, s ez vezetett a bűnözők letartóztatásához. A maffia terveiben szerepel­tek volna más bankok is, aho­vá a csalárd úton szerzett pén­zeket eljuttatták volna. így a Vatikán pénzintézetét, az IOR-t is be akarták vonni a bűnözők. A Corriere della Se­ra című olasz napilap úgy tud­ja: a letartóztatottak vallomá­sa szerint az egyházi bank egyik pap tisztségviselőjével is beszéltek, aki hajlandó lett volna egy ilyen számítógépes átutalási ügylet végrehajtásá­ra, sőt az összeg egy részét azonnal készpénzben fizette volna ki a maffiózóknak. Tévévita Boston (MTI) Bostonban rendezték meg az amerikai elnökválasztási kampány első országosan közvetített televíziós vitáját a két elnökjelölt, a demokra­ta A1 Gore alelnök és a re­publikánus George Bush te­xasi kormányzó között. A vitában a meglepetés erejé­vel ható új kijelentés nem hangzott el. Mindkét jelölt igyekezett kifejteni prog­ramjának leghangsúlyosabb elemeit, amelyek között a külpolitika meglehetősen alárendelt szerepet játszik. Az elnökjelölti vita legna­gyobb részét az egészség­ügy, az oktatásügy, a szoci­álpolitika és az adópolitika ­e kérdéskörökben a két program szembesítése - tette ki. Puccsveszély? Zágráb (MTI) A horvát elnök és a mi­niszterelnök egyaránt cáfol­ta, hogy puccsveszély fenye­getné az országot. Stipe Me­sic államfő és Ivica Racan miniszterelnök azt követően foglalt állást ebben a kérdés­ben, hogy horvát sajtótalál­gatás szerint újabb 20 főtiszt kész csatlakozni ahhoz a „tá­bornoki engedetlenségi moz­galomhoz", amelynek letöré­sére a múlt héten az államfő azonnali hatállyal kényszer­nyugdíjazott hét főtisztet. Az „egyszínű0 Moszkva (MTI) Oroszország nem fogja kiadni Szlobodan Milosevics államfőt a hágai Nemzetközi Törvényszéknek, ha a jugo­szláv elnök Moszkvába uta­zik - közölte az állami duma külügyi bizottságának elnö­ke. Dmitrij Rogozin kereken elutasította az amerikai kül­ügyminisztérium erre vonat­kozó igényét, sőt követelé­sét, egyben kétszínűséggel vádolta Washingtont. „Kokainos" diplomata Caracas (MTI) A venezuelai hatóságok mintegy 40 kilogramm ko­kaint találtak egy jugoszláv diplomata ingóságait szállító konténerben. A konténerbe rejtett kábítószert a venezue­lai fővárostól, Caracastól mintegy 50 kilométerre északra fekvő Maiquetia ki­kötővárosban találták meg vámosok. A kokain a búto­rok és műalkotások között volt elrejtve. A konténert, amely egy, Jugoszlávia cara­casi nagykövetségén dolgo­zó magas rangú diplomata holmiját tartalmazta, hajóval szállították volna Belgrádba. Törökök és örmények Ankara (MTI) Hüseyin Kivrikoglu török vezérkari főnök lemondta küszöbönálló amerikai láto­gatását, így tiltakozva az amerikai képviselőház kül­ügyi bizottságának legutób­bi határozata ellen, amely népirtásnak minősítené ör­mények százezreinek török­országi meggyilkolását az első világháború idején. Az amerikai kormányzat is el­lenzi a törvényhozási lépést, amely szerinte feszültséget okozhat a közös NATO-tag­ságon alapuló szoros ameri­kai-török szövetségesi vi­szonyban.

Next

/
Thumbnails
Contents